Szövés
A szövés kézi vagy gépi eljárás fonalak feldolgozására. A szövés eredménye a szövet vagy szőttes. A szövés textilanyag készítése úgy, hogy a fonalakat egymással derékszögben keresztezik egymást, és a tartás érdekében összefűzik. A széleket eldolgozzák.
Története
[szerkesztés]A szövés kezdetei a civilizáció kialakulásához nyúlnak vissza. Eleinte faágakból összetoldott keretet vagy rámát használtak szövéshez, a fonalat pedig természetes szálak, például hasított sás adták. Régészek már az ókori sírokban is találtak kimutatható szövetmaradványokat. Az i. e. 6. századi görög vázaleletek díszítésén szövőket is láthatunk más mesterségek megjelenítésével együtt. Közismert az Odüsszeiából Pénelopé szövőszéke, amelyhez teljesen hasonlóak láthatók szerte a világban a múzeumokban, skanzenekben, és még ma is használatosak a népi mesterségeket űzők körében. A szövőszék már egyszerű gépnek tekinthető. Az ipari forradalom hajnalán a szövőgép is megszületett.
Kézi szövés
[szerkesztés]A kézi szövés kellékei: szövőkeret, -ráma, alapanyag (fonal), keresztfonalat továbbító szerszám (vetélő vagy csónak). A szövéshez kétféle fonalat használnak: láncfonalat és vetülékfonalat. Menete a következő: A láncfonalat a keretre függőleges irányban folyamatosan a vetülékfonal keresztmetszetének megfelelő távolságban szorosan felvezetik, kifeszítik. Így keletkezik egy olyan álló fonalsor, amelybe a vetülékfonalat alulról és felülről váltakozva be lehet fűzni. Ez a keresztirányú befűzés ismétlődik úgy, hogy az előző sor alulról történő átfűzése felett felül, illetve az előző sor felülről történő átfűzése felett alul legyen az átfűzés, s végül kialakul a szövet.
Gépi szövés
[szerkesztés]Az egyszerű szövőszéken a láncfonalak egy hengerről gördülnek le. A felvetett vagy felcsomózott láncfonalak szélessége azonos a készülő szövet szélességével. A szövőgépeknél ezek a láncfonalak függőlegesen kifeszített, le-fel mozgatható bordákon futnak át. Minden egyes borda közepén van egy lyuk vagy gyűrű, amelyen a láncfonal automatikusan áthalad. Megfelelő elrendezés esetén minden második gyűrű felemelkedik, és így keletkezik egy nyílás (szádnyílás), amelyen a vetülékfonál keresztülhalad. A bordák váltakozó mozgása miatt a gyűrűkön áthaladó vetülékfonál szövetet képez. A vetélőt, vagy csónakot a modern szövőgépeknél forgóvetélő, ragadókar, lég- vagy vízsugár helyettesíti. A mintákat manapság számítógépes vezérléssel készítik.
Oktatás
[szerkesztés]Magyarországon a szövés oktatása az Országos képzési jegyzék szerint iskolarendszerben tanulható. A szakképzés középszintűnek számít, és szőnyegszövő néven található meg az OKJ-ben, a képzéshez társuló foglalkozás: szövő. Az iskolarendszeri képzés három formában valósul meg jelenleg hazánkban: művészeti alapiskolákban, szakképző intézményekben és közművelődési intézményekben.
Források
[szerkesztés]Könyvek
[szerkesztés]- Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1975 ISBN 963-05-0731-5
- Hogy is van ez?, Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1995 ISBN 963-8475-04-8
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Remélem nektek tetszett ez a kis összefoglaló!:)