Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Szerb ortodox templom (Székesfehérvár)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerb ortodox templom
VallásKereszténység
Felekezetszerb ortodox
EgyházmegyeBudai
EgyházközségSzékesfehérvári
VédőszentKeresztelő János
Pap(ok)Dalibor Milenkovity
Építési adatok
Építése17701780
Stílusbarokk (rokokó)
TervezőjeKershoffer József
Felszentelés1772
Védettségműemléki védelem
Elérhetőség
TelepülésSzékesfehérvár
Hely8000 Székesfehérvár,
Rác utca 17.
Elhelyezkedése
Szerb ortodox templom (Székesfehérvár)
Szerb ortodox templom
Szerb ortodox templom
Pozíció Székesfehérvár térképén
é. sz. 47° 11′ 25″, k. h. 18° 24′ 07″47.190278°N 18.401944°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 25″, k. h. 18° 24′ 07″47.190278°N 18.401944°E
Térkép
A Szerb ortodox templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb ortodox templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A székesfehérvári Keresztelő Szent Iván-templom (magyarosan: Keresztelő Szent János-templom, közkeletűen: szerb ortodox templom, palotavárosi templom, helytelenül: rác templom) a székesfehérvári szerb ortodox egyházközség temploma. Palotavárosban, azon belül Rácvárosban, a Palotavárosi Skanzenben található. 1770 és 1780 között készült barokk stílusban. Belseje rendkívül gazdagon díszített, rokokó stílusú ikonosztáza egyedülálló Magyarországon.

A körülötte található skanzen kialakításáért és a templom felújításáért Székesfehérvár 1989-ben megkapta az Európa Nostra fődíját.[1]

Történelem

[szerkesztés]

A fehérvári szerbekről

[szerkesztés]

A török hódítók segédcsapataiként Székesfehérvárra érkező szerbek (gyakran, ám helytelenül rácokként hivatkoznak rájuk) a város nyugati frontján, a mai Palotaváros területén telepedtek le, belőlük került ki a szandzsákszékhely helyőrségének jelentős hányada. Az 1601-ben készült városábrázolások az általuk lakott városrészt már Rácvárosként említik. Az évek során a beköltözésekkel számuk mindjobban növekedett, 1777-ben háromszázan, az idők és a történelem változásával 1940-ben már csak hatvanöten éltek itt. 1980-ban csupán egyetlen személy vallotta magát rácnak. A skanzen kialakítása az 1980-as években történt meg, azóta ismét folyamatos a rácok aktív működése a városban.[2]

A templomról

[szerkesztés]

A törökkel együtt érkező rácoknak már 1601-ben állt itt temploma, amelyről a törökök kiűzése után (1688) is megemlékeztek. A templom a 18. században több át- és újjáépítésen is átesett. 1723-ban még fából, ágakból és sárból (paticsfal) készítve állt, ezt 1733-ban javították, és 1756-ban toronnyal egészítették ki. A régi templomot csak azután bontották el, hogy a föléje épített új templom 1771-ben elkészült. Az érdekes és nem mindennapi építkezés az egyházközséggel kötött megállapodás alapján (miszerint az istentiszteleteknek az építkezés alatt sem szabad megszakadniuk) Kershoffer József kőművesmester keze munkáját dicséri. A berendezés megalkotása, beszerzése 1780-ban fejeződött be.

A templomot és az azt körülvevő Rácváros maradványait az 1980-as években teljes körűen felújították. A panelházak gyűrűjében levő skanzen és a templom példás helyreállításáért Székesfehérvár Megyei Város 1989-ben megkapta a műemlékvédelem Európa-fődíját.

Keresztelő Szent János-templom légi felvételen

Leírása

[szerkesztés]

Külseje

[szerkesztés]

A kecses barokk templom főhomlokzatát pilaszterek, az odalhomlokzatokat lizénák tagolják. A főkapu fölött és a déli homlokzaton félkörívvel záródó fülkékben falfestés maradványai. A gazdagon tagolt főpárkány fölötti oromzatban egy körablak, a voluták fölött barokk kőváza. Az oromzatból kinővő tornyot órapárkánnyal és rézsisakkal látták el. A tornyot 1831-ben Schmidt Erhard újította meg. A szentély félkörívben végződik.

Belseje

[szerkesztés]

Az orgonakarzatos, négy boltszakaszos kupolás teret és a szentély negyedgömbkupolás felületének népies, bizánci stílusú freskóin Krisztus és Keresztelő Szent János életéből vett jelenetek láthatók. A falképeket 1772 és 1774 között alkották.

A felbecsülhetetlen értékű rokokó ikonosztáziont Horváth Ferenc képfaragó és Fijercskó József helyi asztalos készítette, képeit Jovan Grabován és Grigorije Popovity festette 1776-ban.

A harang

[szerkesztés]

A templom tornyában egy kivételesen szép csengésű, körülbelül 300 kg-os H1-es alaphangú harang található. Valószínűleg a 19. században öntötték. Több adat nincs róla.

Galéria

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A Szent Iván-templom belülről 360°-os gömbpanorámán

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Székesfehérvári szerb ortodox egyházközség honlapja
  2. Templom.hu - Székesfehérvár, rác templom. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 14.)

Források

[szerkesztés]