Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Szilágyi N. Sándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágyi N. Sándor
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Született1948. augusztus 15. (76 éves)
Újfegyvernek
Állampolgárságaromán
GyermekeiSzilágyi N. Zsuzsa
Foglalkozásanyelvész,
szerkesztő,
publicista,
egyetemi tanár
IskoláiBabeș–Bolyai Tudományegyetem (–1972)
KitüntetéseiArany János-díj a Tudományos Kutatásért (2007)
SablonWikidataSegítség

Szilágyi N. Sándor (Újfegyvernek, 1948. augusztus 15. –) erdélyi magyar nyelvtudományi szakíró, szerkesztő, publicista, egyetemi tanár, Szilágyi N. Zsuzsa (1972) apja.

Életútja, munkássága

[szerkesztés]

Középiskoláit Nagyváradon végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv- és irodalomból szerzett egyetemi diplomát (1972), ugyanitt doktorált 1999-ben Elmélet és módszer a fonológiában c. dolgozatával. 1972–90 között a Kriterion Könyvkiadó bukaresti szerkesztőségének belső munkatársa volt, ebben az időszakban a kiadó nyelvészeti kiadványainak, közöttük az Erdélyi magyar szótörténeti tár I–IV. kötetének kiadói szerkesztője. Utána a BBTE Nyelvtudományi Tanszékén adjunktus, 1999-től előadótanár (docens), 2005-től nyugdíjazásáig (2013) egyetemimtanár; 2005-től a Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék vezetője. 1996–2004 között a BBTE Bölcsészettudományi Karán a kari tanács tagja, 2000–2002 között a kar tudományos titkára.

Első kurzusainak címe: Bevezetés a nyelvtudományba, és Kognitív nyelvészet, később magyar fonetikát és fonológiát adott elő, magiszterszakos hallgatóknak tartott kurzusai: Kultúrantropológia és a konfliktusok antropológiája, Nyelvi emberi jogok. Kutatási területei ezenkívül az elméleti és magyar fonológia, szociolingvisztika.

Már első írásaiban a nyelvtudomány filozófiai vonatkozásai foglalkoztatták: tanulmánya jelent meg a fiatal esszéírókat bemutató Szövegek és körülmények c. kötetben (A fonológia módszere mint filozófiai kérdés. Bukarest, 1974), majd tankönyvet szerkesztett a középiskolák felső osztályai számára (Magyar nyelvtan. Bukarest, 1980); nyelvészeti és szélesebb körű érdeklődésre számot tartó cikkeket, tanulmányokat közölt a NyIrK és a TETT, 1989 után a Helikon, Magyar Kisebbség, Korunk, Élet és Irodalom, Regio, Magyar Nyelvjárások (románul az Altera, Observatorul Cultural) oldalain, valamint gyűjteményes kötetekben. Ezek közül a jelentősebbek: Módszertani észrevételek a kötőszó-vitához (NyIrK, 1977/1); De ce nu-şi pot însuşi copiii maghiari limba română? (Altera, 1998/7); A szent mókus, avagy a módszer buktatói (in: Tűzcsiholó. Lükő Gábor Emlékkönyv. Budapest, 1999); Módosító javaslat a státustörvényhez (Élet és Irodalom 2001/47); Nyelvében él a nemzet (Regio 1992/4); A többség nyelvi jogai (in: Színes eszmék nem alszanak. Szépe György Emlékkönyv. Budapest, 2002); Észrevételek a romániai magyar népesség fogyásáról, különös tekintettel az asszimilációra (Magyar Kisebbség, 2002/4); Karácsony Sándor nyelvelmélete és az anyanyelvi oktatás (in: Gyökerek és gyümölcsök. Karácsony Sándor emlékkonferencia. Debrecen, 2002); A magyar nyelv helyzete Erdélyben (in: A magyar nyelv és a magyar nyelvű oktatás helyzete Romániában. Budapest, 2003); A Szabadság-szobor balekjei. (Trans­index 2003. 03. 10. – Románul Obser­vatorul Cultural 2003/51); Hungarian in Romania (in: Fenyvesi Anna szerk: Hungarian language contact outside Hungary. Amsterdam, 2005).

Szerkesztésében (Benő Attilával és Fazakas Emesével közösen) jelent meg a Péntek János 65. születésnapja alkalmából kiadott kétkötetes emlékkönyv (Nyelvek és nyelvváltozatok. Kolozsvár, 2007), benne Szociálpszicholó­giai tényezők a szókölcsönzésben c. tanulmánya.

A diktatúra utolsó időszakában a romániai szellemi ellenállás egyik műhelyének számító Limes Kör tagja volt. Az 1989-es romániai rendszerváltás után néhány éven át a romániai magyarság politikai stratégiájának problémáit felvető – a hivatalos politika képviselői által többnyire figyelmen kívül hagyott – cikkei, tanulmányai egy politikai beidegződésektől mentes gondolkodást próbáltak megszilárdítani. Ezeknek az írásainak egy részét, az ezredforduló távlatából továbbgondolva, Mi-egy-más címmel gyűjtötte kötetbe.

Kötetei

[szerkesztés]
  • Világunk, a nyelv (Bukarest, 1978. Forrás; újrakiadása Budapest, 2000);
  • Hogyan teremtsünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára (Kolozsvár, 1996);
  • Ne lógasd a nyelvedet hiába! Nyelvtani kiskalauz felnőtteknek. (Sepsiszentgyörgy 2000. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Füzetei 8);
  • Mi-egy-más. Közéleti írások, Kalota, Kolozsvár, 2003
  • Elmélet és módszer a nyelvészetben. Különös tekintettel a fonológiára; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2004 (Erdélyi Tudományos Füzetek 245.)
  • Nyelvi közösségek – nyelvi jogok; szerk. Benő Attila, Szilágyi N. Sándor; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár, 2006 (A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet kiadványai)
  • Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére 1-2.; szerk. Benő Attila, Fazakas Emese, Szilágyi N. Sándor; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár, 2007 (A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet kiadványai)
  • Szinkronikus nyelvleírás és diakrónia; szerk. Kádár Edit, Szilágyi N. Sándor; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2011
  • Analógia és modern nyelvleírás; szerk. Kádár Edit, Szilágyi N. Sándor; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2013
  • Motiváltság és nyelvi ikonicitás; szerk. Kádár Edit és Szilágyi N. Sándor; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2015

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Mihálka György: Gondolatok egy Forrás-kötet margójára. Utunk, 1979/16.
  • Cs. Gyímesi Éva: Az alkotó nyelvszemlélet ereje. Utunk 1979/12.
  • Teiszler Pál: Világunk, a nyelv. NyIrK 1980/1.
  • Mandics György: Világunk, a nyelv. Művelődés, 1980/3.
  • Varga Attila: Kisebbségi sorsok – jogszabályok és törvénytervezetek. Korunk 1994/3.
  • Czintos Emese: Az egérgrammatika előnyei. Egyszemélyes paradigmaváltás a kolozsvári – erdélyi – nyelvészetben. Látó, 1997/5.
  • Nyilasy Balázs: Megérteni az irodalmat. Korunk 1998/1.
  • Egry Gábor: Másként lehet(ne)? [Sz. N. S.: Mi-egy-más. 2003] A Hét 2004/18.
  • "...hogy legyen a víznek lefolyása...". Köszöntő kötet Szilágyi N. Sándor tiszteletére; szerk. Benő Attila, Fazakas Emese, Kádár Edit; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2013

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]