Szuez
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Szuez | |
 | |
| Városháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Egyiptom |
| Kormányzóság | Szuezi |
| Alapítás éve | 1859 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 516 959 fő (2010) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 5 m |
| Terület | 250,4 km² |
| Időzóna | EST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 29° 58′, k. h. 32° 32′29.966667°N 32.533333°EKoordináták: é. sz. 29° 58′, k. h. 32° 32′29.966667°N 32.533333°E | |
 | |
| Szuez weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szuez témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szuez (arabul: السويس) egy tengeri kikötőváros Egyiptom északkeleti részén, a Vörös-tenger Szuezi-öblének északi partján, a Szuezi-csatorna déli végéhez közel. A több mint félmilliós lakosságú város két kikötője Port Ibrahim és Port Tawfiq. Kivételes elhelyezkedésének köszönhető a kikötő óriási kiterjedése. A várost autópálya és vasútvonal köti össze Kairóval és Port Szaíddal.
Szuez a Mekkába tartó muszlim zarándokok utazásának egyik állomása.
Éghajlata
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 29,4 | 39,0 | 36,9 | 42,8 | 43,5 | 46,1 | 44,1 | 45,8 | 41,2 | 39,2 | 37,0 | 28,4 | 46,1 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 19,4 | 21,2 | 23,6 | 28,5 | 32,4 | 35,1 | 36,1 | 35,7 | 33,2 | 30,1 | 25,4 | 20,7 | 28,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 10,5 | 11,3 | 13,1 | 16,4 | 19,5 | 22,4 | 23,9 | 24,2 | 22,8 | 20,0 | 15,7 | 11,8 | 17,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 4,1 | 5,6 | 7,4 | 8,7 | 13,6 | 17,7 | 19,4 | 19,7 | 16,9 | 14,5 | 9,9 | 5,5 | 4,1 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 5 | 2 | 4 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 3 | 17 |
| Forrás: NOAA[1] | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]A 7. században egy a mai Szuezhez közeli város (klizma vagy Kolzum) jelentette a Nílust és a Vörös-tengert összekötő csatorna északi végét. A 16. századra Szuez egy török tengerészeti állomássá alakult.
A Szuezi-csatorna megépítése után a város jelentősége megnőtt. Az 1967-es harmadik arab-izraeli háborúban, ami főként a Sinai-félszigeten zajlott, a város teljesen elpusztult. Feltámasztása a csatorna újbóli megnyitása (1975) után azonnal megkezdődött.
Szuezi-csatorna
[szerkesztés]
Létezett egy természetes csatorna a Nílus deltájától a Szuezi-öbölbe már az ókorban, amikor az öböl még északabbra benyúlt, mint ma. Ezt idővel már nem használták és a 19. században megépült a jelenlegi csatorna.
A Szuezi-csatorna jelentősen rövidebb utat biztosít a hajók számára, mintha a Jóreménység foka felé kellene kerülni. A régió környezeti adottságainak figyelembevételével alakították ki: a Földközi-tenger és a Vörös-tenger viszonylagos közelsége, tavak és süllyedésekből létrejött későbbi tavak vonala (Manzala-tó északon, Timsah és a Keserű tavak) és a lapos felszín. A csatorna építését a francia Ferdinand de Lesseps mérnök és diplomata indíttatására kezdték el, aki Szaid pasától megkapta a jogot a csatorna építésére és 99 éves üzemeltetésére. Így jött létre a cég (Compagnie Universelle du Canal Maritime de Suez), amely 11 éven át építette meg a csatornát. Az 1869-ben elkészült építmény hatással volt az egész világ kereskedelmére.
Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök 1956-ban államosította a csatornát, ami előidézte a szuezi válságot. Az 1967-es arab-izraeli háború után a csatornát bezárták és csak 1975-ben nyitották meg újra.
Képgaléria
[szerkesztés]-
A szuezi Masjid 'Hamza -
Anvar Szadat háza -
Helyi fiatalok -
Kikötő -
Hajó horgonyoz a Szuezi kikötőben, 2006 márciusában -
Kikötő
.jpg)
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ El Suez Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2015. január 25.)
- ↑ www.skopje.gov.mk. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 27.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
- Szuez Online Archiválva 2019. május 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (arabul)
