Szurgut
Szurgut (Сургут) | |||
Szurgut látképe télen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Hanti- és Manysiföld | ||
Alapítás éve | 1549 | ||
Polgármester | Alekszandr Szidorov | ||
Irányítószám | 628403 | ||
Körzethívószám | 7 3462 | ||
Autórendszám kódja | 85 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 395 900 fő (2022) | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 212,92 km² | ||
Időzóna | YEKT (UTC+5) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 61° 15′, k. h. 73° 26′61.250000°N 73.433333°EKoordináták: é. sz. 61° 15′, k. h. 73° 26′61.250000°N 73.433333°E | |||
Szurgut weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szurgut témájú médiaállományokat. |
Szurgut (oroszul: Сургут) város az Oroszországi Föderációban, Nyugat-Szibériában. Szibéria egyik legrégibb városa, Hanti- és Manysiföld legnagyobb, a Tyumenyi terület második legnagyobb városa. A Szurguti járás székhelye, Oroszország olajfővárosaként is emlegetik.
Lakossága: 285 027 fő (a 2002. évi népszámláláskor); 306 675 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Neve
[szerkesztés]Neve a hagyomány szerint a „hal” jelentésű szur' és a „lyuk, gödör” jelentésű gut hanti szavakból származik.
Története
[szerkesztés]A várost 1594-ben alapította I. Fjodor cár.
A település az 1960-as években urbanizálódott, amikor olaj- és gázkitermelési központtá vált. 1965. június 25-én lett város (de születésnapját június 12-én ünnepli). Polgármestere 1990—2010 között Alekszandr Leonyidovics Szidorov volt. Az ő polgármestersége idején épült meg a város mellett az Obon átívelő Jugrai híd, a világ egyik legnagyobb egypilonú kábelfelfüggesztésű hídja.
Gazdaság
[szerkesztés]Szurgut gazdasági életét alapvetően meghatározza a szénhidrogén-termelés, ezért az ipar szerkezete kevéssé változatos. Az ipar itt lényegében a kőolaj- és földgázkitermelő ipart jelenti, ami az ország számára alapvető jelentőségű. A város legjelentősebb vállalata a Szurgutnyeftyegaz, Oroszország egyik legnagyobb olajipari vállalata, és a Gazprom állami olajvállalat egyik legjelentősebb leányvállalata, a Szurggazprom.
A szénhidrogén kitermeléséhez kapcsolódik a feldolgozóipar, például autóbenzin, dízelolaj és kerozin előállítása, a kőolajjal együtt feltörő kísérőgáz feldolgozása. Az energetikai ipar fontos része a földgázzal, elsősorban kísérőgázzal működő két szurguti hőerőmű. A régebbi, 1. számú hőerőmű 3280 megawatt, a 2. számú 4800 megawatt teljesítményű; utóbbi Oroszország egyik legnagyobb hőerőműve.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Zaurbek Kazbekovics Szidakov (1996–) orosz szabadfogású birkózó.
Testvérvárosai
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Surgut című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.