Tahiti nyelv
| Tahiti nyelv Reo Tahiti | |
| Kiejtés | Reo Mā'ohi |
| Beszélik | Tahitiek |
| Beszélők száma | 124 000 (1977) fő |
| Nyelvcsalád | ausztronéz maláj-polinéz óceániai polinéz kelet-polinéz Tahitic |
| Írásrendszer | latin betűs írás |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | ty |
| ISO 639-2 | tah |
| ISO 639-3 | tah |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reo Tahiti témájú médiaállományokat. | |
A tahiti nyelv (Reo Mā`ohi vagy Reo Tahiti tahitiül) egy bennszülött nyelv, amelyet főként Francia Polinéziában beszélnek a Társaság-szigeteken. Ez egy kelet-polinéziai nyelv, amely szoros kapcsolatban áll Francia Polinézia egyéb bennszülött nyelveivel. Ilyenek a marquise, a tuamotua, a mangareva és az ausztrál-szigetek nyelvei. Ezen túl kapcsolatban áll még a rarotonga, a maori és a Hawaii nyelvekkel is, valamint távolabbi rokonságban áll a malájjal, a tagalog nyelvvel és a malagaszi nyelvvel.
A tahiti beszélt nyelvet először a 19. század elején írták át a London Misszionárius Társaság (London Missionary Society) hittérítői.
Francia Polinéziában a polinéz nyelvek (reo mā’ohi)[1] közül ez a nyelv tűnik ki leginkább. Alá tartozik még:
- pa'umotu (reo pa'umotu) - amelyet a Tuamotu-szigeteken beszélnek, 7 dialektusa van
- marquises - amelyet a Marquises-szigeteken beszélnek, két ága van, az észak-marquises (le'eo enata) és a dél-marquises (le'eo enata)
- ausztrál - az Ausztrál-szigeteken mintegy 8 000 ember beszéli
- mangareva - az Gambier-szigeteken mintegy 1 600 ember beszéli
Története
[szerkesztés]Korai írás
[szerkesztés]Amikor az európaiak először érkeztek Tahitire a 18. század végén, nem volt még Tahitiben írásrendszer, csupán beszélt formában létezett a nyelv. 1797-ben protestáns misszionáriusok érkeztek a szigetre a Duff nevű brit hajón, amelynek James Wilson felfedező volt a kapitánya. A hittérítők között volt Henry Nott (1774–1844), aki először tanulta meg külföldiként a tahiti nyelvet. II. Pomare király segítségével lefordította a Bibliát tahiti nyelvre. Ehhez 5 magánhangzót és 9 mássalhangzót használt. A polinézek számára a tahiti biblia szövege fontos tananyaggá vált, amelyen keresztül meg tudtak tanulni írni és olvasni.
Ábécé
[szerkesztés]A tahiti ábécében kevés fonéma szerepel: 5 magánhangzó és 9 mássalhangzó, nem számítva a hosszú magánhangzókat és a kettőshangzókat.
| betű | név | kiejtés | megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|
| IPA | Megközelítőleg magyarul | |||
| a | ’ā | /a/, /ɑː/ | a: tár (rövid), ā: tár (hátrább képezve) | |
| e | ’ē | /e/, /eː/ | e: tér (rövid), ē: tér | |
| f | fā | /f/ | fóka | bilabiálissá válik [ɸ] o és u után |
| h | hē | /h/ | ház | átalakul [ʃ] hanggá (só) i után és o vagy u előtt |
| i | ’ī | /i/, /iː/ | i: ti, ī: ír | ai kettős-hanggá válhat olyan szavaknál, mint rahi |
| m | mō | /m/ | mér | |
| n | nū | /n/ | nap | |
| o | ’ō | /ɔ/, /oː/ | o: tol (nyíltabb), ō: tó | |
| p | pī | /p/ | pata | |
| r | rō | /r/ | rét | alveoláris trilla |
| t | tī | /t/ | tár | |
| u | ’ū | /u/, /uː/ | u: ugrik, ū: rúg | erős ajakformálással |
| v | vī | /v/ | vaj | bilabiálissá válik ([β]) o és u után |
| ’ | ’eta | /ʔ/ | o-ó | glottális stop minden szótag előtt |
A glottális stop vagy ’eta egy teljes értékű mássalhangzó (a tahiti nyelvben kevésbé jártas ember elsőre azt gondolná, hogy az aposztróf csak egy elírás). Ez jellemző a polinéz nyelvekre (mint például a hawaii okina glottális stop). Azonban a tahiti nyelvben a glottális stop hangokat ritkán írják le, olyankor is egyenes (írógépes) aposztróffal ', hajlított helyett. Az ábécé felsorolásából a szótárak teljesen kihagyják a glottális stopot. Kétségkívül a tahiti glottális hang nem erős, kivéve az olyan szavaknál, mint a i’a (hal), amelyet egy külföldi edzetlen füle akár meg sem hall.
A magyarhoz hasonlóan, a tahiti nyelvben is fonémikus különbséget tesznek a rövid és a hosszú magánhangzók között. A hosszú magánhangzókat makron vagy tārava jelöli, ami az egyes betűk fölött álló vízszintes vonal.
Például a pāto, "felszedni, feltépni" és a pato, "kitörni" szavakat kizárólag a magánhangzó hosszúsága különbözteti meg. Ezeket a makronokat azonban ritkán használják.
Végül létezik egy toro ’a’ï, amely egy tréma az i betű tetején, de csupán az ïa kapcsolatnál szerepel, amikor visszaható névmásként használják. Nincs kiejtésmegkülönböztető szerepe.
Ennek ellenére az ’eta és tārava jeleket hasonlóképpen használják más polinéziai nyelveknél is. Használatukat a Tahiti Akadémia (l'Académie Tahitienne) is támogatja és a területi kormány is elfogadta. Egy tucat egyéb módon lehet a hangsúlyokat jelölni. Van amelyek azonban kikoptak a használatból. Emiatt a használat olykor kusza tud lenni.[2] Jelenleg a tahiti akadémia még nem hozott döntést, hogy az ’etát hajlított (’) vagy fordított (‘) alakban kell-e feltüntetni.
Ezen felül a tahiti szótagok teljesen nyitottak, ahogy a többi polinéziai nyelvekben is. A tahiti nyelv morfológiája az elhajlás (inflektálás) helyett a "segédszavakra" (például elöljáró szavak, névelők és partikulák) támaszkodik, hogy kifejezzen nyelvtani kapcsolatokat. A tahiti kifejezetten izoláló nyelvnek számít, kivéve a személyes névmások esetében, amelyeknél külön alakja van a nyelvtani egyes számnak, a többes számnak és a kettős számnak.
Nyelvtan
[szerkesztés]Személyes névmások
[szerkesztés]Ahogy az ausztronéz nyelvek többsége, a tahitiben is külön szó van a többes szám első személynél az exkluzív és az inkluzív (a beszélő beletartozik vagy sem) kifejezésére. Megkülönböztetik a nyelvtani egyes számot, a többes számot és a kettős számot. A tahiti nyelvben megkülönböztetik a hímnemű és nőnemű alakot egyes szám harmadik személyben.
Egyes szám
[szerkesztés]- Au – Én, engem; ʻUa 'amu au i te i'a. – Megettem a halat. ; E haere au i te farehapi'ira'a ānānahi – Holnap iskolába megyek.
- 'oe : te; ʻUa 'amu 'oe i te i'a. – Megetted a halat. ; ʻUa fa'a'ino 'oe tō mātou pereo'o. – Összetörted az autónkat.
- 'ōna/'oia : ő (hímnemű)/ ő (nőmnemű); ʻUa amu 'ōna i te i'a. – Ő megette a halat. ; ʻEaha 'ōna i haere mai ai ? – Miért van itt?/ Miért jött ide? ; ʻAita 'ona i 'ō nei. – Ő nincs itt.
Kettős szám
[szerkesztés]- Tāua (inkluzív) – mi ketten ; ʻUa amu tāua i te i'a : Mi ketten megettük a halat.; Haere tāua. : Gyerünk (mi ketten). ; ʻO tō tāua hoa tē tae mai ra. : A barátunk megérkezett.
- Māua (exkluzív) – mi ketten ; ʻUa amu māua i te i'a. : Megettük a halat. ;ʻE ho'i māua ma Titaua i te fare. : Titaua és én hazamegyünk. ; No māua tera 'are. : Ez a mi házunk.
- 'ōrua : ti ketten ; ʻUa amu 'ōrua i te i'a. : Ti ketten megettétek a halat. ; Haere 'ōrua : Ti ketten menjetek. ; Na 'ōrua teie puta. : Ez a könyv a miénk.
- Rāua : ők ketten ; ʻUa amu rāua i te i'a. – Ők ketten megették a halat. ; Nō 'ea mai rāua ? – Hol vagytok ti mindketten? ; ʻO rāua 'o Pā tei noho i te fare – Ő és Pa otthon maradtak.
Többes szám
[szerkesztés]- Tātou (inkluzív) – mi; ʻO vai tā tātou e tīa'i nei? – Kire várunk ? ; E'ore tā tātou amura'a toe. – Van még ételünk.
- Mātou (exkluzív) – mi, ők és én ; ʻO mātou ma Herenui i haere mai ai. – Herenui-val jöttünk; ʻUa 'ite mai 'oe ia mātou – Láttál/megláttál minket.
- 'outou – ti ; ʻA haere atu 'outou, e pe'e atu vau. – Ti mind menjetek, én érkezek. ; O 'outou 'o vai mā i haere ai i te tautai ? – Ki ment ti mindnyájatokkal halászni?
- Rātou – ők; ʻUa pe'ape'a rātou 'o Teina. – Teina-val vitatkoztak. ; Nō rātou te pupu pūai. – Az övék a legerősebb csapat.
Szórend
[szerkesztés]Tipológiailag a tahiti nyelv szósorrendje VSO, azaz ige-alany-tárgy (verb–subject–object), amely jellemző a polinéziai nyelvekre. Néhány példa a szósorrendre:
- te tāmā'a nei au – "[folyamatos jelen] eszik [folyamatos jelen] én", "Eszegetek"
- 'ua tāpū vau 'i te vahie – "[befejezett nézőpont] aprít én [tárgy jel] a fa", "Felaprítottam a fát"
- 'ua hohoni hia 'oia 'e te 'uri – "[befejezett nézőpont] megharap [passzív] ő a kutya által", "Megharapta őt egy kutya"
- 'e mea marō te ha'ari – "Vannak dolog száraz a kókusz", "Szárazak a kókuszok"
- 'e ta'ata puai 'oia – "Van ember erős ő", "Ő egy erős ember"
Névelők
[szerkesztés]Határozott névelő
[szerkesztés]A határozott névelő a te. Beszélgetés közben határozatlan névelőként is használják.[3]
Például:
- te fare – a ház; te tane – az ember
A határozott névelő te többes száma te mau.
Például:
- te mau fare – a házak; te mau tane – az emberek
A te is jelölhet többes számot
Például:
- te ta'ata – jelentheti, hogy a személy vagy az emberek
Határozatlan névelő
[szerkesztés]A határozatlan névelő a te hō'e.
Például:
- te hō'e fare – egy ház
ʻO
[szerkesztés]Az ʻo névelőt tulajdonnevek és névmások előtt használják.
Például:
- ʻO Tahiti – (Ez van) Tahiti
- ʻO rātou – (Ez van) ők
ʻE
[szerkesztés]Az ʻe az ʻo megfelelője és minden köznévnél ezt használják.
Például:
- ʻe ta'ata – (ez) egy személy
- ʻ e vahine – (ez) egy nő
- ʻe mau vahine – (sok) nő
Szókincs
[szerkesztés]Általános mondatok és szavak
[szerkesztés]| Tahiti | Magyar |
|---|---|
| ʻIa ora na | Szia, üdvözöllek |
| Haere mai, maeva, manava | Isten hozott |
| parahi | viszlát |
| nana | viszlát |
| ʻE | Igen |
| ʻAita | Nem |
| mauruuru roa | Köszönöm szépen |
| mauruuru | köszi |
| ʻE aha te huru? | Hogy vagy? |
| matai'i | hát, jól |
| matai'i roa | nagyon jól |
| tane | férfi |
| vahine | nő |
| fenua | föld |
| ra'i | ég |
| vai | víz |
| āuahi | tűz |
| ʻamu | eszik |
| inu | iszik |
| po | éjszaka |
| mahana | nappal/nap (égitest) |
| moana | óceán, tenger |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ www.farevanaa.pf Les Langues Polynesiennes, Académie Tahitienne. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 22.)
- ↑ Lásd a listán. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 22.)
- ↑ Conversational Tahitian, Tryon Darrell T., 1970 University of California Press - isbn=0-520-01600-9, 9780520016002
Források
[szerkesztés]- Y. Lemaître, Lexique du tahitien contemporain, 1973. ISBN 2-7099-0228-1
- same; 2nd, reviewed edition, 1995. ISBN 2-7099-1247-3
- T. Henry, Ancient Tahiti – Tahiti aux temps anciens
- D.T. Tryon, Conversational Tahitian; ANU 1970
