Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Tiszabő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszabő
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Tiszabő címere
Tiszabő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunhegyesi
Jogállásközség
PolgármesterNovák Csaba (független)[1]
Irányítószám5232
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség2174 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′, k. h. 20° 29′47.300000°N 20.483333°EKoordináták: é. sz. 47° 18′, k. h. 20° 29′47.300000°N 20.483333°E
Tiszabő (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Tiszabő
Tiszabő
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszabő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tiszabő község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunhegyesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Alföldön, a vármegye középső részén, a Tisza bal partján fekszik, Szolnoktól, a megyeszékhelytől mintegy 42 kilométerre északkeleti irányban.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Tiszagyenda, kelet felől a Kendereshez tartozó Bánhalma, dél felől Fegyvernek, délnyugat felől Nagykörű, északnyugat felől pedig Kőtelek, e két utóbbi s Tisza túlsó, jobb parti oldalán. Tiszaroff, Fegyvernek, a Tisza jobb partján pedig Kőtelek.

Legészakibb külterületei nagyrészt a 2009-ben átadott tiszaroffi árapasztó tározó területéhez tartoznak.

Megközelítése

[szerkesztés]

A vízi úton történő megközelítési lehetőségektől eltekintve csak közúton érhető el: Fegyvernek vagy Tiszaroff érintésével a 3216-os úton. Az említett út is csak a belterületének keleti széle mellett halad el, központja az abból nyugat felé kiágazó 32 122-es számú mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a településen; a legközelebbi vasútállomás a kb. 15 km-re lévő Fegyvernek-Örményes vasútállomás a MÁV 100-as számú, Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalán. A települést a vasútállomással egy keskeny nyomtávú vasútvonal (Fegyverneki Gazdasági Vasút) is összekötötte, 1949 és 1970 között.

A község határában lévő komp összeköti a Tisza jobb partján fekvő Kőtelekkel.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A Tisza- előtag a folyóra utal, a -bő utótag pedig török eredetű, nemzetségfő a jelentése.

Történelem

[szerkesztés]

A település környékén mindössze egy bronzkori leletet találtak, mivel még nem folytattak nagyobb léptékű ásatásokat.

Az Árpád-kori eredetű falut a honfoglalás után egy segédnép, feltehetően a török nyelvű, Kazáriából kivált kabarok (kavarok) lakták. Első írásos említése 1077-ből származik Bek, illetve Begh alakban, ami török eredetű szó és nemzetségfőt jelent. Ez a név is megerősíti, hogy a török nyelvű kabarok lakták a területet a honfoglalástól kezdődően.

1257-ben IV. Béla király adománylevele „terra nomine Ben juxta Titiam” formában említette szaraczénok birtokaként (quae quidem antea per Saracenos possidebatur), mely a tatárjárás alatt elpusztult, és IV. Béla király a birtokot ekkor a Dem nemből (de genere Dem) származó Péternek, Demeternek, Miklósnak, Chepannak, Istvánnak és rokonaiknak adományozta.

Az 13321337-es pápai tizedjegyzékben is szerepel, mint a Kemeji Főesperesség települése. A középkor folyamán jelentős szerepet játszott tiszai réve.

1411-ben Kántor Mihály, Imre és István „tisza-beői nemesek” voltak birtokosai.

A 16. században ismét elpusztult, és csak a 18. században települt újra. Birtokosai a Koháry család mellett a gróf Károlyi, az Almássy, Hodossy és a Haller családok.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Négyesi Zoltán (SZDSZ-FKgP)[3]
  • 1994–1998: Négyesi Zoltán (SZDSZ)[4]
  • 1999–2000: Gál Miklós (független)[5]
  • 2000–2002: Négyesi Zoltán (független)[6][7]
  • 2002–2006: Szabó Béla (független cigány kisebbségi)[8]
  • 2006–2010: Farkas Barnabás (független)[9]
  • 2010–2012: Farkas Barnabás (független)[10]
  • 2013–2014: Szabó Béla (Fidesz)[11]
  • 2014–2019: Bruna László (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019–2024: Bruna László (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2024– : Novák Csaba (független)[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap az 1226 szavazásra jogosult lakos közül 864 fő járult az urnákhoz, tízen érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatokból pedig egyformán 404-404 esett a hivatalban lévő polgármesterre, úgy is, mint az egyetlen pártjelöltre, a négy évvel korábban még SZDSZ-esként megválasztott, ezúttal kisgazda színekben induló Négyesi Zoltánra és két független kihívójának egyikére, Gál Miklósra.[14] Az emiatt szükségessé vált időközi választás, amit 1999. április 25-én tartottak meg, Gál Miklós győzelmével végződött.[5] Az így felállt képviselő-testület azonban nem tudott sokáig együttműködni: valamikor 2000 őszén feloszlatta magát, ami miatt 2000. december 3-án újra időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani; ez újból Négyesi Zoltán győzelmét hozta el.[6][15]

A 2006-os önkormányzati választás érdekessége volt a községben, hogy a 9 képviselői helyért induló 36 képviselőjelöltnek egy híján a fele ragadvány-, bece- vagy más megkülönböztető nevével együtt szerepelt a hivatalos választási dokumentumokban. Így a választók olyan – esetenként mosolyt fakasztó – nevekkel is találkozhattak a szavazólapon, mint Alaja, Bunda, Burkus, Csudi, Kakas, Kalapos, Kubu, Pacal, Postás, Szopi, Törpe, Zoli [akinek a keresztneve természetesen nem Zoltán, hanem Jenő volt], továbbá Biri fia, Dácsku fia, Nyakas fia, Szami fia és Zsuzsa fia.[16] Egyikük, Szabó Béla (Burkus) a polgármesteri posztra is jelöltette magát, de nem sikerült megszereznie azt.[9] Előfordult hasonló jelenség más választási évben is, de kisebb arányban; 2002-ben például két ragadványnév volt olvasható a szavazólapon, de mindkettő azért szerepelt, hogy viselőjét elkülönítse egy másik, azonos nevű jelölttől.[17]

2013. május 26-án újból időközi polgármester-választást és képviselő-testületi választást kellett tartani Tiszabőn,[11] ismét az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[18] A választáson az addigi polgármester nem indult el.[11]

Önkormányzat és közigazgatás

[szerkesztés]

A település képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választások óta, a polgármesterrel együtt 7 főből áll.

Tiszabő község neve székely-magyar rovással

Népesség

[szerkesztés]

Általános adatok

[szerkesztés]
  • 1785: 1096 fő
  • 1840: 1791 fő
  • 1910: 2168 fő
  • 1940: 2223 fő
  • 1983: 2050 fő[19]
  • 1990: 1938 fő
  • 2001: 2067 fő
  • 2009: 1936 fő[20]
  • 2011: 1983 fő (nyilvántartott népesség)
  • 2011: 3210 fő (népszámlálásban Tiszabőn összeírt népesség)
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2095
2078
2117
2080
2087
2164
2174
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 69%-a magyar, 31%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[21][22] A lakosság 55%-a római katolikus, 3,1%-a református, 0,2%-a görögkatolikus vallású volt. 25,8% nem tartozott egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 15,6% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[20]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyar, 65,8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).[23] A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 1,4%, felekezeten kívüli 42,2% (7,6% nem nyilatkozott).[24]

2022-ben a lakosság 97,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,1-0,1% bolgárnak és ruszinnak (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7% volt római katolikus, 0,5% református, 0,4% egyéb keresztény, 4,9% egyéb katolikus, 45,9% felekezeten kívüli (41,4% nem válaszolt).[25]

A római katolikus egyház szervezetében az Egri Főegyházmegye Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Keresztelő Szent János. A templom évek óta használaton kívül, zárva áll, az állapota egyre romlik.
A református egyházban a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség.
Az evangélikus egyházban az Északi Evangélikus Egyházkerület Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Gazdaság

[szerkesztés]

Egy 2009-es felmérés alapján a község az egyéni jövedelmek alapján Magyarország legszegényebb települése.[26] A munkanélküliség több, mint 40%-os. A községben 1 mezőgazdasági szövetkezet és néhány egyéni agrárvállalkozó műveli a földet. Tiszabőn jelenleg nem folyik jelentős ipari termelés.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • A Tisza és ártere.
  • Római katolikus Keresztelő Szent János-templom: 17771809 között épült. Oltárképét 1860-ban festette Illés Pál. A templom homlokzatát 2012-ben részlegesen renováltatta a katolikus egyház, ám továbbra is használaton kívül tornyosul a pusztuló falukép fölé. A templom előtt 2020-ban felújított Nepomuki Szent János-szobor áll.
  • Polgármesteri hivatal: 1914-ben épült szecessziós stílusban. A 2020-as felújítást követően az épület minden stílusjegyét elveszítette.

Ismert emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1833. február 9-én Hirsch Márk óbudai, majd hamburgi főrabbi.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Tiszabő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Tiszabő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tiszabő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. a b Tiszabő települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. április 25. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  6. a b A 2000. december 3-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. december 3. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Tiszabő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  9. a b Tiszabő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  10. Tiszabő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  11. a b c Tiszabő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. március 24. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  12. Tiszabő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  13. Tiszabő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  14. Tiszabő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  15. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  16. Tiszabő települési kislistás választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  17. Tiszabő települési kislistás választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  18. 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  19. [1]
  20. a b [2][halott link]
  21. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  22. A Magyar Köztársaság Helységnévtára (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)[halott link]
  23. A népesség nemzetiség szerint, KSH Népszámlálás 2011 / Területi adatok / Jász-Nagykun-Szolnok megye / Településsoros adatok. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
  24. Tiszabő Helységnévtár
  25. Tiszabő Helységnévtár
  26. A legszegényebb település. [2009. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 8.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]