Toro borvidék

Toro borvidék
Palackozott tinta de toro bor
Adatok
Minőségbesorolási kategória	DO
Besorolás éve	1987
Ország	Spanyolország
Régió	Kasztília és León (autonóm közösség)
Vármegye	Zamora (tartomány)
Borrégió	Ribeira del Duero
Éghajlat	kontinentális
Csapadék	400 mm
Talajösszetevők	öntéstalaj: iszapos homok (ártéri üledék)
Régió területe	5768 ha (2010)
Szőlőfajták	tinta de toro grenache malvázia verdejo
Bortermelés	Tinta de Toro (vörös fajbor) Tinto Roble (házasított vörösbor)
Elhelyezkedése
Toro Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 41° 31′ 32″, ny. h. 5° 23′ 28″41.525555555556, -5.3911111111111
Toro weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Toro témájú médiaállományokat.

A folyó jobb (portugál) partja szőlészetekkel

Toro Spanyolország egyik történelmi borvidéke a Ribeira del Duero borrégióban (Kasztília és Leónban).

Talaja, éghajlata

A borvidék Zamora tartomány délkeleti részén, a Duero folyó partján terül el. A Duero (Douro), ami itt Spanyolország és Portugália határfolyója, lapos völgyben folyik az Északi-Mezeta hullámos tönkfelszínének kopár mészkőtáblái közt a fennsík nyugati pereméig; tengerszint feletti magassága 600–750 méter.

Éghajlata szélsőségesen kontinentális. Az éves csapadék mindössze 350–400 mm. Nyári napokon a hőmérséklet megközelíti a 40 °C-t, téli éjszakákon -10 °C alá süllyed.

Története

Borai a középkorban számos udvari kiváltságot kaptak, így árusíthatták őket több olyan városban is, ahol más borokat nem. A 19. század végén sok bort exportáltak Franciaországba, ahol a filoxéra kiirtotta az ültetvényeket.

A modern eredetvédelmi szabályozás kidolgozása után az 1970-es években kezdtek hozzá körzet határainak megállapításához, és a borvidék 1987-ben kapta meg a DO (Denominación de Origen) minősítést. A védett határokon belül mintegy 5500 hektáron termelnek borszőlőt.

Jellemzői

Talaja alapvetően homokos (a folyó hordaléka). Ennek eredményeként a filoxéra itt nem pusztított; még ma is találhatunk a filoxéra előtt telepített tőkéket. Ezek (mostanra már igencsak csekély) terméséből különleges házasításokat készítenek.

Meghatározó szőlőfajtája a tinta de toro. Ezt többnyire a tempranillo olyan változatának tekintik, amely az évszázadok alatt alkalmazkodott a szélsőséges helyi viszonyokhoz. Egyesek szerint emiatt már önálló fajta, és ennek eredményeként 1990-ben önálló, helyi fajtaként jegyezték be.

Borai

Leghíresebb borai vörösborok:

• a tinta de toro bor csak a névadó fajtából készülhet, mindenféle házasítás nélkül;
• a tinto roble borban a tinta de toro mellett lehet legfeljebb 10% garnacha is.

A tinta de toro szőlő szüretét nagyon pontosan kell időzíteni, mert a későn szüretelt szőlők borának potenciális alkoholtartalma könnyen túllépheti a 16 %-ot — a DO szabályozás 15 % alkoholtartalmat engedélyez, de a legjobbnak tekintett borok szokásos alkoholtartalma 13,5 %.

A tinta de toróból és a garnachából rozét is készítenek, a malvázia és verdejo fajtákból pedig fehérbort.

A régió borainak többségét sokáig folyóborként értékesítették; az utóbbi évtizedekben egyre több minőségi bor készül. Ehhez hozzájárul, hogy egyre több befektető érkezik külföldről, illetve a befutottabb spanyol borvidékekről.

Források

• Vinoport.hu: Toro, Spanyolország

Kapcsolódó cikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Toro borvidék témájú médiaállományokat.

• Spanyolország borvidékei