Trocsány
Trocsány (Tročany) | |||
A trocsányi fatemplom. | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Bártfai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1270 | ||
Polgármester | František Čulák | ||
Irányítószám | 086 41 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | BJ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 284 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 350 m | ||
Terület | 8,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 10′ 60″, k. h. 21° 19′ 20″49.183333°N 21.322222°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 60″, k. h. 21° 19′ 20″49.183333°N 21.322222°E | |||
Trocsány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Trocsány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Trocsány (szlovákul: Tročany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 16 km-re délre, a Szekcső-patak bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]A település egy, a Szentháromság tiszteletére szentelt templom körül keletkezett 1100 körül. Nevét is a templom patrónusáról kapta (Sv. Trojica = Szentháromság). Első írásos említése 1277-ből származik. Kezdetben helyi nemesek birtoka volt. 1427-ben 25 adózó háztartása volt. 1600-ban 10 jobbágyház mellett nemesi kúria, templom és plébánia is állt a településen. 1715-ben 10, 1720-ban 6 háztartása adózott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TROCSÁN. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Rakovszky, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Magy. Razloviczának szomszédságában, mellynek filiája; határja meglehetős, réttye, legelője, fája van, piatza nints meszsze.”[2]
1828-ban 47 házában 360 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Trocsány, tót falu, Sáros vmegyében, M. Raszlavicz fil., 150 kath. 22 zsidó lak. F. u. többen. Ut. postája Eperjes.”[3]
1900-ban 221 lakosa volt. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 259 lakosából 235 szlovák, 6 német, 5 magyar és 12 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Ebből 122 római katolikus, 120 görög katolikus, 15 izraelita és 2 evangélikus vallású volt.
1910-ben 254 lakosából 242 szlovák és 12 német anyanyelvű lakosa volt. Ebből 145 római katolikus, 97 görög katolikus és 12 izraelita vallású volt.
2001-ben 323 lakosából 320 szlovák volt.
2011-ben 310 lakosából 303 szlovák, 1-1 ruszin és ukrán, 2 egyéb és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 284 lakosából 278 szlovák, (+1) ruszin és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Lukács tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma a 15. század végén és a 16. század elején épült. A környék legrégebbi keleti rítusú temploma. Ikonosztáza a 17. században készült.
- Római katolikus temploma 1757-ben épült.
További információk
[szerkesztés]- E-obce.sk
- Községinfó
- Trocsány Szlovákia térképén
- A templom képes ismertetője (szlovák és angol nyelven)
- A trocsányi fatemplom sok képpel Archiválva 2004. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (szlovákul)
- Fotógaléria
- Eobec.sk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk