Trombózis
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
| Trombózis | |
 | |
| Akut artériás trombózis tüneteit mutató jobb talp (a kép bal oldalán) | |
| Latinul | Thrombosis |
| BNO-10 | |
| BNO-9 | |
| Leírás | |
| Főbb tünetek | elhelyezkedéstől függő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trombózis témájú médiaállományokat. | |
A trombózis (az ógörög: θρόμβωσις – thrómbōszisz – „besűrűsödés” jelentésű szóból) olyan vérrögképződés a véredényben, amely megakadályozza a vér áramlását a vérkeringésben. Ha a véredény (egy véna vagy artéria) megsérül, akkor a test trombociták és fibrinek segítségével hoz létre vérrögöt a vérveszteség megakadályozására. Vérrögök akkor is kialakulhatnak bizonyos körülmények között, ha a véredény maga nem is sérült. Ha vérrög, vagy annak egy része elszabadul és keringeni kezd a testben, akkor ezt a rögöt embolusznak (embolus) nevezik.[1][2]
A trombózis előfordulhat a vénákban (vénás trombózis) vagy az artériákban (artériás trombózis). A vénás trombózis vérbőséget okoz a test érintett részén, míg az artériás trombózis (és ritka esetben a komolyabb vénás trombózis is) hatással van a vérellátásra, és károsodást okoz azokban a szövetekben, melyeket ez az artéria lát el (iszkémia és nekrózis). Az artériás és vénás vérrög (thrombus) egy darabja is lehet embolusz leválása után, ami a keringési rendszerben utazva és egy másik helyen elakadva embóliát okozhat. Az ilyen embóliát tromboembólia névvel illetik. Komplikációkat okozhat, ha a vénás trombózis (angol rövidítéssel: VTE) a tüdőben telepszik meg, így tüdőembólia jön létre. Az artériás embolusz messzebbre juthat le az érintett véredényben, ahol embóliát okozhat.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2008) „Mechanisms of thrombus formation”. New England Journal of Medicine 359 (9), 938–949. o. DOI:10.1056/NEJMra0801082. PMID 18753650.
- ↑ Handin RI. Chapter 53: bleeding and thrombosis, Harrison's Principles of Internal Medicine, 16th, New York, NY: McGraw-Hill (2005). ISBN 978-0-07-139140-5
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Thrombosis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Forrás
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 750. o. ISBN 963-9257-17-6
Irodalom
[szerkesztés]- C. Kearon, E. A. Akl et al.: Antithrombotic therapy for VTE disease: Antithrombotic Therapy and Prevention of Thrombosis, 9th ed: American College of Chest Physicians Evidence-Based Clinical Practice Guidelines. In: Chest. 141. kötet, 2 . sz. Suppl, február 2012, p. e419S–e494S, ISSN 1931-3543. doi:10.1378/chest.11-2301. PMID 22315268. PMC 3278049.
- Christin Mpliatis: Polymorphismen des Blutgerinnungssystems und Thromboserisiko. Individualisierte Thrombose-Prophylaxe. Disszertáció a Greifswaldi Egyetemen 2011.
