Tuba János
Tuba János | |
Született | 1855. december 5. Komárom |
Elhunyt | 1921. szeptember 17. (65 évesen) Komárom |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1892–1905) |
Sírhelye | Komáromi temetők |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuba János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tuba János (Komárom, 1855. december 5. – Komárom, 1921. szeptember 17.) országgyűlési képviselő, bankigazgató és laptulajdonos.
Élete
[szerkesztés]Komáromi családból származott, apja Tuba Sámuel. A helyi református iskola elvégzése után a pápai református kollégiumba került. Jogász lett, szülővárosába hazatérve 1878-ban elnyerte az aljegyzői, majd hat évvel később a főjegyzői tisztséget. Még Pápán megnősült, Takács Ilonát vette feleségül. Három évtizedig törvényhatósági bizottság választott tagja, az iskolaszék tagja, majd évtizedekig elnöke és végül díszelnöke volt. 1880-ban alapítója és 1886-tól haláláig laptulajdonosa volt a Komáromi Lapoknak és ezzel egy csapásra bekerült a közélet forgatagába. 1892-től a Komárom-vidéki takarékpénztár igazgatója és 1905-ig Komárom országgyűlési képviselője volt. Kezdeményezője volt az állandó dunai vashíd felépítésének és a Klapka-szobor felállításának.
A Jókai Egyesületnek pedig alakulásától társelnöke volt. A Magyar Népszövetség titkára volt.
Klapka György és Jókai Mór temetésén is beszédet mondott, illetve földet vitt Komáromból a sírjukra. Az ezredéves kiállítás révén Herman Ottóval is baráti kapcsolatba került, s részben neki köszönhető hogy komáromi halászati tárgyak kerültek bemutatásra a jeles eseményen.[1]
További információk
[szerkesztés]- Mácza Mihály 2018: Komáromi anziksz - Várostörténeti barangolások. Komárom, 246-247.
- Miroslav Michela - Demmel József 2013: „Pre rodné mesto žil, pre národ pracoval.“ Pomník Jánosa Tubu ako možné miesto pamäti maďarskej komunity na Slovensku. In: Rozpad Uhorska a trianonská mierová zmluva. Bratislava.
- Miroslav Michela - Demmel József 2008: Az Apponyi-szerű Krisztus és a Wilson arcú Pilátus. Kisebbségkutatás 17/2. (ua. 2011 In: Államhatár és identitás – Komárom/Komárno)
- Fülöp Zsigmond 1925: Tuba János emlékezete.
- dunataj.sk
- Síremléke Komáromban
- komarom.hu
- koppanmonostor.hu/tuba-janos-padja/ Archiválva 2018. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- nagyjainkhalala.wordpress.com
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
- Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Tatabánya, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, 2000.
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Fehérváry Magda 1985: Herman Ottó komáromi kapcsolatairól. Honismeret 13