U–1230
| U–1230 | |
| Hajótípus | Tengeralattjáró |
| Üzemeltető | Kriegsmarine |
| Hajóosztály | IXC/40 típus |
| Pályafutása | |
| Építő | Deutsche Werft AG, Hamburg |
| Megrendelés | 1941. október 14. |
| Építés kezdete | 1943. március 15. |
| Vízre bocsátás | 1943. november 8. |
| Szolgálatba állítás | 1944. január 26. |
| Szolgálat vége | 1945. május 5. |
| Honi kikötő | Lorient |
| Sorsa | Megadta magát, majd elsüllyesztették[1] |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 1120 T felszínen 1232 T víz alatt |
| Hossz | 76,76 m |
| Szélesség | 6,86 m |
| Merülés | 4,67 m |
| Maximális merülési mélység | 230 m |
| Hajtómű | MAN M9V40/46 kompresszoros 9 hengeres dízelmotor 2 db SSW GU345/34 elektromos motor 2 db |
| Sebesség | 19 csomó felszínen 7,3 csomó víz alatt |
| Hatótávolság | 25 620 km felszínen 117 km víz alatt |
| Fegyverzet | 6 torpedócső, 22 torpedó (53,3 cm) Egy fedélzeti ágyú (Utof 105/45) |
| Legénység | 48-56[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az U–1230 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a hamburgi Deutsche Werft AG-től 1941. október 14-én. A hajót 1944. január 26-án vették hadrendbe. Egy járőrutat tett, amelyen egy hajót süllyesztett el.[1]
Pályafutása
[szerkesztés]Az U–1230 első és egyetlen harci küldetésére Hans Hilbig kapitány irányításával 1944. október 8-án futott ki Hortenből. Az Atlanti-óceán északi részén kelt át, majd november 29-én – az Elster hadművelet (németül Unternehmen Elster, magyarul Szarka hadművelet) – két német ügynököt rakott partra az amerikai Hancock Pointnál. Ezután az Amerikai Egyesült Államok partjainál, Connecticuttól északra vadászott.[3]
December 3-án Maine állam partjainak közelében megtorpedózta a kanadai Cornwallis nevű gőzöst, amely Barbadosról tartott St. Johnba, fedélzetén cukorral és melasszal. A Cornwallis 1942. szeptember 11-én kapott már torpedótalálatot Bridgetownban az U–514-től, de akkor még ki lehetett emelni a sekély vízből. Az U–1230 torpedója azonban végzetes volt, a fedélzeten tartózkodó 48 emberből 43 meghalt.[3][4]
Őrjárata befejeztével a tengeralattjáró visszatért Norvégiába, majd onnan 1945. február 20-án Flensburgba hajózott. 1945. május 5-én a németországi Heligolandnál adta meg magát. 1945. július 24-én Wilhelmshavenből indult a skóciai Loch Ryanbe, ahol a szövetségesek a megsemmisítésre kijelölt búvárhajókat gyűjtötték. Az U– össze 1230-at a HMS Cubitt brit fregatt süllyesztette el a Deadlight hadműveletben.[1]
Kapitány
[szerkesztés]| Név | Kezdőnap | Zárónap |
|---|---|---|
| Hans Hilbig | 1944. január 26. | 1945. május 5. |
Őrjárat
[szerkesztés]| Indulás | Indulónap | Érkezés | Zárónap |
|---|---|---|---|
| Horten | 1944. október 8. | Kristiansand | 1945. február 13. |
Elsüllyesztett hajó
[szerkesztés]| Dátum | Hajó neve | Nemzetisége | Brt | Konvoj |
|---|---|---|---|---|
| 1944. december 3. | Cornwallis |  Kanada |
5458 |
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Type: Type IXC/40. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. június 14.
- ↑ WW1: U-1230. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. június 18.
- ↑ WW2: Patrol info for U-1230. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. június 16.
- ↑ WW3: Cornwallis. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. június 18.
