Ungludas

	Ungludas (Husák)
; Ungludas címere	; Ungludas zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Szobránci
Rang	község
Első írásos említés	1548
Polgármester	Michal Copák
Irányítószám	072 51
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	SO
	Népesség
Teljes népesség	176 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	12 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	217 m
Terület	13,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 42′, k. h. 22° 18′48.700000°N 22.300000°EKoordináták: é. sz. 48° 42′, k. h. 22° 18′48.700000°N 22.300000°E
	Ungludas weboldala
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ungludas (1899-ig Huszák, szlovákul: Husák) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

Szobránctól 15 km-re délkeletre, az ukrán határ mellett, Ungvártól északra fekszik.

Története

A települést 1500 körül, soltész általi betelepítéssel alapították a vlach jog alapján. 1548-ban említik először. A Drugeth család birtoka volt. 1599-ben 32 jobbágyház állt a településen. Később a lakosság száma visszaesett. 1715-ben 10, 1720-ban 9 háztartása volt.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „HUSZAK. Orosz falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik az Ungvári Uradalomban, felső Domonyának, filiája, határja középszerű, mint vagyonnyai.”^[2]

1828-ban 34 házában 385 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Huszák, tót-orosz falu, Ungh vmegyében, ut. p. Unghvárhoz 1 1/4 mfldnyire: 124 római, 110 g. kath., 6 zsidó lak. Vasbányák. F. u. a kamara.”^[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 400, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 164 lakosa volt.

2011-ben 165 lakosából 161 szlovák.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Žeňuch, V. 2018: Husák - história a etnografia

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]