Ungszenna
| Ungszenna (Senné) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Nagymihályi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1263 | ||
| Polgármester | Peter Saboslai | ||
| Irányítószám | 072 13 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 737 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 100 m | ||
| Terület | 18,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 22° 01′ 50″48.666667°N 22.030556°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 22° 01′ 50″48.666667°N 22.030556°E | |||
| Ungszenna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ungszenna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ungszenna (szlovákul: Senné) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagymihálytól 14 km-re délkeletre, az Okna és a Feketevíz összefolyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a 9. században is lakott volt. A falutól északra fekvő „Gradište” dűlőnév arról is tanúskodik, hogy itt egykor kisebb erősség állt, mely a környező falvak lakóinak szolgálhatott menedékül.
A magyar állam megalapítása után ez a terület az ungi ispánsághoz, egyházilag pedig az egri püspökséghez tartozott. A település általában „Scinna”, „Zynna”, „Zenna” alakban szerepel az írott forrásokban. Királyi birtok, majd 1263-ban István ifjabb király Pány Jakabnak adományozta, akiknek utódai a 14. század közepéig voltak birtokosok a településen, majd később a pálosoké lett. Temploma valószínűleg már a 14. század előtt is állt, első említése azonban csak 1317-ben történt. András nevű papját 1335 körül a pápai tizedjegyzék említi először. Ez az első templom egészen a 16. század közepéig biztosan állt, titulusát azonban nem ismerjük. A falu a 16. században a ruszkai Dobó család birtoka, a templom pedig a 16. század második felében az evangélikusoké lett. A Dobók a faluban kúriát építettek, melyben alkalmanként tartózkodtak. A kúriához uradalmi major és kertészet is tartozott. A középkortól a templom mellett egyházi iskola is működött, melynek 1588-ból ismerjük az első tanítóját, Balázs Pált. Ebben az évben a faluban 23 háztartás volt, közülük négy család foglalkozott kézművességgel: két cipész, egy szabó és egy kerékgyártó. A 19 földművesből 10 jobbágy és 9 zsellér volt. A 16. században a szlovák lakossághoz ruszinok is települtek a községbe. 1718-ban a rekatolizált lakosság új templomot épített a régi templom helyén. A 18. századtól a község a báró Vécsey családé, majd az ungi uradalommal együtt a Csápy nemzetségé. 1740-ben a Petők is birtokot szereznek a faluban.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „SZENNA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ung vizéhez közel; határja jól termő.”[2]
A 19. században a Sztárayaknak is volt itt birtoka. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szenna, tót-orosz-magyar falu, Ungh vármegyében, Nagy-Mihályhoz délre 2 1/2 mfdnyire, 580 r., 238 g. kath., 2 evang., 3 ref., 22 zsidó lak., romai kath. paroch. templommal, b. Vécseynek kastélyával, termékeny földekkel, erdővel, vizimalommal. F. u. b. Vécsey.”[3]
1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 749, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 751 lakosából 738 szlovák volt.
2011-ben 724 lakosából 712 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1807-ben Roskoványi Ágoston váci, majd nyitrai püspök.
- Itt hunyt el 1774-ben Laho Ferenc ágostai evangélikus lelkész.
- Itt kutatott Štefan Danko szlovák zoológus, ornitológus.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 14. századi gótikus templom felhasználásával 1718-ban épült. Tornyát 1808-ban készítették hozzá. 1909-ben tetőzete leégett és újjá kellett építeni. A templom a második világháborúban is megsérült. Utoljára 1995-ben újították meg, amikor Lourdes-i kápolnát létesítettek hozzá.
- A Vécsey-kastély a 17. században épült későreneszánsz stílusban, a 18. században megújították. 1990-ben újjáépítették.
- Határában terül el az 1974-ben létesített Szennai-tó, a horgászok kedvelt paradicsoma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal Archiválva 2009. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk
- Községinfó
- Ungszenna Szlovákia térképén
- Ungszenna szlovák nyelvű ismertetője
- A Szennai-tó (szlovákul)
- A Szennai-tó (angolul) Archiválva 2006. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Nagymihályi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagymihály (Michalovce) | ||
|  | |
