Zakopane

	Zakopane
	Zakopane a Giewontról
; Zakopane címere	; Zakopane zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Kis-lengyelországi
Járás	tátrai
Rang	város
Alapítás éve	1933
Irányítószám	34-500-tól 34-504-ig
Körzethívószám	(+48)18
Rendszám	KTT
Testvérvárosok	Lista Siegen; Saint-Dié-des-Vosges; Poprád; Sztrij; Sopot; Magastátra; Bansko; Polonezköy; Abbázia;
	Népesség
Teljes népesség	25 770 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	319 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	750 - 2301 m
Terület	84,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 17′ 58″, k. h. 19° 57′ 07″49.299444°N 19.951944°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 58″, k. h. 19° 57′ 07″49.299444°N 19.951944°E
	Zakopane weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zakopane témájú médiaállományokat.

Zakopane a Magas-Tátra lengyel részének legfontosabb városa. Lengyelország téli központja, és egyben a határ mindkét oldalának legnagyobb olyan városa, amely közvetlenül szomszédos a Tátra ívével. A város a Zakopanei-barázda (Rów Zakopiański) alján található, délről a mészköves Tátra erdősége, északról a Gubalówka hegyvonulata zárja. Zakopane a legmagasabban fekvő lengyel város, központja - a Krupówki és a Kościuszko utca kereszteződése - a tengerszinttől számítva 838 méter magasan van. A városba három főút, valamint egy vasútvonal vezet.

Múltja és jelene

A település első említése a XVI. század végéről való. A falu lakosai 1578-ban Báthory István lengyel királytól, Erdély fejedelmétől kapták első kiváltságaikat.^[3] Az erről szóló oklevelek azonban nem maradtak fenn, és több kutató kétségbe is vonja létezésüket. A történészek azonban bizonyosak benne, hogy 400 évvel ezelőtt a Tátraalji-barázda területén már megjelentek az első települések, melyekből a mai város kialakult.

A Zakopane elnevezés egy 1616-ból származó oklevélben fordul elő először. Ezt a füves területet Paweł Rubzdel, maruszyni János fia kapta birtokul. A Nowy Targ-i sztaroszta Mikołaj Komorowski birtokainak 1624. évi szemléjekor említi az új települést, mely a Tátra és a Gubalówka között fekszik.

A lakosság körében a Gąsienica, a Topor, a Bachleda és a Jarząbek vezetéknév volt a leggyakoribb. A népesség főleg az erdei legelők tanyáin összpontosult, amelyekből ebben a térségben mintegy ötven létezett, és hozzávetőlegesen 650 ember lakta. A Vasa dinasztiából származó III. Zsigmond király 1630. április 20-án a banskai Jędrzej Jarzębko családnak adományozott néhány füves területet.

1824-ben, miután Lengyelországot a szomszédos hatalmak felosztották egymás között, Zakopane a Habsburgok fennhatósága alá került. A legelőket ekkor áruba bocsátották.^[3]

Zakopane fellendülését a 19. században kialakult egészségturizmusnak köszönhette. A tüdőbetegeket a helyi gorál lakosok vitték fel a hegyi legelőkön álló pásztorházakba. Később számos szanatórium, panzió épült a gyógyulni vágyók fogadására.

A 19. és a 20. század fordulóján megjelentek a sportolók is a városban, 1911-ben itt rendezték meg az első nemzetközi síbajnokságot. 1925-ben megépült a síugró sánc is, amelyet 1962-ben felújítottak.^[4]

A második világháborúban a lengyelországi hadjárat alkalmával szlovák-német csapatok foglalták el (Szlovák hadjárat Lengyelország ellen (1939)).

Zakopane ma elsősorban a turizmusból él: télen a síelők, nyáron inkább a túrázók keresik fel. A várost népszerű kirándulóhelyek veszik körül: a Gubalówka, a Kasprowy-csúcs és a Halas-tó. A várost évente hárommillió látogató keresi fel.^[5]

Főbb látnivalók

Gubałówka
Síugró sánc
Sikló - Az 1123 méter magas Gubalówkára viszi fel nagyjából három perc alatt a kirándulókat. Az általa megtett szintkülönbség 300 méter.
Szent Kelemen fatemplom (más néven: a Częstochowai Szűzanya fatemploma) - A templom az 1850-es évek közepén épült, egyszerű, egyhajós építmény, belsejében népi-barokk faszobrokkal.
A kiválók temetője - Régi gurál családok, híres, a tátrai idegenforgalom fellendítéséért sokat tett zakopanei lakosok és több tátrai futár nyughelye.
Krupówki utca - Zakopane sétáló- és bevásárlóutcája.
Willa Koliba - A Kalyiba Villa volt az első azoknak a panzióknak a sorában, amelyeket Stanisław Witkiewicz tervezett az úgynevezett zakopanei stílusban.
Tátrai Múzeum - Az intézmény néprajzi és természettudományos gyűjteménynek ad otthont.
A Szymański család gyűjteménye - Gurál népművészeti bútorok, szőttesek, fafaragások láthatók a gyűjteményben.
Sajtpiac - A Krupówki utca végén, a sikló közelében található. A piacon kistermelők árulják a különböző sajtokat, lekvárokat, mézeket és gombákat.
Keresztelő Szent János templom - A 19. század végén épült kőtemplom a Krupówki utcában.
Karol Szymanowski Múzeum

Építészete

A Willa Koliba, a zakopanei stílusban épült első ház

Lengyelországban zakopanei stílusnak nevezik azt az építészeti megoldást, amely a 19. század végén terjedt el a névadó településen egy krakkói művésznek, Stanisław Witkiewicznek köszönhetően, aki a fafaragásos gurál házak alapján tervezte meg villáit.

Ezek az épületek díszesebbek, mint a mintául szolgáló házak, erkélyesek, tetőzetük meredek és zsindellyel borított, alapozásukhoz nagy folyami köveket használtak.^[4] Ez lehetővé tette, hogy az új épületeket - a hagyományos gurál lakóházakkal szemben - alápincézzék, és ezáltal jelentősen megnöveljék alapterületüket.

Witkiewicz a helyi népi motívumokat és a szecessziós díszítő elemeket ötvözte, tervei alapján elsősorban panziók, templomok épültek. A meredek tetőszerkezet alá rejtett emeletek hatalmas újításnak számítottak Zakopanéban a 19. és a 20. század fordulóján.^[6]

A zakopanei stílus nagy népszerűségnek örvend a podhalei régióban, sok új panzió, nyaraló és lakóház épült ennek az építészeti elgondolásnak a szellemében. A stílus Lengyelország más területein is felhasználták, a varsói területen például téglaépületeken jelentek meg legfőbb jegyei.^[7]

Klímája

Zakopane éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	7,7	8,6	13,6	16,6	22,2	25,0	26,9	26,6	23,7	19,8	14,0	9,8	17,9
Átlaghőmérséklet (°C)	−5,6	−4,6	−0,4	5,4	10,0	13,4	15,2	14,6	11,1	7,0	1,5	−3,2	5,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−19,6	−18,4	−14,3	−6,8	−1,7	1,9	4,4	3,2	−0,9	−5,2	−11,4	−17,0	−7,1
Forrás: average-temperature.com (Hozzáférés: 2011. május 10.)