Feröeri nyelv
| Feröeri nyelv føroyskt mál | |
 | |
| Móðurmálið (Anyanyelv): V. U. Hammershaimb emlékműve (Janus Kamban, 1948) | |
| Kiejtés | [ˈføːɹɪst], [ˈføːɹɪʂt] |
| Beszélik | Feröer, Dánia[1] |
| Beszélők száma | ~ 70 000[1] fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Germán nyelvek északi germán nyelvek nyugati skandináv csoport feröeri nyelv |
| Írásrendszer | Latin ábécé |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos |  Feröer |
| Gondozza | Føroyska málnevndin, Feröeri Nyelvbizottság (weboldala) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | fo |
| ISO 639-2 | fao |
| ISO 639-3 | fao |
 A Wikimédia Commons tartalmaz føroyskt mál témájú médiaállományokat. | |
A feröeri nyelv, más néven färöi nyelv[2] (feröeriül: føroyskt mál) az indoeurópai nyelvcsaládon belül a germán nyelvek közé tartozó nyelv. Közelebbről az északi germán nyelvek inzuláris nyelvei közé tartozik. Feröer hivatalos nyelve; itt Shetlanddal ellentétben megőrizték ősi nyelvüket, és ma is gondoskodnak az új igényeknek megfelelő fejlődéséről.[3]
Mivel a szigetek kevéssé ismertek ma is az emberek előtt, így például Magyarországon is azok számára, akik hallottak a szigetekről nem túlzottan köztudomású a feröeri nyelv léte. Legtöbbjük úgy véli a Dániához való tartozás miatt, hogy csak afféle feröeri dán nyelvjárás létezik.[4]
A feröeri közeli rokona az izlandi nyelvnek és a nyugat-norvégiai nyelvjárásoknak, de az elszigetelődés miatt saját, egyedi karaktere van.[5] A feröeri nyelv és a Bergen-környéki falvak helyi nyelvjárása ma is megőrizte kölcsönös érthetőségét.[6] Ugyancsak rokona volt a régi grönlandi norvég nyelv, amely Grönland elnéptelenedésével párhuzamosan halt ki.
Földrajzi elterjedtség
[szerkesztés]Beszélők száma és nyelvi státusz
[szerkesztés]A feröerit Feröeren mintegy 48 000-en beszélik.[5] A Dániában és más országokban élő 17 000-25 000 emberrel együtt a beszélők száma mintegy 70 000-re tehető.[1]
A jelentős dániai csoportokon kívül szétszórtan sokan beszélik más skandináv országokban és az Egyesült Királyságban is.[1]
Nyelvjárások
[szerkesztés]A nyelvjárások közül a főváros (Tórshavn) nyelvhasználata vált a sziget köznyelvévé.[7]
Történelem
[szerkesztés]Feröert a 9. században népesítették be Norvégiából és a Brit-szigetekről érkező vikingek. A telepesek nyelve az óészaki (vagy dansk tunga) volt. 800 és 1050 között kezdett el szétválni az óészaki keleti ága (a dán és a svéd őse) a nyugatitól, amelyből később a norvég, az izlandi és a feröeri alakult ki.[5]
Az 1298-ból származó Juhlevél a legrégebbi ismert dokumentum, amely Feröeren született. Nyelvészek szerint ez már tartalmaz sajátosan feröeri elemeket az óészaki nyelven belül. Önálló nyelvről biztosan az 1600 körüli évektől beszélhetünk, de egészen a 19. század közepéig gyakorlatilag csak beszélt formában létezett. A dán uralom alatt a nyelvet a szájhagyomány őrizte meg, többek között a feröeri balladák révén.[1]
A nyelv standard írott formáját Venceslaus Ulricus Hammershaimb (1819-1909) hozta létre 1846-ban, az izlandi nyelv alapján. A 19. század végén alakult ki a modern feröeri irodalom, és 1890-ben jelent meg az első feröeri nyelvű újság, a Føringatíðindi.[5]
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ám mind Hammershaimb, mind Jakobsen helyesírását és irodalmi nyelvét nehezen fogadták el a feröeriek. Bár ekkoriban a sziget lakossága még nem volt túl iskolázott, ami miatt érthető, hogy a feröeri sztenderdizáció nem volt egyszerű.[forrás?] 1908 és 1938 között zajlott az ún. feröeri nyelvviszály, amelynek során viták folytak a szigeten használandó nyelvről. A 19. század végén az irodalom kialakulása elindította a nemzeti ébredést is a feröeriekben, ám ekkor minden hivatalos területen a dán nyelv uralkodott, a feröeri csak népnyelv volt. A kérdésben dán szószólók nem nagyon szerepeltek, sokkal inkább dán nyelvhez ragaszkodó feröeriek és a feröeri nyelv pártolói közt zajlott a vita. A dán nyelv használatának pártolói rendszerint a dán uralom hívei is voltak, míg a feröeri nyelv hívei a sziget függetlenségére törekedtek Dániától. A dán-párti Sambandsflokkurin ugyan nem volt ellene a feröeri irodalomnak, de ezt korlátok között akarta tartani, hogy a hivatali életben ne kapjon szerepet. Véleményük szerint a dán nyelv nélkül a feröeri fiatalság nem lesz képes érvényesülni, mert hazája nem tudná őket úgy ellátni mint Dánia. A szeparatista Sjálvstýrisflokkurin az általános európai tendenciákra, a más nemzeteknél is tapasztalható nacionalizmusra hivatkozott, illetve a nemzetekkel történő egyenlő bánásmódra. A dán korona területei közül egyedül Feröeren nem volt még ekkor a helyiek nyelvén zajló oktatás, míg Grönlandon és Izlandon már engedélyezték az eszkimó és izlandi nyelv oktatását.
1908-ban Tórshavnban a tanárok petíciót terjesztettek be a feröeri nyelv engedélyezésére, amit a dán hatóságok elutasítottak. Ennek ellenére Jákup Dahl későbbi prépost nem volt hajlandó alávetni magát a dán rendelkezéseknek és igyekezett feröeriül tanítani. 1910-ben a Sambandslokkurin jelentős többséggel nyert javaslatával a Løgtingben és a dán nyelvet használták, mert a feröeri fiatalok csak így tudtak tanulni a dániai felsőfokú intézményekben. A Sjálvstýrisflokkurin kompromisszumra törekedett, s olyan javaslattal állt elő, hogy az iskolákra kellene bízni melyik nyelvet tanítják, vagy csak a felsőbb osztályokban kezdik el a dánt oktatni. 1912-ben a dán oktatásügy részleges engedményt tett, ekkor egy Louis Zachariasen nevű tanító jelentette ki, hogy ő az iskolájában tovább dánul nem tanít. A feröeri oktatás az első években komoly nehézségekkel nézett szembe, mert a tanárok a maguk módján, általános elfogadott helyesírás nélkül oktatták a feröerit, ezért a dán oktatásügyi minisztérium beleegyezésével külön be kellett cikkelyezni a helyesírás oktatását, mint tantárgyat. 1925-ben további tantárgyakra, mint a földrajzra és a történelemre próbálták kiterjeszteni a feröeri nyelvet, ekkor azonban a Sambandsflokkurin heves nemtetszésének adott hangot, hogy túl engedékenyek a dán hatóságok, és sikerült rávenniük Løgtinget saját javaslatuk elfogadására. 1936-ban a Sambandsflokkurin többségét megtörték a szociáldemokraták a Løgtingben. A szociáldemokraták a nyelvi kérdésben Sjálvstýrisflokkurinnal értettek egyet, így a feröeri 1938-ban a közoktatás nyelve lett Feröeren.
Egyházi nyelvként elfogadtatni hasonló nehézségekkel járt: a dán a reformáció kora óta a liturgiát is uralta és csak 1903-ban engedélyezték bizonyos feltételekkel a templomokban feröeri imákat és énekeket mondani. 1912-ben nyílt lehetőség a feröeri nyelvű prédikációra. A konzervatív hívők itt is erősebben ragaszkodtak a dánhoz, sőt manapság is bizonyos régi énekeket és imákat még dánul mondanak el. Egy közvélemény-kutatás kimutatta, hogy Tórshavnban a hívők szívesen vennék a feröeri liturgiát a templomban. A Sambandsflokkurin ezen a téren is hallatta a hangját. A helyzetet nehezítette, hogy Feröer lelkészei ebben az időben többnyire dánok voltak (ez volt a Sambandsflokkurin legfőbb érve egyúttal), akik nem is beszéltek feröeriül. Az első Biblia-fordítást, Máté evangéliumát is nagy bizonytalansággal fogadták a hívek. Jákup Dahl prépost sokat tett az ügy érdekében és halála előtt nem sokkal lefordította a feröeri Újszövetséget, jelentős lökést adva az irodalmi nyelv kialakulásának. 1939 óta a Feröeri Népegyház is ezt használja liturgikus nyelvként a dán helyett. 1961-ben fejezte be Dahl munkája alapján Kristian Osvald Viderø a feröeri Ószövetséget.
A dán azonban egészen 1948-ig a közigazgatás hivatalos nyelve maradt.[1]
Hangtan
[szerkesztés]
- g kiejtése: dzs vagy g
- æ kiejtése: e
- s kiejtése: s vagy sz
- a kiejtése: rövid á
- ei kiejtése: oj (pl. a "nem" szóban nei = noj)
Helyesírás
[szerkesztés]Ábécé
[szerkesztés]
A feröeri ábécé 29 betűből áll:
Megjegyzések:
- Ð, ð sohasem állhat szó elején
- Ø, ø helyett időnként (például költői nyelvben) ö vagy akár ő is állhat
- Nevekben megjelenhetnek más betűk is, például Lützen, Müller, Winther családnevek vagy Zacharias keresztnév.
Nyelvtan
[szerkesztés]A nyelvtani szerkezet szinte teljesen megegyezik az izlandival. A névszóragozásból viszont angolos módon többnyire körülírják a genitivust az av (angol of) vagy a hjá (-nál,-nél) elöljáró szóval, bár a szintetikus alakok is ismertek, és bizonyos állandósult szókapcsolatban ma is használatosak. Pl.: ein koppur av te 'egy csésze tea', hesturin hjá Jógvani ' János lova'
| "hestur"
ló |
Egyes szám | Többes szám | ||
|---|---|---|---|---|
| Határozattlan | Határozott | Határozattlan | Határozott | |
| Nom. | Hestur | Hestin | Hestar | Hestarnir |
| Acc. | Hest | Hestin | Hestar | Hestarnar |
| Dat. | Hesti | Hestinum | Hestum | Hestunum |
| Gen. | Hests | Hestsins | Hesta | Hestanna |
A hátravetett névelő mellett itt is ragozódik (mint az izlandiban) a névelő és az általa jelzett szó is: báturin 'a csónak', bátsins genitivus, bátinum dativus. Viszont az izlanditól eltérően az ein/eitt '1' számnév már határozatlan névelőként is általános. Az 1500 feletti számnevek százasokkal történő kifejezése is lehetséges.[8]
Szókincs
[szerkesztés]Szókincsében erős a dán hatás.[8]
Számok
[szerkesztés]| Szám | Feröeri nyelven |
|---|---|
| 0 | null |
| 1 | eitt |
| 2 | tvey |
| 3 | trý |
| 4 | fýra |
| 5 | fimm |
| 6 | seks |
| 7 | sjey |
| 8 | átta |
| 9 | níggju |
| 10 | tíggju |
| 11 | ellivu |
| 12 | tólv |
| 13 | trettan |
| 14 | fjúrtan |
| 15 | fimtan |
| 16 | sekstan |
| 17 | seytjan |
| 18 | átjan |
| 19 | nítjan |
| 20 | tjúgu |
| 21 | einogtjúgu |
| 22 | tveyogtjúgu |
| 30 | tredivu, tríati |
| 40 | fjøruti, fýrati |
| 50 | hálvtrýss, fimmti |
| 60 | trýss, seksti |
| 70 | hálvfjers, sjeyti |
| 80 | fýrs, áttati |
| 90 | hálvfems, níti |
| 100 | hundrað |
| 1000 | (eitt) túsund |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Faroese introduction (angol nyelven). Unilang.org, 2007. április 22. [2009. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
- ↑ A világ nyelvei (Akadémiai Kiadó, Bp., 2000, p. 384., 1595.), Hutterer Miklós: A germán nyelvek (Gondolat Kiadó, Budapest, 1986)
- ↑ Stephen Metcalf: Into the Mystical Unreal Reality of the Faroe Islands (angol nyelven). T Style Magazine: Travel. The New York Times, 2007. március 25. (Hozzáférés: 2010. július 17.)
- ↑ Porszemek az óceánban: a Feröer-szigetek (1. rész) (ongo.hu). [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- ↑ a b c d Simon Ager: Faroese (Føroyskt) (angol nyelven). Omniglot, 2009. (Hozzáférés: 2009. február 16.)
- ↑ Young, G.V.C.. From the Vikings to the Reformation – A Chronicle of the Faroe Islands up to 1538 (angol nyelven). Man-sziget: Shearwater Press Limited, 1. o. (1979). ISBN 0-904980-20-0. Hozzáférés ideje: 2010. július 29.
- ↑ A világ nyelvei (Fodor István főszerkesztő, 1999, Akadémiai kiadó, 386.old.
- ↑ a b A világ nyelvei (Fodor István főszerkesztő,1999,Akadémiai kiadó,386.old.
További információk
[szerkesztés]
- FMN.fo – Feröeri Nyelvbizottság (feröeri, angol)
- Feröeri–angol szótár, 1985, ISBN 0-907715-22-2, ISBN 978-0-907715-22-1, Google Könyvkereső (angolul)
- G.B. Lockwood: An Introduction To Modern Faroese, Google Könyvkereső (angolul)
- Feröeri–angol szótár a Webster’s Online Dictionary től (angol)
- Feröeri kiejtés Archiválva 2018. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, Languages & Origins in Europe (angolul)
- Svínoy-i nyelvjárás. YouTube (feröeri, angol)
- Feröeri billentyűzet online, ATS Fordító- és tolmácsszolgálat (magyar)
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |