boronál

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈboronaːl]

Ige

boronál

Etimológia

borona +‎ -l

Származékok

• (igekötős alakok): | összeboronál | 

Ragozás

boronál ragozása

Főnévi igenév			boronálni
Befejezett melléknévi igenév			boronált
Folyamatos melléknévi igenév			boronáló
Beálló melléknévi igenév			boronálandó
Határozói igenév			boronálva
Ható ige			boronálhat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	boronálok	boronálsz	boronál	boronálunk	boronáltok	boronálnak
		Tárgyas	boronálom én téged/titeket boronállak	boronálod	boronálja	boronáljuk	boronáljátok	boronálják
	Múlt idő	Alanyi	boronáltam	boronáltál	boronált	boronáltunk	boronáltatok	boronáltak
		Tárgyas	boronáltam én téged/titeket boronáltalak	boronáltad	boronálta	boronáltuk	boronáltátok	boronálták
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	boronálnék	boronálnál	boronálna	boronálnánk	boronálnátok	boronálnának
		Tárgyas	boronálnám én téged/titeket boronálnálak	boronálnád	boronálná	boronálnánk	boronálnátok	boronálnák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	boronáljak	boronálj vagy boronáljál	boronáljon	boronáljunk	boronáljatok	boronáljanak
		Tárgyas	boronáljam én téged/titeket boronáljalak	boronáld vagy boronáljad	boronálja	boronáljuk	boronáljátok	boronálják
Főnévi igenév ragozása			boronálnom	boronálnod	boronálnia	boronálnunk	boronálnotok	boronálniuk