A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Kiejtés
Főnév
mess (tsz. messes)
- rendetlenség
Ige
mess (alapjelen, egyes szám harmadik személy messes, folyamatos melléknévi igenév messing, második és harmadik alakja messed)
- összezavar, összekuszál
- elront, bemaszatol
- mess - Szótár.net (en-hu)
- mess - Sztaki (en-hu)
- mess - Merriam–Webster
- mess - Cambridge
- mess - WordNet
- mess - Яндекс (en-ru)
- mess - Google (en-hu)
- mess - Wikidata
- mess - Wikipédia (angol)