Mónika Perger

Jelen tanulmanyban a pszichoterrort a munkahelyi negativ viselkedesformak vizsgalatan keresztul tartuk fel pedagogusok koreben. A vizsgalatban 102 fő vett reszt. Az altalunk kialakitott 36 teteles online kerdőiv a LIPT magyar valtozatan (Kaucsek, Simon, 2009) es az Einersan es munkatarsai (2009) NAQ-R kerdőiven alapult es sajat teteleket is tartalmazott. A vizsgalat egyik celja az volt, hogy feltarjuk, mit tekintenek a pedagogusok leginkabb negativ viselkedesformanak es milyen sajat tapasztalataik vannak ezekkel kapcsolatban a munkahelyukon. A nemek, a palyan eltoltott idő es az iskolatipus alapjan is vizsgaltuk a kulonbsegeket. A fizikai erőszakra, szexualis zaklatasra utalo viselkedesformakat tekintettek a leginkabb munkahelyi pszichoterrornak. Ha nem fejtheti ki a velemenyet, tul van terhelve, el van szigetelve, tulzottan ellenőrzik, nem a felkeszultsegenek megfelelő munkat kap, ezek tartoznak a legkevesbe negativan megitelt viselkedesek koze a valaszadok szerint. A leggyakrabban...

A tanulmány célja a felsőoktatásban tanuló diákok elképzeléseinek, igényeinek, kihívásainak megismerése a munka-magánélet-tanulmányok egyensúlyával összefüggésben, valamint annak feltérképezése, hogy milyen támogatási formákat várnak a fiatalok a munkaadójuktól, képzőhelyüktől. A vizsgált mintát Magyarország két vezető oktatási intézményének, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói alkották, akik a tanulmányaik mellett már dolgoznak is. Fő módszertani eszköz online kérdőív volt, mely három nagyobb témakört tartalmazott:demográfiai kérdések és általános információk; képzőhellyel/munkahellyel kapcsolatos elvárások, támogatási formák; munka-magánélet-tanulmányok közti egyensúlyt vizsgáló kérdések (Grzywacz & Marks, 2000, valamint Gadanecz és mtsai, 2012 alapján). A vizsgálatban összesen 101 fő vett részt, 59 nő és 42 férfi. A kitöltők közel azonos arányban érkeztek a BME-ről (56 fő) és a BCE-ről (45 fő). Az eredmények igazolják, hogy f...

Jelen tanulmány a BME mérnökképzésein tanító legjobb oktatók tanítással kapcsolatos nézeteit és tanítási módszereit mutatja be félig strukturált interjúk eredményei alapján. A vizsgálatban 26 oktató vett részt az egyetem nyolc karáról, kiválasztásuk a hallgatók értékelésein alapult. Az oktatókat pályaválasztásuk történetéről, oktatási céljaikról, oktatási módszereikről kérdeztük. Eredményeink szerint az oktatók többsége nem készült a tanári pályára és kevesen rendelkeznek tanári képesítéssel. A legjobb oktatók tanítással kapcsolatos koncepciói a tanulóközpontú/tanulásorientált kategóriával jellemezhetők (hallgatók motiválása, tananyag megértése, életszemlélet formálása, a tanulás élvezete). A tanárközpontú/tartalomorientált nézet is feltárható volt, az ismeretátadás fontosságának hangsúlyozása révén. A legjobb oktatókra jellemző a tanítás szeretete, a minőség képviselete a tanítás során, nyitottság az újra. A hallgatókkal való kapcsolatuk pedig a partnerséggel írható le. Az órákon k...

This study presents the opinion of students of the Faculty of Economic and Social Sciences at the BME concerning the factors , which contribute to students' academic success. Academic success was defined by the successful completion of university studies. 478 students were consulted by online questionnaire. The factors were grouped into eight scales: practice-oriented education, student's social relationship on campus, student's study habits, supports for student's learning in classroom, stu-dent's attitude towards responsibilities in university, support by family and friends, conscious career choice and assistance provided by remedial courses. The opinions of the male and the female students varied across seven scales, with only the role of student's social relationships on campus being judged similarly by both genders. Students studying for bachelor's degrees judged the role of the student's social relationships on campus to be more important. Students on different degree programmes held differing opinions in two scales.

A tanítással kapcsolatos nézetek és tanítási módszerek vizsgálata a BME mérnökképzéseinek legjobb oktatói körében Bevezetés A felsőoktatással foglalkozó kutatásokat áttekintő tanulmányok szerint, amelyek a főbb tudományos folyóiratokban megjelenő cikkek alapján kategorizálták a leggyakrabban előforduló kutatási témákat, az oktatókkal kapcsolatosak fontos helyen szerepelnek a vizsgálati kérdések között (Teixeira, 2013; Tight, 2007). Ezzel szemben a hazai felsőoktatási kutatások középpontjában főként a felsőoktatásban zajló reformokkal, valamint a hallgatókkal kapcsolatos vizsgálatok vannak, bár találunk példát az oktatók bevonásával történő vizsgálatokra is. A felsőoktatással foglalkozó főbb kutató központok közül a Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja 2008-tól ad stratégiai helyzetjelentést a magyar felsőoktatásról. Ebben foglalkoznak a felvételi tendenciákkal, a kimenet kérdésével, a felsőoktatás finanszírozásával, a kancellária rendszerrel, a magyar felsőoktatás nemzetközi helyzetével, a felsőoktatásban zajló változásokkal. A tanítás és tanulás témájával kapcsolatban az oktatók véleményeit is vizsgálták a minőségi oktatásról, a jó oktatóról, de azért alapvetően nem az oktatókra fókuszáló kérdéskörök vannak a középpontban (Berács és mtsai, 2015). Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen működő Felsőoktatás-és Innovációkutató Csoport a felsőoktatás mellett a közoktatáshoz kapcsolódó innovációs kérdésekkel is foglalkozik, a tanári tanulás kérdése kapcsán kerülnek az oktatók jobban fókuszba (Halász, 2016). A Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központjának kutatásai a hallgatók tanulmányi eredményességének kérdéséhez kapcsolódó témákat vizsgálnak, amelyek több megközelítésből kutatják ezt a kérdést (Bordás és Ceglédi, 2010, Pusztai és Kovács, 2015). Összegezve azt mondhatjuk, hogy az oktatókkal foglalkozó kutatások, konkrétan az oktatókra fókuszáló, akár a tanítási vagy kutatási feladataikra irányuló vizsgálatok nem gyakoriak a hazai felsőoktatással foglalkozó kutatások körében. Ezért a következőkben az oktatókkal kapcsolatos kutatási kérdések bemutatása a külföldi vizsgálatok áttekintésével történik, amelyek a felsőoktatás átalakulása miatt természetesen szintén megváltoztak (Teixeira, 2013). Az oktatókkal kapcsolatos vizsgálatok áttekintése A felsőoktatásban bekövetkezett változások, amelyek között fontos megemlítenünk a hallgatói létszám, az oktatói terhelések és az oktatókkal kapcsolatos elvárások növekedését, (kutatás és minőségi oktatás egyszerre) olyan kutatásokat indítottak el, amelyek az oktatók munkával való elégedettségét, a munkahelyi stresszel kapcsolatos élményeit vizsgálják (Saner és Eyüpoĝlu, 2013; Dost, 2012). Shin és Jung (2014) 19 országra kiterjedő kutatási eredményei alapján a piacorientált felsőoktatási vezetés mellett annak is szerepe van az oktatói stressz növekedésében, hogy a felsőoktatásban dolgozók fizetése elmarad más szektorban dolgozókéhoz képest. Azt találták még, hogy a munkával való elégedettség csökkenése