A most elemzendő mű2 a túlélési esély alakulását vizsgálja olyan helyzetben, ahol az egyén szinte... more A most elemzendő mű2 a túlélési esély alakulását vizsgálja olyan helyzetben, ahol az egyén szinte teljes mértékben ki van szolgáltatva a hatalomnak: esetünkben a koncentrációs tábor lakói a tábor urainak. A terep Theresienstadt, ahol a gettóba érkező 140 000 zsidó fogoly közül 33 000 halt meg, és több mint 80 000-en kerültek át a megsemmisítő táborok valamelyikébe (legtöbben Auschwitzba vagy Treblinkába). A túlélési esélyt három helyzetben vizsgálták a szerzők:(1) elpusztulni vagy sem a táborban, (2) bekerülni vagy sem egy, a szinte biztos halált jelentő transzportba (3) túlélni Auschwitzot.
Elemzésem tárgya a társadalomtudományi kutatásokhoz kapcsolódó alkalmi munkák elosztásának folyam... more Elemzésem tárgya a társadalomtudományi kutatásokhoz kapcsolódó alkalmi munkák elosztásának folyamata. Célom elsősorban e sajátos munkaerőpiac szerkezetének és működésének leírása, de — úgy vélem — levonható ebből néhány olyan következtetés, ami a munkaerőpiac más típusainak közgazdasági-szociológiai elemzéséhez is szempontokat adhat.
Javaslatunk a következő: az itt következő művet (Hamermesh, Daniel S. – Kosnik, Lea-Rachel (2022)... more Javaslatunk a következő: az itt következő művet (Hamermesh, Daniel S. – Kosnik, Lea-Rachel (2022) Aging with Style: Does How We Write Matter? IZA Discussion Paper, No. 157392 ne csak azon kevesek olvassák el, akik többet szeretnének megtudni az USA közgazdászelitjének életéről vagy az öregedésről, esetleg arról, hogy miként lehet mérhetővé tenni (ha lehet) egy közgazdasági elemzés stílusát, hanem mindenki, aki élvezetét leli olyan kérdések felvetésében, amiről azt sem sejtette, hogy lehetséges ilyen kérdés, illetve hogyan lehet összeügyeskedni olyan adatbázist és mérési metóduselegyet, hogy ezekre a kérdésekre választ is lehessen kapni.
A tanulmány az USA közgazdászelitjének az elitszaklapokban való publikációi alapján kiválasztott szuperelitkörben vizsgálja, hogy vajon az öregedés során változik-e az írásstílus, és e két jelenség, egymással összefüggve, hogyan hat, ha hat, a szakmai sikerre.
Az MPG 2015-ben még csak kialakulóban volt, csak 2016/2017-ben, a vélt migrációs
fenyegetés és... more Az MPG 2015-ben még csak kialakulóban volt, csak 2016/2017-ben, a vélt migrációs
fenyegetés és a két Soros-ellenes összeesküvés-elméleten alapuló push poll és az első EU- ellenes kampányok kombinációjával vált teljesen kifejletté. A médiát nemsokára
már a Fidesz narratívája uralta, benne a félelemkeltő keretezés teljes skáláját: „az EU
migrációs stratégiája ellen vagyunk”, „a kormány kötelessége a magyar emberek védelme”, „az illegális migráció elleni küzdelem elkerülhetetlen”, „a terrorizmus veszélye magas”.
A parlament szerepe a kormány migrációs politikájának legitimálására korlátozódott, a
kapcsolódó narratívákat az MPG központjából kapták, az ellenzéknek nem volt befolyása a közpolitikára: a rendeletek (még kevésbé a törvények) tartalmát társadalmi vagy parlamenti vita nélkül a kormány határozta meg. Az ellenzék nem dolgozott ki ellen-narratívákat, csak a kormány állításait tagadták.
Hipotézisünk szerint a 2010 óta (és különösen az MPG 2015/16-os bevezetése óta)
Magyarországon zajló konzervatív kísérlet eredménye az, hogy Magyarország már nem demokrácia, hanem információs autokrácia.
Javaslatunk a következő: az itt következő művet (Gregory-Smith–Bryson–Gomez (2023): Discriminatio... more Javaslatunk a következő: az itt következő művet (Gregory-Smith–Bryson–Gomez (2023): Discrimination in a Rank Order Contest: Evidence from the NFL Draft. Journal of Economics, Race, and Policy, 6(3), 215–231.) ne csak azon kevesek olvassák el, akik többet szeretnének megtudni az amerikai futball világáról vagy a diszkrimináció „működéséről”, hanem mindenki, akit az a módszertani kérdés foglalkoztat, hogy egy szinte tökéletes adatbázis igen színvonalas elemzése után is mennyi megválaszolatlan kérdés maradhat, ha a kutatás külső érvényességének korlátait is a vizsgálat szerves részének tekintjük.
We aim to create in this paper a comprehensive prestige scale based on the 2016 microcensus suppl... more We aim to create in this paper a comprehensive prestige scale based on the 2016 microcensus supplementary survey on occupational prestige of the Hungarian Central Statistical Office, where respondents have been requested to rate the prestige of 15 occupations (randomly selected from 173 occupations). Based on their answers, each occupation is assigned a relative prestige score. Furthermore, we created five additional scales that rank occupations according to earnings, social usefulness, education level, power and trendiness. First, we briefly summarise the characteristics of the occupational prestige scales in relation to other gradual measures of social status and then describe how the new prestige scales were created. Finally, we present the basic features of the new scales.
In order to indentify the main narratives of migration and describing the structure into which
t... more In order to indentify the main narratives of migration and describing the structure into which
the processes of producing and circulating them characterizes the contemporary Hungarian
communicative and political segments, first we defined the type of political system of
Hungary. The next step was demonstrating the production and circulation of migration
related narratives since 2015 to prove that there is a rather sophisticated propaganda
organization and technology (the moral panic button, MPB) which makes sure that these
processes serve the operation of the political system.
Our analysis demonstrated that MPB used the production and circulation of migration
narratives both in 2015 and in 2022 as a crucial aspect of building the Hungarian version of
an authoritarian regime (the so called informational autocracy). We stressed that the
capture of entire communication field was an inherent element of this de-democratization
process, and that while several techniques of MPB exist in other countries as well, the
unique mix of them and their high-inertia existence makes Hungary an outlier in the
comparative analysis.
A következő tanulmány: a szakadásos regresszió módszerét használva azt vizsgálja, hogy milyen hat... more A következő tanulmány: a szakadásos regresszió módszerét használva azt vizsgálja, hogy milyen hatása van az írók halálának a könyveik iránti keresletre
Ebben az írásban azt a kérdést járjuk körül, hogy mennyire hasonlít és miben különbözik a BL egy ... more Ebben az írásban azt a kérdést járjuk körül, hogy mennyire hasonlít és miben különbözik a BL egy „átlagos” nemzeti konzultációtól. Ehhez az összehasonlításhoz külön fogjuk
megválaszolni a következő két kérdést: – Mennyiben különbözik a BL és az „átlagos” nemzeti konzultáció kérdőíve egymástól, s ha a viszonyítási alap a push poll, azaz az álkérdőívvel kivitelezett manipuláció archetípusa, akkor melyik kérdőív áll ehhez közelebb? – Mennyire tér el a BL és az „átlagos” nemzeti konzultáció a közpolitikai
konzultációk ideáltípusától?
Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a háztartás tagjai közötti egyenlőtlenségek hogyan függ... more Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a háztartás tagjai közötti egyenlőtlenségek hogyan függnek össze a háztartástagok fogyasztási egyenlőtlenségeivel. Azért választottuk tanulmányunk tárgyául a fogyasztást, mert belátható, hogy ennek biztosítása a háztartás tagjai számára a háztartás egyik legfontosabb funkciója. Feltételeztük, hogy a fogyasztás háztartáson belüli egyenlőtlensége összefügg a háztartástagok egyéb háztartáson belüli egyenlőtlenségeivel, hiszen része annak a komplex folyamatnak, amely a háztartástagok közötti státusz meghatározását alakítja, de ami nem áll meg a háztartások határán, hanem kihat a háztartáson kívüli folyamatokra is. A kutatást az EU-SILC 2015. évi adatbázisán végeztük, s bár a rendelkezésre álló adatok nem tettek lehetővé alaposabb elemzést, az megállapítható volt, hogy a háztartáson belüli fogyasztási egyenlőtlenségek, ha kismértékben is, de összefüggenek a párok közötti egyéb egyenlőtlenségekkel, valamint hogy a jobb anyagi/társadalmi helyzet csökkenti a fogyasztás egyenlőtlenségének esélyét.
háztartáson belüli (partnerek közötti) jövedelemeloszlás és a szubjektív jóllét közti kapcsolatot... more háztartáson belüli (partnerek közötti) jövedelemeloszlás és a szubjektív jóllét közti kapcsolatot vizsgáló korábbi kutatások együttjárásokat vizsgáltak nem pedig oksági hatásokat. Ebben a tanulmányban kutatási kérdésünk a következő: hogyan hat a partnerek élettel való elégedettségére, ha a háztartáson belül a nő jövedelme meghaladja a férfi jövedelmét, azaz: ha sérül a férfi elsődleges kenyérkereső szerepét előíró társadalmi norma? A férfi jövedelmi hátrányának (a nő jövedelmi előnyének) oksági hatását szakadásos regresszióval becsültük. Az elemzéshez az EU-SILC adatfelvétel 2015-ös hullámát használtuk, amelyhez a KSH hozzákapcsolta a Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének (HKÉF) szubjektív jóllét modulját. Mintánkat azok a háztartások alkották, amelyekben olyan különböző nemű partnerek élnek, akiknél a nőnek és a férfinak is volt munkaviszonyból származó jövedelme. Eredményeink szerint mind a férfiak, mind a nők jelentősen (átlagosan 0,6 ponttal) elégedetlenebbek, ha a háztartásban a nő jövedelme meghaladja a férfiét, ami nagyjából 0,4 szórásegységnyi hatást jelent.
Previous research examining the relationship between intra-household (intra-couple) income distribution and subjective well-being has analyzed associations rather than causal effects. In this study, our research question is: if the woman's income in the household exceeds the man's income, i.e., if the social norm of the man's primary breadwinner role is violated, how does this affect the partners' life satisfaction? The causal impact of the male income disadvantage (female income advantage) is estimated using a regression discontinuity design. We use the 2015 wave of the EU-SILC survey to which the Hungarian Central Statistical Office has linked the subjective well-being module of the Household Budget and Living Conditions Survey. Our sample consists of mixed-gender couple households in which both the woman and the man have income from employment. The results show that both men and women are significantly (by 0.6 points on average) less satisfied if the woman's income in the household exceeds the man's, which corresponds to a difference of 0.4 standard deviations.
Ebben a tanulmányban egy olyan modellt elemzünk, amely valamennyi háztartástagot külön-külön tart... more Ebben a tanulmányban egy olyan modellt elemzünk, amely valamennyi háztartástagot külön-külön tartalmaz, de együttesen vizsgál. Kérdésünk: Hogyan függ össze a háztartástagok bizalmának mértéke és egyenlőtlensége a háztartástagok szociológiai jellemzőivel, a közöttük lévő egyenlőtlenségekkel és a háztartás egészének jellemzőivel? Az elemzés alapja az EU-SILC 2015. évi adatbázisa. A bizalom mértékének becslésére az intézményi és általánosított bizalmat, valamit a belőlük képzett változó átlagát, a bizalom egyenlőtlenségének becslésére e változók szóródását használtuk. Azt találtuk, hogy a bizalom magasabb szintje a magasabb társadalmi státusszal (jó lakókörnyezet, jó anyagi helyzet, magasabb iskolai végzettség és több baráti kapcsolat) és a háztartáson belül élő nők nagyobb arányával jár együtt. A hétköznapi életvitel gondjaitól szenvedő háztartások (akadályozott háztartástag léte, rossz lakás- és lakókörnyezet) körében alacsonyabb a bizalom mértéke. A háztartás bizalma egyenlőtlenebbül oszlik meg a háztartás tagjai között, ha magas az iskolai végzettség, és sok a baráti kapcsolat. Az iskolai végzettség kivételével a háztartástagok közötti valamennyi egyenlőtlenség növeli a bizalmi heterogenitást, ami arra utal, hogy a háztartásban működik egyfajta „egyenlőtlenség-csomag”, s a bizalom is része ennek.
Tanulmányunkban előbb a kapcsolatok száma és a kapcsolatokkal való elégedettség közötti sszefüggé... more Tanulmányunkban előbb a kapcsolatok száma és a kapcsolatokkal való elégedettség közötti sszefüggés típusait azonosítjuk (nagy vagy kicsi, illetve elégedett vagy sem), s azt vizsgáljuk, hogy ezek kialakulása összefügg-e az egyén, illetve az egy háztartásba tartozó párok szociodemográfiai jellemzőivel. A tanulmány második részében az mutatjuk be, hogy a megismert típusok hogyan függnek össze a háztartás tagjainak szubjektív jóllétével, s ezen belül a bizalommal, az anómiával és az élettel való elégedettséggel. Az elemzéshez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének 2015-ös hullámát használtuk. A mintában csak olyan háztartások szerepeltek, ahol legalább egy heteroszexuális pár volt (n = 3564 háztartás és 7128 személy). A kapcsolati háló méretének becslésére olyan változókat használtunk, amelyek éves szinten fejezték ki az adott kapcsolattartási forma (rokonokkal és barátokkal való személyes és nem személyes találkozások) gyakoriságát. A kapcsolataikkal való elégedettséget egy 0-11 között húzódó skálán értékelték a megkérdezettek. Az elemzés során igazolódott, hogy a több kapcsolat nagyobb elégedettséggel jár együtt, de a kapcsolati tőke és az elégedettség közötti pozitív összefüggésnek megfelelő két altípus (sok kapcsolat – elégedettség és kevés kapcsolat – elégedetlenség) nagyon eltérő társadalmi csoport esetében található meg, ezért feltételezhető, hogy eltérő mechanizmusok hozzák létre az alaptételt (a sok kapcsolat szükségképpen növeli a jólétet) igazoló összefüggést. A szubjektív jólét többi elemével való összefüggés esetében azt találtuk, hogy míg a kapcsolatokkal való nagyobb elégedettség és bizalom pozitívan korrelál, addig a kapcsolatok mennyisége nem függ össze a bizalom mértékével. Ugyanez a helyzet az anómia és az élettel való elégedettség esetében is. Figyelemre méltó, hogy nem csupán az egyén kapcsolati elégedettsége, hanem a partnerének elégedettsége is összefügg a vizsgált három változóval, azaz igazolhatónak tűnik a téma háztartási szintű vizsgálatának relevanciája.
A hamis közhelyek egyike lehet, hogy „az ellentétek vonzzák egymást”. A politikai homofília szaki... more A hamis közhelyek egyike lehet, hogy „az ellentétek vonzzák egymást”. A politikai homofília szakirodalma alapján inkább az várható, hogy a párkapcsolatokban a párok tagjainak politikai identitása és magatartása hasonló, ami jól visszavezethető pszichológiai törvényszerűségekre. Keveset tudunk azonban arról, hogy a politikai homofíliának van-e pozitív hatása a párkapcsolatokra vagy az egyének jóllétére. Tanulmányunk a magyarországi párok politikai identitásában és viselkedésében tapasztalt különbözőségek kialakulásának folyamatát és ennek a párok egyéni és „páros” boldogságára gyakorolt hatásait vizsgálja. Adatforrásunk a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény 2015-ös adatfelvétele. Elsőként logisztikus regressziós modellekkel tártuk fel az identitás (bizalom)- és a különböző politikai részvétel alapú homofíliát alakító tényezőket, majd ezen politikai homofília változók hatását vizsgáltuk a boldogságra többszintű modellekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az identitás-, mind a részvételi politikai homofília gyakori a párok között, ám nem általános. A házasság, a végzettség és a lakóhely bizonyultak a politikai homofíliát determináló legfontosabb faktoroknak. A részvételi politikai homofília pozitív hatással van a párok tagjainak boldogságára, vélhetőleg azért, mert a politikailag homofil párok sikeresebben kerülik el a politikai konfliktusokat, és ritkábbak köztük azok az értékbeli nézetkülönbségek, amelyek fontos kérdésekben (például a gyermeknevelés során) problémákat okozhatnak.
A 2016-os mikrocenzusnak a foglalkozások presztízsét vizsgáló kiegészítő felvétele alapján arra k... more A 2016-os mikrocenzusnak a foglalkozások presztízsét vizsgáló kiegészítő felvétele alapján arra keressük a választ, hogy melyek a leginkonzisztensebb megítélésű foglalkozások a mai Magyarországon, illetve miben rejlik e foglalkozások inkonzisztenciája. A hagyományos presztízsvizsgálatokkal szemben tehát mi nem azt vizsgáljuk, hogy egy tisztázatlan tartalmú dimenzió alapján (mire gondolhat a válaszoló, amikor állást foglal abban, hogy mekkora egy foglalkozás presztízse?) hogyan ítélik meg a válaszadók a foglalkozásokat, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen módon kombinálódnak a presztízst alakító dimenziók, illetve e kombinációkban milyen inkonzisztenciák figyelhetők meg. Az a célunk, hogy a különböző dimenziók mentén sorba rendezett foglalkozásipresztízs-elemeket összehasonlítva megismerjük ezek hasonlóságait és eltéréseit, különös tekintettel a közöttük kialakuló inkonzisztenciák mintázataira. Ez alapján betekintést kaphatunk arról, hogy miként gondolkodik a magyar társadalom a foglalkozásokról, és azokon keresztül a társadalom rétegződéséről.
In this paper, we examine the association between intra-household income
distribution and subject... more In this paper, we examine the association between intra-household income distribution and subjective well-being. Specifically, we analyse how satisfaction differs according to whether or not an individual’s own income is higher than his/her partner’s. The analysis is based on the 2015 wave of the Household Budget and Living Conditions Survey, conducted by the Hungarian Central Statistical Office. Our primary sample consists of mixed-gender couple households in which both the woman and the man have income from employment. Our results show that men whose partners earn more than they themselves do are significantly less satisfied than are men who earn more than their partners. Similarly, women who earn more than their partners are significantly less satisfied than are women who earn less. This satisfaction disadvantage is due not only to the fact that a higher female income share may be an indicator of poorer household financial status; it may also be related to the health status and labour-market opportunities of partners (especially men), as these aspects are controlled for by several variables. We interpret the results as an impact of the social norm that “the man should be the main breadwinner in the household”. We also show that the estimated coefficients are higher for the less-educated than for the higher-educated. Since the attitudes of the former are more traditional, these results support the interpretation regarding the importance of the man’s breadwinning role.
Arra vállalkoztunk, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak a 2016. évi mikrocenzushoz kapcsolódó... more Arra vállalkoztunk, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak a 2016. évi mikrocenzushoz kapcsolódó,
a foglalkozások presztízsét felmérő kiegészítő felvétele alapján létrehozzunk egy átfogó presztízsskálát,
amelyben mindegyik foglalkozáshoz pontszámot rendelünk, ami az egyes foglalkozások
egymáshoz viszonyított presztízséről nyújt információt. Ezenkívül az általános presztízsskála mellett
további öt skálát hoztunk létre, amelyek a foglalkozások kereset, hasznosság, tudás, hatalom,
illetve divatosság szerinti rangsorát tartalmazzák. A tanulmányban először röviden összefoglaljuk,
hogy melyek az eltérő sajátosságai a foglalkozási presztízsskáláknak a társadalmi pozíció egyéb
graduális mérőszámaihoz képest, majd bemutatjuk, hogy miként hoztuk létre az új presztízsskálát.
Ezt követőn egyrészt ennek az új mérőeszköznek az alapvető jellemzőit ismertetjük, másrészt
illusztrációként néhány példát mutatunk be az alkalmazására
Mivel véleményünk szerint szociológiai szempontból a soron következő nemzeti konzultáció semmiben... more Mivel véleményünk szerint szociológiai szempontból a soron következő nemzeti konzultáció semmiben nem fog különbözni az eddigiektől, ezért tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy - korábbi elemzéseinkre támaszkodva – ismét elmondjuk, hogy mi is valójában egy nemzeti konzultáció, hogy miképpen működik a morális pánikgomb (MPG), aminek fontos elemei a nemzeti konzultációk, és a végén elmondjuk, hogy mi fog történni ezzel a megnyomattatással. Felvezetésképpen Soros Györgyről kell röviden szólnunk, mivel szerepe megkerülhetetlen az MPG megismeréséhez, aztán egy nagyon rövid MPG történelmi áttekintés után, olyan empirikus elemzések eredményeit mutatjuk be, amelyekkel jól illusztrálható az MPG technológiájának jelenléte és hatása a médiában.
Ezzel a kötettel arra teszünk kísérletet, hogy a társadalom megismerésére törek-
vő szociológust... more Ezzel a kötettel arra teszünk kísérletet, hogy a társadalom megismerésére törek-
vő szociológust segítsük annak végiggondolásában, (1) hogyan válogasson egy
kutatás megtervezése során a szóba jöhető sokféle módszertani megoldás kö-
zül, továbbá (2) lássa azt, hogy a rutinszerű megoldásokon (kérdőív és interjú)
túl milyen sokféle egyéb módszer is várja, hogy alkalmazzák, (3) illetve, hogy mit
lehet (s milyen áron) tenni azért, hogy a kutatás a lehető legjobban szolgálja a
valóság megismerésében a kutatót.
A kötet megtervezésekor abból indultunk ki, hogy minden szociológiát tanuló
(vagy már művelő) kolléga számára hasznos lehet minél többféle módszert (és
ezek alkalmazásának sokféle gondját, baját) megismerni. Lehet ugyan, hogy
soha nem lesz módja ezeket a módszereket használni, de azzal, hogy tud ezek
létezéséről, illetve gyakorolta, hogy miképpen lehet (és kell) mérlegelni a megfe-
lelő módszer megválasztását és alkalmazásuk során ezek „finomhangolását”,
megnő az esélye, hogy kutatás-módszertani szempontból kicsit közelebb kerül-
jön a társadalom megismerésének elérhetetlen tökélyéhez.
A most elemzendő mű2 a túlélési esély alakulását vizsgálja olyan helyzetben, ahol az egyén szinte... more A most elemzendő mű2 a túlélési esély alakulását vizsgálja olyan helyzetben, ahol az egyén szinte teljes mértékben ki van szolgáltatva a hatalomnak: esetünkben a koncentrációs tábor lakói a tábor urainak. A terep Theresienstadt, ahol a gettóba érkező 140 000 zsidó fogoly közül 33 000 halt meg, és több mint 80 000-en kerültek át a megsemmisítő táborok valamelyikébe (legtöbben Auschwitzba vagy Treblinkába). A túlélési esélyt három helyzetben vizsgálták a szerzők:(1) elpusztulni vagy sem a táborban, (2) bekerülni vagy sem egy, a szinte biztos halált jelentő transzportba (3) túlélni Auschwitzot.
Elemzésem tárgya a társadalomtudományi kutatásokhoz kapcsolódó alkalmi munkák elosztásának folyam... more Elemzésem tárgya a társadalomtudományi kutatásokhoz kapcsolódó alkalmi munkák elosztásának folyamata. Célom elsősorban e sajátos munkaerőpiac szerkezetének és működésének leírása, de — úgy vélem — levonható ebből néhány olyan következtetés, ami a munkaerőpiac más típusainak közgazdasági-szociológiai elemzéséhez is szempontokat adhat.
Javaslatunk a következő: az itt következő művet (Hamermesh, Daniel S. – Kosnik, Lea-Rachel (2022)... more Javaslatunk a következő: az itt következő művet (Hamermesh, Daniel S. – Kosnik, Lea-Rachel (2022) Aging with Style: Does How We Write Matter? IZA Discussion Paper, No. 157392 ne csak azon kevesek olvassák el, akik többet szeretnének megtudni az USA közgazdászelitjének életéről vagy az öregedésről, esetleg arról, hogy miként lehet mérhetővé tenni (ha lehet) egy közgazdasági elemzés stílusát, hanem mindenki, aki élvezetét leli olyan kérdések felvetésében, amiről azt sem sejtette, hogy lehetséges ilyen kérdés, illetve hogyan lehet összeügyeskedni olyan adatbázist és mérési metóduselegyet, hogy ezekre a kérdésekre választ is lehessen kapni.
A tanulmány az USA közgazdászelitjének az elitszaklapokban való publikációi alapján kiválasztott szuperelitkörben vizsgálja, hogy vajon az öregedés során változik-e az írásstílus, és e két jelenség, egymással összefüggve, hogyan hat, ha hat, a szakmai sikerre.
Az MPG 2015-ben még csak kialakulóban volt, csak 2016/2017-ben, a vélt migrációs
fenyegetés és... more Az MPG 2015-ben még csak kialakulóban volt, csak 2016/2017-ben, a vélt migrációs
fenyegetés és a két Soros-ellenes összeesküvés-elméleten alapuló push poll és az első EU- ellenes kampányok kombinációjával vált teljesen kifejletté. A médiát nemsokára
már a Fidesz narratívája uralta, benne a félelemkeltő keretezés teljes skáláját: „az EU
migrációs stratégiája ellen vagyunk”, „a kormány kötelessége a magyar emberek védelme”, „az illegális migráció elleni küzdelem elkerülhetetlen”, „a terrorizmus veszélye magas”.
A parlament szerepe a kormány migrációs politikájának legitimálására korlátozódott, a
kapcsolódó narratívákat az MPG központjából kapták, az ellenzéknek nem volt befolyása a közpolitikára: a rendeletek (még kevésbé a törvények) tartalmát társadalmi vagy parlamenti vita nélkül a kormány határozta meg. Az ellenzék nem dolgozott ki ellen-narratívákat, csak a kormány állításait tagadták.
Hipotézisünk szerint a 2010 óta (és különösen az MPG 2015/16-os bevezetése óta)
Magyarországon zajló konzervatív kísérlet eredménye az, hogy Magyarország már nem demokrácia, hanem információs autokrácia.
Javaslatunk a következő: az itt következő művet (Gregory-Smith–Bryson–Gomez (2023): Discriminatio... more Javaslatunk a következő: az itt következő művet (Gregory-Smith–Bryson–Gomez (2023): Discrimination in a Rank Order Contest: Evidence from the NFL Draft. Journal of Economics, Race, and Policy, 6(3), 215–231.) ne csak azon kevesek olvassák el, akik többet szeretnének megtudni az amerikai futball világáról vagy a diszkrimináció „működéséről”, hanem mindenki, akit az a módszertani kérdés foglalkoztat, hogy egy szinte tökéletes adatbázis igen színvonalas elemzése után is mennyi megválaszolatlan kérdés maradhat, ha a kutatás külső érvényességének korlátait is a vizsgálat szerves részének tekintjük.
We aim to create in this paper a comprehensive prestige scale based on the 2016 microcensus suppl... more We aim to create in this paper a comprehensive prestige scale based on the 2016 microcensus supplementary survey on occupational prestige of the Hungarian Central Statistical Office, where respondents have been requested to rate the prestige of 15 occupations (randomly selected from 173 occupations). Based on their answers, each occupation is assigned a relative prestige score. Furthermore, we created five additional scales that rank occupations according to earnings, social usefulness, education level, power and trendiness. First, we briefly summarise the characteristics of the occupational prestige scales in relation to other gradual measures of social status and then describe how the new prestige scales were created. Finally, we present the basic features of the new scales.
In order to indentify the main narratives of migration and describing the structure into which
t... more In order to indentify the main narratives of migration and describing the structure into which
the processes of producing and circulating them characterizes the contemporary Hungarian
communicative and political segments, first we defined the type of political system of
Hungary. The next step was demonstrating the production and circulation of migration
related narratives since 2015 to prove that there is a rather sophisticated propaganda
organization and technology (the moral panic button, MPB) which makes sure that these
processes serve the operation of the political system.
Our analysis demonstrated that MPB used the production and circulation of migration
narratives both in 2015 and in 2022 as a crucial aspect of building the Hungarian version of
an authoritarian regime (the so called informational autocracy). We stressed that the
capture of entire communication field was an inherent element of this de-democratization
process, and that while several techniques of MPB exist in other countries as well, the
unique mix of them and their high-inertia existence makes Hungary an outlier in the
comparative analysis.
A következő tanulmány: a szakadásos regresszió módszerét használva azt vizsgálja, hogy milyen hat... more A következő tanulmány: a szakadásos regresszió módszerét használva azt vizsgálja, hogy milyen hatása van az írók halálának a könyveik iránti keresletre
Ebben az írásban azt a kérdést járjuk körül, hogy mennyire hasonlít és miben különbözik a BL egy ... more Ebben az írásban azt a kérdést járjuk körül, hogy mennyire hasonlít és miben különbözik a BL egy „átlagos” nemzeti konzultációtól. Ehhez az összehasonlításhoz külön fogjuk
megválaszolni a következő két kérdést: – Mennyiben különbözik a BL és az „átlagos” nemzeti konzultáció kérdőíve egymástól, s ha a viszonyítási alap a push poll, azaz az álkérdőívvel kivitelezett manipuláció archetípusa, akkor melyik kérdőív áll ehhez közelebb? – Mennyire tér el a BL és az „átlagos” nemzeti konzultáció a közpolitikai
konzultációk ideáltípusától?
Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a háztartás tagjai közötti egyenlőtlenségek hogyan függ... more Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a háztartás tagjai közötti egyenlőtlenségek hogyan függnek össze a háztartástagok fogyasztási egyenlőtlenségeivel. Azért választottuk tanulmányunk tárgyául a fogyasztást, mert belátható, hogy ennek biztosítása a háztartás tagjai számára a háztartás egyik legfontosabb funkciója. Feltételeztük, hogy a fogyasztás háztartáson belüli egyenlőtlensége összefügg a háztartástagok egyéb háztartáson belüli egyenlőtlenségeivel, hiszen része annak a komplex folyamatnak, amely a háztartástagok közötti státusz meghatározását alakítja, de ami nem áll meg a háztartások határán, hanem kihat a háztartáson kívüli folyamatokra is. A kutatást az EU-SILC 2015. évi adatbázisán végeztük, s bár a rendelkezésre álló adatok nem tettek lehetővé alaposabb elemzést, az megállapítható volt, hogy a háztartáson belüli fogyasztási egyenlőtlenségek, ha kismértékben is, de összefüggenek a párok közötti egyéb egyenlőtlenségekkel, valamint hogy a jobb anyagi/társadalmi helyzet csökkenti a fogyasztás egyenlőtlenségének esélyét.
háztartáson belüli (partnerek közötti) jövedelemeloszlás és a szubjektív jóllét közti kapcsolatot... more háztartáson belüli (partnerek közötti) jövedelemeloszlás és a szubjektív jóllét közti kapcsolatot vizsgáló korábbi kutatások együttjárásokat vizsgáltak nem pedig oksági hatásokat. Ebben a tanulmányban kutatási kérdésünk a következő: hogyan hat a partnerek élettel való elégedettségére, ha a háztartáson belül a nő jövedelme meghaladja a férfi jövedelmét, azaz: ha sérül a férfi elsődleges kenyérkereső szerepét előíró társadalmi norma? A férfi jövedelmi hátrányának (a nő jövedelmi előnyének) oksági hatását szakadásos regresszióval becsültük. Az elemzéshez az EU-SILC adatfelvétel 2015-ös hullámát használtuk, amelyhez a KSH hozzákapcsolta a Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének (HKÉF) szubjektív jóllét modulját. Mintánkat azok a háztartások alkották, amelyekben olyan különböző nemű partnerek élnek, akiknél a nőnek és a férfinak is volt munkaviszonyból származó jövedelme. Eredményeink szerint mind a férfiak, mind a nők jelentősen (átlagosan 0,6 ponttal) elégedetlenebbek, ha a háztartásban a nő jövedelme meghaladja a férfiét, ami nagyjából 0,4 szórásegységnyi hatást jelent.
Previous research examining the relationship between intra-household (intra-couple) income distribution and subjective well-being has analyzed associations rather than causal effects. In this study, our research question is: if the woman's income in the household exceeds the man's income, i.e., if the social norm of the man's primary breadwinner role is violated, how does this affect the partners' life satisfaction? The causal impact of the male income disadvantage (female income advantage) is estimated using a regression discontinuity design. We use the 2015 wave of the EU-SILC survey to which the Hungarian Central Statistical Office has linked the subjective well-being module of the Household Budget and Living Conditions Survey. Our sample consists of mixed-gender couple households in which both the woman and the man have income from employment. The results show that both men and women are significantly (by 0.6 points on average) less satisfied if the woman's income in the household exceeds the man's, which corresponds to a difference of 0.4 standard deviations.
Ebben a tanulmányban egy olyan modellt elemzünk, amely valamennyi háztartástagot külön-külön tart... more Ebben a tanulmányban egy olyan modellt elemzünk, amely valamennyi háztartástagot külön-külön tartalmaz, de együttesen vizsgál. Kérdésünk: Hogyan függ össze a háztartástagok bizalmának mértéke és egyenlőtlensége a háztartástagok szociológiai jellemzőivel, a közöttük lévő egyenlőtlenségekkel és a háztartás egészének jellemzőivel? Az elemzés alapja az EU-SILC 2015. évi adatbázisa. A bizalom mértékének becslésére az intézményi és általánosított bizalmat, valamit a belőlük képzett változó átlagát, a bizalom egyenlőtlenségének becslésére e változók szóródását használtuk. Azt találtuk, hogy a bizalom magasabb szintje a magasabb társadalmi státusszal (jó lakókörnyezet, jó anyagi helyzet, magasabb iskolai végzettség és több baráti kapcsolat) és a háztartáson belül élő nők nagyobb arányával jár együtt. A hétköznapi életvitel gondjaitól szenvedő háztartások (akadályozott háztartástag léte, rossz lakás- és lakókörnyezet) körében alacsonyabb a bizalom mértéke. A háztartás bizalma egyenlőtlenebbül oszlik meg a háztartás tagjai között, ha magas az iskolai végzettség, és sok a baráti kapcsolat. Az iskolai végzettség kivételével a háztartástagok közötti valamennyi egyenlőtlenség növeli a bizalmi heterogenitást, ami arra utal, hogy a háztartásban működik egyfajta „egyenlőtlenség-csomag”, s a bizalom is része ennek.
Tanulmányunkban előbb a kapcsolatok száma és a kapcsolatokkal való elégedettség közötti sszefüggé... more Tanulmányunkban előbb a kapcsolatok száma és a kapcsolatokkal való elégedettség közötti sszefüggés típusait azonosítjuk (nagy vagy kicsi, illetve elégedett vagy sem), s azt vizsgáljuk, hogy ezek kialakulása összefügg-e az egyén, illetve az egy háztartásba tartozó párok szociodemográfiai jellemzőivel. A tanulmány második részében az mutatjuk be, hogy a megismert típusok hogyan függnek össze a háztartás tagjainak szubjektív jóllétével, s ezen belül a bizalommal, az anómiával és az élettel való elégedettséggel. Az elemzéshez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének 2015-ös hullámát használtuk. A mintában csak olyan háztartások szerepeltek, ahol legalább egy heteroszexuális pár volt (n = 3564 háztartás és 7128 személy). A kapcsolati háló méretének becslésére olyan változókat használtunk, amelyek éves szinten fejezték ki az adott kapcsolattartási forma (rokonokkal és barátokkal való személyes és nem személyes találkozások) gyakoriságát. A kapcsolataikkal való elégedettséget egy 0-11 között húzódó skálán értékelték a megkérdezettek. Az elemzés során igazolódott, hogy a több kapcsolat nagyobb elégedettséggel jár együtt, de a kapcsolati tőke és az elégedettség közötti pozitív összefüggésnek megfelelő két altípus (sok kapcsolat – elégedettség és kevés kapcsolat – elégedetlenség) nagyon eltérő társadalmi csoport esetében található meg, ezért feltételezhető, hogy eltérő mechanizmusok hozzák létre az alaptételt (a sok kapcsolat szükségképpen növeli a jólétet) igazoló összefüggést. A szubjektív jólét többi elemével való összefüggés esetében azt találtuk, hogy míg a kapcsolatokkal való nagyobb elégedettség és bizalom pozitívan korrelál, addig a kapcsolatok mennyisége nem függ össze a bizalom mértékével. Ugyanez a helyzet az anómia és az élettel való elégedettség esetében is. Figyelemre méltó, hogy nem csupán az egyén kapcsolati elégedettsége, hanem a partnerének elégedettsége is összefügg a vizsgált három változóval, azaz igazolhatónak tűnik a téma háztartási szintű vizsgálatának relevanciája.
A hamis közhelyek egyike lehet, hogy „az ellentétek vonzzák egymást”. A politikai homofília szaki... more A hamis közhelyek egyike lehet, hogy „az ellentétek vonzzák egymást”. A politikai homofília szakirodalma alapján inkább az várható, hogy a párkapcsolatokban a párok tagjainak politikai identitása és magatartása hasonló, ami jól visszavezethető pszichológiai törvényszerűségekre. Keveset tudunk azonban arról, hogy a politikai homofíliának van-e pozitív hatása a párkapcsolatokra vagy az egyének jóllétére. Tanulmányunk a magyarországi párok politikai identitásában és viselkedésében tapasztalt különbözőségek kialakulásának folyamatát és ennek a párok egyéni és „páros” boldogságára gyakorolt hatásait vizsgálja. Adatforrásunk a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény 2015-ös adatfelvétele. Elsőként logisztikus regressziós modellekkel tártuk fel az identitás (bizalom)- és a különböző politikai részvétel alapú homofíliát alakító tényezőket, majd ezen politikai homofília változók hatását vizsgáltuk a boldogságra többszintű modellekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az identitás-, mind a részvételi politikai homofília gyakori a párok között, ám nem általános. A házasság, a végzettség és a lakóhely bizonyultak a politikai homofíliát determináló legfontosabb faktoroknak. A részvételi politikai homofília pozitív hatással van a párok tagjainak boldogságára, vélhetőleg azért, mert a politikailag homofil párok sikeresebben kerülik el a politikai konfliktusokat, és ritkábbak köztük azok az értékbeli nézetkülönbségek, amelyek fontos kérdésekben (például a gyermeknevelés során) problémákat okozhatnak.
A 2016-os mikrocenzusnak a foglalkozások presztízsét vizsgáló kiegészítő felvétele alapján arra k... more A 2016-os mikrocenzusnak a foglalkozások presztízsét vizsgáló kiegészítő felvétele alapján arra keressük a választ, hogy melyek a leginkonzisztensebb megítélésű foglalkozások a mai Magyarországon, illetve miben rejlik e foglalkozások inkonzisztenciája. A hagyományos presztízsvizsgálatokkal szemben tehát mi nem azt vizsgáljuk, hogy egy tisztázatlan tartalmú dimenzió alapján (mire gondolhat a válaszoló, amikor állást foglal abban, hogy mekkora egy foglalkozás presztízse?) hogyan ítélik meg a válaszadók a foglalkozásokat, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen módon kombinálódnak a presztízst alakító dimenziók, illetve e kombinációkban milyen inkonzisztenciák figyelhetők meg. Az a célunk, hogy a különböző dimenziók mentén sorba rendezett foglalkozásipresztízs-elemeket összehasonlítva megismerjük ezek hasonlóságait és eltéréseit, különös tekintettel a közöttük kialakuló inkonzisztenciák mintázataira. Ez alapján betekintést kaphatunk arról, hogy miként gondolkodik a magyar társadalom a foglalkozásokról, és azokon keresztül a társadalom rétegződéséről.
In this paper, we examine the association between intra-household income
distribution and subject... more In this paper, we examine the association between intra-household income distribution and subjective well-being. Specifically, we analyse how satisfaction differs according to whether or not an individual’s own income is higher than his/her partner’s. The analysis is based on the 2015 wave of the Household Budget and Living Conditions Survey, conducted by the Hungarian Central Statistical Office. Our primary sample consists of mixed-gender couple households in which both the woman and the man have income from employment. Our results show that men whose partners earn more than they themselves do are significantly less satisfied than are men who earn more than their partners. Similarly, women who earn more than their partners are significantly less satisfied than are women who earn less. This satisfaction disadvantage is due not only to the fact that a higher female income share may be an indicator of poorer household financial status; it may also be related to the health status and labour-market opportunities of partners (especially men), as these aspects are controlled for by several variables. We interpret the results as an impact of the social norm that “the man should be the main breadwinner in the household”. We also show that the estimated coefficients are higher for the less-educated than for the higher-educated. Since the attitudes of the former are more traditional, these results support the interpretation regarding the importance of the man’s breadwinning role.
Arra vállalkoztunk, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak a 2016. évi mikrocenzushoz kapcsolódó... more Arra vállalkoztunk, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak a 2016. évi mikrocenzushoz kapcsolódó,
a foglalkozások presztízsét felmérő kiegészítő felvétele alapján létrehozzunk egy átfogó presztízsskálát,
amelyben mindegyik foglalkozáshoz pontszámot rendelünk, ami az egyes foglalkozások
egymáshoz viszonyított presztízséről nyújt információt. Ezenkívül az általános presztízsskála mellett
további öt skálát hoztunk létre, amelyek a foglalkozások kereset, hasznosság, tudás, hatalom,
illetve divatosság szerinti rangsorát tartalmazzák. A tanulmányban először röviden összefoglaljuk,
hogy melyek az eltérő sajátosságai a foglalkozási presztízsskáláknak a társadalmi pozíció egyéb
graduális mérőszámaihoz képest, majd bemutatjuk, hogy miként hoztuk létre az új presztízsskálát.
Ezt követőn egyrészt ennek az új mérőeszköznek az alapvető jellemzőit ismertetjük, másrészt
illusztrációként néhány példát mutatunk be az alkalmazására
Mivel véleményünk szerint szociológiai szempontból a soron következő nemzeti konzultáció semmiben... more Mivel véleményünk szerint szociológiai szempontból a soron következő nemzeti konzultáció semmiben nem fog különbözni az eddigiektől, ezért tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy - korábbi elemzéseinkre támaszkodva – ismét elmondjuk, hogy mi is valójában egy nemzeti konzultáció, hogy miképpen működik a morális pánikgomb (MPG), aminek fontos elemei a nemzeti konzultációk, és a végén elmondjuk, hogy mi fog történni ezzel a megnyomattatással. Felvezetésképpen Soros Györgyről kell röviden szólnunk, mivel szerepe megkerülhetetlen az MPG megismeréséhez, aztán egy nagyon rövid MPG történelmi áttekintés után, olyan empirikus elemzések eredményeit mutatjuk be, amelyekkel jól illusztrálható az MPG technológiájának jelenléte és hatása a médiában.
Ezzel a kötettel arra teszünk kísérletet, hogy a társadalom megismerésére törek-
vő szociológust... more Ezzel a kötettel arra teszünk kísérletet, hogy a társadalom megismerésére törek-
vő szociológust segítsük annak végiggondolásában, (1) hogyan válogasson egy
kutatás megtervezése során a szóba jöhető sokféle módszertani megoldás kö-
zül, továbbá (2) lássa azt, hogy a rutinszerű megoldásokon (kérdőív és interjú)
túl milyen sokféle egyéb módszer is várja, hogy alkalmazzák, (3) illetve, hogy mit
lehet (s milyen áron) tenni azért, hogy a kutatás a lehető legjobban szolgálja a
valóság megismerésében a kutatót.
A kötet megtervezésekor abból indultunk ki, hogy minden szociológiát tanuló
(vagy már művelő) kolléga számára hasznos lehet minél többféle módszert (és
ezek alkalmazásának sokféle gondját, baját) megismerni. Lehet ugyan, hogy
soha nem lesz módja ezeket a módszereket használni, de azzal, hogy tud ezek
létezéséről, illetve gyakorolta, hogy miképpen lehet (és kell) mérlegelni a megfe-
lelő módszer megválasztását és alkalmazásuk során ezek „finomhangolását”,
megnő az esélye, hogy kutatás-módszertani szempontból kicsit közelebb kerül-
jön a társadalom megismerésének elérhetetlen tökélyéhez.
The Global Encyclopaedia of Informality. Volume 3. , 2024
In the context of migration, informality is unavoidably and closely connected
to two phenomena wh... more In the context of migration, informality is unavoidably and closely connected to two phenomena which themselves are intertwined: ethnicity and networks. These three dimensions provide us with a model, sensitive and complex enough to offer a proper tool to better understand the operation of the institution of border
A migráció szociológiájának harmadik kötete azt a célt szolgálja, amit még 2001-
ben tűztem ki ma... more A migráció szociológiájának harmadik kötete azt a célt szolgálja, amit még 2001- ben tűztem ki magam elé: oly módon tanítani a migrációval összefüggő szocio- lógiai jelenségeket, hogy az ne váljon specializált migrációszociológiává. A be- vezetőt követő három fejezetben olyan elméleteket elemzek, amelyek a migráci- ós folyamat fennmaradását magyarázzák: vagyis arra a kérdésre keresik a választ, hogy miért marad fenn a migráció (függetlenül attól, hogy miért indult be a folyamat).1 A következő három fejezetben olyan – egymáshoz szorosan kötődő – szociológiai megközelítéseket mutatok be, amelyek a migráció sajátos (nem tömeges és nem a munkaerőpiac marginális szegmensei felé vezető) különféle típusainak szociológiai mechanizmusait mutatják be. Végül olyan témákat tár- gyalok, amelyek a migráció társadalmi beágyazódásának folyamatait illusztrál- ják, mint az idegenellenesség, illetve a migráció „történelmei”.
The report contains two case studies. The first one follows the media coverage of an incident tha... more The report contains two case studies. The first one follows the media coverage of an incident that lasted only for a few seconds: a Hungarian camerawoman tripped over refugees, including children as they were running away from the police near the Serbian border in the wake of the so-called “refugee crisis” of 2015 in Hungary. The second case is the national consultation on immigration and terrorism, a push-poll, employed by the Hungarian government in 2015 in order to legitimize its policies. The two cases present completely different dynamics: The first case was a spontaneous incident and since the event itself did not fit the government’s pre-existing narrative on migration, articulated in billboard campaigns, the pro-government media minimised the coverage of the event in the first phase of the story. This, however, opened up space for independent and anti-government actors to create the dominant narrative of the event. The opposite was the case with the second case. As part of the moral panic button (MPB) propaganda technology, it was initiated by the government to create and manipulate public opinion. Consequently, pro-government actors, including pro-government media, from the beginning were in a hegemonic position when it came to creating the narrative and interpretations of the event, putting everyone else in a reactive position - doomed to lose. There is, however, a common feature of the cases: the lack of any discussion, let alone debate, we otherwise identify with the media’s role as a democratic institution. In Hungary’s polarized and politicized media environment, the common characteristic of the narratives present in the stories is that they can be easily identified by who propagates them (whether pro-government or non-government actors). The debate is often reduced to binaries that limits arguments and narratives to “are you for or against” migration/the Hungarian government/Hungarians. This lack of colours of potential narratives and arguments is the success of MPB: the production of a narrative is part of a larger propaganda machinery which is pushed for so long (already at least for seven years) with such intensity that it cannot be fought.
CEASEVAL RESEARCH ON THE COMMON EUROPEAN ASYLUM SYSTEM, 2019
The aim of the Hungarian case study was to analyze the functioning of EU borders in the governanc... more The aim of the Hungarian case study was to analyze the functioning of EU borders in the governance of migrants’ mobility. The fieldwork was carried out between May and December 2018. Legislation, public administration and support system for refugees has changed significantly in Hungary since autumn 2015. Access to international protection has become more and more restrictive, and the amendments adopted in the past three years make sure that refugees have almost no chance of gaining access to protection. According to the government, solidarity is limited to the construction of the fence that would protect the borders, sovereignty and wellbeing of Hungary. Border agents agree with the fence, they consider it both an effective physical defender and a symbolic measure of Hungary’s effort to defend Europe. The experiences on reception and bordering practices depend on the year of the arrival. The milestone year is 2015: those arrived a few years before usually crossed the green border illegally to Hungary and have been sent to closed and later to open camps. Those arrived during the times of open borders in 2015 recall a rather smooth border crossing, and have also rather positive experiences with border officials and police. Those arrived after the tightening of the Hungarian-Serbian/Croatian border in late 2015 experienced much harsher treatment and have worse memories on the reception upon arrival. Migrants who arrived in the past year, talk about bad conditions of the bordering practices, especially those which take place in the completely sealed transit zones. Only a few migrants in our sample arrived intentionally to Hungary, and quite many interviewees have left Hungary after they received refugee status (but returned later mainly due to legal reasons). Their aims were either to visit friends (also migrants) or to work and live (illegally) in other Western or Northern European countries.
Our aim was to describe the main characteristics of the relocation quota discourse in Hungary bet... more Our aim was to describe the main characteristics of the relocation quota discourse in Hungary between 2015 and 2018. This topic was from the very beginning highly politicized all ove the EU, and in several countries, was used as the core issue for debating a much wider array of topics, such as sovereignty, and "more or less Europe." As far as politicization of the refugee crisis is concerned, Hungary is an extreme case where the issue of relocation quotas became the ultimate propaganda tool of a moral panic generating technique, an essential element of which is the moral panic button (MPB). Focusing on the subsample of articles that contain (at least once) the term "relocation quota" (N= 5684), we identified several signs that the relocation quota discourse was indeed the core topic of the MPB. For example, (1) the term migrant (and not refugee) with a more negative connotation was often used in the quota discourse, (2) in a media outlet in the course of being converted from a non-governmental source into a governmental one, the visibility of the main culprit of the refugee crisis (according to the official propaganda) George Soros, skyrocketed.
After a brief and critical overview of the methodological basis of the research on the role of me... more After a brief and critical overview of the methodological basis of the research on the role of media in the politicization process of the migration crisis, we came to the conclusion that our knowledge is often based on analyses using rather unreliable methodology. As an illustration of a better solution we created a large dataset from online articles published in Hungary between January 2015 and April 2018, and carried out an analysis of prevalence and some aspects of the content of the politicization process. With this exercise we intended to set an example for EU authorities why to create a proper dataset to follow the mediatized form of the policicization processesan would be useful. At the end of the case study, to demonstrate the essence of our approach for more methodology-sensitive Readers we briefly defined the basic terms we used, and in the Appendices we summarized the main characteristics of the research design and the dataset we constructed.
Uploads
Papers by Endre Sik
A tanulmány az USA közgazdászelitjének az elitszaklapokban való publikációi alapján kiválasztott szuperelitkörben vizsgálja, hogy vajon az öregedés során változik-e az írásstílus, és e két jelenség, egymással összefüggve, hogyan hat, ha hat, a szakmai sikerre.
fenyegetés és a két Soros-ellenes összeesküvés-elméleten alapuló push poll és az első EU- ellenes kampányok kombinációjával vált teljesen kifejletté. A médiát nemsokára
már a Fidesz narratívája uralta, benne a félelemkeltő keretezés teljes skáláját: „az EU
migrációs stratégiája ellen vagyunk”, „a kormány kötelessége a magyar emberek védelme”, „az illegális migráció elleni küzdelem elkerülhetetlen”, „a terrorizmus veszélye magas”.
A parlament szerepe a kormány migrációs politikájának legitimálására korlátozódott, a
kapcsolódó narratívákat az MPG központjából kapták, az ellenzéknek nem volt befolyása a közpolitikára: a rendeletek (még kevésbé a törvények) tartalmát társadalmi vagy parlamenti vita nélkül a kormány határozta meg. Az ellenzék nem dolgozott ki ellen-narratívákat, csak a kormány állításait tagadták.
Hipotézisünk szerint a 2010 óta (és különösen az MPG 2015/16-os bevezetése óta)
Magyarországon zajló konzervatív kísérlet eredménye az, hogy Magyarország már nem demokrácia, hanem információs autokrácia.
the processes of producing and circulating them characterizes the contemporary Hungarian
communicative and political segments, first we defined the type of political system of
Hungary. The next step was demonstrating the production and circulation of migration
related narratives since 2015 to prove that there is a rather sophisticated propaganda
organization and technology (the moral panic button, MPB) which makes sure that these
processes serve the operation of the political system.
Our analysis demonstrated that MPB used the production and circulation of migration
narratives both in 2015 and in 2022 as a crucial aspect of building the Hungarian version of
an authoritarian regime (the so called informational autocracy). We stressed that the
capture of entire communication field was an inherent element of this de-democratization
process, and that while several techniques of MPB exist in other countries as well, the
unique mix of them and their high-inertia existence makes Hungary an outlier in the
comparative analysis.
megválaszolni a következő két kérdést: – Mennyiben különbözik a BL és az „átlagos” nemzeti konzultáció kérdőíve egymástól, s ha a viszonyítási alap a push poll, azaz az álkérdőívvel kivitelezett manipuláció archetípusa, akkor melyik kérdőív áll ehhez közelebb? – Mennyire tér el a BL és az „átlagos” nemzeti konzultáció a közpolitikai
konzultációk ideáltípusától?
kérdésünk a következő: hogyan hat a partnerek élettel való elégedettségére, ha a háztartáson belül a nő jövedelme meghaladja a férfi jövedelmét, azaz: ha sérül a férfi elsődleges kenyérkereső szerepét előíró társadalmi norma? A férfi jövedelmi hátrányának (a nő jövedelmi előnyének) oksági hatását szakadásos regresszióval becsültük. Az elemzéshez az EU-SILC adatfelvétel 2015-ös hullámát használtuk, amelyhez a KSH hozzákapcsolta a Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének (HKÉF) szubjektív jóllét modulját.
Mintánkat azok a háztartások alkották, amelyekben olyan különböző nemű partnerek élnek, akiknél a nőnek és a férfinak is volt munkaviszonyból származó jövedelme. Eredményeink szerint mind a férfiak, mind a nők
jelentősen (átlagosan 0,6 ponttal) elégedetlenebbek, ha a háztartásban a nő jövedelme meghaladja a férfiét, ami nagyjából 0,4 szórásegységnyi hatást jelent.
Previous research examining the relationship between intra-household (intra-couple) income distribution and subjective well-being has analyzed associations rather than causal effects. In this study, our research question is: if the woman's income in the household exceeds the man's income, i.e., if the social norm of the man's primary breadwinner role is violated, how does this affect the partners' life satisfaction? The causal impact of the male income disadvantage (female income advantage) is estimated using a regression discontinuity design. We use the 2015 wave of the EU-SILC survey to which the Hungarian Central Statistical Office has linked the subjective well-being module of the Household Budget and Living Conditions Survey. Our sample consists of mixed-gender couple households in which both the woman and the man have income from employment. The results show that both men and women are significantly (by 0.6 points on average) less satisfied if the woman's income in the household exceeds the man's, which corresponds to a difference of 0.4 standard deviations.
Az elemzés alapja az EU-SILC 2015. évi adatbázisa. A bizalom mértékének becslésére az intézményi és általánosított bizalmat, valamit a belőlük képzett változó átlagát, a bizalom egyenlőtlenségének becslésére e változók szóródását használtuk.
Azt találtuk, hogy a bizalom magasabb szintje a magasabb társadalmi státusszal (jó lakókörnyezet, jó anyagi helyzet, magasabb iskolai végzettség és több baráti kapcsolat) és a háztartáson belül élő nők
nagyobb arányával jár együtt. A hétköznapi életvitel gondjaitól szenvedő háztartások (akadályozott háztartástag léte, rossz lakás- és lakókörnyezet) körében alacsonyabb a bizalom mértéke.
A háztartás bizalma egyenlőtlenebbül oszlik meg a háztartás tagjai között, ha magas az iskolai végzettség, és sok a baráti kapcsolat. Az iskolai végzettség kivételével a háztartástagok közötti valamennyi
egyenlőtlenség növeli a bizalmi heterogenitást, ami arra utal, hogy a háztartásban működik egyfajta „egyenlőtlenség-csomag”, s a bizalom is része ennek.
Az elemzéshez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének 2015-ös hullámát használtuk. A mintában csak olyan háztartások szerepeltek, ahol legalább egy heteroszexuális pár volt
(n = 3564 háztartás és 7128 személy). A kapcsolati háló méretének becslésére olyan változókat használtunk, amelyek éves szinten fejezték ki az adott kapcsolattartási forma (rokonokkal és barátokkal való
személyes és nem személyes találkozások) gyakoriságát. A kapcsolataikkal való elégedettséget egy 0-11 között húzódó skálán értékelték a megkérdezettek.
Az elemzés során igazolódott, hogy a több kapcsolat nagyobb elégedettséggel jár együtt, de a kapcsolati tőke és az elégedettség közötti pozitív összefüggésnek megfelelő két altípus (sok kapcsolat – elégedettség és kevés kapcsolat – elégedetlenség) nagyon eltérő társadalmi csoport esetében található meg, ezért feltételezhető, hogy eltérő mechanizmusok hozzák létre az alaptételt (a sok kapcsolat szükségképpen növeli a jólétet) igazoló összefüggést.
A szubjektív jólét többi elemével való összefüggés esetében azt találtuk, hogy míg a kapcsolatokkal való nagyobb elégedettség és bizalom pozitívan korrelál, addig a kapcsolatok mennyisége nem függ össze a bizalom mértékével. Ugyanez a helyzet az anómia és az élettel való elégedettség esetében is. Figyelemre méltó, hogy nem csupán az egyén kapcsolati elégedettsége, hanem a partnerének elégedettsége is összefügg a vizsgált három változóval, azaz igazolhatónak tűnik a téma háztartási szintű vizsgálatának relevanciája.
tapasztalt különbözőségek kialakulásának folyamatát és ennek a párok egyéni és „páros” boldogságára gyakorolt hatásait vizsgálja. Adatforrásunk a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény 2015-ös
adatfelvétele. Elsőként logisztikus regressziós modellekkel tártuk fel az identitás (bizalom)- és a különböző politikai részvétel alapú homofíliát alakító tényezőket, majd ezen politikai homofília változók hatását vizsgáltuk a boldogságra többszintű modellekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az identitás-, mind a részvételi politikai homofília gyakori a párok között, ám nem általános. A házasság, a végzettség és a lakóhely bizonyultak a politikai homofíliát determináló legfontosabb faktoroknak. A részvételi politikai homofília pozitív hatással van a párok tagjainak boldogságára, vélhetőleg azért, mert a politikailag homofil párok sikeresebben kerülik el a politikai konfliktusokat, és ritkábbak köztük
azok az értékbeli nézetkülönbségek, amelyek fontos kérdésekben (például a gyermeknevelés során) problémákat okozhatnak.
illetve miben rejlik e foglalkozások inkonzisztenciája. A hagyományos presztízsvizsgálatokkal szemben tehát mi nem azt vizsgáljuk, hogy egy tisztázatlan tartalmú dimenzió alapján (mire gondolhat a válaszoló, amikor állást foglal abban, hogy mekkora egy foglalkozás presztízse?)
hogyan ítélik meg a válaszadók a foglalkozásokat, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen módon kombinálódnak a presztízst alakító dimenziók, illetve e kombinációkban milyen inkonzisztenciák figyelhetők meg. Az a célunk, hogy a különböző dimenziók mentén sorba rendezett foglalkozásipresztízs-elemeket összehasonlítva megismerjük ezek hasonlóságait és eltéréseit, különös tekintettel a közöttük kialakuló inkonzisztenciák mintázataira. Ez alapján betekintést kaphatunk arról, hogy miként gondolkodik a magyar társadalom a foglalkozásokról, és azokon keresztül a társadalom rétegződéséről.
distribution and subjective well-being. Specifically, we analyse how satisfaction differs according to whether or not an individual’s own income is higher than his/her partner’s. The analysis is based on the 2015 wave of the Household Budget and Living Conditions Survey, conducted by the Hungarian Central Statistical Office.
Our primary sample consists of mixed-gender couple households in which both the woman and the man have income from employment. Our results show that men whose partners earn more than they themselves do are significantly less satisfied than are men who earn more than their partners. Similarly, women who earn more than their partners are significantly less satisfied than are women who earn less. This satisfaction disadvantage is due not only to the fact that a higher
female income share may be an indicator of poorer household financial status; it may also be related to the health status and labour-market opportunities of partners (especially men), as these aspects are controlled for by several variables.
We interpret the results as an impact of the social norm that “the man should be the main breadwinner in the household”. We also show that the estimated coefficients are higher for the less-educated than for the higher-educated. Since the attitudes of the former are more traditional, these results support the interpretation regarding the importance of the man’s breadwinning role.
a foglalkozások presztízsét felmérő kiegészítő felvétele alapján létrehozzunk egy átfogó presztízsskálát,
amelyben mindegyik foglalkozáshoz pontszámot rendelünk, ami az egyes foglalkozások
egymáshoz viszonyított presztízséről nyújt információt. Ezenkívül az általános presztízsskála mellett
további öt skálát hoztunk létre, amelyek a foglalkozások kereset, hasznosság, tudás, hatalom,
illetve divatosság szerinti rangsorát tartalmazzák. A tanulmányban először röviden összefoglaljuk,
hogy melyek az eltérő sajátosságai a foglalkozási presztízsskáláknak a társadalmi pozíció egyéb
graduális mérőszámaihoz képest, majd bemutatjuk, hogy miként hoztuk létre az új presztízsskálát.
Ezt követőn egyrészt ennek az új mérőeszköznek az alapvető jellemzőit ismertetjük, másrészt
illusztrációként néhány példát mutatunk be az alkalmazására
vő szociológust segítsük annak végiggondolásában, (1) hogyan válogasson egy
kutatás megtervezése során a szóba jöhető sokféle módszertani megoldás kö-
zül, továbbá (2) lássa azt, hogy a rutinszerű megoldásokon (kérdőív és interjú)
túl milyen sokféle egyéb módszer is várja, hogy alkalmazzák, (3) illetve, hogy mit
lehet (s milyen áron) tenni azért, hogy a kutatás a lehető legjobban szolgálja a
valóság megismerésében a kutatót.
A kötet megtervezésekor abból indultunk ki, hogy minden szociológiát tanuló
(vagy már művelő) kolléga számára hasznos lehet minél többféle módszert (és
ezek alkalmazásának sokféle gondját, baját) megismerni. Lehet ugyan, hogy
soha nem lesz módja ezeket a módszereket használni, de azzal, hogy tud ezek
létezéséről, illetve gyakorolta, hogy miképpen lehet (és kell) mérlegelni a megfe-
lelő módszer megválasztását és alkalmazásuk során ezek „finomhangolását”,
megnő az esélye, hogy kutatás-módszertani szempontból kicsit közelebb kerül-
jön a társadalom megismerésének elérhetetlen tökélyéhez.
A tanulmány az USA közgazdászelitjének az elitszaklapokban való publikációi alapján kiválasztott szuperelitkörben vizsgálja, hogy vajon az öregedés során változik-e az írásstílus, és e két jelenség, egymással összefüggve, hogyan hat, ha hat, a szakmai sikerre.
fenyegetés és a két Soros-ellenes összeesküvés-elméleten alapuló push poll és az első EU- ellenes kampányok kombinációjával vált teljesen kifejletté. A médiát nemsokára
már a Fidesz narratívája uralta, benne a félelemkeltő keretezés teljes skáláját: „az EU
migrációs stratégiája ellen vagyunk”, „a kormány kötelessége a magyar emberek védelme”, „az illegális migráció elleni küzdelem elkerülhetetlen”, „a terrorizmus veszélye magas”.
A parlament szerepe a kormány migrációs politikájának legitimálására korlátozódott, a
kapcsolódó narratívákat az MPG központjából kapták, az ellenzéknek nem volt befolyása a közpolitikára: a rendeletek (még kevésbé a törvények) tartalmát társadalmi vagy parlamenti vita nélkül a kormány határozta meg. Az ellenzék nem dolgozott ki ellen-narratívákat, csak a kormány állításait tagadták.
Hipotézisünk szerint a 2010 óta (és különösen az MPG 2015/16-os bevezetése óta)
Magyarországon zajló konzervatív kísérlet eredménye az, hogy Magyarország már nem demokrácia, hanem információs autokrácia.
the processes of producing and circulating them characterizes the contemporary Hungarian
communicative and political segments, first we defined the type of political system of
Hungary. The next step was demonstrating the production and circulation of migration
related narratives since 2015 to prove that there is a rather sophisticated propaganda
organization and technology (the moral panic button, MPB) which makes sure that these
processes serve the operation of the political system.
Our analysis demonstrated that MPB used the production and circulation of migration
narratives both in 2015 and in 2022 as a crucial aspect of building the Hungarian version of
an authoritarian regime (the so called informational autocracy). We stressed that the
capture of entire communication field was an inherent element of this de-democratization
process, and that while several techniques of MPB exist in other countries as well, the
unique mix of them and their high-inertia existence makes Hungary an outlier in the
comparative analysis.
megválaszolni a következő két kérdést: – Mennyiben különbözik a BL és az „átlagos” nemzeti konzultáció kérdőíve egymástól, s ha a viszonyítási alap a push poll, azaz az álkérdőívvel kivitelezett manipuláció archetípusa, akkor melyik kérdőív áll ehhez közelebb? – Mennyire tér el a BL és az „átlagos” nemzeti konzultáció a közpolitikai
konzultációk ideáltípusától?
kérdésünk a következő: hogyan hat a partnerek élettel való elégedettségére, ha a háztartáson belül a nő jövedelme meghaladja a férfi jövedelmét, azaz: ha sérül a férfi elsődleges kenyérkereső szerepét előíró társadalmi norma? A férfi jövedelmi hátrányának (a nő jövedelmi előnyének) oksági hatását szakadásos regresszióval becsültük. Az elemzéshez az EU-SILC adatfelvétel 2015-ös hullámát használtuk, amelyhez a KSH hozzákapcsolta a Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének (HKÉF) szubjektív jóllét modulját.
Mintánkat azok a háztartások alkották, amelyekben olyan különböző nemű partnerek élnek, akiknél a nőnek és a férfinak is volt munkaviszonyból származó jövedelme. Eredményeink szerint mind a férfiak, mind a nők
jelentősen (átlagosan 0,6 ponttal) elégedetlenebbek, ha a háztartásban a nő jövedelme meghaladja a férfiét, ami nagyjából 0,4 szórásegységnyi hatást jelent.
Previous research examining the relationship between intra-household (intra-couple) income distribution and subjective well-being has analyzed associations rather than causal effects. In this study, our research question is: if the woman's income in the household exceeds the man's income, i.e., if the social norm of the man's primary breadwinner role is violated, how does this affect the partners' life satisfaction? The causal impact of the male income disadvantage (female income advantage) is estimated using a regression discontinuity design. We use the 2015 wave of the EU-SILC survey to which the Hungarian Central Statistical Office has linked the subjective well-being module of the Household Budget and Living Conditions Survey. Our sample consists of mixed-gender couple households in which both the woman and the man have income from employment. The results show that both men and women are significantly (by 0.6 points on average) less satisfied if the woman's income in the household exceeds the man's, which corresponds to a difference of 0.4 standard deviations.
Az elemzés alapja az EU-SILC 2015. évi adatbázisa. A bizalom mértékének becslésére az intézményi és általánosított bizalmat, valamit a belőlük képzett változó átlagát, a bizalom egyenlőtlenségének becslésére e változók szóródását használtuk.
Azt találtuk, hogy a bizalom magasabb szintje a magasabb társadalmi státusszal (jó lakókörnyezet, jó anyagi helyzet, magasabb iskolai végzettség és több baráti kapcsolat) és a háztartáson belül élő nők
nagyobb arányával jár együtt. A hétköznapi életvitel gondjaitól szenvedő háztartások (akadályozott háztartástag léte, rossz lakás- és lakókörnyezet) körében alacsonyabb a bizalom mértéke.
A háztartás bizalma egyenlőtlenebbül oszlik meg a háztartás tagjai között, ha magas az iskolai végzettség, és sok a baráti kapcsolat. Az iskolai végzettség kivételével a háztartástagok közötti valamennyi
egyenlőtlenség növeli a bizalmi heterogenitást, ami arra utal, hogy a háztartásban működik egyfajta „egyenlőtlenség-csomag”, s a bizalom is része ennek.
Az elemzéshez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének 2015-ös hullámát használtuk. A mintában csak olyan háztartások szerepeltek, ahol legalább egy heteroszexuális pár volt
(n = 3564 háztartás és 7128 személy). A kapcsolati háló méretének becslésére olyan változókat használtunk, amelyek éves szinten fejezték ki az adott kapcsolattartási forma (rokonokkal és barátokkal való
személyes és nem személyes találkozások) gyakoriságát. A kapcsolataikkal való elégedettséget egy 0-11 között húzódó skálán értékelték a megkérdezettek.
Az elemzés során igazolódott, hogy a több kapcsolat nagyobb elégedettséggel jár együtt, de a kapcsolati tőke és az elégedettség közötti pozitív összefüggésnek megfelelő két altípus (sok kapcsolat – elégedettség és kevés kapcsolat – elégedetlenség) nagyon eltérő társadalmi csoport esetében található meg, ezért feltételezhető, hogy eltérő mechanizmusok hozzák létre az alaptételt (a sok kapcsolat szükségképpen növeli a jólétet) igazoló összefüggést.
A szubjektív jólét többi elemével való összefüggés esetében azt találtuk, hogy míg a kapcsolatokkal való nagyobb elégedettség és bizalom pozitívan korrelál, addig a kapcsolatok mennyisége nem függ össze a bizalom mértékével. Ugyanez a helyzet az anómia és az élettel való elégedettség esetében is. Figyelemre méltó, hogy nem csupán az egyén kapcsolati elégedettsége, hanem a partnerének elégedettsége is összefügg a vizsgált három változóval, azaz igazolhatónak tűnik a téma háztartási szintű vizsgálatának relevanciája.
tapasztalt különbözőségek kialakulásának folyamatát és ennek a párok egyéni és „páros” boldogságára gyakorolt hatásait vizsgálja. Adatforrásunk a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény 2015-ös
adatfelvétele. Elsőként logisztikus regressziós modellekkel tártuk fel az identitás (bizalom)- és a különböző politikai részvétel alapú homofíliát alakító tényezőket, majd ezen politikai homofília változók hatását vizsgáltuk a boldogságra többszintű modellekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy mind az identitás-, mind a részvételi politikai homofília gyakori a párok között, ám nem általános. A házasság, a végzettség és a lakóhely bizonyultak a politikai homofíliát determináló legfontosabb faktoroknak. A részvételi politikai homofília pozitív hatással van a párok tagjainak boldogságára, vélhetőleg azért, mert a politikailag homofil párok sikeresebben kerülik el a politikai konfliktusokat, és ritkábbak köztük
azok az értékbeli nézetkülönbségek, amelyek fontos kérdésekben (például a gyermeknevelés során) problémákat okozhatnak.
illetve miben rejlik e foglalkozások inkonzisztenciája. A hagyományos presztízsvizsgálatokkal szemben tehát mi nem azt vizsgáljuk, hogy egy tisztázatlan tartalmú dimenzió alapján (mire gondolhat a válaszoló, amikor állást foglal abban, hogy mekkora egy foglalkozás presztízse?)
hogyan ítélik meg a válaszadók a foglalkozásokat, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen módon kombinálódnak a presztízst alakító dimenziók, illetve e kombinációkban milyen inkonzisztenciák figyelhetők meg. Az a célunk, hogy a különböző dimenziók mentén sorba rendezett foglalkozásipresztízs-elemeket összehasonlítva megismerjük ezek hasonlóságait és eltéréseit, különös tekintettel a közöttük kialakuló inkonzisztenciák mintázataira. Ez alapján betekintést kaphatunk arról, hogy miként gondolkodik a magyar társadalom a foglalkozásokról, és azokon keresztül a társadalom rétegződéséről.
distribution and subjective well-being. Specifically, we analyse how satisfaction differs according to whether or not an individual’s own income is higher than his/her partner’s. The analysis is based on the 2015 wave of the Household Budget and Living Conditions Survey, conducted by the Hungarian Central Statistical Office.
Our primary sample consists of mixed-gender couple households in which both the woman and the man have income from employment. Our results show that men whose partners earn more than they themselves do are significantly less satisfied than are men who earn more than their partners. Similarly, women who earn more than their partners are significantly less satisfied than are women who earn less. This satisfaction disadvantage is due not only to the fact that a higher
female income share may be an indicator of poorer household financial status; it may also be related to the health status and labour-market opportunities of partners (especially men), as these aspects are controlled for by several variables.
We interpret the results as an impact of the social norm that “the man should be the main breadwinner in the household”. We also show that the estimated coefficients are higher for the less-educated than for the higher-educated. Since the attitudes of the former are more traditional, these results support the interpretation regarding the importance of the man’s breadwinning role.
a foglalkozások presztízsét felmérő kiegészítő felvétele alapján létrehozzunk egy átfogó presztízsskálát,
amelyben mindegyik foglalkozáshoz pontszámot rendelünk, ami az egyes foglalkozások
egymáshoz viszonyított presztízséről nyújt információt. Ezenkívül az általános presztízsskála mellett
további öt skálát hoztunk létre, amelyek a foglalkozások kereset, hasznosság, tudás, hatalom,
illetve divatosság szerinti rangsorát tartalmazzák. A tanulmányban először röviden összefoglaljuk,
hogy melyek az eltérő sajátosságai a foglalkozási presztízsskáláknak a társadalmi pozíció egyéb
graduális mérőszámaihoz képest, majd bemutatjuk, hogy miként hoztuk létre az új presztízsskálát.
Ezt követőn egyrészt ennek az új mérőeszköznek az alapvető jellemzőit ismertetjük, másrészt
illusztrációként néhány példát mutatunk be az alkalmazására
vő szociológust segítsük annak végiggondolásában, (1) hogyan válogasson egy
kutatás megtervezése során a szóba jöhető sokféle módszertani megoldás kö-
zül, továbbá (2) lássa azt, hogy a rutinszerű megoldásokon (kérdőív és interjú)
túl milyen sokféle egyéb módszer is várja, hogy alkalmazzák, (3) illetve, hogy mit
lehet (s milyen áron) tenni azért, hogy a kutatás a lehető legjobban szolgálja a
valóság megismerésében a kutatót.
A kötet megtervezésekor abból indultunk ki, hogy minden szociológiát tanuló
(vagy már művelő) kolléga számára hasznos lehet minél többféle módszert (és
ezek alkalmazásának sokféle gondját, baját) megismerni. Lehet ugyan, hogy
soha nem lesz módja ezeket a módszereket használni, de azzal, hogy tud ezek
létezéséről, illetve gyakorolta, hogy miképpen lehet (és kell) mérlegelni a megfe-
lelő módszer megválasztását és alkalmazásuk során ezek „finomhangolását”,
megnő az esélye, hogy kutatás-módszertani szempontból kicsit közelebb kerül-
jön a társadalom megismerésének elérhetetlen tökélyéhez.
to two phenomena which themselves are intertwined: ethnicity and networks. These three dimensions provide us with a model, sensitive and complex enough to offer a proper tool to better understand the operation of the institution of border
ben tűztem ki magam elé: oly módon tanítani a migrációval összefüggő szocio-
lógiai jelenségeket, hogy az ne váljon specializált migrációszociológiává. A be-
vezetőt követő három fejezetben olyan elméleteket elemzek, amelyek a migráci-
ós folyamat fennmaradását magyarázzák: vagyis arra a kérdésre keresik a
választ, hogy miért marad fenn a migráció (függetlenül attól, hogy miért indult be
a folyamat).1 A következő három fejezetben olyan – egymáshoz szorosan kötődő
– szociológiai megközelítéseket mutatok be, amelyek a migráció sajátos (nem
tömeges és nem a munkaerőpiac marginális szegmensei felé vezető) különféle
típusainak szociológiai mechanizmusait mutatják be. Végül olyan témákat tár-
gyalok, amelyek a migráció társadalmi beágyazódásának folyamatait illusztrál-
ják, mint az idegenellenesség, illetve a migráció „történelmei”.
Legislation, public administration and support system for refugees has changed significantly in Hungary since autumn 2015. Access to international protection has become more and more restrictive, and the amendments adopted in the past three years make sure that refugees have almost no chance of gaining access to protection. According to the government, solidarity is limited to the construction of the fence that would protect the borders, sovereignty and wellbeing of Hungary.
Border agents agree with the fence, they consider it both an effective physical defender and a symbolic measure of Hungary’s effort to defend Europe.
The experiences on reception and bordering practices depend on the year of the arrival. The milestone year is 2015: those arrived a few years before usually crossed the green border illegally to Hungary and have been sent to closed and later to open camps. Those arrived during the times of open borders in 2015 recall a rather smooth border crossing, and have also rather positive experiences with border officials and police. Those arrived after the tightening of the Hungarian-Serbian/Croatian border in late 2015 experienced much harsher treatment and have worse memories on the reception upon arrival. Migrants who arrived in the past year, talk about bad conditions of the bordering practices, especially those which take place in the completely sealed transit zones.
Only a few migrants in our sample arrived intentionally to Hungary, and quite many interviewees have left Hungary after they received refugee status (but returned later mainly due to legal reasons). Their aims were either to visit friends (also migrants) or to work and live (illegally) in other Western or Northern European countries.