Csaba Varga (Pécs, 1941–) is a Hungarian jurisprudent, Research Professor Emeritus at the Institute for Legal Studies of the Hungarian Academy of Sciences and Professor Emeritus at the Pázmány Péter Catholic University, once founder of its Institute for Legal Philosophy, acknowledged under his directorship as a “Place of Excellence”. A laureate of Széchenyi Prize, the highest honour granted for achievements in scholarship in his country. His overall interest has ever ranged from legal philosophy
Közel egy évnyi előkészítő munka nyomán 1995 őszén kezdte meg működését a Pázmány Péter Katolikus... more Közel egy évnyi előkészítő munka nyomán 1995 őszén kezdte meg működését a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, együtt annak Jogbölcseleti Intézetével. Varga Csaba a munkálkodásokat és eredményeket veszi számba mind a karalapítást előkészítő bizottságban, mind a kar egyik legkorábbi és legnagyobb, országosan is kiemelkedő intézetében, mely utóbbinak alapítója s emeritusi életkorának eléréséig vezetője volt. Minderről s oktatási tárgyáról több írást, publicisztikai beszámolót és dokumentumot újraközöl. Végezetül, mintegy függelékként csokorba szedi azokat a fejleményeket, amiket Antall József kormányzatában a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület kormányfőtanácsos tagjaként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, majd a Károli Gáspár Református Egyetem megalapításának előkészítése során állami oldalról a segítők egyikeként megélhetett.
Varga Csaba (Pécs 1941–) 1965-től a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének jogelméleti kutatója, kandidátus (1976), a tudományok doktora (1991), a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Akadémia tagja (2002–), Széchenyi-díjas (2013), jelenleg kutató professor emeritus. Egykor félállásban tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogelméleti Tanszékén (1982–2002), 1992-től egyetemi tanárként.
TARTALOMJEGYZÉK
I. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Jogbölcseleti Intézete/Tanszéke (1995–2011) 7
1. A formálódás évei [10] 2. Továbbalakulások [18] 3. Projektumsikerek [25] 4. Teljesítmények [33] 5. Kari könyvtár-építésben és könyvkiadásban részvétel [44] 6. Adminisztráció [56] 7. Köszönet és remény [58]
Bibliográfia-függelék
I. (Jogfilozófiák / Philosophiae Iuris / Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae Budapest) [60]
II. (Osiris–Századvég Könyvtár: Jog / Osiris Könyvtár: Jog / Pázmány Könyvek / Pázmány/Osiris könyvek / Pázmány Books / A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei / Bibliotheca Facultatis Iuris Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae Budapest) [64]
III. (Varga Csaba jelen tárgykörben publikált írásai) [67]
»Az volt a szándékunk, hogy tiszta, morállis, teológiailag tisztázott alapokról indítsunk« (Tóth Máté Rabán életút-interjúja Varga Csaba professor emeritussal) (2011) [140]
Stílusteremtő erővel (2021) [170]
Minden pillanat a morális helytállás pillanata (2021) [178]
III. A tárgyról 181
Mérték és érték, avagy az öncélúság önveszélyessége (2004) [183]
Szent Tamás időszerűsége [Kipke Tamás interjúja Varga Csaba egyetemi tanárral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogbölcseleti intézete vezetőjével] (2005) [186]
The Philosophy of Teaching Legal Philosophy in Hungary (2007) [189]
I. The State of Teaching Legal Philosophy [189] II. The Philosophy of Teaching Legal Philosophy [190] III. Programme at the Catholic University of Hungary [193] (1. Graduate Studies [194] a) Basic Subjects [194] / b) Facultative Seminars [198] / c) Closing Subjects [202] / d) Written Memoranda and the Thesis [204] // 2. Postgraduate Studies [205] // 3. Conclusion [207]) IV. Perspectives [208]
Partitúra és katarzis: Mi végre szolgál a jog? (2010) [211]
Magam a gondolkodni — a jogban gondolkodni — megtanítását tűztem célul magam elé [Hanich Veronika interjúja] (2016) [215]
IV. Adalékok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem létrejöttéhez és állami befogadtatásához (Egy kormányfőtanácsos emlékeiből) (2022) 221
1. Hátterek [221] 2. Pázmány Péter Katolikus Egyetem [224] 3. Károli Gáspár Református Egyetem [236] 4. Összegzés [254]
Ius Comparatum - Global Studies in Comparative Law, 2020
This chapter is based on experience of teaching comparative law in the multicultural environment ... more This chapter is based on experience of teaching comparative law in the multicultural environment of classrooms in Singapore. Reflecting on this experience, the chapter explores the mission(s) of comparative law drawing on jurisprudential perspectives. From this, the chapter develops and argument about what comparative law should and should not be called upon to do in the classroom, and what a teacher of comparative law in multicultural legal classes should aim to deliver. In sum, the argument is that a jurisprudentially informed comparative legal studies approach should be pursued. If such an approach is adopted, then the teaching of comparative law in multicultural legal classes, while challenging, presents a significant opportunity for enhanced understanding.
In the age of modern formal law, most of our social institutions are organised and regulated in d... more In the age of modern formal law, most of our social institutions are organised and regulated in depth, according to a bureaucratic model. Since the analyses carried out by MAX WEBER, we have been aware of the significance and long-term impact of this fact and also of the reifying influence it may presumably exert on the underlying relations.1 In the field of jurisprudence, it was pointed out by the research of, e.g., FRIEDRICH CARL VON SAVIGNY, FRANCOIS GENY, JEAN DABIN and others that, in result of its application, law can only a p p e a r c o n t e x t u a l i s e d i n o n e o r a n o t h e r s e t t i n g , b y t h e u s e o f g i v e n l e g a l t e c h n i q u e s . However, given that reductio ad infinitum is impossible, the technique of law-application not only defies further normative definition, but enables applications with equal chances in logic that point to expressly opposite and practically mutually excluding directions.3 Option for inclusio or exclusio, argumentum a ...
Public Governance, Administration and Finances Law Review
One of the most ancient forms of thinking about law is what is today known as positivist or norma... more One of the most ancient forms of thinking about law is what is today known as positivist or normativist. It focuses on the product presented in the name of the law, the textual representation which not only simply includes, but directly embodies the law. In other words, it is a corpus, whether it is a code, a properly issued rule or a set of ad-hoc decisions: this is the law itself. This represents a short-circuited ready form for cognition, which the conscious follower and the professional agent of the law will both use as a tool. In addition, however, presumably ages later, there emerges a completely different version of the idea of law, rooted in a culture that forecasts the hermeneutic way of thinking. If in the former an approach based on epistemology can be discerned, the latter takes a more ontological approach instead. This focuses, beyond the given text, upon its interpretation and on the understanding that may be drawn from the text, and thus ultimately on the content whic...
In reconsideration of the composition and operation of European law, it is the description of its... more In reconsideration of the composition and operation of European law, it is the description of its underlying mentality that may cast best light on the query whether European law is the extension of domestic laws or a sui generis product. As to its action, European law is destructive upon the survival of traditions of legal positivism, for it recalls post modern clichés rather. Like a solar system with planets, it is two-centred from the beginning, commissioning both implementation and judicial check to member states. As part of global post modernism, a) European law stems from artificial reality construction freed from particular historical experience and, indeed, anything given hic et nunc. By its operation, b) it dynamises large structures and sets in motion that what is chaos itself. It is owing to reconstructive human intent solely that any outcome can at all be seen as fitting to some ideal of order, albeit neither operation nor daily management strives for implementing any sys...
The object of folk law research are the customs that prevail in areas covered, or theoretically c... more The object of folk law research are the customs that prevail in areas covered, or theoretically covered, by state law, which effectively ensure permanent respect for them, largely in a less formalized way. In the respective historical stratum, (folk) legal customs fulfil functions equivalent to the law where, due to the logic of historical development or for other specific reasons, (a) there is a lack of state and legal organization; (b) the state and legal organization fails to reach significant social groups due to its paucity and indifference; or (c) the law fails to be transformed into practice that would lead to the fulfillment of its true functions. In its present-day version, a legal (folk) custom emerges when the state and legal organization has wholly fulfilled the functions in question, and it survives merely within the framework and vestiges of that organization, as a component of the ongoing system of customs, as a complement and embellishment to the state and legal orga...
Straipsnyje gvildenama teisės teorinės rekonstrukcijos požiūriu aktuali tema: tikslų (vertybių) i... more Straipsnyje gvildenama teisės teorinės rekonstrukcijos požiūriu aktuali tema: tikslų (vertybių) ir priemonių (teisinių instrumentų) santykio problema. Straipsnyje siekiama parodyti, kad teisė, disponuodama savo metodais, įrodomosiomis ir procedūrinėmis priemonėmis, pati Sių instrumentų nebekontroliuoja. Sią instrumentų naudojimas ir teigiamais, ir neigiamais sumetimais ima priklausyti nuo žmogaus. Straipsnyje teigiama, kad teisės funkciją tokiu atveju galima vertinti pagal tai, kokiais principais ir vertybėmis vadovaujasi teisės subjektas. Teisės subjektas, t, y. žmogus, negali atsisakyti savo savasties, t. y. tapti daiktų, ekonominių sistemų vergu, todėl demokratijos institutai ir globalizacijos procesai savaime nėra nei geri, nei blogi. Svarbu tai, kaip žmogus su jais sąveikauja, ar nėra jų pavergiamas.
Közel egy évnyi előkészítő munka nyomán 1995 őszén kezdte meg működését a Pázmány Péter Katolikus... more Közel egy évnyi előkészítő munka nyomán 1995 őszén kezdte meg működését a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, együtt annak Jogbölcseleti Intézetével. Varga Csaba a munkálkodásokat és eredményeket veszi számba mind a karalapítást előkészítő bizottságban, mind a kar egyik legkorábbi és legnagyobb, országosan is kiemelkedő intézetében, mely utóbbinak alapítója s emeritusi életkorának eléréséig vezetője volt. Minderről s oktatási tárgyáról több írást, publicisztikai beszámolót és dokumentumot újraközöl. Végezetül, mintegy függelékként csokorba szedi azokat a fejleményeket, amiket Antall József kormányzatában a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület kormányfőtanácsos tagjaként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, majd a Károli Gáspár Református Egyetem megalapításának előkészítése során állami oldalról a segítők egyikeként megélhetett.
Varga Csaba (Pécs 1941–) 1965-től a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének jogelméleti kutatója, kandidátus (1976), a tudományok doktora (1991), a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Akadémia tagja (2002–), Széchenyi-díjas (2013), jelenleg kutató professor emeritus. Egykor félállásban tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogelméleti Tanszékén (1982–2002), 1992-től egyetemi tanárként.
TARTALOMJEGYZÉK
I. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Jogbölcseleti Intézete/Tanszéke (1995–2011) 7
1. A formálódás évei [10] 2. Továbbalakulások [18] 3. Projektumsikerek [25] 4. Teljesítmények [33] 5. Kari könyvtár-építésben és könyvkiadásban részvétel [44] 6. Adminisztráció [56] 7. Köszönet és remény [58]
Bibliográfia-függelék
I. (Jogfilozófiák / Philosophiae Iuris / Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae Budapest) [60]
II. (Osiris–Századvég Könyvtár: Jog / Osiris Könyvtár: Jog / Pázmány Könyvek / Pázmány/Osiris könyvek / Pázmány Books / A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei / Bibliotheca Facultatis Iuris Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae Budapest) [64]
III. (Varga Csaba jelen tárgykörben publikált írásai) [67]
»Az volt a szándékunk, hogy tiszta, morállis, teológiailag tisztázott alapokról indítsunk« (Tóth Máté Rabán életút-interjúja Varga Csaba professor emeritussal) (2011) [140]
Stílusteremtő erővel (2021) [170]
Minden pillanat a morális helytállás pillanata (2021) [178]
III. A tárgyról 181
Mérték és érték, avagy az öncélúság önveszélyessége (2004) [183]
Szent Tamás időszerűsége [Kipke Tamás interjúja Varga Csaba egyetemi tanárral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogbölcseleti intézete vezetőjével] (2005) [186]
The Philosophy of Teaching Legal Philosophy in Hungary (2007) [189]
I. The State of Teaching Legal Philosophy [189] II. The Philosophy of Teaching Legal Philosophy [190] III. Programme at the Catholic University of Hungary [193] (1. Graduate Studies [194] a) Basic Subjects [194] / b) Facultative Seminars [198] / c) Closing Subjects [202] / d) Written Memoranda and the Thesis [204] // 2. Postgraduate Studies [205] // 3. Conclusion [207]) IV. Perspectives [208]
Partitúra és katarzis: Mi végre szolgál a jog? (2010) [211]
Magam a gondolkodni — a jogban gondolkodni — megtanítását tűztem célul magam elé [Hanich Veronika interjúja] (2016) [215]
IV. Adalékok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem létrejöttéhez és állami befogadtatásához (Egy kormányfőtanácsos emlékeiből) (2022) 221
1. Hátterek [221] 2. Pázmány Péter Katolikus Egyetem [224] 3. Károli Gáspár Református Egyetem [236] 4. Összegzés [254]
Ius Comparatum - Global Studies in Comparative Law, 2020
This chapter is based on experience of teaching comparative law in the multicultural environment ... more This chapter is based on experience of teaching comparative law in the multicultural environment of classrooms in Singapore. Reflecting on this experience, the chapter explores the mission(s) of comparative law drawing on jurisprudential perspectives. From this, the chapter develops and argument about what comparative law should and should not be called upon to do in the classroom, and what a teacher of comparative law in multicultural legal classes should aim to deliver. In sum, the argument is that a jurisprudentially informed comparative legal studies approach should be pursued. If such an approach is adopted, then the teaching of comparative law in multicultural legal classes, while challenging, presents a significant opportunity for enhanced understanding.
In the age of modern formal law, most of our social institutions are organised and regulated in d... more In the age of modern formal law, most of our social institutions are organised and regulated in depth, according to a bureaucratic model. Since the analyses carried out by MAX WEBER, we have been aware of the significance and long-term impact of this fact and also of the reifying influence it may presumably exert on the underlying relations.1 In the field of jurisprudence, it was pointed out by the research of, e.g., FRIEDRICH CARL VON SAVIGNY, FRANCOIS GENY, JEAN DABIN and others that, in result of its application, law can only a p p e a r c o n t e x t u a l i s e d i n o n e o r a n o t h e r s e t t i n g , b y t h e u s e o f g i v e n l e g a l t e c h n i q u e s . However, given that reductio ad infinitum is impossible, the technique of law-application not only defies further normative definition, but enables applications with equal chances in logic that point to expressly opposite and practically mutually excluding directions.3 Option for inclusio or exclusio, argumentum a ...
Public Governance, Administration and Finances Law Review
One of the most ancient forms of thinking about law is what is today known as positivist or norma... more One of the most ancient forms of thinking about law is what is today known as positivist or normativist. It focuses on the product presented in the name of the law, the textual representation which not only simply includes, but directly embodies the law. In other words, it is a corpus, whether it is a code, a properly issued rule or a set of ad-hoc decisions: this is the law itself. This represents a short-circuited ready form for cognition, which the conscious follower and the professional agent of the law will both use as a tool. In addition, however, presumably ages later, there emerges a completely different version of the idea of law, rooted in a culture that forecasts the hermeneutic way of thinking. If in the former an approach based on epistemology can be discerned, the latter takes a more ontological approach instead. This focuses, beyond the given text, upon its interpretation and on the understanding that may be drawn from the text, and thus ultimately on the content whic...
In reconsideration of the composition and operation of European law, it is the description of its... more In reconsideration of the composition and operation of European law, it is the description of its underlying mentality that may cast best light on the query whether European law is the extension of domestic laws or a sui generis product. As to its action, European law is destructive upon the survival of traditions of legal positivism, for it recalls post modern clichés rather. Like a solar system with planets, it is two-centred from the beginning, commissioning both implementation and judicial check to member states. As part of global post modernism, a) European law stems from artificial reality construction freed from particular historical experience and, indeed, anything given hic et nunc. By its operation, b) it dynamises large structures and sets in motion that what is chaos itself. It is owing to reconstructive human intent solely that any outcome can at all be seen as fitting to some ideal of order, albeit neither operation nor daily management strives for implementing any sys...
The object of folk law research are the customs that prevail in areas covered, or theoretically c... more The object of folk law research are the customs that prevail in areas covered, or theoretically covered, by state law, which effectively ensure permanent respect for them, largely in a less formalized way. In the respective historical stratum, (folk) legal customs fulfil functions equivalent to the law where, due to the logic of historical development or for other specific reasons, (a) there is a lack of state and legal organization; (b) the state and legal organization fails to reach significant social groups due to its paucity and indifference; or (c) the law fails to be transformed into practice that would lead to the fulfillment of its true functions. In its present-day version, a legal (folk) custom emerges when the state and legal organization has wholly fulfilled the functions in question, and it survives merely within the framework and vestiges of that organization, as a component of the ongoing system of customs, as a complement and embellishment to the state and legal orga...
Straipsnyje gvildenama teisės teorinės rekonstrukcijos požiūriu aktuali tema: tikslų (vertybių) i... more Straipsnyje gvildenama teisės teorinės rekonstrukcijos požiūriu aktuali tema: tikslų (vertybių) ir priemonių (teisinių instrumentų) santykio problema. Straipsnyje siekiama parodyti, kad teisė, disponuodama savo metodais, įrodomosiomis ir procedūrinėmis priemonėmis, pati Sių instrumentų nebekontroliuoja. Sią instrumentų naudojimas ir teigiamais, ir neigiamais sumetimais ima priklausyti nuo žmogaus. Straipsnyje teigiama, kad teisės funkciją tokiu atveju galima vertinti pagal tai, kokiais principais ir vertybėmis vadovaujasi teisės subjektas. Teisės subjektas, t, y. žmogus, negali atsisakyti savo savasties, t. y. tapti daiktų, ekonominių sistemų vergu, todėl demokratijos institutai ir globalizacijos procesai savaime nėra nei geri, nei blogi. Svarbu tai, kaip žmogus su jais sąveikauja, ar nėra jų pavergiamas.
Előadás-tervezet (2020 szeptemberében) Simon János ötévenkénti konferenciasorozatának 30 éve szabadon… címen soron következőként megrendezendő konferenciájához, 2021
Mire a kommunizmus összeomlott, az addig helyünkként tudott Nyugat megváltozott, s belső hasadtsá... more Mire a kommunizmus összeomlott, az addig helyünkként tudott Nyugat megváltozott, s belső hasadtságok folytán a belső fejlődés is csak felemásan szakadt el a múlttól. Negyedik mandátumát élve a jelen kormányerő sikerrel járt el abban, hogy egy működőképes országot intézményileg felépítsen s az időközben zajló globális és európai irányvesztéstől megvédjen. Kül- és belhoni szabadságharcát úgyszólván kivételtelenül kormányzati eszközökkel vívta eddig meg, hiszen kulturálisan — szellemileg és érzelmileg, vagyis az ország tudományos és művészeti potenciáljának a felhasználásával — e haza felépítésébe még úgyszólván bele sem kezdett. Már pedig az időben történő cselekvés elmulasztása nemcsak önmagában veszélyforrás, de könnyen bizonyulhat egy megfordíthatatlanul előrehaladó folyamat szabadjára engedésének is.
Пер. англ. и венгр.; Сост. и науч. ред. М. В. Антонова (Санкт-Петербург: Издательский Дом «Алеф-Пресс» 2015) 408, 2015
Предисловие к русскому изданию [4] / Оглядываясь назад [13] / Природа права и правовое мышление [... more Предисловие к русскому изданию [4] / Оглядываясь назад [13] / Природа права и правовое мышление [25] / Правовая доктрина: методология и онтология [44] / Природа права: Историческое сравнение правовой онтологии и правовой идеологии [56] / Верховенство права или дилемма идеала: садоводство против механизации [67] / Порядок из хаоса? Философия создания и применения европейского права [82] / Право, юридический процесс и судейское сознание [106] / Ленин и революционное правотворчество [118] / Понятие и историчность явления кодификации: завершение социалистической кодификации [126] / Правило и/или норма; или способность права к концептуализации и логификации [136] / Theatrum legale mundi: о классификации правовых систем [144] / Цели и средства в праве [173] / «Право» или «нечто более или менее правовое» (антропологические рассуждение о том, то есть право) [185] / Право и язык? право как язык? Об окончательном единстве онтологии и эпистемологии [195] / Попытки прагматического осмысления права: Философские рассуждения о фактах и понятиях [210] / Природа прав человека [224] / Поиски формализма в праве: Идеи системности и аксиоматичности между утопизмом и эвристическим суждением [231] / Природа судебного установления фактов [238] / Подводные камни правового позитивизм (взаимно опровергающие и взаимодополняющие теории Кельзена и Шмитта) [255] / Теория применения права Ганса Кельзена (эволюция, проблемы и открытые вопросы) [272] / Наброски по онтологии права [305] / Разновидности права и верховенство права [309] / Перенос права (глобализация, действия масс, критика и разочарование) [335] / Библиографическое описание вошедших в монографию работ [345] / Библиография работ Чабы Варги [352]
Preface to the Russian Edition // Looking Back / The Nature of Law and Legal Thinking / Law and its Doctrinal Study (On Legal Dogmatics) / The Nature of Law:/ Legal Ontology and Legal Ideology Historically Compared / Rule of Law, or the Dilemma of an Ethos: Gardening versus Mechanisation / Order out of Chaos? Philosophy of the Construction and Operation of European Law / Law, Legal Process and the Judicial Mind / / Lenin and Revolutionary Law-making / Conception and Historical Nature of Codification: The Formation of a New, Socialist Type of Codification / Rule and/or Norm / Theatrum Legal Mundi: On Taxinomy of Legal Systems / Goals and Means in Law / «Law» and «Something More or Less Legal»: Anthropoligical Reflexions About What Law Is / Law and Language? Law as Language? / Paradigmatic Assumptions of Thinking in Law / Nature of Human Rights / The Quest for Formalism in Law / On Judicial Ascertainment of Facts / Pitfalls of Legal Positivism: Kelsen and Schmitt Circularly Challenged / Kelsen’s Theory of Law-application / Outlines of an Ontology of Law / Varieties of Law and the Rule of Law / Legal Transfers: Globalization with Mass Actions, Critisism and Disillusionment // Bibliographical description of the works included into the monograph / Bibliography of Csaba Varga’s works
Közel egy évnyi előkészítő munka nyomán 1995 őszén kezdte meg működését a Pázmány Péter Katolikus... more Közel egy évnyi előkészítő munka nyomán 1995 őszén kezdte meg működését a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, együtt annak Jogbölcseleti Intézetével. Varga Csaba a munkálkodásokat és eredményeket veszi számba mind a karalapítást előkészítő bizottságban, mind a kar egyik legkorábbi és legnagyobb, országosan is kiemelkedő intézetében, mely utóbbinak alapítója s emeritusi életkorának eléréséig vezetője volt. Minderről s oktatási tárgyáról több írást, publicisztikai beszámolót és dokumentumot újraközöl. Végezetül, mintegy függelékként csokorba szedi azokat a fejleményeket, amiket Antall József kormányzatában a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület kormányfőtanácsos tagjaként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, majd a Károli Gáspár Református Egyetem megalapításának előkészítése során állami oldalról a segítők egyikeként megélhetett.
Varga Csaba (Pécs 1941–) 1965-től a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének jogelméleti kutatója, kandidátus (1976), a tudományok doktora (1991), a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Akadémia tagja (2002–), Széchenyi-díjas (2013), jelenleg kutató professor emeritus. Egykor félállásban tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogelméleti Tanszékén (1982–2002), 1992-től egyetemi tanárként.
TARTALOMJEGYZÉK
I. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Jogbölcseleti Intézete/Tanszéke (1995–2011) 7
1. A formálódás évei [10] 2. Továbbalakulások [18] 3. Projektumsikerek [25] 4. Teljesítmények [33] 5. Kari könyvtár-építésben és könyvkiadásban részvétel [44] 6. Adminisztráció [56] 7. Köszönet és remény [58]
Bibliográfia-függelék
I. (Jogfilozófiák / Philosophiae Iuris / Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae Budapest) [60]
II. (Osiris–Századvég Könyvtár: Jog / Osiris Könyvtár: Jog / Pázmány Könyvek / Pázmány/Osiris könyvek / Pázmány Books / A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei / Bibliotheca Facultatis Iuris Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae Budapest) [64]
III. (Varga Csaba jelen tárgykörben publikált írásai) [67]
»Az volt a szándékunk, hogy tiszta, morállis, teológiailag tisztázott alapokról indítsunk« (Tóth Máté Rabán életút-interjúja Varga Csaba professor emeritussal) (2011) [140]
Stílusteremtő erővel (2021) [170]
Minden pillanat a morális helytállás pillanata (2021) [178]
III. A tárgyról 181
Mérték és érték, avagy az öncélúság önveszélyessége (2004) [183]
Szent Tamás időszerűsége [Kipke Tamás interjúja Varga Csaba egyetemi tanárral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogbölcseleti intézete vezetőjével] (2005) [186]
The Philosophy of Teaching Legal Philosophy in Hungary (2007) [189]
I. The State of Teaching Legal Philosophy [189] II. The Philosophy of Teaching Legal Philosophy [190] III. Programme at the Catholic University of Hungary [193] (1. Graduate Studies [194] a) Basic Subjects [194] / b) Facultative Seminars [198] / c) Closing Subjects [202] / d) Written Memoranda and the Thesis [204] // 2. Postgraduate Studies [205] // 3. Conclusion [207]) IV. Perspectives [208]
Partitúra és katarzis: Mi végre szolgál a jog? (2010) [211]
Magam a gondolkodni — a jogban gondolkodni — megtanítását tűztem célul magam elé [Hanich Veronika interjúja] (2016) [215]
IV. Adalékok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem létrejöttéhez és állami befogadtatásához (Egy kormányfőtanácsos emlékeiből) (2022) 221
1. Hátterek [221] 2. Pázmány Péter Katolikus Egyetem [224] 3. Károli Gáspár Református Egyetem [236] 4. Összegzés [254]
Ferenc Mádl Institute of Comparative Law (Budapest), 2021
The rule of law has become a watchword in international politics over the last few decades. It ha... more The rule of law has become a watchword in international politics over the last few decades. It has been transformed from a descriptum into a prescriptum, a criterion for judging legal orders, transferred from the legal to the political sphere. For Hungary, its impact coincided with the dissolution of the Soviet empire and the advance of globalization in our unipolar world. But what did not become, could not become, an operative term in law, since it is not linked to a definition of facts that would allow it to become legally ascertained and established as a set of facts constituting a legal case. Because, by its very nature, it is not a class concept with sharp boundaries, but a concept of order that can only be clarified by characterization and through examples. It is what literature calls essentially contested, and what institutions and authors are constantly expanding with competing formulations, which has long since led to its internal emptying out. In its origin and development, it has never been anything other than the accumulated experience of civilizational self-growth in the operation of the law by the state, which has evolved in responses to the challenges of various places and times. That is, it is particular. And the way in which our present attempts to universalize this—in which, of course, mutual learning processes between nations and ages are also involved—is a mere artificial projection, which conceals the Westʼs urge to export the values that guide it. Not a yes or no category, but an ideal towards which we strive. Contradictory, with compromises, because if we attempted to satisfy it in its entirety, the conflicting values within it could extinguish each other; consequently, only a case-by-case weighing up of these values can ensure that a balance, optimally satisfactory there and then, is achieved.
Uploads
Papers by Csaba Varga
Varga Csaba (Pécs 1941–) 1965-től a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének jogelméleti kutatója, kandidátus (1976), a tudományok doktora (1991), a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Akadémia tagja (2002–), Széchenyi-díjas (2013), jelenleg kutató professor emeritus. Egykor félállásban tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogelméleti Tanszékén (1982–2002), 1992-től egyetemi tanárként.
TARTALOMJEGYZÉK
I. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Jogbölcseleti Intézete/Tanszéke (1995–2011) 7
1. A formálódás évei [10] 2. Továbbalakulások [18] 3. Projektumsikerek [25] 4. Teljesítmények [33] 5. Kari könyvtár-építésben és könyvkiadásban részvétel [44] 6. Adminisztráció [56] 7. Köszönet és remény [58]
Bibliográfia-függelék
I. (Jogfilozófiák / Philosophiae Iuris / Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae Budapest) [60]
II. (Osiris–Századvég Könyvtár: Jog / Osiris Könyvtár: Jog / Pázmány Könyvek / Pázmány/Osiris könyvek / Pázmány Books / A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei / Bibliotheca Facultatis Iuris Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae Budapest) [64]
III. (Varga Csaba jelen tárgykörben publikált írásai) [67]
Dokumentum-függelék
A. {könyvtár bejárás} (2000. október) [71]
B. {Lábady / Sólyom / Jobbágyi / Varga levele minőségbiztosításhoz} (2001. május) [73]
C. {tárgyunk államvizsgából kivonásáról} (2002. június) [77]
D. {nemzetközi cserekapcsolatokhoz mintalevél} (2002. június) [80]
E. {Péterfi Vilmos karunknak hagyatékozásáról} (2003. március) [82]
F. {folyóirat-koncepció} (2003. december) [85]
G. {megállapodása kari tankönyv-, jegyzet- és tansegédlet-kiadásról} (2003. december) [89]
H. {záróvizsga-ügyben rektornak} (2004. május) [91]
I. {ismét Péterfi-hagyatékról} (2004. június) [92]
J. {panasz pénzügyi adminisztrációnkról} (2004. július) [93]
K. {tárgy-önértékelés} (2006. december) [94]
L. {intézményfejlesztési tervhez} (2007. február) [97]
M. {segítő részvétel kari múltban} (2009. április) [101]
II. Az Egyetemről, a Karról, az Intézetről/Tanszékről 105
Egyetemi létünk éthoszáról (2006) [107]
Európa jövője és a keresztény hagyomány (Koltay Gábor beszélgetése Varga Csabával (2005) [110]
Jövőalapozás közös szándékkal a katolikus egyetemi jogászképzés beindulásakor (2010) [119]
Egy közös vállalkozás íze: Emlékezés Zlinszky Jánosra (2015) [124]
Karunk tanárai (Wetzel Tamás interjúja Varga Csabával) (2000) [130]
Búcsúírás (2003) [134]
Tudásban hit, hitben tudás (Búcsúzó hallgatóinknak) (2004) [137]
»Az volt a szándékunk, hogy tiszta, morállis, teológiailag tisztázott alapokról indítsunk« (Tóth Máté Rabán életút-interjúja Varga Csaba professor emeritussal) (2011) [140]
Stílusteremtő erővel (2021) [170]
Minden pillanat a morális helytállás pillanata (2021) [178]
III. A tárgyról 181
Mérték és érték, avagy az öncélúság önveszélyessége (2004) [183]
Szent Tamás időszerűsége [Kipke Tamás interjúja Varga Csaba egyetemi tanárral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogbölcseleti intézete vezetőjével] (2005) [186]
The Philosophy of Teaching Legal Philosophy in Hungary (2007) [189]
I. The State of Teaching Legal Philosophy [189] II. The Philosophy of Teaching Legal Philosophy [190] III. Programme at the Catholic University of Hungary [193] (1. Graduate Studies [194] a) Basic Subjects [194] / b) Facultative Seminars [198] / c) Closing Subjects [202] / d) Written Memoranda and the Thesis [204] // 2. Postgraduate Studies [205] // 3. Conclusion [207]) IV. Perspectives [208]
Partitúra és katarzis: Mi végre szolgál a jog? (2010) [211]
Magam a gondolkodni — a jogban gondolkodni — megtanítását tűztem célul magam elé [Hanich Veronika interjúja] (2016) [215]
IV. Adalékok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem létrejöttéhez és állami befogadtatásához (Egy kormányfőtanácsos emlékeiből) (2022) 221
1. Hátterek [221] 2. Pázmány Péter Katolikus Egyetem [224] 3. Károli Gáspár Református Egyetem [236] 4. Összegzés [254]
Névmutató 255
Varga Csaba (Pécs 1941–) 1965-től a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének jogelméleti kutatója, kandidátus (1976), a tudományok doktora (1991), a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Akadémia tagja (2002–), Széchenyi-díjas (2013), jelenleg kutató professor emeritus. Egykor félállásban tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogelméleti Tanszékén (1982–2002), 1992-től egyetemi tanárként.
TARTALOMJEGYZÉK
I. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Jogbölcseleti Intézete/Tanszéke (1995–2011) 7
1. A formálódás évei [10] 2. Továbbalakulások [18] 3. Projektumsikerek [25] 4. Teljesítmények [33] 5. Kari könyvtár-építésben és könyvkiadásban részvétel [44] 6. Adminisztráció [56] 7. Köszönet és remény [58]
Bibliográfia-függelék
I. (Jogfilozófiák / Philosophiae Iuris / Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae Budapest) [60]
II. (Osiris–Századvég Könyvtár: Jog / Osiris Könyvtár: Jog / Pázmány Könyvek / Pázmány/Osiris könyvek / Pázmány Books / A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei / Bibliotheca Facultatis Iuris Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae Budapest) [64]
III. (Varga Csaba jelen tárgykörben publikált írásai) [67]
Dokumentum-függelék
A. {könyvtár bejárás} (2000. október) [71]
B. {Lábady / Sólyom / Jobbágyi / Varga levele minőségbiztosításhoz} (2001. május) [73]
C. {tárgyunk államvizsgából kivonásáról} (2002. június) [77]
D. {nemzetközi cserekapcsolatokhoz mintalevél} (2002. június) [80]
E. {Péterfi Vilmos karunknak hagyatékozásáról} (2003. március) [82]
F. {folyóirat-koncepció} (2003. december) [85]
G. {megállapodása kari tankönyv-, jegyzet- és tansegédlet-kiadásról} (2003. december) [89]
H. {záróvizsga-ügyben rektornak} (2004. május) [91]
I. {ismét Péterfi-hagyatékról} (2004. június) [92]
J. {panasz pénzügyi adminisztrációnkról} (2004. július) [93]
K. {tárgy-önértékelés} (2006. december) [94]
L. {intézményfejlesztési tervhez} (2007. február) [97]
M. {segítő részvétel kari múltban} (2009. április) [101]
II. Az Egyetemről, a Karról, az Intézetről/Tanszékről 105
Egyetemi létünk éthoszáról (2006) [107]
Európa jövője és a keresztény hagyomány (Koltay Gábor beszélgetése Varga Csabával (2005) [110]
Jövőalapozás közös szándékkal a katolikus egyetemi jogászképzés beindulásakor (2010) [119]
Egy közös vállalkozás íze: Emlékezés Zlinszky Jánosra (2015) [124]
Karunk tanárai (Wetzel Tamás interjúja Varga Csabával) (2000) [130]
Búcsúírás (2003) [134]
Tudásban hit, hitben tudás (Búcsúzó hallgatóinknak) (2004) [137]
»Az volt a szándékunk, hogy tiszta, morállis, teológiailag tisztázott alapokról indítsunk« (Tóth Máté Rabán életút-interjúja Varga Csaba professor emeritussal) (2011) [140]
Stílusteremtő erővel (2021) [170]
Minden pillanat a morális helytállás pillanata (2021) [178]
III. A tárgyról 181
Mérték és érték, avagy az öncélúság önveszélyessége (2004) [183]
Szent Tamás időszerűsége [Kipke Tamás interjúja Varga Csaba egyetemi tanárral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogbölcseleti intézete vezetőjével] (2005) [186]
The Philosophy of Teaching Legal Philosophy in Hungary (2007) [189]
I. The State of Teaching Legal Philosophy [189] II. The Philosophy of Teaching Legal Philosophy [190] III. Programme at the Catholic University of Hungary [193] (1. Graduate Studies [194] a) Basic Subjects [194] / b) Facultative Seminars [198] / c) Closing Subjects [202] / d) Written Memoranda and the Thesis [204] // 2. Postgraduate Studies [205] // 3. Conclusion [207]) IV. Perspectives [208]
Partitúra és katarzis: Mi végre szolgál a jog? (2010) [211]
Magam a gondolkodni — a jogban gondolkodni — megtanítását tűztem célul magam elé [Hanich Veronika interjúja] (2016) [215]
IV. Adalékok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem létrejöttéhez és állami befogadtatásához (Egy kormányfőtanácsos emlékeiből) (2022) 221
1. Hátterek [221] 2. Pázmány Péter Katolikus Egyetem [224] 3. Károli Gáspár Református Egyetem [236] 4. Összegzés [254]
Névmutató 255
Preface to the Russian Edition // Looking Back / The Nature of Law and Legal Thinking / Law and its Doctrinal Study (On Legal Dogmatics) / The Nature of Law:/ Legal Ontology and Legal Ideology Historically Compared / Rule of Law, or the Dilemma of an Ethos: Gardening versus Mechanisation / Order out of Chaos? Philosophy of the Construction and Operation of European Law / Law, Legal Process and the Judicial Mind / / Lenin and Revolutionary Law-making / Conception and Historical Nature of Codification: The Formation of a New, Socialist Type of Codification / Rule and/or Norm / Theatrum Legal Mundi: On Taxinomy of Legal Systems / Goals and Means in Law / «Law» and «Something More or Less Legal»: Anthropoligical Reflexions About What Law Is / Law and Language? Law as Language? / Paradigmatic Assumptions of Thinking in Law / Nature of Human Rights / The Quest for Formalism in Law / On Judicial Ascertainment of Facts / Pitfalls of Legal Positivism: Kelsen and Schmitt Circularly Challenged / Kelsen’s Theory of Law-application / Outlines of an Ontology of Law / Varieties of Law and the Rule of Law / Legal Transfers: Globalization with Mass Actions, Critisism and Disillusionment // Bibliographical description of the works included into the monograph / Bibliography of Csaba Varga’s works
Varga Csaba (Pécs 1941–) 1965-től a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének jogelméleti kutatója, kandidátus (1976), a tudományok doktora (1991), a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Akadémia tagja (2002–), Széchenyi-díjas (2013), jelenleg kutató professor emeritus. Egykor félállásban tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogelméleti Tanszékén (1982–2002), 1992-től egyetemi tanárként.
TARTALOMJEGYZÉK
I. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Jogbölcseleti Intézete/Tanszéke (1995–2011) 7
1. A formálódás évei [10] 2. Továbbalakulások [18] 3. Projektumsikerek [25] 4. Teljesítmények [33] 5. Kari könyvtár-építésben és könyvkiadásban részvétel [44] 6. Adminisztráció [56] 7. Köszönet és remény [58]
Bibliográfia-függelék
I. (Jogfilozófiák / Philosophiae Iuris / Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae Budapest) [60]
II. (Osiris–Századvég Könyvtár: Jog / Osiris Könyvtár: Jog / Pázmány Könyvek / Pázmány/Osiris könyvek / Pázmány Books / A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei / Bibliotheca Facultatis Iuris Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae Budapest) [64]
III. (Varga Csaba jelen tárgykörben publikált írásai) [67]
Dokumentum-függelék
A. {könyvtár bejárás} (2000. október) [71]
B. {Lábady / Sólyom / Jobbágyi / Varga levele minőségbiztosításhoz} (2001. május) [73]
C. {tárgyunk államvizsgából kivonásáról} (2002. június) [77]
D. {nemzetközi cserekapcsolatokhoz mintalevél} (2002. június) [80]
E. {Péterfi Vilmos karunknak hagyatékozásáról} (2003. március) [82]
F. {folyóirat-koncepció} (2003. december) [85]
G. {megállapodása kari tankönyv-, jegyzet- és tansegédlet-kiadásról} (2003. december) [89]
H. {záróvizsga-ügyben rektornak} (2004. május) [91]
I. {ismét Péterfi-hagyatékról} (2004. június) [92]
J. {panasz pénzügyi adminisztrációnkról} (2004. július) [93]
K. {tárgy-önértékelés} (2006. december) [94]
L. {intézményfejlesztési tervhez} (2007. február) [97]
M. {segítő részvétel kari múltban} (2009. április) [101]
II. Az Egyetemről, a Karról, az Intézetről/Tanszékről 105
Egyetemi létünk éthoszáról (2006) [107]
Európa jövője és a keresztény hagyomány (Koltay Gábor beszélgetése Varga Csabával (2005) [110]
Jövőalapozás közös szándékkal a katolikus egyetemi jogászképzés beindulásakor (2010) [119]
Egy közös vállalkozás íze: Emlékezés Zlinszky Jánosra (2015) [124]
Karunk tanárai (Wetzel Tamás interjúja Varga Csabával) (2000) [130]
Búcsúírás (2003) [134]
Tudásban hit, hitben tudás (Búcsúzó hallgatóinknak) (2004) [137]
»Az volt a szándékunk, hogy tiszta, morállis, teológiailag tisztázott alapokról indítsunk« (Tóth Máté Rabán életút-interjúja Varga Csaba professor emeritussal) (2011) [140]
Stílusteremtő erővel (2021) [170]
Minden pillanat a morális helytállás pillanata (2021) [178]
III. A tárgyról 181
Mérték és érték, avagy az öncélúság önveszélyessége (2004) [183]
Szent Tamás időszerűsége [Kipke Tamás interjúja Varga Csaba egyetemi tanárral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogbölcseleti intézete vezetőjével] (2005) [186]
The Philosophy of Teaching Legal Philosophy in Hungary (2007) [189]
I. The State of Teaching Legal Philosophy [189] II. The Philosophy of Teaching Legal Philosophy [190] III. Programme at the Catholic University of Hungary [193] (1. Graduate Studies [194] a) Basic Subjects [194] / b) Facultative Seminars [198] / c) Closing Subjects [202] / d) Written Memoranda and the Thesis [204] // 2. Postgraduate Studies [205] // 3. Conclusion [207]) IV. Perspectives [208]
Partitúra és katarzis: Mi végre szolgál a jog? (2010) [211]
Magam a gondolkodni — a jogban gondolkodni — megtanítását tűztem célul magam elé [Hanich Veronika interjúja] (2016) [215]
IV. Adalékok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem létrejöttéhez és állami befogadtatásához (Egy kormányfőtanácsos emlékeiből) (2022) 221
1. Hátterek [221] 2. Pázmány Péter Katolikus Egyetem [224] 3. Károli Gáspár Református Egyetem [236] 4. Összegzés [254]
Névmutató 255