... Society and Economy 28 (2006) 148 GYÖRGY DRÓTOS – PÉTER MÓRICZ Page 3. ... Society and Econom... more ... Society and Economy 28 (2006) 148 GYÖRGY DRÓTOS – PÉTER MÓRICZ Page 3. ... Society and Economy 28 (2006) 150 GYÖRGY DRÓTOS – PÉTER MÓRICZ Table 1. Concentration of electronic marketplaces and the pricing mechanisms (developed from Kápolnai et al. ...
Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 2022
A tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem versenyképesség kutatásának 2019-es adatfelvétele ... more A tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem versenyképesség kutatásának 2019-es adatfelvétele alapján a magyarországi vállalatok digitális képességét vizsgálja. Az elméleti háttér lehatárolja a digitalizálás, a digitalizáció és a digitális átalakulás fogalmát. Kitér a technológia és a digitális stratégia digitális átalakulásban betöltött szerepére, és értelmezi is ezeket a digitalizáció kontextusában. Az elemzés a digitalizációs felkészültség kapcsán a vezetői felkészültség, a tudatosság és tervezés, a képességek és erőforrások, valamint a nyitottság és fogékonyság faktorok mentén öt klaszterbe sorolja a mintában szereplő vállalatokat. Ezután bemutatja a vállalatok digitalizációt megalapozó informatikai hátterét és céljait, a klaszterek közötti különbségekre is rámutatva. A klasztereket a digitalizáció felé tett lépéseik mentén is összehasonlítja öt digitalizációs területen: vezetői dönt...
The Challenges of Analyzing Social and Economic Processes in the 21st Century
Over the past few years, there has been an avalanche of new digital technologies in the business ... more Over the past few years, there has been an avalanche of new digital technologies in the business services sector, many of which proved to be disruptive. Business service centres (BSCs) even in innovative industries like information and communication technology (ICT) find it highly challenging to accommodate these changes. New technological solutions transform consumer needs, shape organizational processes, and alter the way employees cooperate in a computerized environment. These changes make it inevitable for companies to adjust their business models. In this paper, we present a case study of IT Services Hungary Ltd., a Hungarian based BSC in the ICT industry. We carried out semi-structured interviews with the CEO and four senior technology experts of the company to analyse digital transformation plans they initiated. We investigated and now reveal three projects through which they implemented cognitive automation, cloud computing, and advanced cybersecurity technologies. We also d...
In the last few years, the management literature has become noisy with Industry 4.0 (I4.0). Altho... more In the last few years, the management literature has become noisy with Industry 4.0 (I4.0). Although several concepts and typologies intend to make the phenomenon more understandable, these endeavours generally focus on technological aspects or specific issues. Therefore, integrated approaches of the I4.0 transformation on the business side and a comprehensive investigation of this phenomenon on the academic side are still needed. This paper synthetizes the lessons of 15 case studies from five sectors (automotive, FMCG, logistics services, retail, and business services) and places them in a triadic framework of technology, strategy, and organization. The case studies are based on interviews, internal documents and public information. This paper reveals that the analysed companies focus on I4.0 technologies that are substantially related to the development of core activities. Companies in a highly competitive global environment (e.g., automotive industry and business services) are mo...
A cikk az informatika es a versenykepesseg kapcsolatat vizsgalja. A Budapesti Corvinus Egyetem Ve... more A cikk az informatika es a versenykepesseg kapcsolatat vizsgalja. A Budapesti Corvinus Egyetem Versenykepesseg Kutatasi Programjanak korabbi felmeresei ota szamos uj technologia bukkant fel, illetve hazankat is elerte a vilagmeretű penzugyi es gazdasagi valsag hatasa. E kihivasok tukreben erdemesnek tűnt ujra megvizsgalni az informaciotechnologia (IT) szerepet a versenykepesseg alakitasaban. / === / In this paper the relationship between information technology (IT) and competitiveness is tackled. Since the authors’ previous surveys within their Competitiveness Research Program several new technologies have emerged, and the influence of the word wide financial and economic crisis has reached Hungary as well. In the face of these challenges it is worth reexamining the role of IT in shaping the competitive position of companies. The structure of the paper is as follows. A brief theoretical introduction is provided before their research questionsare presented. After that, the paper cont...
2004-ben harmadik alkalommal kerult sor a „Versenyben a vilaggal” kutatasi program kerdőives felm... more 2004-ben harmadik alkalommal kerult sor a „Versenyben a vilaggal” kutatasi program kerdőives felmeresere, melyben mintegy haromszaz vallalat vett reszt. Tanulmanyunk a vallalati informatikaval kapcsolatos valaszokat elemzi, harom fő temakor: az informatikai infrastruktura (informaciotechnologia), az alkalmazasok (informaciorendszerek) es az informatikai funkcio ellatasa (informaciomenedzsment) menten. Elsőkent a hazai vallalatok informatikajanak helyzetkepet mutatjuk be. Bar megfigyelunk pozitiv tendenciakat, a fejlett orszagok gyakorlatahoz valo felzarkozasrol nem beszelhetunk. Tanulmanyunk masodik fejezete a helyzetkepet a ket korabbi adatfelvetel eredmenyeivel veti ossze. Ennek soran kiemelten vizsgaljuk a piacgazdasag megszilardulasatol az EU csatlakozasig tarto nyolc eves időszakban 35, mindharom mintaban szereplő vallalat valaszainak alakulasat. E nem reprezentativ minta osszessegeben hasonlo tendenciakat jelez, mint a helyzetkep, de szembetűnőve valik, hogy az atlagosan mert ...
Ez a Gyorsjelentes a Budapesti Corvinus Egyetem Vallalatgazdasagtan Intezeteben műkodő Versenykep... more Ez a Gyorsjelentes a Budapesti Corvinus Egyetem Vallalatgazdasagtan Intezeteben műkodő Versenykepesseg Kutato Kozpont altal lebonyolitott kerdőives felmeres eredmenyeire tamaszkodik. A felmerest 2009 aprilisa es novembere kozott bonyolitottuk le, a TARKI munkatarsainak es a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatoinak kozreműkodesevel. 313 vallalat 1246 vezetőjet kerdeztuk meg egy-egy terjedelmes kerdőivvel. Valamennyi vallalatnal az elsőszamu vezetőt, valamint a penzugyi, a kereskedelmi es a termelesi vezetőt kerestuk meg, akiktől reszben azonos, reszben elterő kerdesekre vartunk valaszt.
Absztrakt: Tanulmanyunkban az informatika es a versenykepesseg kapcsolatat vizsgaljuk. A Versenyk... more Absztrakt: Tanulmanyunkban az informatika es a versenykepesseg kapcsolatat vizsgaljuk. A Versenykepesseg Kutatasi Program korabbi felmeresei ota szamos uj technologia bukkant fel, illetve hazankat is elerte a vilagmeretű penzugyi es gazdasagi valsag hatasa. E kihivasok tukreben ujra erdemes megvizsgalnunk az informaciotechnologia (IT) szerepet a versenykepesseg alakitasaban. A tanulmany felepitese a kovetkező. Kutatasi kerdeseinket rovid elmeleti felvezetessel keszitjuk elő. Ezt kovetően a tanulmany a vallalati informatika egyes teruletein (IT infrastruktura, IT alkalmazasok, IT menedzsment es IT strategia) vegzett elemzeseinket tartalmazza. Ezekre alapozzuk a tanulmany egyes főbb szakaszait, illetve a tanulmany egeszet zaro kovetkezteteseinket. Bar a valaszadok tobbsege ma az informatikat nem tekinti sem hosszu, sem rovid tavu versenyelőny forrasanak, a dominans velemeny az informatika strategiai szuksegszerűseget kiemeli. Emellett kutatasi eredmenyeink alapjan feltetelezhető egyfa...
A szerzők cikkukben a szamitastechnikai hulladekokkal foglalkoznak, szamitastechnikai eszkozok al... more A szerzők cikkukben a szamitastechnikai hulladekokkal foglalkoznak, szamitastechnikai eszkozok alatt a szamitogep konfiguraciok osszetevőit ertik, tehat szamitogepeket (asztali, hordozhato, terminal stb.), es periferiait (monitor, nyomtato, cd-iro stb.), valamint ezek alkatreszeit es kiegeszitőit (chipek, mechanikus reszek, festekkazettak stb.). A rendszeres hasznalat kornyezeti hatasait csak abbol a szempontbol vizsgaltak, hogy ennek soran bizonyos alkatreszek, kellekek (kiemelten a nyomtatok festekkazettai) a gepnel nagyobb gyakorisaggal cserelődnek, s valhatnak hulladekka. A fő fokusz a szamitastechnikai eszkozok elettartamanak vege, s ebből a szempontbol kulcsfogalom a hasznalt szemelyi szamitogep kategoria. _____ In their article, the authors discuss the issue of computer waste; under the category of information technology devices they understand the components of computer configurations, that is computers (desktop, portable, terminal etc.) and their peripheries (monitor, print...
Az „uzleti modell”, amely az internetes vallalkozasok felfutasanak idejen az egyik leggyakrabban ... more Az „uzleti modell”, amely az internetes vallalkozasok felfutasanak idejen az egyik leggyakrabban hasznalt, de legkevesbe megertett fogalom volt, napjainkban kezd visszaterni a menedzsment gyakorlataba es irodalmi szohasznalataba. A szerző bemutatja, hogy honnan ered a kifejezes, mitől valt feluletesse, es miert erdemes megis megjegyeznunk. Az uzleti modell az ertekteremtes mechanizmusarol rajzol elenk egy rendszert, ezzel a folyamatabraknal atfogobb nezőpontot kepvisel: egy alapvető műkodesi logikat, amelyre a szervezet egyedi strategiaja illeszthető. A modellezes egysege lehet az uzletagnal szűkebb, egy uzleti problema, vagy tagabb, egy ellatasi lanc vagy ertekhalozat is. Az uzleti modellezes harom fokozat valamelyikevel tortenhet: a szoveges (az eset), a grafikus (a terkep) es a szamszerű (a szimulator) modell mas-mas felhasznalasi szempontokat szolgal. A szerző attekinti e szempontokat, de az uzleti modellezes gyakori buktatoit is megjeloli. A cikk masodik resze kiemelten foglalk...
Ahhoz, hogy a sharing economy globalisan legismertebb szereplőinek megjelenesere megfelelő valasz... more Ahhoz, hogy a sharing economy globalisan legismertebb szereplőinek megjelenesere megfelelő valaszokat adhassunk, donteseket hozhassunk akar befektetőkent, fenyegetett versenytarskent vagy epp szabalyozokent, fontos a jol ismert altalanositasokon tul is megismernunk műkodesuk termeszetet, uzleti modelljuk belső logikajat. A leginkabb szem előtt levő peldak – Airbnb es Uber, vagy kulfoldon a legkulonbozőbb munkakra jelentkezőket osszefogo TaskRabbit es Handy – uzleti modellenek kozos vonasai alapjan hat fő allitast fogalmaztam meg. A kovetkezőkben ezt a hat allitast bontom ki.
A Gyorsjelentes a Versenykepesseg Kutato Kozpont altal lebonyolitott hatodik kerdőives felmeres e... more A Gyorsjelentes a Versenykepesseg Kutato Kozpont altal lebonyolitott hatodik kerdőives felmeres eredmenyeire tamaszkodik. A Gyorsjelentes funkcioja, hogy a kerdőives felmeres eredmenyeinek reszletesebb feldolgozasa előtt tajekoztassa az erdeklődő szakembereket a felmeresben fellelhető legfőbb iranyokrol, tendenciakrol. A Gyorsjelentesben kozoltek az elemi statisztikakra epulnek, tematikailag csak a kerdőivek egy (bar a legfontosabbak koze sorolt) reszere ternek ki, es alapvetően ismertető, nem pedig elemző termeszetűek. A felmerest 2018 oktobere es 2019 juliusa kozott bonyolitottak le, a TARKI Zrt. munkatarsainak kozreműkodesevel, es az OTP Nyrt. anyagi tamogatasaval. A Gyorsjelentes elkesziteset a Nemzeti Kutatasi Fejlesztesi es Innovacios Alap NKFIH-869-10/2019 szamu projekt Temateruleti Kivalosagi Programja is tamogatta. A „Versenyben a vilaggal” kutatasi program korabbi fazisaiban 1996-ban, 1999-ben, 2004-ben, 2009-ben es 2013-ban kerult sor hasonlo felmeresre, es allt ossze len...
A kutatas fő celja a tarsadalmi-gazdasagi aktivitas harom szektora, az uzleti, a kozszolgalati es... more A kutatas fő celja a tarsadalmi-gazdasagi aktivitas harom szektora, az uzleti, a kozszolgalati es a nonprofit szektor intezmenyei altal alkalmazott, a teljesitmenyorientalt iranyitast tamogato vezetői eszkozok - celkijeloles, elvarasok rogzitese, teljesitmenymeres es -ertekeles, visszacsatolas - mindennapi vezetői gyakorlatban valo hasznalatanak vizsgalata volt. A hazai teljesitmenymenedzsment gyakorlat feltarasanak haszna nemcsak a kutatasban erintett szervezetek szamara jelentős, hanem az egyes szektorok szamara is megismerhetőve es erthetőve valt a teljesitmenyorientalt iranyitas eszkozrendszerevel kapcsolatos legjobb hazai es nemzetkozi gyakorlat. A kutatas fő erdeme, hogy olyan agazatokat es szektorokat is vizsgalt, amelyek hagyomanyosan nem tartoznak a gyakran vizsgalt es elemzett teruletek koze - peldaul: oktatas, egeszsegugy, kozművek, kozponti kozigazgatas, nonprofit szektor - es a vizsgalatok vegig nemzetkozi kontextusban tortentek intenziv szakmai interakciok menten halad...
Ph.D. kutatasom celja az elenjaro magyarorszagi internetes vallalkozasok fejlődesenek az uzleti m... more Ph.D. kutatasom celja az elenjaro magyarorszagi internetes vallalkozasok fejlődesenek az uzleti modell megkozelites alkalmazasaval valo vizsgalata volt. Az ezt megalapozo elmeleti keret harom fő terulete az uzleti modell megkozelites, az internetes uzleti modellek szakirodalma, valamint az internetes uzleti modellek eredmenyes alkalmazasaval osszefuggő kulcsfeltetelek elmeleti alapjai. Az uzleti modellt ertekezesemben olyan vezetői eszkozkent hatarozom meg, amely elemek egymassal osszefuggő rendszerekent megmutatja az ertekteremtes alapelveit es e „valasztasok” kapcsolatat (ertekajanlat modell), az ertekteremtesben resztvevők halozatat (architektura modell), tovabba az ertekteremtest fenntarto bevetelek forrasat es aramlasat (beveteli modell). E definicio menten tekintettem at az internetes uzleti modellel kapcsolatos elvi valasztasi lehetősegeket. Az internetes uzleti modellek „bevalasat” alapvetően meghatarozo feltetelrendszer megerteset a tarsadalmi beagyazottsaggal, a technologi...
Subject area Emerging markets, business models, information technology. Study level/applicability... more Subject area Emerging markets, business models, information technology. Study level/applicability This case is designed for MBA groups or students from MSc in Management, International Business, Logistics, Information Systems or Environmental Management programs. It can be covered in courses on Strategy, Process Management, International Business, Process Management, Supply Chain Management and Managing Information Systems. Case overview Returpack is a Hungarian company dealing with reverse vending machines (RVMs) that collect aluminum beverage cans, even in crushed form, based on a worldwide technology innovation. All RVMs are online and monitored and managed remotely. RVMs are mainly “fed” by the poorest, often homeless people, who are still motivated by the extremely low (less than 1 euro cent for a can) incentive that comes from the selling of the aluminum waste to recycling smelters. Based on the success of the business model in Hungary, projects were planned in the USA, Austri...
A magyar nemzetgazdaság egyre fontosabb szegmense a növekedési képességét a válság és a konjunktú... more A magyar nemzetgazdaság egyre fontosabb szegmense a növekedési képességét a válság és a konjunktúra éveiben egyaránt megőrző üzleti szolgáltatószektor. A küszöbön álló új technológiai forradalom a szektorban működő vállalatokat, a többnyire nemzetközi tulajdonosi hátterű üzleti szolgáltatóközpontokat is elérte. E vállalatok az alacsony költségszint és a magas szolgáltatásminőség jelentette kettős elvárásrendszer miatt gyakran élenjárók a fejlett technológiai megoldások alkalmazásában. A szerzők tanulmányukban a digitális átalakulás jelenségét járják körül: ezen belül azt vizsgálják, hogyan formálja át a fejlett technológiai megoldások megjelenése e vállalatok működési folyamatait. Empirikus kutatásuk alapján egy magyarországi szolgáltatóközpont digitális átalakulási projektjeit mutatják be esettanulmány módszertan segítségével. Ismertetik a digitális átalakulás legfontosabb mozgatórugóit, illetve feltárják a változásokat támogató technológiai megoldásokat és kulturális sajátosságokat. Az esettanulmányban bemutatott projektek más iparági szereplőkre is átvihető tanulságai további kérdéseket vetnek fel a téma iránt érdeklődő kutatók és gyakorlati szakemberek számára.
Az üzleti szolgáltató szektor az elmúlt 15 év legdinamikusabban fejlődő szektorra volt nem csupán... more Az üzleti szolgáltató szektor az elmúlt 15 év legdinamikusabban fejlődő szektorra volt nem csupán Magyarországon, de az egész közép-kelet európai régióban. A Magyarországon működő mintegy 110 üzleti szolgáltató központ nagyjából 55.000, több idegen nyelvet is beszélő, diplomást foglalkoztat közvetlenül, így jelentős hatással van a szolgáltató szektor hazai fejlődésére. Csakúgy, mint a gazdaság más szegmenseiben is, az üzleti szolgáltató szektorban is jelentős fejlesztések indultak el a digitalizáció új hullámával. A kutatás célja annak megértése, hogy a digitalizáció és az automatizáció legújabb trendjei milyen technológiai fejlesztésekkel járulnak hozzá az üzleti szolgáltató szektor működéséhez. Ez a tanulmány egy több éves kutatási program szakirodalom kutatásának rövidített összefoglalását és első empirikus eredményeit ismerteti. A célok érdekében egy kiterjedt kérdőíves és interjús kutatássorozat készült a hazai szolgáltató központok vezetőivel. A kutatás során feltárásra került...
... Society and Economy 28 (2006) 148 GYÖRGY DRÓTOS – PÉTER MÓRICZ Page 3. ... Society and Econom... more ... Society and Economy 28 (2006) 148 GYÖRGY DRÓTOS – PÉTER MÓRICZ Page 3. ... Society and Economy 28 (2006) 150 GYÖRGY DRÓTOS – PÉTER MÓRICZ Table 1. Concentration of electronic marketplaces and the pricing mechanisms (developed from Kápolnai et al. ...
Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 2022
A tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem versenyképesség kutatásának 2019-es adatfelvétele ... more A tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem versenyképesség kutatásának 2019-es adatfelvétele alapján a magyarországi vállalatok digitális képességét vizsgálja. Az elméleti háttér lehatárolja a digitalizálás, a digitalizáció és a digitális átalakulás fogalmát. Kitér a technológia és a digitális stratégia digitális átalakulásban betöltött szerepére, és értelmezi is ezeket a digitalizáció kontextusában. Az elemzés a digitalizációs felkészültség kapcsán a vezetői felkészültség, a tudatosság és tervezés, a képességek és erőforrások, valamint a nyitottság és fogékonyság faktorok mentén öt klaszterbe sorolja a mintában szereplő vállalatokat. Ezután bemutatja a vállalatok digitalizációt megalapozó informatikai hátterét és céljait, a klaszterek közötti különbségekre is rámutatva. A klasztereket a digitalizáció felé tett lépéseik mentén is összehasonlítja öt digitalizációs területen: vezetői dönt...
The Challenges of Analyzing Social and Economic Processes in the 21st Century
Over the past few years, there has been an avalanche of new digital technologies in the business ... more Over the past few years, there has been an avalanche of new digital technologies in the business services sector, many of which proved to be disruptive. Business service centres (BSCs) even in innovative industries like information and communication technology (ICT) find it highly challenging to accommodate these changes. New technological solutions transform consumer needs, shape organizational processes, and alter the way employees cooperate in a computerized environment. These changes make it inevitable for companies to adjust their business models. In this paper, we present a case study of IT Services Hungary Ltd., a Hungarian based BSC in the ICT industry. We carried out semi-structured interviews with the CEO and four senior technology experts of the company to analyse digital transformation plans they initiated. We investigated and now reveal three projects through which they implemented cognitive automation, cloud computing, and advanced cybersecurity technologies. We also d...
In the last few years, the management literature has become noisy with Industry 4.0 (I4.0). Altho... more In the last few years, the management literature has become noisy with Industry 4.0 (I4.0). Although several concepts and typologies intend to make the phenomenon more understandable, these endeavours generally focus on technological aspects or specific issues. Therefore, integrated approaches of the I4.0 transformation on the business side and a comprehensive investigation of this phenomenon on the academic side are still needed. This paper synthetizes the lessons of 15 case studies from five sectors (automotive, FMCG, logistics services, retail, and business services) and places them in a triadic framework of technology, strategy, and organization. The case studies are based on interviews, internal documents and public information. This paper reveals that the analysed companies focus on I4.0 technologies that are substantially related to the development of core activities. Companies in a highly competitive global environment (e.g., automotive industry and business services) are mo...
A cikk az informatika es a versenykepesseg kapcsolatat vizsgalja. A Budapesti Corvinus Egyetem Ve... more A cikk az informatika es a versenykepesseg kapcsolatat vizsgalja. A Budapesti Corvinus Egyetem Versenykepesseg Kutatasi Programjanak korabbi felmeresei ota szamos uj technologia bukkant fel, illetve hazankat is elerte a vilagmeretű penzugyi es gazdasagi valsag hatasa. E kihivasok tukreben erdemesnek tűnt ujra megvizsgalni az informaciotechnologia (IT) szerepet a versenykepesseg alakitasaban. / === / In this paper the relationship between information technology (IT) and competitiveness is tackled. Since the authors’ previous surveys within their Competitiveness Research Program several new technologies have emerged, and the influence of the word wide financial and economic crisis has reached Hungary as well. In the face of these challenges it is worth reexamining the role of IT in shaping the competitive position of companies. The structure of the paper is as follows. A brief theoretical introduction is provided before their research questionsare presented. After that, the paper cont...
2004-ben harmadik alkalommal kerult sor a „Versenyben a vilaggal” kutatasi program kerdőives felm... more 2004-ben harmadik alkalommal kerult sor a „Versenyben a vilaggal” kutatasi program kerdőives felmeresere, melyben mintegy haromszaz vallalat vett reszt. Tanulmanyunk a vallalati informatikaval kapcsolatos valaszokat elemzi, harom fő temakor: az informatikai infrastruktura (informaciotechnologia), az alkalmazasok (informaciorendszerek) es az informatikai funkcio ellatasa (informaciomenedzsment) menten. Elsőkent a hazai vallalatok informatikajanak helyzetkepet mutatjuk be. Bar megfigyelunk pozitiv tendenciakat, a fejlett orszagok gyakorlatahoz valo felzarkozasrol nem beszelhetunk. Tanulmanyunk masodik fejezete a helyzetkepet a ket korabbi adatfelvetel eredmenyeivel veti ossze. Ennek soran kiemelten vizsgaljuk a piacgazdasag megszilardulasatol az EU csatlakozasig tarto nyolc eves időszakban 35, mindharom mintaban szereplő vallalat valaszainak alakulasat. E nem reprezentativ minta osszessegeben hasonlo tendenciakat jelez, mint a helyzetkep, de szembetűnőve valik, hogy az atlagosan mert ...
Ez a Gyorsjelentes a Budapesti Corvinus Egyetem Vallalatgazdasagtan Intezeteben műkodő Versenykep... more Ez a Gyorsjelentes a Budapesti Corvinus Egyetem Vallalatgazdasagtan Intezeteben műkodő Versenykepesseg Kutato Kozpont altal lebonyolitott kerdőives felmeres eredmenyeire tamaszkodik. A felmerest 2009 aprilisa es novembere kozott bonyolitottuk le, a TARKI munkatarsainak es a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatoinak kozreműkodesevel. 313 vallalat 1246 vezetőjet kerdeztuk meg egy-egy terjedelmes kerdőivvel. Valamennyi vallalatnal az elsőszamu vezetőt, valamint a penzugyi, a kereskedelmi es a termelesi vezetőt kerestuk meg, akiktől reszben azonos, reszben elterő kerdesekre vartunk valaszt.
Absztrakt: Tanulmanyunkban az informatika es a versenykepesseg kapcsolatat vizsgaljuk. A Versenyk... more Absztrakt: Tanulmanyunkban az informatika es a versenykepesseg kapcsolatat vizsgaljuk. A Versenykepesseg Kutatasi Program korabbi felmeresei ota szamos uj technologia bukkant fel, illetve hazankat is elerte a vilagmeretű penzugyi es gazdasagi valsag hatasa. E kihivasok tukreben ujra erdemes megvizsgalnunk az informaciotechnologia (IT) szerepet a versenykepesseg alakitasaban. A tanulmany felepitese a kovetkező. Kutatasi kerdeseinket rovid elmeleti felvezetessel keszitjuk elő. Ezt kovetően a tanulmany a vallalati informatika egyes teruletein (IT infrastruktura, IT alkalmazasok, IT menedzsment es IT strategia) vegzett elemzeseinket tartalmazza. Ezekre alapozzuk a tanulmany egyes főbb szakaszait, illetve a tanulmany egeszet zaro kovetkezteteseinket. Bar a valaszadok tobbsege ma az informatikat nem tekinti sem hosszu, sem rovid tavu versenyelőny forrasanak, a dominans velemeny az informatika strategiai szuksegszerűseget kiemeli. Emellett kutatasi eredmenyeink alapjan feltetelezhető egyfa...
A szerzők cikkukben a szamitastechnikai hulladekokkal foglalkoznak, szamitastechnikai eszkozok al... more A szerzők cikkukben a szamitastechnikai hulladekokkal foglalkoznak, szamitastechnikai eszkozok alatt a szamitogep konfiguraciok osszetevőit ertik, tehat szamitogepeket (asztali, hordozhato, terminal stb.), es periferiait (monitor, nyomtato, cd-iro stb.), valamint ezek alkatreszeit es kiegeszitőit (chipek, mechanikus reszek, festekkazettak stb.). A rendszeres hasznalat kornyezeti hatasait csak abbol a szempontbol vizsgaltak, hogy ennek soran bizonyos alkatreszek, kellekek (kiemelten a nyomtatok festekkazettai) a gepnel nagyobb gyakorisaggal cserelődnek, s valhatnak hulladekka. A fő fokusz a szamitastechnikai eszkozok elettartamanak vege, s ebből a szempontbol kulcsfogalom a hasznalt szemelyi szamitogep kategoria. _____ In their article, the authors discuss the issue of computer waste; under the category of information technology devices they understand the components of computer configurations, that is computers (desktop, portable, terminal etc.) and their peripheries (monitor, print...
Az „uzleti modell”, amely az internetes vallalkozasok felfutasanak idejen az egyik leggyakrabban ... more Az „uzleti modell”, amely az internetes vallalkozasok felfutasanak idejen az egyik leggyakrabban hasznalt, de legkevesbe megertett fogalom volt, napjainkban kezd visszaterni a menedzsment gyakorlataba es irodalmi szohasznalataba. A szerző bemutatja, hogy honnan ered a kifejezes, mitől valt feluletesse, es miert erdemes megis megjegyeznunk. Az uzleti modell az ertekteremtes mechanizmusarol rajzol elenk egy rendszert, ezzel a folyamatabraknal atfogobb nezőpontot kepvisel: egy alapvető műkodesi logikat, amelyre a szervezet egyedi strategiaja illeszthető. A modellezes egysege lehet az uzletagnal szűkebb, egy uzleti problema, vagy tagabb, egy ellatasi lanc vagy ertekhalozat is. Az uzleti modellezes harom fokozat valamelyikevel tortenhet: a szoveges (az eset), a grafikus (a terkep) es a szamszerű (a szimulator) modell mas-mas felhasznalasi szempontokat szolgal. A szerző attekinti e szempontokat, de az uzleti modellezes gyakori buktatoit is megjeloli. A cikk masodik resze kiemelten foglalk...
Ahhoz, hogy a sharing economy globalisan legismertebb szereplőinek megjelenesere megfelelő valasz... more Ahhoz, hogy a sharing economy globalisan legismertebb szereplőinek megjelenesere megfelelő valaszokat adhassunk, donteseket hozhassunk akar befektetőkent, fenyegetett versenytarskent vagy epp szabalyozokent, fontos a jol ismert altalanositasokon tul is megismernunk műkodesuk termeszetet, uzleti modelljuk belső logikajat. A leginkabb szem előtt levő peldak – Airbnb es Uber, vagy kulfoldon a legkulonbozőbb munkakra jelentkezőket osszefogo TaskRabbit es Handy – uzleti modellenek kozos vonasai alapjan hat fő allitast fogalmaztam meg. A kovetkezőkben ezt a hat allitast bontom ki.
A Gyorsjelentes a Versenykepesseg Kutato Kozpont altal lebonyolitott hatodik kerdőives felmeres e... more A Gyorsjelentes a Versenykepesseg Kutato Kozpont altal lebonyolitott hatodik kerdőives felmeres eredmenyeire tamaszkodik. A Gyorsjelentes funkcioja, hogy a kerdőives felmeres eredmenyeinek reszletesebb feldolgozasa előtt tajekoztassa az erdeklődő szakembereket a felmeresben fellelhető legfőbb iranyokrol, tendenciakrol. A Gyorsjelentesben kozoltek az elemi statisztikakra epulnek, tematikailag csak a kerdőivek egy (bar a legfontosabbak koze sorolt) reszere ternek ki, es alapvetően ismertető, nem pedig elemző termeszetűek. A felmerest 2018 oktobere es 2019 juliusa kozott bonyolitottak le, a TARKI Zrt. munkatarsainak kozreműkodesevel, es az OTP Nyrt. anyagi tamogatasaval. A Gyorsjelentes elkesziteset a Nemzeti Kutatasi Fejlesztesi es Innovacios Alap NKFIH-869-10/2019 szamu projekt Temateruleti Kivalosagi Programja is tamogatta. A „Versenyben a vilaggal” kutatasi program korabbi fazisaiban 1996-ban, 1999-ben, 2004-ben, 2009-ben es 2013-ban kerult sor hasonlo felmeresre, es allt ossze len...
A kutatas fő celja a tarsadalmi-gazdasagi aktivitas harom szektora, az uzleti, a kozszolgalati es... more A kutatas fő celja a tarsadalmi-gazdasagi aktivitas harom szektora, az uzleti, a kozszolgalati es a nonprofit szektor intezmenyei altal alkalmazott, a teljesitmenyorientalt iranyitast tamogato vezetői eszkozok - celkijeloles, elvarasok rogzitese, teljesitmenymeres es -ertekeles, visszacsatolas - mindennapi vezetői gyakorlatban valo hasznalatanak vizsgalata volt. A hazai teljesitmenymenedzsment gyakorlat feltarasanak haszna nemcsak a kutatasban erintett szervezetek szamara jelentős, hanem az egyes szektorok szamara is megismerhetőve es erthetőve valt a teljesitmenyorientalt iranyitas eszkozrendszerevel kapcsolatos legjobb hazai es nemzetkozi gyakorlat. A kutatas fő erdeme, hogy olyan agazatokat es szektorokat is vizsgalt, amelyek hagyomanyosan nem tartoznak a gyakran vizsgalt es elemzett teruletek koze - peldaul: oktatas, egeszsegugy, kozművek, kozponti kozigazgatas, nonprofit szektor - es a vizsgalatok vegig nemzetkozi kontextusban tortentek intenziv szakmai interakciok menten halad...
Ph.D. kutatasom celja az elenjaro magyarorszagi internetes vallalkozasok fejlődesenek az uzleti m... more Ph.D. kutatasom celja az elenjaro magyarorszagi internetes vallalkozasok fejlődesenek az uzleti modell megkozelites alkalmazasaval valo vizsgalata volt. Az ezt megalapozo elmeleti keret harom fő terulete az uzleti modell megkozelites, az internetes uzleti modellek szakirodalma, valamint az internetes uzleti modellek eredmenyes alkalmazasaval osszefuggő kulcsfeltetelek elmeleti alapjai. Az uzleti modellt ertekezesemben olyan vezetői eszkozkent hatarozom meg, amely elemek egymassal osszefuggő rendszerekent megmutatja az ertekteremtes alapelveit es e „valasztasok” kapcsolatat (ertekajanlat modell), az ertekteremtesben resztvevők halozatat (architektura modell), tovabba az ertekteremtest fenntarto bevetelek forrasat es aramlasat (beveteli modell). E definicio menten tekintettem at az internetes uzleti modellel kapcsolatos elvi valasztasi lehetősegeket. Az internetes uzleti modellek „bevalasat” alapvetően meghatarozo feltetelrendszer megerteset a tarsadalmi beagyazottsaggal, a technologi...
Subject area Emerging markets, business models, information technology. Study level/applicability... more Subject area Emerging markets, business models, information technology. Study level/applicability This case is designed for MBA groups or students from MSc in Management, International Business, Logistics, Information Systems or Environmental Management programs. It can be covered in courses on Strategy, Process Management, International Business, Process Management, Supply Chain Management and Managing Information Systems. Case overview Returpack is a Hungarian company dealing with reverse vending machines (RVMs) that collect aluminum beverage cans, even in crushed form, based on a worldwide technology innovation. All RVMs are online and monitored and managed remotely. RVMs are mainly “fed” by the poorest, often homeless people, who are still motivated by the extremely low (less than 1 euro cent for a can) incentive that comes from the selling of the aluminum waste to recycling smelters. Based on the success of the business model in Hungary, projects were planned in the USA, Austri...
A magyar nemzetgazdaság egyre fontosabb szegmense a növekedési képességét a válság és a konjunktú... more A magyar nemzetgazdaság egyre fontosabb szegmense a növekedési képességét a válság és a konjunktúra éveiben egyaránt megőrző üzleti szolgáltatószektor. A küszöbön álló új technológiai forradalom a szektorban működő vállalatokat, a többnyire nemzetközi tulajdonosi hátterű üzleti szolgáltatóközpontokat is elérte. E vállalatok az alacsony költségszint és a magas szolgáltatásminőség jelentette kettős elvárásrendszer miatt gyakran élenjárók a fejlett technológiai megoldások alkalmazásában. A szerzők tanulmányukban a digitális átalakulás jelenségét járják körül: ezen belül azt vizsgálják, hogyan formálja át a fejlett technológiai megoldások megjelenése e vállalatok működési folyamatait. Empirikus kutatásuk alapján egy magyarországi szolgáltatóközpont digitális átalakulási projektjeit mutatják be esettanulmány módszertan segítségével. Ismertetik a digitális átalakulás legfontosabb mozgatórugóit, illetve feltárják a változásokat támogató technológiai megoldásokat és kulturális sajátosságokat. Az esettanulmányban bemutatott projektek más iparági szereplőkre is átvihető tanulságai további kérdéseket vetnek fel a téma iránt érdeklődő kutatók és gyakorlati szakemberek számára.
Az üzleti szolgáltató szektor az elmúlt 15 év legdinamikusabban fejlődő szektorra volt nem csupán... more Az üzleti szolgáltató szektor az elmúlt 15 év legdinamikusabban fejlődő szektorra volt nem csupán Magyarországon, de az egész közép-kelet európai régióban. A Magyarországon működő mintegy 110 üzleti szolgáltató központ nagyjából 55.000, több idegen nyelvet is beszélő, diplomást foglalkoztat közvetlenül, így jelentős hatással van a szolgáltató szektor hazai fejlődésére. Csakúgy, mint a gazdaság más szegmenseiben is, az üzleti szolgáltató szektorban is jelentős fejlesztések indultak el a digitalizáció új hullámával. A kutatás célja annak megértése, hogy a digitalizáció és az automatizáció legújabb trendjei milyen technológiai fejlesztésekkel járulnak hozzá az üzleti szolgáltató szektor működéséhez. Ez a tanulmány egy több éves kutatási program szakirodalom kutatásának rövidített összefoglalását és első empirikus eredményeit ismerteti. A célok érdekében egy kiterjedt kérdőíves és interjús kutatássorozat készült a hazai szolgáltató központok vezetőivel. A kutatás során feltárásra került...
The Challenges of Analyzing Social and Economic Processes in the 21st Century, 2020
Over the past few years, there has been an avalanche of new digital technologies in the business ... more Over the past few years, there has been an avalanche of new digital technologies in the business services sector, many of which proved to be disruptive. Business service centres (BSCs) even in innovative industries like information and communication technology (ICT) find it highly challenging to accommodate these changes. New technological solutions transform consumer needs, shape organizational processes, and alter the way employees cooperate in a computerized environment. These changes make it inevitable for companies to adjust their business models. In this paper, we present a case study of IT Services Hungary Ltd., a Hungarian based BSC in the ICT industry. We carried out semi-structured interviews with the CEO and four senior technology experts of the company to analyse digital transformation plans they initiated. We investigated and now reveal three projects through which they implemented cognitive automation, cloud computing, and advanced cybersecurity technologies. We also describe the general organizational, financial, employment, and motivational background of these projects at IT Services Hungary Ltd. With this paper, we aim to present transferable best practices and appealing management efforts to invest in an intelligent and digital future.
Farkas Ferenc Nemzetközi Tudományos Konferencia (FFISC) , 2020
Organizations of today operate in an age of digital transformation. The emergence of revolutionar... more Organizations of today operate in an age of digital transformation. The emergence of revolutionary pieces of novel technology, as well as the recombination and implementation of established technologies, offer new answers to the challenge of efficiency. Companies in the manufacturing industry, as well as in the business services sector, rush to automate, robotize, digitize, and digitalize their processes to free the human workforce and thus save money. Technology also helps to increase precede or build upon the digitalization of operation? This paper intends to answer these production volume, maintain quality, and adjust products and services to the customers' needs. However, what do these concepts even mean? Is there any difference between automation and robotization? Do they questions. The authors draw upon established ideas and theories of digital transformation in academic papers as well as specific examples from practice to illustrate their conceptual delimitation. Conclusions are reinforced with data from a large-scale survey of the business services sector.
Proceedings of the 4th Central European PhD Workshop on Technological Change and Development Szeged, Magyarország : University of Szeged, Doctoral School of Economics (2020) pp. 45-60, 2020
In this paper, we explore the current trends of and future expectations for digital transformatio... more In this paper, we explore the current trends of and future expectations for digital transformation projects in Business Service Centres (BSCs) in Hungary. We carried out fifteen interviews with senior technology experts and executives in three Hungarian based BSCs of multinational parent companies to examine individual transformation projects. We also used quantitative data from large-scale surveys on the sector to get an overview of general practices. We reviewed the use of advanced technologies like robotic process automation, predictive analytics, chatbots, and artificial intelligence. We found that BSCs had mostly automated massively repeated processes and that this automation had liberated employees for more creative tasks. Consequences of this transition are threefold: (1) BSCs can reinforce their position as business partners of their global parents, (2) creative assignments are more attractive for prospective and current employees in a labor market characterized by a shortage of suitable workforce, (3) employees usually do not fear of the possibility of job loss due to automation and digital transformation.
Expected effects of the 4th Industrial Revolution has been attracting increasing attention of res... more Expected effects of the 4th Industrial Revolution has been attracting increasing attention of researchers in economics, sociology, and organization studies. A critical combination of information technology, biotechnology, and robotics seems to be the most important driving force for the revolutionary changes around and ahead of us. Although less implied by the umbrella term 'industry 4.0', digital transformation and automation are also substantial sources of competitive advantage for companies in the business services sector. Business service centers (BSCs) attract more and more business processes with increasing complexity and geographical coverage. As efficiency and the quality of the service are key, the implementation of advanced technologies in the business services sector drives the future growth and also renews the strategic positions of these companies. While it is still uncertain whether the 'industry 4.0' is a driver or an obstacle of outsourcing and shared services activities in the future, intelligent business services operation will be a vital part in the supply chains. In our research, we explored current tendencies and future expectations for digital transformation in BSCs in Hungary. We investigated the following questions. Which advanced technologies are the most prevalent in BSCs? What are the motivations for and expected gains from automation? How do digitalization and automation affect outsourcing decisions? What tasks and processes get automated most frequently? What is the general attitude of employees towards automation? How managers of BSCs attempt to shape and influence employee attitudes? We carried out twenty interviews with senior technology experts and executives in four Hungarian based BSCs of multinational parent companies to examine individual transformation projects. We also used quantitative data from large-scale surveys on the sector to get an overview of general practices. We investigated the use of advanced technologies like robotic process automation, predictive analytics, chatbots, and cognitive intelligence. We found that BSCs had mostly automated massively repeated processes and that this automation had liberated employees for more creative tasks. Consequences of this transition are threefold: (1) BSCs need to reinforce their position as business partners of their global parents, (2) creative tasks are more attractive for prospective and current employees in a labor market characterized by a shortage of suitable workforce, (3) employees usually do not fear of the possibility of job loss due to automation and digital transformation.
Az üzleti szolgáltató szektor az elmúlt 15 év legdinamikusabban fejlődő szektorra volt nem csupán... more Az üzleti szolgáltató szektor az elmúlt 15 év legdinamikusabban fejlődő szektorra volt nem csupán Magyarországon, de az egész közép-kelet európai régióban. A Magyarországon működő mintegy 110 üzleti szolgáltató központ nagyjából 55.000, több idegen nyelvet is beszélő, diplomást foglalkoztat közvetlenül, így jelentős hatással van a szolgáltató szektor hazai fejlődésére. Csakúgy, mint a gazdaság más szegmenseiben is, az üzleti szolgáltató szektorban is jelentős fejlesztések indultak el a digitalizáció új hullámával. A kutatás célja annak megértése, hogy a digitalizáció és az automatizáció legújabb trendjei milyen technológiai fejlesztésekkel járulnak hozzá az üzleti szolgáltató szektor működéséhez. Ez a tanulmány egy több éves kutatási program szakirodalom kutatásának rövidített összefoglalását és első empirikus eredményeit ismerteti. A célok érdekében egy kiterjedt kérdőíves és interjús kutatássorozat készült a hazai szolgáltató központok vezetőivel. A kutatás során feltárásra kerültek az üzleti szolgáltató szektor jelenlegi digitális érettségi szintje, azonosításra került, mely új digitális technológiáknak van a legnagyobb szerepe az átalakulásban, milyen e technológiák elterjedtsége, hozzájárulása a szervezeti működéshez és milyen projektmenedzsment kihívásokat jelent ezek bevezetése. A kutatás további eredményeként számos hipotézis fogalmazódott meg, hogy a digitalizáció hogyan hat a szektor jövőjére, milyen átalakulások várhatóak a digitális transzformáció eredményeképpen az üzleti szolgáltató központok alkalmazotti létszámára, nyújtott szolgáltatások hozzáadott értékére, a szolgáltató központok szervezeti hierarchiában és más szervezetekkel való értékláncban való elhelyezkedésére nézve.
In the last few years, the management literature has become noisy with Industry 4.0 (I4.0). Altho... more In the last few years, the management literature has become noisy with Industry 4.0 (I4.0). Although several concepts and typologies intend to make the phenomenon more understandable, these endeavours generally focus on technological aspects or specific issues. Therefore, integrated approaches of the I4.0 transformation on the business side and a comprehensive investigation of this phenomenon on the academic side are still needed. This paper synthetizes the lessons of 15 case studies from five sectors (automotive, FMCG, logistics services, retail, and business services) and places them in a triadic framework of technology, strategy, and organization. The case studies are based on interviews, internal documents and public information. This paper reveals that the analysed companies focus on I4.0 technologies that are substantially related to the development of core activities. Companies in a highly competitive global environment (e.g., automotive industry and business services) are more prepared and progress faster with I4.0 technology implementation. Az elmúlt években a menedzsmentirodalom az Ipar 4.0-tól (I4.0) vált hangossá. Bár számos koncepció és kategorizálás létezik, amelyek igyekeznek érthetővé tenni a jelenséget, ezek gyakran a technológiai szempontokra vagy néhány konkrét megoldásra fókuszálnak. A cikk a digitális transzformáció üzleti szempontú, komplex és integrált megközelítését adja a technológia-stratégia-szervezet keretrendszer alkalmazásával. A kutatás öt ágazat (autóipar, FMCG, logisztikai szolgáltatások, kiskereskedelem és üzleti szolgáltatások) 15 vállalatának tapasztalatait szintetizálja. A részletgazdag esettanulmányok interjúkon, valamint céges és publikus dokumentumokon alapulnak. A kutatás eredményei szerint a vizsgált cégek aktívan foglalkoznak az I4.0 technológiákkal, legfőképpen az elsődleges értékteremtő folyamatok fejlesztése kapcsán. A globálisan kiélezett versenyhelyzetben lévő vállalatok (járműipar, üzleti szolgáltató központok) felkészültebben indulnak és gyorsabban is haladnak az I4.0-val.
Milyen lesz a jövő vezetője? Milyen szervezetet fog irányítani? Hogyan változtatják meg a társada... more Milyen lesz a jövő vezetője? Milyen szervezetet fog irányítani? Hogyan változtatják meg a társadalmi, technológiai innovációk a vezetésről alkotott hagyományos képet? Mi az, ami ma még működik, de a jövőben már nem fog? Kell-e változnia, és ha igen, miben a ma vezetőinek, hogy hosszú távon is sikeresek maradjanak? Hogyan adaptálódnak a szervezetek a változó környezeti kihívásokhoz? Ilyen és hasonló kérdések megválaszolását tűzte ki célul az az intézeti kutatás, melynek most az első eredményeit összefoglaló kutatási jelentését foghatja kezébe a Tisztelt Olvasó. A Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetében nagy hagyománya van a szervezeti és vezetési témájú kutatásoknak. A mostani jelentés tartalma mégis több elemében úttörő. Bár számos kvalitatív és kvantitatív kutatásban vettek részt intézetünk oktatói és kutatói, most először indított intézetünk saját kvantitatív adatfelvételen alapuló nagymintás kutatást a magyarországi vállalatok széles körét célozva. Intézeti tradícióinkat folytatva ezúttal is elsősorban a már kialakult szervezeti struktúrával, vezetési és szervezeti funkciókkal rendelkező közép- és nagyvállalati kör állt a vizsgálat középpontjában. A 300 fölötti minta összeállítása során törekedtünk arra, hogy az minél jobban tükrözze a hazai vállalatok iparági és méret szerinti összetételét.
The digital transformation brought new opportunities as well as challenges to the business servic... more The digital transformation brought new opportunities as well as challenges to the business services sector. New digital technologies like cognitive automation, blockchain, or process mining could facilitate all significant business aims service centres. These could contribute not only to the efficiency metrics of operation but to the effectiveness of the business as well. The different levels of digital transformation presented in this paper all contribute to these benefits, and the future holds new opportunities with the further advancement of cognitive solutions. These technologies have already proven their capabilities, but their implementation is always difficult and should be custom-made. Quantitative and qualitative research was conducted to discover business practices related to the digitalisation of the business services sector in a Central and Eastern European country. This paper provides insight into a major Hungarian-based business services centre with three unique cases of digital technology implementation projects. Through these cases, the paper reveals the process of selection and introduction as well as outcomes of digitalisation projects in the examined company. The paper ensures an overview of new technologies that could be used in the sector to build a framework called Business Services 4.0.
Uploads