A szerzõ folytatja – a korábban már megkezdett kutatássorozat keretében – a hadtudomány belsõ ren... more A szerzõ folytatja – a korábban már megkezdett kutatássorozat keretében – a hadtudomány belsõ rendszerének vizsgálatát. Jelen tanulmány e vizsgálat részeként hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a hadtudomány mûvelõi, illetékes testületei viszonylag objektív következtetéseket vonhassanak le, illetve döntéseket hozhassanak tudományágunk belsõ felépítésérõl. Ennek érdekében a szerzõ a hazai hadtudományi (tudományos) szervezetek, valamint „kvázi-szervezetek” empirikus vizsgálatát és értékelését végzi el. Jelen tanulmány egy háromrészes elemzés harmadik része.
Minden tudományággal szemben elvárt követelmény, hogy meghatározza saját, belsõ struktúráját. Jel... more Minden tudományággal szemben elvárt követelmény, hogy meghatározza saját, belsõ struktúráját. Jelen tanulmány egy kutatássorozat részeként hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a hadtudomány mûvelõi, illetékes grémiumai viszonylag objektív következtetéseket, valamint döntéseket hozzanak tudományágunk belsõ felépítésérõl. Ennek érdekében a szerzõ a hazai mértékadó hadtudományi folyóiratok empirikus vizsgálatát és elemzését végzi el. Jelen tanulmány egy kétrészes elemzés második része.
A tudományok csoportosítása már régóta foglalkoztatja a tudományos közéletet. Számos besorolási r... more A tudományok csoportosítása már régóta foglalkoztatja a tudományos közéletet. Számos besorolási rendszert készítettek szervezetek, közösségek és bizottságok különböző szempontok alapján, de ezek valamilyen meghatározott, konkrét (szűkebb) cél érdekében rendszerezik a diszciplínákat.
A szerző tanulmányában egyrészt arra keresi a választ, hogy létrehozható-e egy a tudományos közélet által egységesen elfogadott tudományok rendszere, másrészt a hadtudomány ebbe a klasszifikációba hová sorolható be?
Kulcsszavak: tudományok rendszere, klasszifikáció, pretudomány (prototudomány), tudományterület, tudományág, hadtudomány
The scientific community is preoccupied in grouping sciences for a long time. Organizations, communities and committees prepared numerous classification systems, based on different criteria, however, these systematize disciplines according to certain, well–defined and concrete (narrower) objectives.
In this study, the author is searching for an answer regarding whether there is a possibility to create a classification of sciences, which would be uniformly accepted by the scientific community and is attempting to establish where Military Science can be integrated into this classification.
Keywords: systems of science, classification, prescience, the field of science, discipline, military science
Az alábbi cikk a tudománymetriával, konkrétan az értékelő szcientometria fő kérdéseivel, ismeretr... more Az alábbi cikk a tudománymetriával, konkrétan az értékelő szcientometria fő kérdéseivel, ismeretrendszerével foglalkozik. A tanulmányában a szerző rávilágít a tudományos teljesítmény mérésének szükségességére, továbbá hiányosságaira. A publikációban a szerző a Hirst-módszert alkalmazva meghatározza a hazai mértékadó hadtudományi folyóiratok diszciplináris impaktfaktorát. Ezzel kíván hozzájárulni az MTA Hadtudományi Bizottság által minősített hazai hadtudományi folyóiratok egzakt és objektív alapokon nyugvó pontosításához.
Kulcsszavak: tudománymetria, hadtudomány, hadtudományi folyóiratok, diszciplináris impaktfaktor
This article is about Scientometrics, more precisely the main questions and system of assessing Scientometrics. In this study, the author discusses the necessity and deficiency of measuring scientific output. The author determines the discipline impact factors of competent Hungarian journals of military science by applying the Hirst method. This is the author’s contribution to exactly and objectively specify the domestic journals of military science which are qualified by the Committee on Military Science of the Hungarian Academy of Sciences.
Keywords: Scientometrics, Military Science, Journal of Military Sciences, Discipline Impact Factors
A Hadtudományi lexikon Új kötete a Magyar Hadtudományi Társaság gondozásában 1995-ben két kötetbe... more A Hadtudományi lexikon Új kötete a Magyar Hadtudományi Társaság gondozásában 1995-ben két kötetben megjelent Hadtudományi Lexikon örököseként, a hadtudo-mány korszerû ismereteinek lexikon jellegû összefoglalása céljából készült, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága, a Magyar Hadtudományi Társa-ság, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelye, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképzõ Kar több mint 80 munkatársának összefogásával. A kötet alfabetikus sorrendben mintegy 4000 szócikket tartalmaz, a gon-dos elõtanulmányok és mûhelymunka nyomán kialakított 11 tematikus egységben. KULCSSZAVAK: hadtudomány, katonai mûszaki tudományok szakterületei, lexikográfia The New
A 21 század hadi tudományok elmélete (The Theory of "military sciences" in the 21st Century), 2024
Where is military science and military engineering science heading in the 21st century – the auth... more Where is military science and military engineering science heading in the 21st century – the author seeks to answer this question in his work. In the first part of the monograph, he examines the theory of the “military sciences”, while highlighting the significant role that the theory of science still plays in the “functioning” of the disciplines analyzed, even in the second decade of the 21st century.
In the second part – justifying the theoretical theses of the first part–he examines and evaluates a broad spectrum of Hungarian domestic research in military science and military engineering science by conducting analyses, which he uses to create the science maps of the two disciplines. He analyses the views of the great powers on military sciences and draws on these to express his opinion on the development of “military sciences” in the 21st century. It also examines the robotized warfare and the role and perception of artificial intelligence in future warfare.
The author's primary goal is to prompt the readers to further reflection and discussion, this is the way to improve development of sciences, including the “military sciences”.
Merre tart a hadtudomány és a katonai műszaki tudomány a 21. században? A szerző művében erre a kérdésre igyekszik választ adni. A monográfia első részében a „hadi tudományok” elméletét vizsgálja, miközben rávilágít arra, hogy még a 21. század második évtizedében is jelentős szerepet játszik az analizált diszciplínák „működésében” a tudományelmélet.
A második részben – mintegy igazolva az első fő rész elméleti tételeit – konkrét elemzések elvégzésével a hazai hadtudományi és katonai műszaki tudományi kutatások széles spektrumát vizsgálja meg, majd értékeli, amelyek felhasználásával megalkotta a két diszciplína tudománytérképeit. Elemzi a nagyhatalmak nézeteit a hadtudományról és ezeket is felhasználva kifejti véleményét a „hadi tudományok” 21. századi fejlődéséről. Vizsgálja továbbá a robotizált hadviselést, a mesterséges intelligencia szerepét és megítélését a jövő hadviselésében.
A szerző fő célja, hogy további elmélkedésre, vitára késztesse az olvasókat, ugyanis csakis ezek révén a fejlődhetnek a tudományok, így a műben tárgyalt „hadi tudományok” is.
Merre tart a hadtudomány és a katonai műszaki tudomány a 21. században? A szerző művében erre a k... more Merre tart a hadtudomány és a katonai műszaki tudomány a 21. században? A szerző művében erre a kérdésre igyekszik választ adni. A monográfia első részében a „hadi tudományok” elméletét vizsgálja, miközben rávilágít arra, hogy még a 21. század második évtizedében is jelentős szerepet játszik az analizált diszciplínák „működésében” a tudományelmélet.
A második részben – mintegy igazolva az első fő rész elméleti tételeit – konkrét elemzések elvégzésével a hazai hadtudományi és katonai műszaki tudományi kutatások széles spektrumát vizsgálja meg, majd értékeli, amelyek felhasználásával megalkotta a két diszciplína tudománytérképeit. Elemzi a nagyhatalmak nézeteit a hadtudományról és ezeket is felhasználva kifejti véleményét a „hadi tudományok” 21. századi fejlődéséről. Vizsgálja továbbá a robotizált hadviselést, a mesterséges intelligencia szerepét és megítélését a jövő hadviselésében.
A szerző fő célja, hogy további elmélkedésre, vitára késztesse az olvasókat, ugyanis csakis ezek révén a fejlődhetnek a tudományok, így a műben tárgyalt „hadi tudományok” is.
Szabó Miklós akadémikus fő kutatási területén, a hadtörténet több részterületén
(katonai felsőok... more Szabó Miklós akadémikus fő kutatási területén, a hadtörténet több részterületén
(katonai felsőoktatás, a katonai repülés története stb.) mind a hazai, mind a nemzetközi
tudományos „színtéren” kiemelkedő életművet alkotott. Mindemellett aktívan foglalkozott a hadtudomány általános kérdéseivel, változásával, elméletének fejlődésével. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a közösen „papírra vetett” dolgozatunk, amelynek harmadik „közreműködője” Szilágyi Tivadar, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem akkori tudományos rektorhelyettese. E publikáció A hadtudomány tárgyának változásai a 60-as évektől napjainkig, a tudomány főbb eredményei címet viseli. Jelen tanulmányunkkal, amelyben a hadtudomány elméletének fundamentális kérdéseit vizsgáljuk és értékeljük, Szabó Miklós tudományos-szakmai munkássága és életműve előtt is tisztelgünk.
A szerzõ folytatja – a korábban már megkezdett kutatássorozat keretében – a hadtudomány belsõ ren... more A szerzõ folytatja – a korábban már megkezdett kutatássorozat keretében – a hadtudomány belsõ rendszerének vizsgálatát. Jelen tanulmány e vizsgálat részeként hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a hadtudomány mûvelõi, illetékes testületei viszonylag objektív következtetéseket vonhassanak le, illetve döntéseket hozhassanak tudományágunk belsõ felépítésérõl. Ennek érdekében a szerzõ a hazai hadtudományi (tudományos) szervezetek, valamint „kvázi-szervezetek” empirikus vizsgálatát és értékelését végzi el. Jelen tanulmány egy háromrészes elemzés harmadik része.
Minden tudományággal szemben elvárt követelmény, hogy meghatározza saját, belsõ struktúráját. Jel... more Minden tudományággal szemben elvárt követelmény, hogy meghatározza saját, belsõ struktúráját. Jelen tanulmány egy kutatássorozat részeként hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a hadtudomány mûvelõi, illetékes grémiumai viszonylag objektív következtetéseket, valamint döntéseket hozzanak tudományágunk belsõ felépítésérõl. Ennek érdekében a szerzõ a hazai mértékadó hadtudományi folyóiratok empirikus vizsgálatát és elemzését végzi el. Jelen tanulmány egy kétrészes elemzés második része.
A tudományok csoportosítása már régóta foglalkoztatja a tudományos közéletet. Számos besorolási r... more A tudományok csoportosítása már régóta foglalkoztatja a tudományos közéletet. Számos besorolási rendszert készítettek szervezetek, közösségek és bizottságok különböző szempontok alapján, de ezek valamilyen meghatározott, konkrét (szűkebb) cél érdekében rendszerezik a diszciplínákat.
A szerző tanulmányában egyrészt arra keresi a választ, hogy létrehozható-e egy a tudományos közélet által egységesen elfogadott tudományok rendszere, másrészt a hadtudomány ebbe a klasszifikációba hová sorolható be?
Kulcsszavak: tudományok rendszere, klasszifikáció, pretudomány (prototudomány), tudományterület, tudományág, hadtudomány
The scientific community is preoccupied in grouping sciences for a long time. Organizations, communities and committees prepared numerous classification systems, based on different criteria, however, these systematize disciplines according to certain, well–defined and concrete (narrower) objectives.
In this study, the author is searching for an answer regarding whether there is a possibility to create a classification of sciences, which would be uniformly accepted by the scientific community and is attempting to establish where Military Science can be integrated into this classification.
Keywords: systems of science, classification, prescience, the field of science, discipline, military science
Az alábbi cikk a tudománymetriával, konkrétan az értékelő szcientometria fő kérdéseivel, ismeretr... more Az alábbi cikk a tudománymetriával, konkrétan az értékelő szcientometria fő kérdéseivel, ismeretrendszerével foglalkozik. A tanulmányában a szerző rávilágít a tudományos teljesítmény mérésének szükségességére, továbbá hiányosságaira. A publikációban a szerző a Hirst-módszert alkalmazva meghatározza a hazai mértékadó hadtudományi folyóiratok diszciplináris impaktfaktorát. Ezzel kíván hozzájárulni az MTA Hadtudományi Bizottság által minősített hazai hadtudományi folyóiratok egzakt és objektív alapokon nyugvó pontosításához.
Kulcsszavak: tudománymetria, hadtudomány, hadtudományi folyóiratok, diszciplináris impaktfaktor
This article is about Scientometrics, more precisely the main questions and system of assessing Scientometrics. In this study, the author discusses the necessity and deficiency of measuring scientific output. The author determines the discipline impact factors of competent Hungarian journals of military science by applying the Hirst method. This is the author’s contribution to exactly and objectively specify the domestic journals of military science which are qualified by the Committee on Military Science of the Hungarian Academy of Sciences.
Keywords: Scientometrics, Military Science, Journal of Military Sciences, Discipline Impact Factors
A Hadtudományi lexikon Új kötete a Magyar Hadtudományi Társaság gondozásában 1995-ben két kötetbe... more A Hadtudományi lexikon Új kötete a Magyar Hadtudományi Társaság gondozásában 1995-ben két kötetben megjelent Hadtudományi Lexikon örököseként, a hadtudo-mány korszerû ismereteinek lexikon jellegû összefoglalása céljából készült, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága, a Magyar Hadtudományi Társa-ság, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelye, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképzõ Kar több mint 80 munkatársának összefogásával. A kötet alfabetikus sorrendben mintegy 4000 szócikket tartalmaz, a gon-dos elõtanulmányok és mûhelymunka nyomán kialakított 11 tematikus egységben. KULCSSZAVAK: hadtudomány, katonai mûszaki tudományok szakterületei, lexikográfia The New
A 21 század hadi tudományok elmélete (The Theory of "military sciences" in the 21st Century), 2024
Where is military science and military engineering science heading in the 21st century – the auth... more Where is military science and military engineering science heading in the 21st century – the author seeks to answer this question in his work. In the first part of the monograph, he examines the theory of the “military sciences”, while highlighting the significant role that the theory of science still plays in the “functioning” of the disciplines analyzed, even in the second decade of the 21st century.
In the second part – justifying the theoretical theses of the first part–he examines and evaluates a broad spectrum of Hungarian domestic research in military science and military engineering science by conducting analyses, which he uses to create the science maps of the two disciplines. He analyses the views of the great powers on military sciences and draws on these to express his opinion on the development of “military sciences” in the 21st century. It also examines the robotized warfare and the role and perception of artificial intelligence in future warfare.
The author's primary goal is to prompt the readers to further reflection and discussion, this is the way to improve development of sciences, including the “military sciences”.
Merre tart a hadtudomány és a katonai műszaki tudomány a 21. században? A szerző művében erre a kérdésre igyekszik választ adni. A monográfia első részében a „hadi tudományok” elméletét vizsgálja, miközben rávilágít arra, hogy még a 21. század második évtizedében is jelentős szerepet játszik az analizált diszciplínák „működésében” a tudományelmélet.
A második részben – mintegy igazolva az első fő rész elméleti tételeit – konkrét elemzések elvégzésével a hazai hadtudományi és katonai műszaki tudományi kutatások széles spektrumát vizsgálja meg, majd értékeli, amelyek felhasználásával megalkotta a két diszciplína tudománytérképeit. Elemzi a nagyhatalmak nézeteit a hadtudományról és ezeket is felhasználva kifejti véleményét a „hadi tudományok” 21. századi fejlődéséről. Vizsgálja továbbá a robotizált hadviselést, a mesterséges intelligencia szerepét és megítélését a jövő hadviselésében.
A szerző fő célja, hogy további elmélkedésre, vitára késztesse az olvasókat, ugyanis csakis ezek révén a fejlődhetnek a tudományok, így a műben tárgyalt „hadi tudományok” is.
Merre tart a hadtudomány és a katonai műszaki tudomány a 21. században? A szerző művében erre a k... more Merre tart a hadtudomány és a katonai műszaki tudomány a 21. században? A szerző művében erre a kérdésre igyekszik választ adni. A monográfia első részében a „hadi tudományok” elméletét vizsgálja, miközben rávilágít arra, hogy még a 21. század második évtizedében is jelentős szerepet játszik az analizált diszciplínák „működésében” a tudományelmélet.
A második részben – mintegy igazolva az első fő rész elméleti tételeit – konkrét elemzések elvégzésével a hazai hadtudományi és katonai műszaki tudományi kutatások széles spektrumát vizsgálja meg, majd értékeli, amelyek felhasználásával megalkotta a két diszciplína tudománytérképeit. Elemzi a nagyhatalmak nézeteit a hadtudományról és ezeket is felhasználva kifejti véleményét a „hadi tudományok” 21. századi fejlődéséről. Vizsgálja továbbá a robotizált hadviselést, a mesterséges intelligencia szerepét és megítélését a jövő hadviselésében.
A szerző fő célja, hogy további elmélkedésre, vitára késztesse az olvasókat, ugyanis csakis ezek révén a fejlődhetnek a tudományok, így a műben tárgyalt „hadi tudományok” is.
Szabó Miklós akadémikus fő kutatási területén, a hadtörténet több részterületén
(katonai felsőok... more Szabó Miklós akadémikus fő kutatási területén, a hadtörténet több részterületén
(katonai felsőoktatás, a katonai repülés története stb.) mind a hazai, mind a nemzetközi
tudományos „színtéren” kiemelkedő életművet alkotott. Mindemellett aktívan foglalkozott a hadtudomány általános kérdéseivel, változásával, elméletének fejlődésével. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a közösen „papírra vetett” dolgozatunk, amelynek harmadik „közreműködője” Szilágyi Tivadar, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem akkori tudományos rektorhelyettese. E publikáció A hadtudomány tárgyának változásai a 60-as évektől napjainkig, a tudomány főbb eredményei címet viseli. Jelen tanulmányunkkal, amelyben a hadtudomány elméletének fundamentális kérdéseit vizsgáljuk és értékeljük, Szabó Miklós tudományos-szakmai munkássága és életműve előtt is tisztelgünk.
Uploads
Papers by Gőcze István
A szerző tanulmányában egyrészt arra keresi a választ, hogy létrehozható-e egy a tudományos közélet által egységesen elfogadott tudományok rendszere, másrészt a hadtudomány ebbe a klasszifikációba hová sorolható be?
Kulcsszavak: tudományok rendszere, klasszifikáció, pretudomány (prototudomány), tudományterület, tudományág, hadtudomány
The scientific community is preoccupied in grouping sciences for a long time. Organizations, communities and committees prepared numerous classification systems, based on different criteria, however, these systematize disciplines according to certain, well–defined and concrete (narrower) objectives.
In this study, the author is searching for an answer regarding whether there is a possibility to create a classification of sciences, which would be uniformly accepted by the scientific community and is attempting to establish where Military Science can be integrated into this classification.
Keywords: systems of science, classification, prescience, the field of science, discipline, military science
Kulcsszavak: tudománymetria, hadtudomány, hadtudományi folyóiratok, diszciplináris impaktfaktor
This article is about Scientometrics, more precisely the main questions and system of assessing Scientometrics. In this study, the author discusses the necessity and deficiency of measuring scientific output. The author determines the discipline impact factors of competent Hungarian journals of military science by applying the Hirst method. This is the author’s contribution to exactly and objectively specify the domestic journals of military science which are qualified by the Committee on Military Science of the Hungarian Academy of Sciences.
Keywords: Scientometrics, Military Science, Journal of Military Sciences, Discipline Impact Factors
Books by Gőcze István
In the second part – justifying the theoretical theses of the first part–he examines and evaluates a broad spectrum of Hungarian domestic research in military science and military engineering science by conducting analyses, which he uses to create the science maps of the two disciplines. He analyses the views of the great powers on military sciences and draws on these to express his opinion on the development of “military sciences” in the 21st century. It also examines the robotized warfare and the role and perception of artificial intelligence in future warfare.
The author's primary goal is to prompt the readers to further reflection and discussion, this is the way to improve development of sciences, including the “military sciences”.
Merre tart a hadtudomány és a katonai műszaki tudomány a 21. században? A szerző művében erre a kérdésre igyekszik választ adni. A monográfia első részében a „hadi tudományok” elméletét vizsgálja, miközben rávilágít arra, hogy még a 21. század második évtizedében is jelentős szerepet játszik az analizált diszciplínák „működésében” a tudományelmélet.
A második részben – mintegy igazolva az első fő rész elméleti tételeit – konkrét elemzések elvégzésével a hazai hadtudományi és katonai műszaki tudományi kutatások széles spektrumát vizsgálja meg, majd értékeli, amelyek felhasználásával megalkotta a két diszciplína tudománytérképeit. Elemzi a nagyhatalmak nézeteit a hadtudományról és ezeket is felhasználva kifejti véleményét a „hadi tudományok” 21. századi fejlődéséről. Vizsgálja továbbá a robotizált hadviselést, a mesterséges intelligencia szerepét és megítélését a jövő hadviselésében.
A szerző fő célja, hogy további elmélkedésre, vitára késztesse az olvasókat, ugyanis csakis ezek révén a fejlődhetnek a tudományok, így a műben tárgyalt „hadi tudományok” is.
A második részben – mintegy igazolva az első fő rész elméleti tételeit – konkrét elemzések elvégzésével a hazai hadtudományi és katonai műszaki tudományi kutatások széles spektrumát vizsgálja meg, majd értékeli, amelyek felhasználásával megalkotta a két diszciplína tudománytérképeit. Elemzi a nagyhatalmak nézeteit a hadtudományról és ezeket is felhasználva kifejti véleményét a „hadi tudományok” 21. századi fejlődéséről. Vizsgálja továbbá a robotizált hadviselést, a mesterséges intelligencia szerepét és megítélését a jövő hadviselésében.
A szerző fő célja, hogy további elmélkedésre, vitára késztesse az olvasókat, ugyanis csakis ezek révén a fejlődhetnek a tudományok, így a műben tárgyalt „hadi tudományok” is.
(katonai felsőoktatás, a katonai repülés története stb.) mind a hazai, mind a nemzetközi
tudományos „színtéren” kiemelkedő életművet alkotott. Mindemellett aktívan foglalkozott a hadtudomány általános kérdéseivel, változásával, elméletének fejlődésével. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a közösen „papírra vetett” dolgozatunk, amelynek harmadik „közreműködője” Szilágyi Tivadar, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem akkori tudományos rektorhelyettese. E publikáció A hadtudomány tárgyának változásai a 60-as évektől napjainkig, a tudomány főbb eredményei címet viseli. Jelen tanulmányunkkal, amelyben a hadtudomány elméletének fundamentális kérdéseit vizsgáljuk és értékeljük, Szabó Miklós tudományos-szakmai munkássága és életműve előtt is tisztelgünk.
A szerző tanulmányában egyrészt arra keresi a választ, hogy létrehozható-e egy a tudományos közélet által egységesen elfogadott tudományok rendszere, másrészt a hadtudomány ebbe a klasszifikációba hová sorolható be?
Kulcsszavak: tudományok rendszere, klasszifikáció, pretudomány (prototudomány), tudományterület, tudományág, hadtudomány
The scientific community is preoccupied in grouping sciences for a long time. Organizations, communities and committees prepared numerous classification systems, based on different criteria, however, these systematize disciplines according to certain, well–defined and concrete (narrower) objectives.
In this study, the author is searching for an answer regarding whether there is a possibility to create a classification of sciences, which would be uniformly accepted by the scientific community and is attempting to establish where Military Science can be integrated into this classification.
Keywords: systems of science, classification, prescience, the field of science, discipline, military science
Kulcsszavak: tudománymetria, hadtudomány, hadtudományi folyóiratok, diszciplináris impaktfaktor
This article is about Scientometrics, more precisely the main questions and system of assessing Scientometrics. In this study, the author discusses the necessity and deficiency of measuring scientific output. The author determines the discipline impact factors of competent Hungarian journals of military science by applying the Hirst method. This is the author’s contribution to exactly and objectively specify the domestic journals of military science which are qualified by the Committee on Military Science of the Hungarian Academy of Sciences.
Keywords: Scientometrics, Military Science, Journal of Military Sciences, Discipline Impact Factors
In the second part – justifying the theoretical theses of the first part–he examines and evaluates a broad spectrum of Hungarian domestic research in military science and military engineering science by conducting analyses, which he uses to create the science maps of the two disciplines. He analyses the views of the great powers on military sciences and draws on these to express his opinion on the development of “military sciences” in the 21st century. It also examines the robotized warfare and the role and perception of artificial intelligence in future warfare.
The author's primary goal is to prompt the readers to further reflection and discussion, this is the way to improve development of sciences, including the “military sciences”.
Merre tart a hadtudomány és a katonai műszaki tudomány a 21. században? A szerző művében erre a kérdésre igyekszik választ adni. A monográfia első részében a „hadi tudományok” elméletét vizsgálja, miközben rávilágít arra, hogy még a 21. század második évtizedében is jelentős szerepet játszik az analizált diszciplínák „működésében” a tudományelmélet.
A második részben – mintegy igazolva az első fő rész elméleti tételeit – konkrét elemzések elvégzésével a hazai hadtudományi és katonai műszaki tudományi kutatások széles spektrumát vizsgálja meg, majd értékeli, amelyek felhasználásával megalkotta a két diszciplína tudománytérképeit. Elemzi a nagyhatalmak nézeteit a hadtudományról és ezeket is felhasználva kifejti véleményét a „hadi tudományok” 21. századi fejlődéséről. Vizsgálja továbbá a robotizált hadviselést, a mesterséges intelligencia szerepét és megítélését a jövő hadviselésében.
A szerző fő célja, hogy további elmélkedésre, vitára késztesse az olvasókat, ugyanis csakis ezek révén a fejlődhetnek a tudományok, így a műben tárgyalt „hadi tudományok” is.
A második részben – mintegy igazolva az első fő rész elméleti tételeit – konkrét elemzések elvégzésével a hazai hadtudományi és katonai műszaki tudományi kutatások széles spektrumát vizsgálja meg, majd értékeli, amelyek felhasználásával megalkotta a két diszciplína tudománytérképeit. Elemzi a nagyhatalmak nézeteit a hadtudományról és ezeket is felhasználva kifejti véleményét a „hadi tudományok” 21. századi fejlődéséről. Vizsgálja továbbá a robotizált hadviselést, a mesterséges intelligencia szerepét és megítélését a jövő hadviselésében.
A szerző fő célja, hogy további elmélkedésre, vitára késztesse az olvasókat, ugyanis csakis ezek révén a fejlődhetnek a tudományok, így a műben tárgyalt „hadi tudományok” is.
(katonai felsőoktatás, a katonai repülés története stb.) mind a hazai, mind a nemzetközi
tudományos „színtéren” kiemelkedő életművet alkotott. Mindemellett aktívan foglalkozott a hadtudomány általános kérdéseivel, változásával, elméletének fejlődésével. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a közösen „papírra vetett” dolgozatunk, amelynek harmadik „közreműködője” Szilágyi Tivadar, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem akkori tudományos rektorhelyettese. E publikáció A hadtudomány tárgyának változásai a 60-as évektől napjainkig, a tudomány főbb eredményei címet viseli. Jelen tanulmányunkkal, amelyben a hadtudomány elméletének fundamentális kérdéseit vizsgáljuk és értékeljük, Szabó Miklós tudományos-szakmai munkássága és életműve előtt is tisztelgünk.