SZOCIÁLIS TÖRVÉNY 30 Szerkesztette: Nagy Janka Teodóra – Nyitrai Imre – Serafin József PTE KPVK – SE-SZVK – BTA SZOCIÁLIS TÖRVÉNY 30 SZOCIÁLIS TÖRVÉNY 30 PTE KPVK – SE-SZVK – BTA Budapest, Szekszárd 2024 Nyomtatott változat: ISBN 978-963-626-251-8 Digitális változat: ISBN 978-963-626-252-5 © Szerzők 2024 © Szerkesztők 2024 Szerkesztők: Nagy Janka Teodóra Nyitrai Imre Serafin József Lektorok: Bognár Szabina Gortka-Rákó Erzsébet Kiadó: Felelős kiadó: PTE KPVK – SE-SZVK – BTA Dr. Szécsi Gábor, dékán Borító és tördelés: Borítóterv: Nyomda: Sinka Csaba (Grafikrea Design) Szirtes-Tankó Tünde Tolna Vármegyei SZC Nyomda, Szekszárd Tartalom Előszó ............................................................................................... 7 Balla Péter Az etika újragondolása a szociális munka kontextusában ............... 9 Lakner Zoltán Lehel Shakespeare-től a szociális törvényig ............................................ 21 Koncz József Így írtuk mi! .................................................................................... 41 Lakatos Hedvig A szociális törvény szolgálatában .................................................. 49 Nagy Janka Teodóra A szociális közigazgatás és szociális gondoskodás értelmezési kontextusai: kontinuitás és diszkontinuitás Csizmadia Andor életművében .................................................................................. 55 Nyitrai Imre A megújulás záloga ........................................................................ 65 A törvény alkotói - kerekasztalbeszélgetés.................................... 77 A törvény alkalmazói - kerekasztalbeszélgetés.............................. 97 A kötet szerzői, a konferencia előadói és a kerekasztal résztvevői ............................................................117 MEGHÍVÓ a Szociális törvény 30 éves konferenciára ...................119 „Szociális törvény 30” konferencia - Harminc éves az egy híján százszor módosított szociális törvény .......................121 Szervező intézmények szociális képzései ......................................124 Előszó A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, amelynek célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, az elmúlt három évtized Magyarországának egyik alapvető és a társadalmi változásokhoz folyamatosan igazodó jogszabálya. Megszületésének 25. évfordulóján szakpolitikusok és szociális szakemberek több fórumon is emlékeztek megalkotására, kiemelték jelentőségét. A 30. évfordulón ezt a sort folytatva kívántunk visszatekinteni és szólni a jelenről is. A három évtized lehetővé tette, hogy jogalkotók/döntéshozók és jogalkalmazók két generációja oszthassa meg emlékeit, tapasztalatait: egyrészt azok, akik a törvény előkészítésében, illetve a szociális intézményrendszer kialakításában, életre hívásában vettek részt, másrészt azok a „fiatal” szociális szakemberek, akik évtizedek óta a mindennapokban e törvény szellemében végzik szakmai munkájukat. A szervező intézmények nemcsak a jogszabály előkészítésére és megszületésére kívántak emlékezni, de az elmúlt évtizedek szakmai professzióformáló szerepére, társadalmi hatására is. A 2023. december nyolcadikán megrendezett konferencia időutazás volt: bemutatta a kezdeti, hősi és viszontagságos kezdeteket, az alkalmazói és felhasználói kihívásokat az eltelt három évtizedből, és kitekintett a jogszabály jövőjére, lehetséges utóéletére is. A szerkesztők szándéka szerint a „Szociális törvény 30” konferenciakötet az előadások sokszínűségét, gyakran szubjektív, izgalmas közelítési szempontjait tükröző írásai és a törvény a magyar szociálpolitikába való történeti és jelenidejű beágyazottságát elemző tanulmányai (Balla Péter: Az etika újragondolása a szociális munka kontextusában; Lakner Zoltán Lehel: Shakespeare-től a Szociális törvényig; Koncz József: Így írtuk mi!; Lakatos Hedvig: A Szociális törvény szolgálatában; Nagy Janka Teodóra: A szociális közigazgatás és szociális gondoskodás értelmezési kontextusai: kontinuitás és diszkontinuitás Csizmadia Andor életművében; Nyitrai Imre: A megújulás záloga) a jogalkotói szándék megismeréséhez és a jogszabály 7 Szociális Törvény 30 értelmezéséhez kívánnak járulni. A két kerekasztal beszélgetés (A törvény alkotói; A törvény alkalmazói) szerkesztett anyagának közreadása pedig a részt vevők visszaemlékezései, gyakorlati tapasztalatai, véleményei megfogalmazásával a szociális jogalkotás és joggyakorlat mindennapi kihívásainak fontos dokumentuma. A szociális törvényt ünneplő konferencián a szociális szakma több nemzedéke képviseltette magát (a jogalkotóktól a szociális szakma derékhadán keresztül az egyetemi hallgatókig). Bízunk abban, hogy a „Szociális törvény 30” kötet is generációkat összekapcsolva jelent majd az időutazás nyújtotta új ismereteken túl fontos tájékozódási pontot és alkalmat a szakmai együtt gondolkodásra. Szekszárd, 2024. április 25. Prof. Dr. habil Nagy Janka Teodóra tanszékvezető, egyetemi tanár PTE KPVK Szociális Tanulmányok Tanszék Dr. Nyitrai Imre oktató Serafin József docens Semmelweis Egyetem Szociális Vezetőképző Tudásközpont Baptista Teológiai Akadémia 8 A szociális közigazgatás és szociális gondoskodás értelmezési kontextusai: kontinuitás és diszkontinuitás Csizmadia Andor életművében Nagy Janka Teodóra A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény megalkotásának 30. évfordulóján szervezett konferencia kiváló alkalmat jelentett azoknak a folyamatoknak az áttekintésére, elemzésére is, amelyek az elmúlt évtizedekben meghatározták a szociális képzések és a szociális professzió alakulását. Tanulmányom a szociális közigazgatás és a szociális gondoskodás fogalmi kérdéseit kiemelve a folyamatosság és megszakítottság Csizmadia Andor szociálpolitikai életművében történő vizsgálatával arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a szociális törvény nem értelmezhető a két világháború közötti produktív szociálpolitika és a szocializmus időszaka e tárgyú politikai törekvéseinek ismerete nélkül.1 Magyarországon a két világháború között kiépülő konzervatív/korporatív jóléti állam már rendelkezett mindazokkal a sajátosságokkal, amelyek a nemzetközi példák alapján elvárhatóak voltak. Az állami gazdasági beavatkozás, az aktív népesedés- és családpolitika, a társadalombiztosítás fejlesztése és a szociálpolitika erkölcsi, nevelő funkciójának hangsúlyozása mellett az 1930-as évek végére és az 1940-es évek elejére az európai gazdasági fellendülés, a korábbi reformkísérletek, a külföldi minták, a háborúra készülődés esélyt adott egy teljesebb, a kötelező társadalombiztosítással és 1. A tanulmány szorosan kapcsolódik „Az 1993. évi III. törvény szerepe a szociális professzió alakulásában” előadásban elhangzottakhoz. („Szociális törvény - 30” tudományos konferencia, Budapest, 2023. december 8. Szervezők: Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, Baptista Teológiai Akadémia – a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ támogatásával, Semmelweis Egyetem Szociális Vezetőképző Tudásközpont) 55 Szociális Törvény 30 a produktív szociálpolitkával fémjelezhető jóléti modell kialakítására.2 Ezt segítette a produktív társadalom- és szociálpolitika, valamint az alaposan megtervezett, bővítésre alkalmas szociálpolitikai projektek sora, továbbá a bővülő társadalombiztosítási és egészségvédelmi rendszer. A produktív szociálpolitikához, a fokozott állami szerepvállaláshoz kapcsolódóan került előtérbe a közigazgatás racionalizálásra és modernizálásra vonatkozó törekvésekkel együtt a szociális közigazgatás fogalmának új típusú, komplex értelmezése, amelynek alapja a közigazgatás egészét meghatározó, a produktív szociálpolitikát jellemző szellemiség általános elfogadása (a szociális állam, a szociális közigazgatás a keresztény-nemzeti eszmei alapon megfogalmazott „közjóléti szolgáltatást”, a közösség javát tekintette elsődleges céljának).3 A szociális közigazgatás a szociális jogot, azaz a társadalmi és gazdasági változásokat követő jogi normát is jelentette, a változásokhoz igazodó szabályozást, amely folyamatos alakítására, hatékonyabbá tételére az anyagi és eljárási jogi javaslatok is megfogalmazódtak.4 A szociális közigazgatás fogalmának két értelmezése fokozatosan egészült ki a mind fontosabbá váló szervezeti, hatásköri értelmezésekkel (pl. a szociális hatáskörökkel ren2. A témával részletesen foglalkozik: Egresi Katalin: Szociálpolitika Magyarországon, Nézetek, programok és törvények (1919–1939). Budapest, 2008.; Gyáni Gábor: A szociálpolitika múltja Magyarországon. Budapest, 1994.; Ferge Zsuzsa: Társadalompolitikai tanulmányok. Gondolat Kiadó, Budapest 1980.; Krémer Balázs: Bevezetés a szociálpolitikába. Budapest 2009.; Pálos Károly: Szegénység, szegénygondozás. Szombathely, 1934.; Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi politika története Szabolcs-Szatmár megyében (1867–1989) I–II. A SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat III. Tanulmányok 5. Nyíregyháza 1997. 3. Nagy Janka Teodóra: A szociális közigazgatás komplex értelmezése a két világháború között. Pro Publico Bono: Magyar Közigazgatás. 1. klsz pp. 2018. 160–183. 4. Hoffman István: Szociális igazgatás. In: Közigazgatási jog. Fejezetek szakigazgatásaink köréből. III. kötet. Humán közszolgáltatások igazgatása (szerk: Lapsánszky András). Budapest 2013. 225– 275.; Fazekas Marianna: A szociális igazgatás. Közigazgatási jog. Különös rész (szerk: Fazekas Marianna). Budapest 2011. 218–248.; Kóbor Gyula: Szociális igazgatás. In: Közigazgatási jog. Különös rész I. (szerk: Bencsik András). Pécs 2014. 125–145. 56 A szociális közigazgatás és szociális gondoskodás értelmezési kontextusai delkező általános és speciális közigazgatási szervek tekintetében). Egyre karakterisztikusabbá vált a szociálpolitikai célok elérésében mind nagyobb szerepet vállaló, szakmailag felkészült szociális közigazgatási tisztviselői törzskarnak is a szociális közigazgatás fogalmába értése és a képzés szerepének hangsúlyozása az elérendő cél, egy széleskörű szociális munkatapasztalattal és szociális elkötelezettséggel rendelkező tisztviselői és szociális gondozói réteg kialakítása érdekében.5 A második világháborút követő változásokat jellemző diszkontinuitások ellenére vannak olyan, a folyamatosságot és folytonosságot erősítő, az egyes korszakokat összekötő szakmai és személyes életpályák, amelyek lehetőséget adnak az érték- és tudásközvetítésre az egyes korszakok között. E folyamatosság fenntartásában kiemelkedő érdemei voltak a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezető tanárának, Csizmadia Andornak, aki joggal tekinthető közigazgatástörténeti kutatásain túl a magyar szociálpolitika, a szociális jog kivételes egyéniségének.6 Csizmadia Andor (Győr, 1910.09.04. - Budapest, 1985.06.12.) a családi hagyományokat követte, amikor a bencés gimnázium befejezése után jogi tanulmányokat folytatott Budapesten, majd Szegeden. Már a diploma megszerzését megelőzően a győri polgármesteri hivatal napidíjas tisztje (1929–1933), díjnoka (1933–1936), III. osztályú aljegyzője és anyakönyvvezető-helyettese (1936–1940). A közigazgatásban töltött tizenöt esztendő során a kulturális mellett döntően a szociális igazgatás területén kapott feladatokat, amelyek közül a szociális igazgatás szempontjából kolozsvári 5. Esztergár Lajos: Gyakorlati szociálpolitika. Pécs sz.kir. város szociálpolitikai beszámolója. Pécs 1933.; A szociális képzés kérdése. Pécs 1934.; A szociálpolitika tételes jogi alapja. Pécs 1936.; A szociális közigazgatás. In: A mai magyar szociálpolitika. Az 1939. évi közigazgatási továbbképző tanfolyam előadásai (szerk: Mártonffy Károly). Budapest 1939. 134–173.; A szociális munka útján. Pécs 1939a. 6. Kajtár István: Csizmadia Andor (1910–1985). In: Magyar jogtudósok II. (szerk: Hamza Gábor). Magyar Felsőoktatás könyvek. Budapest 2001. 179–188. 57 Szociális Törvény 30 évei (1940–1944) voltak számára a meghatározóak. A kolozsvári polgármesteri hivatal I. osztályú aljegyzője (1940–1944), tb. tanácsnoka, a népjóléti ügyosztály vezetője (1941. máj.–1944. aug.), két hónapig Nagybánya polgármestere (1944. szept.-okt.), a nyilas uralom idején családjával Péren élt. A II. világháború után újjászervezte Győr-Révfalu közigazgatását (1945), majd a Népjóléti Minisztérium szociális főfelügyelője (1945), a szociális ügyosztály vezetője (1945–1946). A gyakorlati igazgatási tevékenység mellett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem magántanára (1944, 1948–49), az Egri Jogakadémián a magyar alkotmányjog ny.r.tanára (1946–1949), az általa megszervezett Szociográfiai Intézet igazgatója (1947–1949), a BME magyar közjog mb. előadó tanára (1948–1949). Az ELTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszékének főisk.tanára (1949–1951), egy.docense (1951–1958). A Pécsi Tudományegyetem, ill. a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) ÁJTK Jogtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense (1958–1959), tanszékvezető egyetemi tanára (1959–1980), dékán (1964–1968), az Állami Egyházügyi Hivatal jogi tanácsadója (1956–1980), az MTA Jogtörténeti Munkaközösségének elnöke (1968–1980).7 A második világháborút követően még működött a magyar jóléti állam: a kiépített szociális közigazgatási szervezet igyekezett megoldani a hatáskörébe tartozó ügyeket (ideértve a szegényügyet, a menekültügyet, a hadifogságból, a deportálásból hazatérőkről való gondoskodást, a lakásügyet, a társadalombiztosítást, a gyermekvédelmet és az egészségügyet), a negyvenes évek második felétől azonban megkezdődött az az 1950-re lezáruló folyamat, amely mindezt felszámolta. A kontinuitás és diszkontinuitás egyszerre érvényesülő és ellentmondásos folyamatának vált szereplőjévé 7. Csizmadia Andor életrajzával, munkásságával foglalkozó szakirodalom részletesen: Nagy Janka Teodóra: Csizmadia Andor, a szociálpolitikus. In: Jogtörténeti tanulmányok VIII. (szerk: Béli Gábor – Kajtár István – Szekeres Róbert). Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs 2005. 355–371. 58 A szociális közigazgatás és szociális gondoskodás értelmezési kontextusai Csizmadia Andor, aki pályakezdőként a szociális közigazgatás területén szerzett gyakorlatot, 1960–1985 között pedig amellett, hogy közigazgatás-történeti, illetve szociális jogi tanulmányok, cikkek elismert szerzője volt, a kormányzati szociálpolitikai fejlesztési elképzelések kidolgozásánál is számítottak szakértelmére.8 Csizmadia Andor a két világháború közötti években a szociális közigazgatásban dolgozott: 1941 május és 1944 augusztus között a kolozsvári polgármesteri hivatal népjóléti ügyosztályának megszervezőjeként, vezetőjeként, 1945-től a Népgondozó Hivatal jogi osztályvezetőjeként, az említett év szeptemberétől a Népjóléti és munkaügyi Minisztérium szociális főfelügyelőjeként, egy év múlva pedig már a szociális osztály vezetőjeként.9 Ennek az időszaknak Csizmadia egész további munkásságára kiható eseménye volt Magyary Zoltán és munkatársai kutatásainak megismerése. Csizmadia a legnagyobb elismerés hangján szólt a tatai járásban végzett gazdaságföldrajzi, néprajzi és szociológiai kutatásáról, és a témához kapcsolódva az Erdélyi Tudósítóban sorozatot indított.10A Magyary-iskola hatását jelzi, hogy Csizmadia később maga is végzett hasonló szociális közigazgatási komplex áttekintést Veszprém-megye községeinek viszonylatában, amelynek eredményeit 1959-ben meg is jelentette.11 Magyary volt egyébként az elnöke annak a bizottságnak is, amely a Magyar Városok Országos Szövetsége 8. Kajtár István: Csizmadia Andor tudományos munkássága. In: Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Jogtörténeti tanulmányok (szerk: Ádám Antal – Benedek Ferenc – Szita János). Pécs 1980. 423–432.; Kajtár István: Csizmadia Andor (1910–1985). Jogtörténeti Szemle 1987. 104–106. 9. Életrajzi Lexikon IV. kötet. Budapest 1978–1991. 161.; Révai új lexikona V. kötet Szekszárd 1996–2001. 674.; Ádám Antal: Csizmadia Andor 70 éves. In: Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Jogtörténeti tanulmányok (szerk.: Ádám Antal – Benedek Ferenc – Szita János). Pécs 1980. 17–27. 10. Csizmadia Andor: A munkaközvetítő reformja előtt. Közigazgatástudomány 1941. 365–373. 11. Csizmadia Andor: A Veszprém megyei községek szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi igazgatása. Veszprém megye községeinek komplex áttekintése. In: Szervezési és közigazgatási tanulmányok. II. kötet. Budapest 1959. 1–28. 59 Szociális Törvény 30 által a városi közigazgatás egyszerűsítése tárgyában 1942-ben kiírt országos pályázatra beérkezett dolgozatokat elbírálta. A Csizmadia által benyújtott pályamunka esetében külön kiemelte a saját látásmódjával oly rokonnak érzett, „a közönség érdekéből” kiinduló szemléletet, a szociális közigazgatás tekintetében megfogalmazott, komoly gyakorlati tapasztalatokról árulkodó, részletes, átfogó racionalizálási javaslatokat.12 Csizmadia Andor, a pécsi egyetem professzoraként, 1959-ben kapcsolódott be az egészségügyi minisztérium szociálpolitikai elvi bizottsága számára munkaanyagot készítő munkájába.13 Mint a szociális közigazgatás terén köztudottan gyakorlati és kutatási tapasztalattal rendelkező szakembert kérték fel a szociális gondoskodás fogalmi problémájának feltárására, tisztázására.14 Csizmadia már korábban is többször használta a szociális gondoskodás fogalmát, amelyet tudatosan megkülönböztetett az általánosan használt, de pontosan nem definiált gondozás fogalmától. Szociális gondoskodáson azt a szociálpolitikai elveit, feladatait konkrétan megvalósító tevékenységet értette (pl. táppénzfolyósítás, segélyezés, otthonok üzemeltetése), amelyet az állam speciális szervezetei révén a társadalmi szervekkel szorosan együttműködve képes megvalósítani.15 12. Csizmadia Andor 1976-ban az elsők között foglalkozott Magyary Zoltán közigazgatási racionalizálási kormánybiztosi szerepével. Csizmadia Andor: Magyary Zoltán szerepe a közigazgatás racionalizálásában. In: Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest 1976. 409–418. Szintén Csizmadia Andor az, aki 1979-ben elsőként tesz közzé Magyary Zoltán-szöveget Magyary halála után: Csizmadia Andor: Magyary Zoltán kormánybiztos és a közigazgatás racionalizálása. A magyar közigazgatás racionalizálásának programja (1932). In: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban (vál: Csizmadia Andor). Budapest 1979. 434–451. 13. PTE Levéltár Dr. Csizmadia Andor irathagyatéka (1960–1980) 382. 14. PTE Levéltár Dr. Csizmadia Andor irathagyatéka (1960–1980). 382, 362/II.; Csizmadia Andor: A szocialista állam gondoskodást megvalósító tevékenységének elvi kérdései. Népegészségügy 1960. 181–187.; Csizmadia Andor: A szociális gondoskodás egyes elvi kérdései. Állam és Igazgatás 1964. 2. sz. 114–129. 15. Uo. 118. 60 A szociális közigazgatás és szociális gondoskodás értelmezési kontextusai A szociális gondoskodás két jól elkülönülő formájaként határozta meg a szociális igazgatást és a szociális gondozást. A szociális igazgatást hatósági, a szociális gondozást pedig segítő tevékenységnek tekintette, amelyek – ahogyan azt már korábban Esztergár Lajos is többször kifejtette – nyilvánvaló eltéréseik ellenére szorosan összetartoznak a gyakorlatban.16 Csizmadia megkülönböztette a szociális gondoskodás szűkebb és tágabb fogalmát. A szociális gondoskodás tágabb körébe meglátása szerint a társadalombiztosítás szolgáltatásai is beletartoztak, szűkebb fogalma alatt az anya- és csecsemővédelmet, a gyermek- és ifjúságvédelmet, a csökkent munkaképességűek, a nyugdíjasok (aggok) gondozását, a hadigondozottak, a különböző elemi csapások folytán bajba jutottak ellátását és a különleges szociális feladatok megoldását értette.17 Csizmadia saját tapasztalatai alapján is tudta, milyen komoly gondot jelent az, hogy a szociális igazgatást nem lehet az állam egyetlen szakigazgatási ágához rendelni, ezért a minisztériumi vitaanyagban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális gondoskodás csak akkor lehet eredményes, ha a hozzá kapcsolódó hatósági tevékenység széttagoltságát meg lehet szüntetni.18 A hatvanas évek közepére Csizmadia Andort a legmagasabb pártés állami, kormányzati körökben is a szociálpolitikai kérdések elismert szakértőjeként tartották számon. Rendszeres résztvevője volt az egészségügyi minisztériumban szervezett konzultációknak, a Népegészségügy című folyóiratban 1960-ban megjelent cikke kötelező irodalom volt a minisztérium által szervezett képzéseken (így az orvos továbbképző konferenciákon). Jegyzetét a szociális intézetek vezetői tanfolyamán használták, 16. PTE Levéltár Dr. Csizmadia Andor irathagyatéka (1960–1980). 382. 11, 23–24., Esztergár 1939, 1939a. 17. Csizmadia 1964. 121. A szociális gondoskodás ilyen típusú felosztása a szociális ellátások/ szolgáltatások vonatkozásában majd az 1993. évi III. törvényben is megtalálható.. 18. PTE Levéltár Dr. Csizmadia Andor irathagyatéka (1960–1980). 382. V.ö.: Esztergár 1939. 173. 61 Szociális Törvény 30 a szociálpolitikai tervezések, átalakítások során véleményét kikérték.19 A szociális gondoskodás változásai Magyarországon címmel A közigazgatás fejlesztése sorozatban 1977-ben megjelent szociális igazgatás-történeti, szociális jogi kutatásainak, publikációinak összegzése, amelynek egyik fejezete először foglalkozott a produktív szociálpolitika történetével. A részletes, alapos, értő, elemző tanulmány kiemelte annak a szociálpolitikai kísérletnek az eredményeit, amelynek maga is részese volt. 20 A nyolcvanas évektől a szociális területen is érezhető változásokra reagálva született Csizmadia Andor utolsó, 1983-ban megjelent szociálpolitikai tárgyú tanulmánya, amelyben a társadalmi változások tükrében aktualizálta a hatvanas évek elején felvázolt szociális igazgatási modellt. Elsősorban a fogalmi kérdések tisztázása érdekelte és ragaszkodott a szociális gondoskodás kifejezés következetes használatához – továbbra is ennek részének tekintve a hatósági tartalmú szociális igazgatást. Csizmadia jól látta azt is, hogy a társadalmi, gazdasági változások új igényeket fogalmaznak meg, amelyekre véleménye szerint alkalmazhatóak lennének a produktív szociálpolitika elméleti és gyakorlati eredményei (pl. hatékony, egységes, a családra alapozó szociálpolitika, szakmailag jól felkészült, központi irányító és szociális igazgatási szervezet, továbbá 19. Csizmadia 1964.; Az általános szociálpolitikai tevékenység (szociális gondoskodás) története és elvi kérdései. Szociális Intézetek vezetőinek tanfolyama. Budapest 1960. Csizmadia 1963ban benyújtott javaslata például egy minisztériumközi hatáskörrel felállítandó koordinatív szociálpolitikai tanács felállítására vonatkozik. PTE Levéltár Dr. Csizmadia Andor irathagyatéka (1960–1980). 353. 20. Nagy Janka Teodóra: A produktív szociálpolitikától egy új koncepció megfogalmazásáig: adalékok Csizmadia Andor szociálpolitikusi portréjához. In: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Tudományos Közlemények XI–XII. (szerk: Aubert Antal – Béres István – Kurucz Rózsa – Nagy Janka Teodóra). PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd 2010. 239–251.; PTE Levéltár Dr. Csizmadia Andor irathagyatéka (1960–1980). 190. 62 A szociális közigazgatás és szociális gondoskodás értelmezési kontextusai a képzés fontossága). 21 Összegezve elmondható, hogy Csizmadia Andor személyisége, munkássága korszakokat ívelt át és kötött össze. 22 Indulása, szociálpolitikai nézeteinek kiformálódása a két világháború közötti időszak legimpulzívabb éveiben, a produktív szociálpolitika időszakában történt. A második világháborút követően a szocialista állam szociálpolitikájának alakításában is meghatározó szerepet játszott. Megírta a magyar szociálpolitika-történet egyik alapmunkáját, amelyben bemutatta a produktív szociálpolitika eredményeit – a rendszerváltás előestéjén felhívta egy formálódó új szociálpolitika és szociális közigazgatás figyelmét a jóléti állam polgári modelljének értékeire. 21. Csizmadia nagyon fontosnak tartja, hogy gondoskodni kell a szociális munkában részt vevők képzéséről, és arra emlékeztet, hogy az 1933/1934. tanévben Pécsett a jogi karon szociális tanfolyam indult Esztergár Lajos szervezésében, 1940-ben pedig ugyanitt felmerült egy önálló szociálpolitikai kar létesítésének gondolata is. 22. Nagy 2005, 2010. 63 A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, amelynek célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, az elmúlt három évtized Magyarországának egyik alapvető és a társadalmi változásokhoz folyamatosan igazodó jogszabálya. E kötet a „Szociális törvény 30” konferencia (Budapest, 2023. december 8.) előadásainak sokszínűségét, gyakran szubjektív, izgalmas közelítési szempontjait tükröző írásai és a törvény a magyar szociálpolitikába való történeti és jelenidejű beágyazottságát elemző tanulmányai (Balla Péter: Az etika újragondolása a szociális munka kontextusában; Lakner Zoltán Lehel: Shakespeare-től a Szociális törvényig; Koncz József: Így írtuk mi!; Lakatos Hedvig: A szociális törvény szolgálatában; Nagy Janka Teodóra: A szociális közigazgatás és szociális gondoskodás értelmezési kontextusai: kontinuitás és diszkontinuitás Csizmadia Andor életművében; Nyitrai Imre: A megújulás záloga) a jogalkotói szándék megismeréséhez és a jogszabály értelmezéséhez kívánnak járulni. A két kerekasztal beszélgetés (A törvény alkotói; A törvény alkalmazói) szerkesztett anyagának közreadása pedig a résztvevők visszaemlékezései, gyakorlati tapasztalatai, véleményei megfogalmazásával a szociális jogalkotás és joggyakorlat mindennapi kihívásainak fontos dokumentuma.