KISEBB CIKKEK Guitman Barnabás ADALÉKOK ECK BÁLINT ÉLETÉHEZ A bajorországi Lindauból szárma­ zó Valentinus Eck (Ecchius, magyaro­ san Eck Bálint) tudós humanista mun­ kásságáról, filozófiai és költői műveiről, szövegkiadásairól az érdeklődő szép számmal találhat szakirodalmat, rész­ tanulmányokat. Az újabb szerzők kö­ zül a szlovákiai Daniel Skoviera, az Angliában tevékenykedő Jacqueline 1 Daniel Skoviera­. Das humanistische Lehrbuch De versificationis arte opusculum von Valentinus Ecchius Lindaviensis. Graecolatina et orientalia. Zbornik Filozofickej Fakulty Univerzity Komenského 17­18. (1985­1986) 45­65.; Uő: An­ tike Autoren und Autoritäten in dem versologi­ schen Handbuch des Humanisten Valentinus Ecchius Lindaviensis. Uo. 19­20. (1987­1988) 31­51.; Uö: Der Dialog De reipublicae administra­ tione von dem Humanisten Valentinus Ecchius. Uo. 23­24. (1992) 73­84.; Uő: Bardejovcan Valentin Ecchius a jeho ucebnica Ars versificandi. Bratislava 2002.; De rei publice organisatione. Ed. D[aniel] Skoviera. Trnava 2006.; Uö: Das Gedicht De amicitiae et concordiae utilitate von Valentinus Ecchius Lindaviensis. Relationes Budvicenses 4^5. (2003­2004) 107­113.; Uő: Der ungarische Kontext der Vita Divi Pauli Eremitae von Valentinus Ecchius. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae 49. (2009) 213­222.; Jacqueline Glomski: Italian Influences on Early Humanist. Educational Theory at Cracow (1495­1530). In: Acta Conventus Neo­Latini Bariensis. Proceedings of the Ninth International Congress of Neo­Latin Studies Bari 29 August to 3 September 1994. General ed. Rhoda Schnur. Tempe, Arizona 1998. 285­292.; Uő: Eck (Eckius, Ecchius; Philyripolita­ Glomski, továbbá a magyar Lakatos Bálint és Kiss Farkas Gábor ez irányú tanulmányai érdemelnek említést. 1 Míg Eck irodalmi munkássága 2 — úgy tűnik — elnyerte méltó helyét a kuta­ tásban, addig életútjával kapcsolatban továbbra is számos kérdés tisztázásra szorul. Eck a saját korában nemcsak mint költő volt ismert, hanem tevéke­ nyen részt vett a helyi és adott esetben az országos politikai életben is. Politi­ kai tartalmú írásain kívül leginkább a vele kapcsolatos misszilisanyag tanús­ kodik életének eseményeiről. A bodeni tó környéki szabad biro­ dalmi városból, Lindauból (Bajorország) származó, 1494­ben született Eck, hu­ manista nevén Philiropolitanus, a lip­ csei egyetemen kezdte tanulmányait nus) Valentin. In: Die deutsche Literatur des Mittelalters. Deutscher Humanismus 1480­1520. Verfasserlexikon. Hrsg. Franz Josef Worstbrock. Berlin­New York 2006. A ­ K I. 589­600.; Uő: Patronage and humanist literature in the age of the Jagiellons: court and career in the writings of Ru­ dolf Agricola Junior, Valentin Eck, and Leonard Cox. Toronto 2007.; Lakatos Bálint: „Pannoniae­luctus" ­ egy humanista antológia és a törökellenes Habs­ burg­lengyel összefogás kísérlete, 1544. Irodalom­ történeti Közlemények 112. (2008) 259­286.; Gábor Kiss Farkas: Humanist ethics and urban patriotism in Upper Hungary at the turn of 15th­16th centu­ ries (Valentine Eck's De reipublicae administratio­ ne). In: Whose love of which country? The Intel­ lectual History of Patriotism and the Legacy of Composite States in East­Central Europe. Ed. Balázs Trencsényi ­ Márton Zászkaliczky. Leiden 2010. 131­149.; „Margarita poetica" A humanista alapműveltség olvasmányai a Kárpát­medencé­ ben 1526­ig. Antológia. Összeáll. Ekler Péter. (Nemzeti téka) Bp. 2011. 84­85., 167­174. 2 Eck műveinek teljes bibliográfiáját 1. Eckius (Ecchius) Valentinus. In: Karol Estreicher: Bibliográfia Polska Czçsc III. Tom. V Krakow 1898. 8­13.; továbbá annotáltan: Glomski, J.: Eck i. m. 589­600. 1246 KISEBB CIKKEK 1508­ban,az ifjabb Rudolf Agricolával.3 1511­ben rövid időre Olmützbe utazott, ahol Augustinus Moravussal (1467­ 1513),4 a budai tudós társaság egyik je­ les humanistájával került jó viszonyba, akihez néhány év múlva panegyricust is írt. 5 Innen Krakkóba távozott, ahol 1513­ban baccalaureatusi címet szer­ zett az artes fakultáson, amivel — úgy tűnik — megelégedett, mert a források nem utalnak arra, hogy később a ma­ giszteri fokozatot is elnyerte volna.6 A krakkói német bursában Eck együtt lakott Agricolával, akinek leg­ termékenyebb tanítványa volt, és akit a költői mesterségben — az utóbbi élet­ rajzírója, Gustav Bauch értékelése sze­ rint — túl is szárnyalt. 7 Agricola 1514­ben Esztergomban, Bakócz Ta­ más érsek udvarában t ű n t fel, ahol a káptalani iskola irányításával bízták meg, Eck pedig átvette mestere és ba­ rátja, azaz Agricola helyét a krakkói egyetemen, ahol magántanárként poé­ tikát tanított a német diákságnak. 8 Ehhez kapcsolódóan jelent meg Krakkóban, 1515­ben egyik legjelentő­ sebb műve, nevezetesen költészettana, amelynek közvetlen előképe a tübinge­ ni tanár, Heinrich Bebel (1472­1518) 9 Ars versificandi carminum]& volt. 10 Pénzügyi helyzete ekkor még — úgy tűnik — kiegyensúlyozatlan volt, mivel a könyv egyik elégiájában az egri püs­ pökhöz, Csaholyi Ferenchez (tl526) fordult anyagi támogatásért, hogy sze­ génysége miatt felhalmozott adósságait ki tudja fizetni.11 1521­ben és 1539­ben újra kiadta verstanát, immár a bártfai fiataloknak ajánlva azt. E mű a későb­ biekben meghatározóvá vált a térség 16­17. századi újlatin költészetének ala­ kulásában. 12 Eck 1516­ban a pestistől való fé­ lelmében elhagyta Krakkót. A budai királyi udvart ismerő befolyásos ma­ gyarországi barátai, Kassai Antoninus János (1499 körül­1563?) és Piso Ja­ kab (1470 körül­1527) ajánlották Thurzó Elek (1490­1543) k a m a r á s fi­ gyelmébe, aki 1517­ben Magyaror­ 3 Ifjabb Rudolf Ŕgricola életéről és jelentő­ ségéről bővebben 1. Gustav Bauch: Deutsche Scholaren in Krakau in der Zeit der Renaissance 1460 bis 1520. In: Jahresbericht der schlesischen Gesellschaft für vaterländische Kultur, III. Ab­ theilung. Geschichte. 1900. Breslau 1901. 68­69.; Uő: Rudolf Agricola Junior. Breslau 1892.; Uő: Rudolf Agricola. In: Allgemeine Deutsche Bio­ graphie. Bd. XLV Leipzig 1900. 709­710. 4 Augustinus Moravusról 1. Gustav Bauch: Valentin Eck und Georg Werner. Zwei Lebens­ bilder aus der Zeit der Besitzgreifung Ungarns durch die Habsburger. Ungarische Revue 14. (1894) 40­57., itt: 44. 5 Valentini Eckii Philyripolitai panegyricus in laudem praestantimi viri doctoris Augustini Moraui etc. aeditus. Cracoviae. Bauch, G.: Valen­ tin Eck i. m. 44. 6 Bauch, G.: Valentin Eck i. m. 4 1 ^ 2 . ; Skoviera, D.: Bardejovcan i. m. 22. 7 Bauch, G.: Valentin Eck i. m. 42. 8 Uo. 9 Heinrich Bebel paraszti származását mindvégig tudatosan vállaló német humanista, költő, tübingeni egyetemi tanár volt. Derűs törté­ netei (Facetiae, 1508­1514) komoly hatással vol­ tak Európa népeinek anekdotakincsére. Ludwig Geiger: Bebel, Heinrich. In: Allgemeine Deutsche Biographie. Bd. II. Leipzig 1875. 195­199. 10 Valentini Eckij Philyripolitani de arte versificandi opusculum, omnibus studiosis, ad poeticám anhelantibus: non tam iucundum quam frugiferum. Cracoviae Angler 1515. Marta Fata: Humanistische Einflüsse oberdeutscher und me­ lanchthonischer Provenienz im ungarischen Bart­ feld. In: Humanismus in Ungarn und Sieben­ bürgen. Hrsg. Ulrich Andreas Wien. Köln­Wien 2004. 155­172., itt: 159. Kritikai szövegkiadása: Skoviera, D.: Bardejovcan i. m., ill. újabban ma­ gyar válogatás belőle: „Margarita poetica" i. m. 167­174. 11 Bauch, G.: Valentin Eck i. m. 44. 12 Uo. 42.; Skoviera, D.: Bardejovcan i. m. 23.; Fata, M.: Humanistische Einflüsse i. m. 159.; „Margarita poetica" i. m. 167­169. KISEBB CIKKEK 1247 szágra hívta, hogy Orsolya nevű lányá­ nak nevelője legyen. 13 Nevelői állása nem tartott sokáig, vagy feltehetően el sem kezdődött, mivel Magyarországra érkezése után rövidesen a bártfai isko­ la rektora lett, vagy ahogy magát ne­ vezte: „Bartphanae scholae mode­ rator".14 Ezt az állást is minden bi­ zonnyal Thurzó révén nyerte el, aki­ nek később több művét is ajánlotta. 15 Eck rektorsága megszakítások­ kal tarkított, nem hosszú, bár kétség­ kívül jelentős időszaka volt a bártfai városi­plébániai iskolának. Vezetése alatt kiváló humanista iskolává fejlődött, mintegy alapot szolgáltatva a bártfai születésű Eck­tanítvány, Stockei Lé­ nárd 16 későbbi iskola­ és egyházszervező működéséhez. Bártfai tartózkodását Eck több­ ször megszakította krakkói utazások­ kal (1519, 1521, 1523, 1530), s bár ko­ rábbi állását az egyetemen nem sike­ rült visszakapnia, útjai mégis eredmé­ nyesek voltak, hiszen számos művé­ nek kiadási helye Krakkó maradt. Ú j kiadásban jelentette meg említett verstanát, továbbá két Horatius­köte­ tet is kiadott. 17 A második kötet Agricola által szerzett ajánló verséből kiderül, hogy Horatius­kiadásait is a bártfai iskola növendékeinek szánta. 18 A tanítás és humanista filológiai érdeklődése mellett Bártfán Eck fi­ gyelme egyre inkább az élet gyakorla­ ti, politikai kérdései felé irányult. Már a magyarországi szabad királyi város­ ba érkezésekor versben köszöntötte Reuber András bírót 13. megválasztá­ sa alkalmából ­ ezt a szokását később is megtartotta, 14. és 15. beiktatásán is gratulált a bírónak. 19 A vitatkozó vá­ rosi plébános és a bíró kibékítése céljá­ ból szerzett verse (Ad clarissimos 13 Demkó Kálmán: A felső­magyarországi városok életéről a XV­XVII. században. Bp. 1890. 23. A Thurzó általi meghívást Bauch a Janociana első kötetére hivatkozva állítja. Bauch, G.: Valen­ tin Eck i. m. 46.; Jan Daniel Janocki: Ianociana sive clarorum atque illustrium Poloniae auctorum m a e c e n a t u m q u e memoriae miscellae. Vol. 1. Lipsiae­Varsaviae 1776. 63. Thurzó életére Ujab­ ban 1. Erdélyi Gabriella: Egy kivételes karrier Mohács előtti kezdetei. Bethlenfalvi Thurzó Elek. In: R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv születésének 70. évfordulója tiszteletére. Szerk. Tusor Péter ­ Rihmer Zoltán ­ Thoroczkay Gábor. Bp. 1998. 118­132.; Uő: Bethlenfalvi Thurzó Elek levelezé­ se (Források a Habsburg­magyar kapcsolatok tör­ ténetéhez) I. 1526­1532. (Lymbus kötetek 1.) Bp. 2005. és Pálffy Géza: A Thurzó család a Magyar Királyság arisztokráciájában. Egy különleges arisztokrata família Magyarországon. Történelmi Szemle 53. (2011: 1. sz.) 63­84., főként 69­71. 14 Mészáros István: XVI. századi városi isko­ láink és a studia humanitatis. Bp. 1981. 33. 15 Utrum prudenti viro sit ducenda uxor. Carmen sane elegantissimum Illustri ac Magnifico D. Domino Alexio Thurzoni dicatum. Cracoviae 1518.; De mundi contemptu et virtute amplec­ tenda Suppellectilium fasciculus carmine elegiaco Valentino Eckio authore. Cracoviae 1528. 13 die Junij; Ad magnificvm dominum Alexivm Thurzo­ nem de Bethlemfalua, camerarium Cremnicensem, comitem Zolhensem et regalium cubiculario ma­ gistrum de divo Alexio, patricio Romano, hymnus saphicus a Valentino Ecchio aeditus. Cracouiae 1521., ill. Thurzó János boroszlói püspök halála al­ kalmából írt vigasztaló párbeszéd: De de reipub­ licae administratione, dialógus. Cracoviae 1520. 16 Stockei tevékenységéről 1. Guitman Barna­ bás: Reformáció és felekezetszerveződés Bártfán. In: Szentírás, hagyomány, reformáció. Teológia­ és egyháztörténeti tanulmányok. Szerk. F. Romhányi Beatrix ­ Kendeffy Gábor. Bp. 2009. 252­262. 17 Quintus Horatii Liber de arte poetica ad Pisones, ex vetusto exemplari summa recognitus cura et diligentia per Valentinum Ecchium Philyri­ politanum. Cracovie, Haller, 1521.; Quintus Horatii Epistolarum libri II. ex antiquissimo exemplari stu­ diosissime recogniti per Valentinum Ecchium Phily­ ripol. Cracovie, Haller, 1522., vö. Mészáros /.: XVI. századi i. m. 34. 18 „Nitidissimum hanc editionem Rudol­ phus Agricola junior, poeta laureatus, pereleganti c o m i t a t u s est elegia ad B a r t p h a n u m juven­ tutem." Idézi: Mészáros I.: XVI. századi i. m. 34. 19 Bauch, G.: Valentin Eck i. m. 49. 1248 KISEBB CIKKEK viros dominum P e t r u m Czipser et Andreám Reuber) 20 és a békéltetés si­ kere valószínűleg egyaránt megerősí­ tették a városban játszott közéleti sze­ repét. Eck 1522­től Bártfa város jegy­ zője és a magisztrátus tagja lett, majd több alkalommal is bíróvá választot­ ták: 1526­1529­ben, 1538­1540­ben és 1550­1551­ben látta el a város legfőbb vezetőjének feladatkörét. 21 A közéleti tevékenységben és a humanista tudo­ mányművelésben egyaránt nagyon jól együttműködött a térség másik külho­ ni származású jeles humanista szemé­ lyiségével, a sziléziai Wernher György­ gyei,22 akivel baráti viszonyt ápolt. 23 Eck sokat utazott a város megbí­ zásából, követségek, országgyűlési küldöttségek tagja volt. Még a mohácsi csatavesztést megelőző esztendő őszé­ ről való az a levele, amelyben Bártfát tájékoztatta a budai királyi udvar hí­ reiről. 24 1526 nyarán ismét Budáról küldött híreket haza, majd a követke­ ző évben már mint Bártfa bírája indult a környező többi szabad királyi város küldötteivel együtt, hogy részt vegyen Habsburg I. Ferdinánd székesfehérvá­ ri koronázási ünnepségén. 25 Eck, ille­ tőleg Bártfa városa és Ferdinánd király között ez időben a közvetítő Thurzó Elek tárnokmester (1523­1527) volt. 26 A polgárháború első éveiben Eck számos verset írt Szapolyai ellen, többször kérte Ferdinánd király támo­ gatását, hogy védje meg Felső­Magyar­ országot az ellenséges támadásoktól. 27 Egy 1529­ben írt, I. Ferdinándnak cím­ zett költői episztolát a felső­magyaror­ szági öt város küldöttségének tagjaként 1531­ben személyesen is előadhatott uralkodójának, 28 aki később királyi har­ mincadosnak nevezte ki Bártfára. 2 9 Ez utóbbi követjárásból Eck a kas­ sai jegyző, Meitzer András társaságá­ ban tért vissza Budweisből (ma Ceské Budéjovice) Olmützön és Krakkón ke­ resztül előbb Kassára, ahol 1533­ban rövid ideig tanított is. Utazása a zűrza­ varos helyzet miatt azonban hosszabb­ 20 Megjelent Krakkóban 1518­ban, illetve az 1520­ban az állam kormányzásáról írt dialógusá­ ban. 21 Glomski, J.: Eck i. m. 590. 22 Wernherről bővebben 1. Bauch, G. : Valen­ tin Eck i. m.; Elfriede Rensing: Georg Wernher, Präsident der Zipser Kammer. In: Jahrbuch des Graf Klebelsberg Kuno Instituts für Ungar. Ge­ schichtsforschung in Wien. Hrsg. Dávid Angyal. Bp. 1933. 31­58.; Csepregi Zoltán: Bújócskázó életrajz: Wernher György (14907­1556) hányatott ifjúsága. In: Acta históriáé litterarum Hungari­ carum XXIX. Ötvös Péter Festschrift. Szerk. Font Zsuzsa ­ Keserű Gizella. Szeged 2006. 41^46.; La­ katos B.: „Pannoniae­luctus" i. m. Wernher köz­ életi pályáját és pénzügyigazgatási tevékenységét újabban Páka Ágnes (ELTE BTK) kutatja. 23 Rensing, E.: Georg Wernher i. m. 33­34. 24 Státny archív v Presove, Pobocka Barde­ jov [a továbbiakban SAB], Listi Nr. 5434. (5472.), 1525. szeptember 11. 25 SAB, Listi Nr. 5723., 1527. október 25. 26 Erdélyi G.: Bethlenfalvi Thurzó Elek le­ velezése i. m. 31­32, 110­111. 27 Például az 1528­ban helymegjelölés nél­ kül közzétett Ad proceres Hvngariae, qvo sere­ nissimum principem et, dominum, dominum Fer­ dinandum, Hungáriáé et Bohemiae etc regem ... dominum suum uerum et naturalem etc plaus­ biliter excipiant, Valentini Ecchij Lendani, Bar­ tphensis reipublicae praefaecti exhortatio című­ ben. Fata, M.: Humanistische Einflüsse i. m. 162.; Bauch, G.: Valentin Eck i. m. 54­55. Ugyan­ csak a s e g é l y k é r é s t említi a k a s s a i t a n á c s bártfaiaknak szóló egyik levele. SAB, Listi Nr. 7089. 1532. augusztus 24. 28 Epistola, nomine partium superiorum Hungáriáé. Valentino Ecchio Lendano Autore, Alia eiusdem Epistola. Wien 1530. 1530­ban bártfai jegyzőként és követként Krakkóban is megfordult, itt érte utol a bártfaiak levele, hogy siessen a magyar országgyűlésre. SAB, Listi Nr. 6553. 1530. november 9. 29 1542­1547­ig töltötte be Bártfán a tricesi­ mator regius tisztséget. Glomski, J.: Eck i. m. 590. KISEBB CIKKEK x­a nyúlt a tervezettnél, csak 1538­ban tudott visszatérni Bártfára, ahol ismét bíróvá választották, mely tisztséget 1540­ig töltötte be.30 Ezek az évek azért különösen jelentősek Bártfa városa számára, mert ekkor állt hivatalba a Wittenbergben végzett Stockei Lénárd és Radaschin Mihály, akik révén a vá­ ros közössége egyértelműen és nyíltan a lutheri reformokhoz csatlakozott. Ecket nyilván a vallási kérdések is foglalkoztatták, bár Fata Márta ta­ nulmánya szerint a forrásokból nem derül ki sem egyértelmű állásfoglalása, sem az, hogy belső indíttatásból vagy a korszellem elvárása miatt lett­e hall­ gatólagos híve a reformációnak. 31 Még Krakkóban jelent meg Jagelló Zsig­ mond lengyel királyhoz (1506­1548) címezve egy panaszverse, amelyben a megszemélyesített egyház nevében buzdítja az uralkodót az eretnekek, az ortodoxok és a mohamedánok elleni harcra, ekképpen is kifejezve aggodal­ mát a római pápa vezette egyház sor­ sáért. 32 Az 1521. évi budai útjához kapcsolódó, Thurzó Eleknek ajánlott himnikus költemény­csokor vallási vo­ natkozásai pedig mentesek a lutheri tanoktól. 33 Jelenlegi ismereteink sze­ rint semmi nyoma sincs ugyanakkor annak sem, hogy a későbbiekben akár magánszemélyként, akár a város veze­ tőjeként ellenezte volna a reformációt. 30 1249 Miután Stockei Lénárd átvette a bártfai iskola vezetését, hamarosan az egyik legtekintélyesebb, nemrég felka­ paszkodott magyarországi arisztokra­ ta család fiait taníthatta. Révay I. Fe­ renc (1489­1553) 34 fiai közül három, Mihály, János és Lőrinc 1539 szeptem­ berétől kisebb megszakítással egészen 1546 elejéig Bártfán laktak. 1544 feb­ ruárjától immár legkisebb öccsükkel, II. Ferenccel együtt rövid ideig Kör­ möcbányán tanultak, majd ez év őszé­ től ismét Bártfán folytatták tanulmá­ nyaikat. A fiúk szállásadója mindkét időszakban Eck Bálint lett, aki Stöckelhez hasonlóan rendszeresen küldött jelentéseket Révay I. Ferenc­ nek a gyermekeivel kapcsolatos ügyek­ ről. 35 A következő értesüléseink Eckről az 1550­es évek elejéről valók, a bártfai tanácsnak címzett több levelé­ ből tudható, hogy 1553 februárjától már nem tartózkodott a városban. 36 Az év nagy részében Gölnicbányán (ma Gelnica) volt, majd egy 1553 novembe­ rében kelt levél már arról tájékoztat, hogy Bécsben képviselte városa érde­ keit Keil Márk (Marcus Keyl) társasá­ gában. Bártfára küldött jelentésükben értesítették a várost, hogy maradniuk kell még az ügyek intézése végett. Be­ számoltak arról is, hogy nehéz idők jö­ hetnek, mert a végvidékeken szolgálók ba: a Révay család a 16. században. Történelmi szemle 51. (2009: 1. sz.) 1­20. 35 31 Franki [Fraknói] Vilmos: Réwai Ferenc Uo. 163., vö. Bauch, G.: Valentin Eck i. nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláz­ m. 53. 32 Ad Sigismundum invictissimum Regem tatása 1538­1555. Pest, 1873. (Értekezések a tör­ Polonie. Russie. Prussie. etc. Threni neglecte Reli­ téneti tudományok köréből II/6.) 12., 18. és újab­ gionis, per Valentinum Eckium editi. Graccovie ban vö. Maros Macuha: Akademická peregrinácia Révaiovcov v 16. storocí a jej pramene. In: Slech­ 1518. Bauch, G.: Valentin Eck i. m. 4 7 ^ 8 . 33 tic na cestách v 16.­18. století. Ed. Jiíí Kubes. Uo. 51. 34 A Révay család felemelkedéséről, szerepé­ Pardubice 2007. 11­34. 36 Skoviera, D. : Bardejovcan i. m. 30. ről a 16. században bővebben 1. Pálffy Géza: Kü­ lönleges úton a Magyar Királyság arisztokráciájá­ 162. Fata, M.: Humanistische Einflüsse i. m. 1250 KISEBB CIKKEK 37 fizetésére nincs elegendő pénz. Eck hazatérése tovább csúszott ­ feltehető­ leg ő a szerzője annak a monogrammal szignált levélnek, amelyben egy bizo­ nyos 'VE' 1554 februárjában a Szepes megyei Káposztafalváról 38 (ném. Kabs­ dorf, ma Hrabusice) köszönti Heid Gergelyt, Keil Márkot és Stockei Lé­ nárdot farsang alkalmából, és sajnálja, hogy nem lehet velük az ünnepen. 39 A személyes hangvételű levél egy elkese­ redett, valószínűleg valamilyen testi vagy lelki betegségben szenvedő, egy­ házáért aggódó, hívő ember vallomása is egyben. Eck eddig ismert utolsó sa­ j á t kezű ismert levele — Daniel Skoviera közlése szerint — 1555. au­ gusztusból való, ezt ismét Gölnicbá­ nyáról küldte Bártfára. 4 0 A különböző kutatók írásaiban talán a legnagyobb bizonytalanság Eck életrajzával kapcsolatban halála időpontjának pontos megadásánál je­ lentkezik. Az Új Magyar Irodalmi Le­ xikon és a Magyar Művelődéstörténeti Lexikon szócikkei — Klenner Aladár­ nak a múlt század harmincas éveinek végén megjelent könyvére, illetve a még régebbi Gustav Bauch­tanul­ mányra hivatkozva — meglehetősen pontatlanul az 1545, illetve 1547 utáni halált feltételezik, éppúgy, mint Kiss Farkas Gábor 2010. évi tanulmányá­ ban, miközben a legújabb magyar köz­ lemény 1546 u t á n r a teszi elhunytát. 4 1 Lényegesen pontosabb a halálozási adat a szlovák Daniel Skoviera és Helena Saktorova, valamint az angliai Jacqueline Glomski publikációiban: ők vagy egyszerűen az 1556­os évet adják meg, vagy bővebben úgy fogalmaznak, hogy Eck halálának szeptember 29. előtt kellett megtörténnie. 42 Ezt az 1556. szeptember 29. előt­ ti dátumot sikerült pontosítani újabb kutatásaim eredményeként az alábbi, a budapesti Országos Evangélikus Le­ véltárban található forrással. A levél­ t á r la 3;8 jelzet alatt található — kora újkori krónikás jegyzetek kronologi­ kus rendben való 18. század végi má­ solatát tartalmazó — dokumentuma őrzi azokat a calendarium historicum bejegyzéseket, amelyek segítségével Eck hiányzó életrajzi adatai pótolható­ vá válnak. 43 Az 1551­ben megjelent Eber­féle naptárat 4 4 eredetileg egy bizonyos 37 „Es kan schwerlich ergerr zeit kumen [...], es sind hir von edlen orten leute, die mit grosser vngedult betzelung. Irer lang gethanen dienst in den grentzen foddern, es ist aber wenig gelt vorhanden." SAB, Listi Nr. nélkül, Bécs, 1553. november 10. 38 A falu ekkoriban ecsedi Báthory András birtoka volt. Magyarország birtokviszonyai a XVI. század közepén. I—II. Szerk. Maksay Ferenc. Bp. 1990. II. 763. 39 SAB, Listi Nr. nélkül, Kabesdorf, 1554. február 3. Skoviera is Eckkel azonosítja a levél szerzőjét. Skoviera, D.: Bardejovcan i. m. 30. 40 Uo. 30. 41 Uray Piroska: Eck, Valentin. In: Új Ma­ gyar Irodalmi Lexikon. I. A­Gy. Bp. 1994. 478.; Lux Etelka: Eck, Valentin. In: Magyar Művelő­ déstörténeti Lexikon. II. Bp. 2004. 272­273.; Kiss, F. G.: Humanist ethics i. m. 134.; „Marga­ rita poetica" i. m. 84. 42 Skoviera, D.: Der ungarische Kontext i. m. 213; Helena Saktorová: Turzovské tlace v Ja­ gelovskej Kniznici v Krakove. Kniznica 6. (2005: 7. sz.) 34­36., itt: 34.; Glomski, J.: Eck i. m. 590.; Glomski, J.\ Patronage i. m. 5. 43 Vö. Góbi Imre: A Magyarországi Ág. Hitv. Ev. Egyetemes Egyház levéltárának jegyzéke. I ­ n . Bp. 1912­1915. A Góbi­féle katalógus a má­ soló személyére vonatkozóan nem ad tájékozta­ tást, Böröcz Enikő levéltáros és Czenthe Miklós levéltár­igazgató szíves közlése szerint valószínű­ leg Schulek József libetbányai lelkész gyűjtemé­ nyéből származik a forrás. 44 Paul Eber: Calendarium Historicum conscriptum a Paulo Ebero. Rhau, Witebergae 1551. KISEBB CIKKEK 45 Fabian Böhm ajándékozta Eck Bá­ lintnak 1551. július 22­én, amely az ő halála után visszakerült eredeti tulaj­ donosához. Az ő bejegyzéséből derül ki, hogy Eck 1556. szeptember 5­én halt meg. MELLÉKLET 1251 Valentino vero Ecchio, 5. September 1556. e viuis sublato, liber rediisse videtur, postliminis iure, ad primum possessorem, Fabianum Böhm, Rectorem Scholae Rosnaviensis, quo vocatus erat 24. april. an. 1574. Tertium possessorem habuit iste liber, Isaacum Urbanium, primum Rectorem Scholae in Görgö,46 et deinde pastorem in Sz. György Scepusiensis, 47 circ. an. 1624. et seq. Quartus Calendarii Eberiani possessor erat Ioannes Moltsanus Zoliensis, qui res ineuntis 17. Seculi consignauerat. Az alábbiakban betűhíven közlöm a kö­ tetes kézirat 64­65. oldaláról Eck — köztörténeti szempontból is érdekes és értékes — bejegyzéseinek teljes szöve­ gét, valamint Fabian Böhmnek azt a hozzátoldását, amelyben a neves hu­ manista pontos halálozási adata szere­ 1551. 22. Iulii. Clarissimo viro D. Va­ pel. Mindezeket a 18. századi ismeret­ lentino Ecchio, affini suo obser­ len másolónak a kötet további sorsára vantissimo, Fabianus Böhm is vonatkozó bevezető sorai, és a szö­ donat, 10. Cal. Aug. 1551. F. B. veghez fűzött jegyzetei foglalják keret­ 1552. 14. September. Grani obsidione, be. a Turca, cincta est, hoc die, Arx Agriensis, quae tarnen mirabili Dei benefício, conservata est a Notata Valentini Ecchii, Fabiani Böhm Christianis. Turcarum, aiunt, et Isaaci Urbani Duboviensis, Rector circiter crutum millia fuisse, eos­ in Görgö in D. Dni Pauli Eberi Calen­ que 32. dies continuos, tormen­ dario Historico, Wittebergae 1551. per tis bellicis, arcem oppugnasse. 48 haeredes Georg. Rhaio edito, possesso­ V. E. res libri, varias memoria dignas res connotaverunt. Haec collectioni nost­ 1556. 13. April. Cassovia, horribilis in­ rae, ne cum tempore intercidant, inse­ cendio, noctu octo, aliquot rere piacúit. Fabianus Böhm, primus domibus exceptis, est exusta. V. Calendarii Eberiani possessor, eodem E.49 anno, quo procusum erat, librum do­ 1556. 11. Iulii. Arx Kamienetz, prope naverat, Valentino Ecchio, ut in­ Cebenium sita, ab exercitu Re­ scriptio, in titulo libri obuia, testatur. 45 Fabian Böhm (Bohemus) később, 1574. április 24­étől a rozsnyói iskola rektora lett. Fraknói Vilmos: A hazai és külföldi iskoláztatás. Bp. 1873. 144. 46 Isaak Urbani — Klein adata szerint — 1642­től 1666­ig volt Görgőn rektor. Johann Sa­ muel Klein: Nachrichten von den Lebensum­ ständen und Schriften evangelischer Prediger in allen Gemeinen des Königreichs Ungarn. III. Pest 1873. 144.: 154. jegyz. 47 Szepesszentgyörgy (ma Jurské), falu Hol­ lólomnic szomszédságában, Késmárktól északra. 48 A 18. század végi másoló jegyzete: Ist­ vanf. libr. 18. fol. 204. perhibet, Turcas gloria­ bundas, se in castris 125. millia bellatorum ha­ bere, dixisse. 49 A másoló jegyzete: Francisc. Forgách, pla­ ne eadem die octum incendium, testatur, Libr. o. p. 183 confer. Istvanf. libr. 19. fol. 230. b. qui ad­ dit, iquem e domo Matthiae Saicilicii, vrbani scri­ bae erupisse. 1252 KISEBB CIKKEK gis Ferdinandi expugnata est, hó­ 10. Aug. Capta est Nagy­Ida prope Cassoviam, ab exercitu Ferdi­ ra 10. ante meridiam. 50 V. E. nandi. V. E. 6. Aug. Hoc die celebrata est victoria, in qua superati, fusi, fugatique 5. Sept. Vir clariss. Valentinus Ecchius, sunt Turcae a Germanis,51 ad curis suis liberatus, hodie ex arcem Szigeth et Baboltsam V. E. hac vita placide decessit. 52 F. B. CONTRIBUTIONS TO VALENTINE ECK'S LIFE by Barnabás Guitman (Summary) A lot of studies have been published by different authors about the erudite humanist from Bavaria, Valentine Eck / Valentinus Ecchius (1494­1556), his philosophical and poetical works as well as his text editions. Nevertheless, many questions concerning his life still need clearing. This short paper contains the first results of a fuller biography in preparation. The events of Eck's life are mostly displayed in his political writings and in his letters and other documents preserved in the Bardejov City Archives in 50 A másoló jegyzete: Latinis et hungaris di­ citur Tarkő, slavis Kamenica, quam uti et Tar­ tzam, eodem die plane Caesarianis deditum, auc­ tor est Franc. Forgách 1. c. p. 184. 51 A másoló jegyzete: Duce Thoma de Nádasd Palatino, milite, ex Hungaris, Germanis ac Croatis mixto vid. Franc. Forg. 1. c. p. 156. István. 1. c. Eastern Slovakia. Beyond the known facts, this paper brings new data concerning the last period of Eck's life. Possibly the most important of these is the exact day of his death, which could be fixed on the basis of a note in a Calendarium Histo­ ricum held in the Central Archives of the Luthe­ ran Church in Budapest, Hungary. According to this, he quietly fell asleep on 5th September 1556. The Latin text of the source is published at the end of the article. 52 A másoló jegyzete: Patria Lindaviensis, Bartphae Scholae Rector et primus Leonhardi Stöckeiii praeceptor erat, insignis poëta, qui ele­ ganti carmine, tarn Paullo Bakits, quam Francisci Frangepanii, Archi­episcopi Colotscensis, an. 1542 mortui, laudes proesequutus est. Vid. Matric. 24. Regal. Hild. fol. 437. Andr. Lehotzky Stemmato­ graph. Part. 2. p. 69. Carol. Wagner Collect. Accad. 2. p. 37.