fft
ft
^l'
•
Dr. Béres István - Dr. Nagy Janka Teodóra - Németh László
Ősze József - Walkené Dr. Galambos Erzsébet
eTanácsadóknak
PTE ILLYÉS G Y U L A
FŐISKOLAI KAR
SZEKSZÁRD
$0059315$
eianácsadó
'
n
Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva.
A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem reprodulkálható,
elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel,
azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető.
ISBN 978-963-85316-9-8
© Dr. Béres István - Dr. Nagy Janka Teodóra - Németh László Ősze József - Walkené Dr. Galambos Erzsébet, 2009
Lektorálta: Dr. Bakonyi Péter
Szerkesztő: Dr. Nagy Janka Teodóra
Technikai szerkesztő: Sági Szilvia
Kiadó: NT Nemzetközi Technológiai Nonprofit Közhasznú
Korlátolt Felelősségű Társaság
Felelős kiadó: Cseterki Imre igazgató
Nyomdai munkák: Páros Print Nyomdaipari és Szolgáltató Bt.
Budapest, 2009.
Készült: 1000 példányban
eTanácsadó
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ (Dr. Baja Ferenc)
IV.
Kedves eTanácsadó! (Dr. Nagy Janka Teodóra)
V.
1. INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI ALAPISMERETEK
1
1.1. Az információs társadalom (Ősze József)
1.2. EU stratégiák, programok a digitális esélyegyenlőség megteremtése érdekében
(Ősze József)
1.3. A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon: a MITS és a
hozzá kapcsolódó projektek, „jó gyakorlatok" (Dr. Nagy Janka Teodóra)
1.4. A közösségi informatika fogalma, tartalma, színterei
(pl. teleházak, telefalu, eMagyarország pontok) és a társadalmi tőke (Ősze József)
1
10
13
18
2. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS ÉS AZ INTERNET. MINT KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ . . .
2.1. Informatikai alapismeretek (Ősze József)
2.2. Az információs írástudás (Ősze József)
2.3. Az internet, mint kommunikációs eszköz (Ősze József)
2.4. A megszerzett információk iránti felelősség: az internetbiztonság (Németh László)
25
25
29
32
38
3. ÁLLAMI ÉS SZOCIÁLIS e-SZOLGÁLTATÁSOK
3.1. Az állam az interneten (Walkené Dr. Galambos Erzsébet)
3.2. e-Közigazgatás, e-Szolgáltatások (Walkené Dr. Galambos Erzsébet)
3.3. Szociális e-Szolgáltatások (Dr. Nagy Janka Teodóra)
41
41
53
64
4. ELEKTRONIKUS BANK) SZOLGÁLTATÁSOK
4.1. Banki információs rendszerek (Ősze József)
4.2. Elektronikus banki ügyintézés, e-bankolás, e-kereskedelem (Ősze József)
4.3. Információbiztonság (Ősze József)
79
79
85
91
5. GYAKORLATI MODUI
5.1. Az Információs Társadalmi Tanácsadó (eTanácsadó) tevékenység szempontjából
szükséges, a képzés során elsajátított elméleti háttértudás gyakorlati alkalmazásának,
átadásának eszközrendszere (Dr. Béres István)
5.2. Gyakorlati modulzárás: követelmények, értékelési szempontrendszer,
feladatok (Dr. Nagy Janka Teodóra - Walkené Dr. Galambos Erzsébet)
94
94
101
eTanácsadó
in
ELOSZO
Az információs társadalom fejlesztése, a számítógép- és internet használatának
elterjesztése
kiemelt fontossággal bír hazánk számára mind versenyképességünk,
mind az
esélyegyenlőség
megteremtése szempontjából. A személyi számítógép, az internet és a különféle digitális eszközök a mindennapi élet részévé váltak, átformálva a kapcsolattartást, a kormányzati
munkát,
az oktatást, az egészségügyet, a kereskedelmet és az élet számos egyéb területét.
A lakossági számítógép- és internet-használatot
tekintetve Magyarországnak
előrelépésre van
szüksége, hiszen a felnőtt lakosság körében a sem számítógépet, sem internetet nem használók
aránya még mindig jelentős. Kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy az
internethasználat
gátja napjainkban leginkább a használati tudás és a motiváció hiányában
keresendő.
Az információs társadalmi esélyegyenlőség növelése érdekében a kormányzat 2003-ban elindította az eMagyarország Programot, amelynek fő eleme az első szakaszban a közösségi internet
hozzáférési helyek - az eMagyarország Pontok - hálózatának létrehozása volt. Az évek tapasztalatai megmutatták, hogy a Pontok hatékony működéséhez, a számítógép- és internethasználattól távolmaradók bevonásához szükség van olyan szakképzett tanácsadókra, akik segítenek
az állampolgároknak
a megfelelő tudás elsajátításában, az informatikai eszközök
használatában és az elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybe vételében. Ennek
támogatására
indult meg 2007-ben az eTanácsadói rendszer kiépítése, amely a zömében közösségi
szolgáltató intézményekben levő eMagyarország Pontok működését segítő szakemberek képzését és
egy segítő hálózat kiépítését jelenti.
A program sikereként könyvelhetjük el, hogy eddig közel 1100 végzett eTanácsadó
be a közösségi internet hozzáférési pontok napi munkájába.
kapcsolódott
Önök, mint leendő eTanácsadók, munkájukkal nagy mértékben hozzájárulhatnak
a digitális
írástudás elterjesztéséhez,
és ezáltal az állampolgárok
megismerhetik az információs
társadalom nyújtotta előnyöket,
lehetőségeket.
Budapest, 2009. március 1.
Dr. Baja
Ferenc
közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos
Miniszterelnöki Hivatal
Elektronikuskormányzat-központ
eTanácsadó
Kedves eTanácsadó!
Szeretettel köszöntünk az Információs Társadalomban, amelynek polgárává válsz, amikor arra vállalkozol, hogy az Információs Társadalmi Tanácsadói alapismeretek készségszintű elsajátítását követően eTanácsadóként segítséget nyújtasz mások számára a digitális írásbeliség megismeréséhez,
mindennapi használatához.
Tankönyvünk, az Információs Társadalmi Tanácsadói alapismeretek az eTanácsadóvá váláshoz szükséges ismeretek, készségek elsajátításához kíván hozzájárulni tartalmával és szerkezetével is: a
törzsanyag a folyó szövegben, a kiegészítő információk a keretes vagy színes háttérben szerepelnek.
Amit nagyon fontosnak tartottunk kiemelni, az színes és keretes formában, gyakran táblázatban
jelenik meg. Bízunk abban, a tananyag elsajátítását éppen úgy megkönnyíti, miként az eTanácsadóvá válás folyamatát végig kísérő, még tapasztalatlan érdeklődő
és már tapasztalt eTanácsadó ©jfigurák kérdés-felelet sorozata.
A tankönyv használatának egyszerűsítésére ismétlődő piktogramokat alkalmaztunk:
Definíció: A meghatározásokat a szövegben a vastag kiemelés mellett piktogrammal is
jelöltük.
Összefoglalás: Az egyes fejezetrészek végén röviden összegeztük azok tartalmát.
Kulcsszavak: Az ismeretelsajátítás elősegítésére az egyes fejezetek végén kiemeltük a
fejezetben tárgyalt legfontosabb fogalmakat, kifejezéseket.
Kérdések: Az ismeretanyagnak a kontakt órákon és az egyéni munka során történő feldolgozásához nyújtanak segítséget a fejezetek végén található kérdések.
Gyakorló feladatok: A Gyakorlati modul (5. fejezet) teljesítésének előfeltétele az egyéni
tanulás során megoldandó gyakorló feladatok közül legalább háromnak az oktató által
elfogadott és igazolt teljesítése. A Gyakorló feladatok a www.emagyarorszag.hu honlapon
érhetőek el.
Felhasznált irodalmak: A fejezetek végén megjelöltük azokat a használt és hivatkozott irodalmakat, amelyekre a fejezet épült.
Hivatkozott linkek: A fejezetvégi hivatkozások tartalmazzák a használt és hivatkozott
weboldalak címeit is.
Ajánlott irodalmak, linkek: A fejezetekhez kapcsolódó, a tudásanyag bővítésére szolgáló
irodalmak és weboldalak további információkat nyújtanak az egyes témák iránt érdeklődők számára.
A tankönyv anyaga e-Learning formában a www.emagyarorszag.hu honlapon is elérhető,
ahogyan a gyakorló feladatok mellett az elsajátított ismeretek elmélyítését elősegítő
tesztfeladatok is.
eTanácsadó
Kedves eTanácsadó!
Reméljük, egy sikeres tanulási folyamat végén képes leszel majd közösséged segítségére lenni;
meggyőzni másokat is arról, hogy az információs társadalomban lehet ugyan internet nélkül élni, de
az internet használatával érdemesebb! Bízva abban, hogy ehhez tankönyvünk is hozzájárul, a Kiadó
és a Szerzők nevében kívánok eredményes felkészülést:
Szekszárd, 2009. március 7.
a Szerkesztő
eTanácsadó
VI
3. ALLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATASOK
]
.eTanácsadó
3.3 A SZOCIÁLIS E-SZOLGALTATASOK
3.3.1.
3.3.2.
3.3.3.
3.3.4.
3.3.5.
Az internet megjelenése, szerepe a szociális szolgáltatásokban
Egészségügyi és szociális szolgáltatások
A nyugdíjbiztosítási ügyintézés
Foglalkoztatás (Munkanélküliség, álláskeresés, munkaügyi szolgáltatások)
A szociális ellátás minőségének javítása az információ és az információs technológia jobb felhasználásával
3.3.6. IKT-eszközök a segítő folyamatban
3.3.
A szociális e-Szolgáltatások
3.3.1. A z internet megjelenése, szerepe a szociális szolgáltatásokban
Ha a szociális e-szolgáltatásokról szólunk, kiindulópontnak tekinthetjük a 2000 márciusában megrendezett lisszaboni csúcson deklarált stratégiát: az Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb, tudásalapú társadalmává kell válnia. Ehhez igazodtak a megfogalmazott célok is:
• bekapcsolódási lehetőséget biztosító, dinamikus, tudásalapú gazdaság létrehozása,
• felgyorsított, fenntartható gazdasági növekedés megteremtése,
• a gazdaság- és szociálpolitika terén a teljes foglalkoztatottság elérése, illetve a munkanélküliségnek a legjobb teljesítményt elért országok szintjére való csökkentése,
• a szociális védelmi rendszer modernizációja.
Az eszközök között pedig a tudásalapú gazdaságot előkészítő gazdasági reform, az emberekbe, az
emberi tudásba való befektetés mellett - az unió történetében nem először - alapvető értékként
jelent meg az európai szociális modell, a társadalmi integráció erősítése.
A esélyegyenlőséget szolgáló Társadalmi integráció (e-Befogadás, e-lnclusion) programja célul tűzi:
„1. A humán infrastruktúra megteremtését az E-esély pontok és IT-mentori rendszer kiépítésén
keresztül: azaz olyan közösségi hozzáférési pontok hálózatának kialakítását, ahol nem csak az
IKT-eszközök speciális használatának igényei elégíthetők ki, hanem a kiemelt célcsoportokat és
a segítségül hívható infokommunikációs technológiát is jól ismerő IT mentor (szociális munkásba oltott informatikus) szakember is elérhetővé válik.
2. A fogyatékkal élők normatív támogatási rendszerének kialakítását az otthoni és a közösségi
pontokon történő hozzáférés és a használat elősegítésének érdekében.
3. A célcsoportokkal foglalkozó, elsősorban civil szervezetek részben normatív alapú támogatását, valamint a hátrányos helyzetűek eszközellátásakor igénybe vehető adókedvezmények
(szja, vállalkozási adó) biztosítását
4. A hátrányos helyzetűek specifikus oktatását, képzését, foglalkoztatását." (MITS)
Az említett célokat az Esélyegyenlőség főirányba illeszkedő kiemelt ágazati programok révén tervezte
megvalósítani a Magyar Információs Társadalom Stratégia - alapvetően a kiemelt célcsoport tagjai
számára (az idősek, a fogyatékos személyek, a romák, a digitális megosztottság szempontjából
hátrányos helyzetben lévők):
4
3. ALLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATASOK
3
„eTanácsadó
• IT mentor program (nyilvános közösségi helyek szakképzett személyzetének felkészítése, a mentorok foglalkoztatási rendszerének kidolgozása, a mentori hálózat működtetése);
• eszközhöz juttatás (speciális csoportok és egyének IKT-eszközökhöz és internet eléréshez
jutásának támogatása, a megfelelő feltételrendszer megteremtése)
• e-Esély (az Információs Társadalomban a speciális kulturális esélyegyenlőség megteremtése,
mely csökkenti a jövedelemkülönbségek, földrajzi és öröklött hátrányok okozta kulturális távolságokat, esélyt ad a kultúra értékeihez való hozzájutás minél szélesebb körű biztosítására,
a tájékoztatásra és a befogadási készség fejlesztésére)
• eEgészség esélyegyenlősége (az e-Ernyő programhoz kapcsolódva egészségügyi és szociális
információs szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása fogyatékkal, hátránnyal élők számára, kapcsolódva az e-Ernyő programhoz
Az ágazati stratégiák mind a szolgáltatások, mind a tartalom területén meghatározzák azokat a
célokat, amelyeket az Információs Társadalom megvalósulása, a társadalmi integráció szempontjából fontosnak tartanak.
Érdemes először a szociális e-Szolgáltatások elektronikus közszolgáltatási körét áttekinteni. Az EU
20/25 (Magyarországon 27) leggyakrabban keresett elektronikus közszolgáltatás között számos a
széles értelemben vett szociális területhez sorolható. Csoportosíthatjuk őket a MITS főirányai vagy a
szolgáltatás tárgya, tartalma, a szolgáltatást igénybe vevők alapján. Mi a MITS főirányait is figyelembe véve alapvetően a szolgáltatás tartalma szerinti differenciálást választva adunk ízelítőt a szociális
e-Szolgáltatások világából.
Szociális e-Szolgáltatások (1044/2005. ( V . l l . ) Korm.hat.)
• Egészségügyi és szociális szolgáltatások az egészségüggyel összefüggő szolgáltatások
(pl. interaktív tanácsadás kórházi szolgáltatások elérhetőségéről, kórházi bejelentkezések) a kötelező egészségbiztosítás ellátásai a munkavállalók gyermekei után járó
pótlékok igénylése*
• Nyugdíjbiztosítási szolgáltatások a munkáltatók nyugdíjbiztosítási adatbejelentése
• A foglalkoztatással összefüggő szolgáltatások álláskeresési járadék igénylése az interneten keresztül történő álláskeresés az ÁFSZ állásajánlataiban az állásbejelentés az
ÁFSZ adatbázisába az interneten keresztül a munkavállalók és foglalkoztatók számára
nyújtott szolgáltatások (pl. a munkáltatók bejelentési kötelezettségének elősegítése
vagy a munkavállalók számára betekintési lehetőség biztosítása a róluk benyújtott
információkba)
*2008-tól már a családtámogatási ellátások teljes körére kiterjed (a családi pótlék mellett pl.
a g/ermekgondozási segélyre, a g/ermeknevelési támogatásra és az anyasági támogatásra is).
A szociális e-Szolgáltatások közös jellemzője, hogy:
A. Az elektronikus közszolgáltatások színvonalának tekintetében szinte kizárólag az 1. és 2. elektronikus szinthez tartoznak a négyfokú skálán:
1. vagy kizárólag információs, tájékoztató szolgáltatást nyújtanak, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról (pl.
álláskeresési járadék bejelentése),
2. vagy csak egyirányú interakciót biztosító szolgáltatást tartalmaznak, amely az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, azok ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését jelenti, de a dokumentum benyújtása hagyományos úton
történik (pl. munkáltatók bejelentése a nyugdíjbiztosítási adatokról).
65
Az 1044/2005. ( V . l l . ) Kormányhatározat a fejlesztési elképzelések között fogalmazza meg e
szolgáltatások közül néhány kétirányú interakciót biztosító szolgáltatássá fejlesztését (pl. álláskeresés interneten keresztül az ÁFSZ állásajánlataiban). Az e-Szolgáltatások teljes on-line ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatássá alakítása nem szerepel a közeli e-közigazgatási tervek között.
Mit jelent az, hogy „kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás"?
Ez a közvetlen vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével történő elektronikus
adatbevitelt, a bevitt adatok ellenőrzését jelenti. A középiskolákba, felsőoktatási intézményekbe
történő felvételi jelentkezés során már jelenleg is ez érvényesül (http://www.felvi.hu).
B. Az elektronikus közszolgáltatások elektronikus szolgáltatási szinten való megvalósítására vonatkozó prioritások szerint a munkavállalók gyermekei után járó pótlék kivételével (amely a Ket.-hez
kapcsolódó 3. prioritású közszolgáltatás) a szociális e-Szolgáltatások a 4. és az 5. prioritási csoportba tartoznak. Azaz 2005. december 31-ig legfeljebb részlegesen érték el az adott e-Szolgáltatáshoz
rendelhető lehetséges legmagasabb elektronikus szolgáltatási szintet (4), vagy megvalósításuk az
említett határnapig kérdéses volt, ill. a közszolgáltatás speciális jellegére tekintettel csak részlegesen volt megoldható (5).
_
^^
A szociális e-szolgáltatások legújabb fejlesztési irányait az e-Közigazgatás 2010 Stratégia és
Programterv, a Digitális írástudás Akcióterv (2008-2010), a Szélessáv Akcióterv és az eGazdaság Akcióterv célkitűzéseit szintetizáló Átfogó Informatikai Stratégia jelenti (amely 2008-tól az
infokommunikációs és e-közigazgatás szakterületek irányítását a Miniszterelnöki Hivatalra bízta),
benne az integrált szolgáltatások, az ügyfélorientált szolgáltatások, az elektronikus ügyintézés,
az állampolgári bevonás és a vállalkozások IKT fejlesztése átfogó programokkal. Témánk szempontjából az ügyfélorientált szolgáltatások átfogó program emelendő ki, amelynek részét jelenti a családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése, az egészségügyi és szociális
e-szolgáltatások fejlesztése.
Mivel vizsgálódásunk tárgyát alapvetően a szociális e-Szolgáltatások jelentik, egy-két hivatkozással csak jelezni kívánjuk a hiteles és jó minőségű, közérdekű és szakmai információk, ismeretek
előállítására alapozott elektronikus tartalomszolgáltatások fontosságát (történjen az információnyújtás a lakosság számára az internetes és telefonos ügyfélszolgálati csatornákon, vagy a
szakmai célközönség számára): pl. http://www.magyarorszag.hu. http://www,szmm.gov.hu.
http://www.onvf.hu. http://www.oep.hu.
V
J
3.3.2. Egészségügyi és szociális szolgáltatások
Már az „eEurópa 2005: Információs társadalom mindenkinek" stratégia eEgészség pontja is javasolta az online egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, a 2003-as népegészségügyi munkateiv pedig külön is kiemelte az egészséginformáció jelentőségét. A MITS részeként (az európai uniós
eHealth programmal egyeztetve) az eEgészség stratégia megvalósulása a lakosság életminőségét
közvetlenül befolyásolta az egyén és a közösség egészséggel és szociális helyzettel kapcsolatos
informáltságának és kommunikációs helyzetének javításával, az esélyegyenlőség e területen alkalmazható IKT-eszközeinek használatával.
3. ALLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATÁSOK
]
,eTanácsadó
A stratégia alapvető célja az egyén, a közösség informáltságának és kommunikációs helyzetének
javítása, a lakosság életminőségének emelése. Az egészséggel, betegséggel és szociális állapottal
kapcsolatos
információ, tudás és készségek alkotta információs vagyon birtokában kívánja
növelni az ágazat működési hatékonyságát, megalapozni a magas szintű egészségkultúra és szociális biztonság, a tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslás magyarországi kialakulását,
v
A MITS - s ennek nyomán az Egészségügyi és Szociális Ágazati Informatikai Stratégia - a nemzetközi
gyakorlatot követve együttesen tárgyalta az egészségügyi és szociális elektronikus tartalomfejlesztéseket és e-szolgáltatásokat. Lényeges különbség azonban szempontunkból, hogy míg az egészségügyi ágazatban rendelkezésre állnak azok az alapok, amelyekre az informatikai koncepció épülhet,
a szociális ágazatban annak relatív elmaradottsága miatt gondot kell fordítani az alapinfrastruktúra
nagyobb arányú bővítésére is.
Kiemelt közös cél az egészségügyi és szociális szolgáltatók integrált (interoperábilis) információs
rendszereinek és azok feltételrendszerének fejlesztése, az egészséggel és az egészségügyi, illetve a
szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos közérdekű és szakmai információk, ismeretek előállítása, az
elektronikus tartalomszolgáltatások fejlesztése, rendelkezésre bocsátása a szakmai célközönség
számára.
Feladat az ágazati tudáshasznosítás: az egészségi és szociális helyzet-monitorozó rendszerek, a szolgáltatások minőségét, eredményességét, hatékonyságát monitorozó rendszerek fejlesztése. Ennek
megvalósítását célozzák az e-Egészségügy főirányba illeszkedő kiemelt ágazati programok (mindkét
területen a digitális aláírás feltételeinek létrehozása, a nyilvántartási rendszerek fejlesztése, az
egészségügyben a távdiagnosztika és távgyógyászat, az eRecept, eKórlap, eKonzílium programok, a
fogyatékos személyek hozzáférési esélyeinek növelése az e-egészségügyi szolgáltatásokhoz, szociális
területen a szociális portál megvalósítása). Az egészségügy területén már több jelentős informatikai
projekt megvalósult, azonban ezek eredményei egy komplex nemzeti stratégia keretében hasznosulhatnak a maguk teljességében.
3. ÁLLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATASOK
eTanácsadó
2009. január 31.,
S70fnhat - Maicella napja
ÍD
SZOCIÁLIS ÉS M U N K A Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M
MINISZTÉRIUM
SADTÓ
PÁLYÁZATOK
KIADVÁNYOK
ESEMÉNYEK
KÖZÉRDEKŰ ADATOK
Főoldal » Tájékoztatás, tanácsadás >
Tájékoztatás, tanácsadás
JOGTÁR
ARCHÍVUM
' MAGYARORSZAG HU I
Pénzügyi válság?
START kartyacsaad
TAVMUNKA
I S M t k t I ANYAGOK
Hírek, aktualitások
o Mi mennyi 2009-ben? (pdf)
o 2 0 0 9 . évi munkaszüneti napok
0 Tájékoztató a Lakossági Táiékoztatási és Tanácsadási Osztály 2008. évben
végzett munkájáról és tapasztalatairól (pdf)
0 A Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály jelentése a 2 0 0 8 . IV.
negyedévében végzett munkájáról és tapasztalatairól (pdf)
0 Tájékoztató a rehabilitációs járadék szabályairól, valamint a rokkantsági
nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj és a baleseti iáradé.< szabályainak
változásáról a 2 0 0 - éviLXXXIV. törvény aiapian (2008. januar) (pdf)
c Ügyfél elégedettség kérdéséi (doc)
0 Megtakarítási formák a 2006. j a n u á r i . előtt született gyermekek számára
(pdÓ
c Tájékoztatás a szövetkezeti üzletrészek megszűnéséről
Tájékoztató füzetek
o Tájékoztató a foglalkoztatás fontosabb szabályairól 2 0 0 9 (pdf)
o Családpolitikai szótár
kapcsolódó dokumentum: Családpolitikai kisszótár 2 0 0 9 (pdf)
0 Tájékoztató a gyermekek után járó ellátásokról
kapcsolódó dokumentum: Gyermekek után járó ellátások 2 0 0 9 (pdf)
TAIFKOZTATAS
TANÁCSADÁS
KAPCSOLATOK, CIVIL
SlLRVLttTtK
Személyesen:
Bp. V. Akadémia u. 3.
H-Cs: 9-15, P: 9-13
Telefonon:
Szoóófc ügyek: 331-1594
Mjnkajog: 475-5360
Kapcsolatfelvétel:
online
A szociális informatikai fejlesztések egyik legimpozánsabb eredménye a Szociális Ágazati Információs
Rendszer létrehozása volt. A regisztrációt követően lehetőséget nyújt többek között intézményi és
szociális szakfeladat lekérdezésre, a szociális ellátások elérhetősége tekintetében adatszerzésre,
kistérségi megközelítésre, módszertani munkára (https://teir.vati. hu/szoc_agazat/).
Az eEgészség stratégia egészségügyi és szociális területet érintő célkitűzéseinek elérhetősége
döntő mértékben függ:
• az elektronikus közigazgatás alapjait biztosító infrastruktúra kiépítésének megvalósításától,
• a közösségi hozzáférési lehetőségek számának növekedésétől,
• a digitális írástudás elterjedésétől!
Az egészségügyi, szociális szolgáltatások közül bemutatásra kiválasztott három szolgáltatás három
eltérő hozzáférési utat mutat be az e-szolgáltatások tekintetében.
Egészségbiztosítási TAJ-szolgáltatások
Az előzőekben tárgyalt e-közigazgatáshoz leginkább az egészségbiztosítási e-szolgáltatások kapcsolódnak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), mint országos hatáskörű központi államigazgatási szerv amellett, hogy önálló információs stratégiát készített, az Egészségügyi és Szociális
Ágazati Információs Stratégia megalkotásában is aktív szerepet játszott. Nem véletlen, hogy bizonyos
területeken az OEP információs stratégiai elképzelései megjelennek az ágazat tervében is, mint
hosszútávon egy Egységes Munkaügyi és Társadalombiztosítási Nyilvántartás kialakítása és működtetése.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásai 2. szintű, azaz elektronikusan egyirányú akciót lehetővé tevő,
5. prioritású e-szolgáltatások. Az Ügyfélkapu regisztrációt követően az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár honlapjának lakossági oldalán
(http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34.3319880&_dad=portal&_schema = PORTAL) és a Kormányzati portálon (http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/szolgaltatasok/tai.html) egyaránt elérhetőek.
o
3. ÁLLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGÁLTATÁSOK
^ ^ eTanácsadó
Főoldal • Állampolgár
+
*
Szolgáltatások
+
TAJ-nyilvántartással összefüggő szolgáltatások
SZOLGÁLTATÁS
A A A (31 Gű dSs
KAPCSOLÓDÓ AffYAGOK
HASZNÁLOM A SZOLGÁLTATÁST E»
Intézmény:
Országos Egészségbiztosítási Pénztár
A szolgáltatással a TAJ-nyilvántartással összefüggő információkat
érheti el az OEP-rendszerében:
Regisztráció:
- Betegéletút-lekérdezés
Regisztrációt igényel
- Biztosítási jogviszony lekérdezése [A munkáltató által feltöltött
foglalkoztatott! adatok lekérdezése.)
Módosítás dátuma:
- TAJ-szám érvényességének ellenőrzése
2006, 04. 03.
A szolgáltatással a TAJ-nyilvántartással összefüggő információkat
Hely:
érheti el az OEP-rendszerében, A szolgáltatás használatához
Társadalombiztosítási Azonosító Jelére CTAJ-szárnra) van szükség.
httC5.vv,%v«v.magya'C'S2a3.hü.'ugv-felkapu'
Ü g y i n t é z é s lépései:
Nem találja, amit keresett?
Telefonáljon! Hívja a 139-es
telefonszámot!
Kattintson az oldal címe felett található
Kapcsolódó anyagok feliratra!
írjon nekünk!
0
1. Indítsa el a szolgáltatást ezen az oldalon,
2. Jelentkezzen be az Ugyfelkapun .
3. Válaszon szolgáltatást; TAJ-szám érvényességének
ellenőrzéséhez bármely TAJ-számot megadhat. Naponta három
lekérdezési lehetősége van, Betegéletut és Biztosítási jogviszony
adatokat csak az az Ügyfélkapu-regisztrációval belépett személy
kérdezhet le, aki a regisztráció tulajdonosa, A regisztrációhoz
tartozó TAJ-szám ellenőrzésre kerül. Naponta korlátlan
lekérdezési lehetősége van,
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) TAJ-alapú elektronikus szolgáltatásai közül a betegéletút lekérdezésre, a biztosítási jogviszony lekérdezésére és a TAJ-szám érvényességének ellenőrzésére (TAJ-autorizáció) van lehetőség. A „Biztosítotti jogviszony lekérdezés" és a „Betegéletút
lekérdezés" szolgáltatások a szolgáltatott adatok jellege miatt emelt szintű biztonsági intézkedéseket
és ellenőrzéseket követően (pl. viszontazonosítás az OEP és Ügyfélkapu között) nyújtanak csak hozzáférést az információkhoz. A „TAJ-szám érvényességének ellenőrzése", azaz a TAJ-autorizációs információ azt jelenti, hogy a személyi adatok kezelésére vonatkozó adatvédelmi előírások miatt csak
a megadott kérdéseket lehet feltenni, és azokra egyszerű igen-nem formában lehet választ adni:
• ellenőrizhető egy megadott TAJ szám érvényessége,
• ellenőrizhető, hogy a megadott személyi adatok alapján van-e nyilvántartott személy a TAJ nyilvántartásban és az rendelkezik-e érvényes TAJ számmal,
• ellenőrizhető, hogy a megadott TAJ szám és személyi adatok egyazon személyhez tartoznak-e.
Egészségügyi e-szolgáltatások
Az egészségügyi szolgáltatások (pl. interaktív tanácsadás kórházi szolgáltatások elérhetőségéről,
kórházi bejelentkezések) egyszerű információnyújtást jelentenek (1. szint), és az egészségügyi
intézmények honlapjain találhatjuk meg az említett adatokat.
18
É
Szociális e-szolgáltatások
A szociális e-szolgáltatások közül már 2005-ben a legfontosabb (3. prioritás) a családi pótlék igénylése volt, amely esetében az 1044/2005. ( V . l l . ) Kormányhatározatban jelzett fejlesztés 2008-ban
megvalósult.
Mit jelent az, hogy „kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás"?
jjgf
W
Ez a közvetlen vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével történő elektronikus adatbevitelt,
a bevitt adatok ellenőrzését jelenti. A középiskolákba, felsőoktatási intézményekbe történő felvételi
jelentkezés során már jelenleg is ez érvényesül (http://www.felvi.hu).
A Magyar Államkincstár honlapján, a lakossági portálon érhetőek el ezek a szolgáltatások. A főoldalon a Magánszemélyeknek után a Családtámogatásra klikkelve kiválaszthatjuk az igényelni kívánt
ellátást, esetünkben a családi pótlékot. A jogosultsági feltételek ismertetését követően az ellátás
igénylésének folyamatát, az eljárás menetét, a csatolandó mellékleteket sem kifelejtve kapjuk meg
a tájékoztatást - a jogszabályhely beidézésére is lehetőséget kínálva - , illetve tölthetjük le a szükséges nyomtatványokat (igénylési kérelem, igazolás, stb.)
(http ://www. a I la m ki ncsta r. gov, h u/rovat/130).
jj
•S
Magyar
Államkincstár
Magy
Nyelv / L a n g u a g e / Sprache:
> MAGÁNSZEMÉLYEKNEK/ » IHTÉZMÉNYFKJttK, FENHTARTÓKNAK / > ÖNKORMÁNYZATOKNAK
M
/ • KÖLTSÉGVETÉSI INFORMÁCIÓK
fl
Családi pótlék
Gyermekgondozási
segély
Méltányosságból
megállapítható
gyermekgondozási segély
Gyermeknevelési támogatás
Családi ellátás az EGTtagállamokban
Anyasági támogatás
Ki jogosult családi pótlékra?
Családi pótlékra jogosult:
(a) a v é r szerinti., a z ó r ó k b e f o g a d ó s z ü l ő , a s z ü l ő v e l e g y ü t t
ó r ó k b e kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már f o l y a m a t b a n
van
(a
továbbiakban
nevelőszülő,
együtt;
a gyám, továbbá
szülő),
a nevelőszülő,
az a személy,
a
akihez a
hivatásos
gyermeket
ideiglenes hatállyal elhelyezték ('
)
A g y e r m e k születése esetén
az apát m e g i l l e t ő m u n k a i d ő kedvezmény
aa) a még n e m tanköteles;
A családtámogatási ellátás
valamennyi nyomtatványa
közoktatásról
Diákhitelhez nyújtott célzott
kamattámogatás
élő
h á z a s t á r s , a z a s z e m é l y , aki a s a j á t h á z t a r t á s á b a n n e v e l t g y e r m e k e t
ab) t a n k ö t e l e z e t t s é g e
megszűnéséig
a tanköteles,
szóló
é r t e l m é b e n a z a gyermek, akit az iskola i g a z g a t ó j a
nyilvánított)
(tanköteles
a
rendelkezése
tankotelesnek
3.3.3. A nyugdíjbiztosítási ügyintézés
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság stratégiai célja az egész nemzet és az egyesült Európa
szolgálata a nyugdíjrendszer által nyújtott nagyon nagy időhorizontú szolgáltatások stabilitása, biztonsága, megbízhatósága, hitelessége, pontossága, kiszámíthatósága révén. A nyugdíjbiztosítás nyilvántartása az elmúlt hat év korszerűsítési projektjének végrehajtása során nagy változáson ment
keresztül: a papír alapú nyilvántartások elektronizálásra és központosításra kerültek.
\
Érdemes tudni:
• A központi adatbázisban megtalálhatók a nyugdíjak megállapításához szükséges szolgálati
idő adatok 1959. január l-jétől, a kereseti adatok 1988. január l-jétől.
• A 2001. év során bevezetésre került új nyilvántartási rendszer (KELEN) eredményeként a
nyugdíjbiztosítási ágazaton belüli papír alapú okmányok közötti keresés gyakorlatilag
kiváltásra került.
• Az egész országban 1994. december 5. óta a NYUGDMEG elbíráló rendszerrel történik a
nyugdíjak és nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás igények elbírálása. (A rendszer az igényeket a megállapítás kezdő napján hatályos jogszabályok alapján bírálja el, azaz az életbelépése óta az új szabályok nem leváltják a régi rendszert, hanem „melléépülnek", vagyis
minden egyes jogszabálykövetés a rendszer bővítését jelenti, az új időponttól hatályos
jogszabályok szerint.)
• A lehetséges nyugdíjbiztosítási vagy nyugdíjszerű ellátásfajták közül a bányász egészségkárosodási járadék kivételével mindegyik a NYUGDMEG rendszerben kerül elbírálásra.
V
/
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hogyan kerül a képbe?
Az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság területi szervei a Regionális Igazgatóságok, ahol a
tényleges ügyintézés folyik. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ONYF országos hatáskörrel eljáró igazgatási szerve, amely alaptevékenységében az ország lakosságának közel 1/3-át szolgálja ki azáltal,
hogy 3 millió 50 ezer állampolgár részére folyósítja a megélhetésük alapjául szolgáló 5 és félmillió
forintnyi ellátást.
Az eMagyarország dimenzióihoz illesztendő stratégia összefoglaló neve az eNyugdíj (eügyfél,
eügyvitel, eLearning, eJog, eJogosult, eEurope kompatibilitás), a MITS-ben hangsúlyt kapó kiemelt
ágazati programja a járulékokkal és járulékfizetőkkel kapcsolatos információs rendszerek
fejlesztése, modernizálása.
A kormányhatározat rendkívül visszafogottan állapította meg az e-szolgáltatások körét a nyugdíjbiztosítás területén. Mindössze a munkáltatók bejelentési kötelezettségét említette, mint 2. elektronikus szolgáltatási szintű e-szolgáltatást. Itt és most e szolgáltatásra vonatkozó letölthető adatlapokhoz hozzáférés lehetőségét mutatjuk be, de tudni kell, hogy mind a sajátjogú (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék), mind a hozzátartozói jogon járó (özvegyi
nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói) nyugdíjbiztosítási ellátások esetében megvalósul már az egyirányú interakció. A honlapról letölthetőek és elektronikus úton kitölthetőek az
ügyintézéshez (nyugdíjigényléshez, nyugdíjfolyósításhoz, megállapodáshoz, méltányossági kérelemhez) szükséges dokumentumok, igazolások (http://www.onvf.hu)
71
ü
3. ÁLLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGÁLTATÁSOK
eTanácsadó
Ügyintézési tájékoztató
Jogszabályok
Nyomtatványok és programok
letöltése
Nyugdíjigénylés
Központi honlap »
ADATLAP - a
Nyomtatványok és programok letöltése »
Adatszolgáltatás
évi nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás papír alapon, illetve
elektronikus adathordozón történő teljesítéshez
ADATLAP - a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéséhez
2008-03-20 14:19
Nyugdíjfolyósítás
Adatszolgáltatás
ADATLAP - a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéshez, a vendéglátó üzlet felszolgálója számára
Megál lapodé s
2008-01-17 15:34
Méltányossági kérelem
Nemzetközi nyomtatványok
Programok letöltése
Statisztikák és elemzések
Nemzetkőzi ügyek
Kiadványok
Tájékoztató az Adatlap kitöltéséhez
2003-02-15 08:37
ADATLAP - a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéshez, külföldi munkáltató számára, ha
foglalkoztató képviseletét az Art 7. 5 -ában meghatározott képviselő látja el IKCK1 >
2008-02-15 11:11
Közérdekű adatok (Üvegzseb)
Technikai szolgáltatások
ADATLAP - a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéshez külföldi munkáltató számára, ha
foglalkoztató képviseletét a munkavállaló látja el (KCK2)
2008-02-15 11:11
3.3.4. Foglalkoztatás, képzés (Munka/nélküliség, álláskeresés, munkaügyi szolgáltatások, képzés)
A foglalkoztatás, képzés kulcsfogalom az Információs Társadalom megvalósulása, a társadalmi
integráció és az esélyegyenlőség szempontjából. Ennek megfelelően a stratégák főirányai, programjai, akciói kiemelten kezelték, kezelik. A MITS a gazdasági főirányon belül:
• sürgette a közigazgatáshoz kapcsolódó munkaszervezési, igazgatási feladatok korszerűsítését,
• új szolgáltatások nyújtását a munkaerőpiacon a munkaadói és munkavállalói oldal egymásra
találásához,
• a különböző szempontból hátrányos helyzetű lakossági csoportok szélesebb körű bevonását az
információs és kommunikációs technológiák használatát igénylő feladatok ellátásába.
A megvalósulás érdekében:
•
•
•
•
a közigazgatásban átfogó, integrált információs rendszereket alakít ki,
létrehozza és működteti az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást,
egy integrált munkabörze kialakításának első lépéseként távmunkabörzét hoz létre,
a munkanélküliség megelőzése és kezelése érdekében fejleszti az informatikai ismereteket és az informatikai eszközök használatához kapcsolódó készségeket,
• elektronikus közmunka programokat indít,
• valamint támogatja a hátrányos helyzetűek munkavállalását a korszerű eszközöket
használó szektorokban.
V
J
3. ALLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATÁSOK
j
,eTanácsadó
Cél/prioritás
1 . TELJES FOGLALKOZTATOTTSÁG
A munkaerő kínálat növelése aktív öregedés
A bejelentés nélküli munkavégzés
legális foglalkoztatássá történő
transzformálása
A tipikus munkavégzési formák
elterjesztése
2 . A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ ÉS BEVONÁS
ERŐSÍTÉSE
A munkaerőpiacon hátrányos
helyzetű emberek integrációjának
támogatása, küzdelem
a diszkrimináció ellen.
3 . AKTÍV ÉS MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK A
MUNKANÉLKÜLIEK ÉS AZ INAKTÍVAK
RÉSZÉRE
A vállalkozóvá válás és a munkahelyteremtés elősegítése
4 . TÖBB HATÉKONYABB BERUHÁZÁS A
HUMÁN TŐKÉBE, STRATÉGIÁK AZ EGÉSZ
ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRA
5 . NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG
ÉRVÉNYESÍTÉSE
6 . A MUNKAVÉGZÉS ATTRAKNVITÁSÁNAK
NÖVELÉSE A MUNKAJÖVEDELMEN
KERESZTÜL VALÓ ÖSZTÖNZÉSSEL
7 . A FOGLALKOZÁSI ÉS TERÜLETI
MOBIUTÁS NÖVELÉSE,
A MUNKAKÖZVETÍTÉS JAVÍTÁSA
8 . A MUNKA MINŐSÉGÉNEK
ÉS TERMELÉKENYSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
Informatikai feltételek
e-Projektek
e-közigazgatás
Információkhoz való
hozzáférés biztosítása
szélessávú
internet-hozzáférés
A munkaügyi nyilvántartási
rendszer kialakítása
(„Munkakártya projekt")
e-írástudás
e-tanulás
Információkhoz való
hozzáférés biztosítása
szélessávú
Internet-hozzáférés
Távmunka
Távoktatás
Képzésből a munkahelyre
projektek
e-gazdaság
e-kereskedelem
elektronikus aláírás
Információkhoz való hozzávérés
biztosítása,
szélessávú internethozzáférés
Távmunka
Távoktatás
e-írástudás
e-tanulás
Információkhoz való
hozzáférés biztosítása
szélessávú
internet-hozzáférés
Távoktatás
e-írástudás
e-tanulás
Információkhoz való
hozzáférés biztosítása
szélessávú
internet-hozzáférés
Távmunka
Távoktatás
Képzésből a munkahelyre
projektek
Biztonságos hálózat,
e-munka,
elektronikus elszámoló
rendszerek, e-fizetés
e-munka
e-üzlet
e-biztonság
e-kormányzat
Információkhoz való hozzáférés
biztosítása,
szélessávú internet-hozzáférés
Munkaügyi portál
EURES kapcsolat
Biztonságos hálózat,
e-munka, elektronikus elszámoló
rendszerek, e-fizetés
e-munka, e-üzlet, e-biztonság
22
)
3. ALLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATASOK
,eTanácsadó
A programok között szerepelt a munkaügyi portál létrehozása, amely már 2005-ben e-szolgáltatásként nevezte meg az álláskeresést, az állásbejelentést, a munkanélküli ellátás igénylését, a
munkáltatói bejelentési kötelezettséget, a munkavállalók számára betekintési lehetőség biztosítását.
Az informatikai fejlesztések eredményeként létrejött munkaügyi portál, az Állami Foglalkoztatási
Szolgálat honlapja strukturáltan a munkaadók számára e-szolgáltatásként nyújtja az állásbejelentési
nyomtatványokhoz (munkaerőigény-bejelentőlap, foglalkoztató adatlap) való hozzáférést, az álláskeresők számára pedig a képzésekről, támogatásokról, szolgáltatásokról, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyek akkreditációs eljárásáról szóló információt. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapjáról a munkanélküli ellátások (álláskeresési járadék, álláskeresési
támogatás, vállalkozói járadék) igénylőlapja kinyomtatható, de az ügy indításához és intézéséhez
személyes megjelenés szükséges: a kitöltött, aláírt nyomtatvány az ellátás megállapítására jogosult
regionális munkaügyi központ kirendeltségén nyújtható be
(http://wvw^.afsz.hu/engine.aspx?page=allaskeresoknek).
i
^^
l
Állami Foglalkoztatási Szolgálat
ÁFSZ
Elfsleitsa islsz.6
ÁFSZ Portál»Áláskeresóknek»ÁBásajénlalok
»Engfeh
»Keresés
: ;
T á j é k o z t a t ó [ W O R D 235KB]
Állásajánlatok
WAP portái
Információk as álláskeresésről, valamint az elmentett keresések létrehozásával és az automatikus értesítések
beá irtásával kapcsolatban
Magán-mui
MunkaerőAlkalmi
Munkavállalás az EU/EGT
Támogatások
Álláskeresés
Állas-aaatbáztsunkban a munkaügyi kirendeltségeken rögzített álláslehetőségek között bongeszhet A találatok részletes
Bejelentkezett látogatónknak lehetőségük van a keresési fettételek eltárolására. Metve értesséskérést áíühsínak be
Ezen szolgáltatás seglseoevel meghatározott időközönként e-maa üzenetet kaohatnak az elmentett keresési
feltéteteknek megfefeö új ái'isokrcl
Ha Ón az eitáro? lekérdezésekhez aöctt meg értesiésKerésefcet mnen megváltoztathatja azok tui
igyakoriságát, érvényességét) feifuggssztheti működésükéi vagy akár teröíieti is azokat.
EUátásck
Hasznos tudnivalók
Számomra úgy tűnik, az eddig ismertetett egészségügyi és szociális
szolgáltatások egyike sem tart még ott, ahol az elektronikus úton történő
felvételi jelentkezést lehetővé tevő honlap. Jól gondolom?
'^SS? \
- 1 7
Nagyon jó a meglátásod. A középiskolába vagy felsőoktatási intézménybe jelentkezés (az adóbevalláshoz hasonlóan) 1. prioritási csoportba sorolt, 3. elektronikus szolgáltatási szintű, azaz kétirányú
interakciót biztosító szolgáltatás. Az elektronikus ügyintézés során közvetlen vagy ellenőrzött kitöltésű
dokumentum segítségével történő elektronikus adatbevitellel találkozunk. Ebben az esetben tényleg
ki sem kell mozdulnod, úgy intézheted a jelentkezési lap letöltését és visszaküldését. Az ügy
indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés hagyományos módon történik (www.felvi.hu)
Felvéleliaii szeretnék
ftlv^i
Felvi-rangsor
S»ki»resó
A Z ÉN F E L V I H - B e l é p é s
Felhasználónév
Egyetemek, főiskolák
Segíthetünk?
Az e-felvételi
Szakleírások
Statisztikák, rangsorok
E-felvételi
E-felvételi
KERESÉS
folyamata
Felvétel, eljárás
Felvételi tájékoztató
- Érettségivel
Diploma
után
» Jogi háttér
Kapcsolódó cikkek:
-Laptopot lehet nyerni az e-felvéti
Segíthetünk?
E-felvételi
Dokumentumkezelés
Gyakori
Fogalomtár
3.3.5. A szociális ellátás m i n ő s é g é n e k j a v í t á s a az információ és az
technológia j o b b felhasználásával
információs
Az Információs Társadalom, mint jövőkép - már többször és több megközelítésben is megfogalmazódott - elválaszthatatlan a társadalmi integrációs folyamatoktól, az esélyegyenlőség kérdésétől.
Megvalósulása előfeltétele egy lakossági életminőségváltozásnak, illetve a szociális ellátás színvonala minőségi javításának.
A hiteles és jó minőségű közérdekű és szakmai információk nyújtása a szakma és a szélesebb nyilvánosság számára hozzájárulhat a lakossági életminőség változásához. Az ország területét lefedő
hozzáférési pontok hálózatának kialakítása megfelelő infrastrukturális feltételeket biztosít a hátrányos helyzetben lévők számára is a világhálón elérhető szolgáltatásokhoz történő hozzáférésre.
A növekvő számú egészségügyi és e-szolgáltatások, a színvonalas tartalomszolgáltatások lehetőséget nyújtanak a mind szélesebb körű szolgáltatás igénybevételre. A motiváció felkeltése hozzájárul a
szolgáltatásokat igénybevevők körének bővüléséhez: lehetőséget nyújt a lemaradóban lévő társadalmi csoportok, egyének, kisközösségek bevonására az információs társadalom eszközeinek és szolgáltatásainak használatára.
3.3.6. Az IKT-eszközök a segítő folyamatban
Hátrányos helyzetű egyénekről, csoportokról több megközelítésben is szólhatunk. Mást ért alatta a
jog, mást a szociológia, a pedagógia, és másként határozzák meg a stratégiai dokumentumok.
Természetesen vannak egyezések is, hiszen ha a digitális megosztottság, vagy másként a „digitális
hátrányos helyzet" fogalmát vizsgáljuk, az érintettek csoportjai hasonlóságot mutatnak a szociológia
és a jog által meghatározott körrel:
•
•
•
•
•
•
idősek
fogyatékos személyek
munkanélküliek
romák
gyermekek
kistelepülések lakói
Számos program, állami vagy civil kezdeményezés, jó gyakorlat vállalja fel az említett csoportok
motiválásának, képzésének, az eBefogadás kapcsán tárgyalt társadalmi integrációjának segítését.
75
Az idősek számára az IKT-eszközök segítséget jelenthetnek az elmagányosodás megelőzésében, a
szellemi frissesség, az érdeklődés, a nyitottság megőrzésében és egyben kapcsolati tőkét jelenthet
számukra. Sorolni lehet azokat a képzéseket, amelyek az idősek számára sikerrel adtak lehetőséget
minderre. A fogyatékos személyek számára az IKT-eszközök esélyt adhatnak a munkavállalásra (távmunka), a közösségi kapcsolatok erősítésére (akár a virtuális közösségek gazdag világa révén). Az
IKT-eszközök segítséget jelentenek az információszerzésben (pl. akadálymentesített oldalak).
Alapítványi, egyesületi és kormányzati kezdeményezések is hozzájárulnak az eredményességhez. A
romák számára az IKT-eszközhasználat segítséget nyújt mindazon területeken a hátrányok
leküzdésére, amelyek társadalmi integrációjuk lehetséges akadályait jelentik. A halmozottan
hátrányos helyzetű családban élő gyermekek esetében is kitörési pont, támasz és segítség lehet. Az
álláskeresők a bemutatott szociális szolgáltatások alapján is lehetőségnek tekinthetik (álláskeresés,
távmunka, stb.).
Mi a helyzet az apró, elöregedő, „alig lélekszámú" falvakkal?
-
R
A kistelepülések többsége jelentős gazdasági problémákkal, stratégia hiányából fakadó napi
kényszer döntéshozatallal küzd. Ezt tovább terheli a földrajzilag szétszórt elhelyezkedés, a nagy
távolságok, a lassú és magas költséggel működő informatikai lehetőségek, valamint a megnövekedett információ igény. A problémák kezelését, az EU csatlakozásból származó feladatok
megoldását segíti az információs társadalom stratégiájának kiterjesztése az agrár- és vidékfejlesztési területekre. Jelentősen hozzájárul a szereplők információs szintjének emeléséhez,
a kommunikáció bővítéséhez, a helyi, kistérségi tudásmenedzsment, kialakulásához, a networkön alapuló munka elterjedéséhez.
Az infokommunikációs technológiai eszközök azonban csak lehetőséget jelentenek az integrációra,
de önmagukban nem valósítják meg azt. A kirekesztetteknek, lemaradóknak szükségük van ehhez
személyi segítőre. Valakire, aki otthonosan mozog a digitális világban, de otthon abban a közösségben van, amelynek tagjait az információs társadalom polgáraivá kívánja avatni. Ebben a hosszabbrövidebb, de mindig közösségben zajló (eMagyarország Pont, teleházak, egyesületek, alapítványok)
szocializációs folyamatban nevezzük bár mentornak vagy tanácsadónak, neki van meghatározó
szerepe, felelőssége nemcsak az információs tudás, hanem egy ehhez társuló értékrend közvetítőjeként.
Összefoglalás: Az Információs Társadalom, mint jövőkép - már többször és több megközelítésben is megfogalmazódott - elválaszthatatlan a társadalmi integrációs folyamatoktól, az esélyegyenlőség kérdésétől. Megvalósulása előfeltétele egy lakossági életminőség változásnak, illetve a
minőségi szociális ellátás megvalósításának. Az egészségügyi és szociális e-szolgáltatások, a nyugdíjbiztosítási ügyintézés és a foglalkoztatással összefüggésben nyújtott e-szolgáltatások egy ehhez
történő hozzájárulás folyamatának állomásai. Bár az IKT-eszközöknek fontos szerepe van a hátrányos helyzetű csoportok, személyek integrálása során, annak eredményességéhez a közösségi szocializáció folyamatában egy segítő, tanácsadó közreműködésére is szükség van.
Kulcsszavak: e-Kormányzat, szolgáltató állam, e-Magyarország, E-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv, E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv, E-közigazgatás Program 20082010, back-office, front-office, e-lnfoszabadság, közadatkereső, közadat-szolgáltatás, Központi
Elektronikus Szolgáltató rendszer (KESZ), elektronikus kormányzati gerinchálózatot (EKG), kormányzati portál, kormányzati ügyféltájékoztató központ (KÜK), elektronikus ügyfélkapu, ügyfélkapu2,
hivatali kapu, Ket., elektronikus tájékoztató szolgáltatás, információs tájékoztató szolgáltatás, egy-
3
3. ALLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATÁSOK
eTanácsadó
irányú akciót biztosító szolgáltatás, kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás, teljes online tranzakciót biztosító szolgáltatás, targetizációs szint, ügyfélkapu regisztráció, e-adóbevallás, APEH regisztráció, ABEV program, értesítési tárhely, tartós tár, eBEV-szolgáítatások, Átfogó Informatikai Stratégia,
információs vagyon, ágazati tudáshasznosítás, Szociális Ágazati Informatikai Rendszer, szociális
portál, munkaügyi portál
Kérdések:
1. Milyen tartalmi elemeket foglal magában az e-Kormányzat (e-Közigazgatás) fogalma?
2. Melyek a hagyományos (bürokratikus) és a szolgáltató állam közötti, alapvető megkülönböztető
jegyek?
3. Milyen előnyökkel jár az internet megjelenése az állami szférában?
4. Milyen jelentéstartalmat takar az e-Magyarország meghatározás?
5. Milyen kihívásokkal kell megküzdeni az e-Magyarország építése, fejlesztése időszakában?
6. Milyen jelentéstartalmat takar a „back-office" és a „front-office" kifejezés?
7. Milyen kapcsolati hálót kell kialakítani a hatékony e-Kormányzat kialakításához, működtetéséhez?
8. Milyen eredményeket ért el az E-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv?
9. Milyen fő tartalmi elemeket foglal magában az E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv
és az E-közigazgatás Program 2008-2010?
10. Milyen jelentéstartalmat takar az e-lnfoszabadság ma Magyarországon és mely törvények építik
ki annak alapvető feltételrendszerét?
11. Mi indokolta a magyar közadatkereső rendszer kiépítését, vannak-e speciális feltételei a használatának?
12. Hogyan segíti elő az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény az állampolgári jogismeret és jogtudat fejlesztést?
13. Milyen feltételek együttes fennállása, fejlesztése szükséges a magas színvonalú e-közszolgáltatások kialakításához, működtetéséhez?
14. Milyen fő jogalkotási lépéseken keresztül nyílt meg az út hazánkban az elektronikus ügyintézés
elterjedése előtt?
15. Melyek az ügyfélkapun keresztül igénybe vehető, leggyakrabban használt e-közszolgáltatások?
16. Ki, hogyan és milyen anyagi feltételek mellett nyithat személyes ügyfélkaput?
17. Milyen fajtájú és szintű e-közszolgáltatások vehetők igénybe jelenleg az adóigazgatás területén?
18. Milyen eltérések jellemzik az egészségügyi (és szociális) szolgáltatásokat az ipari és az információs társadalomban?
19. Melyek a szociális szolgáltatások közös jellemzői?
20. Hogyan járulhat hozzá az információ és az információs technológia a szociális ellátás minőségénekjavításához?
Gyakorló feladatok: www.m a gva ro rsza g. h u
Felhasznált irodalmak:
• Badics Beatrix, Bana Katalin, Borovitz Tamás, Csótó Mihály, Janics Edina, Kolin Péter, Mogyorósi Zsuzsanna, Molnár Szilárd, Ökrös Csaba, Rab Árpád Szörény, Sárközi Attila Csaba,
Slemmer László, Somogyi Edit, Szaplonczai Csaba: eTanácsadó Kézikönyv. (Készült a GKM
szakmai vezetésével). III. átdolgozott kiadás. 4C Hungary, Hn., én.
• Borovitz Tamás-Csótó Mihály-Juhász Lilla-Molnár Szilárd-Rab Árpád-Székely Levente: Elektronikus közigazgatás - éves jelentés 2006. In: Információs Társadalom. E-közigazgatás (VII)
2007/1. 61-85.
• Budai Balázs Benjámin szerk.: E-government, avagy kormányzati és önkormányzati kihívások
az online demokrácia korában, Aula Kiadó, Budapest, 2002.
3. ALLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATÁSOK
3
„eTanácsadó
Eckert Bálint: Az Eészségügyi Ágazat Szociális Információs Stratégiájának megalapozása. Szociális
Ágazati Informatika. 2005.
Köteles Bernadett (szerk.): Bevezetés az elektronikus közigazgatás ismereteibe. Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez. Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási
Képzési Központ ROP 3.1.1 Programigazgatóság, Budapest, 2007.
Felhasznált linkek:
A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren nyújtandó e-kormányzati szolgáltatások körének
meghatározása, valamint a MeH stratégiai feladatai a szolgáltatások kiépítésében Összefoglaló
jelentés IQSYS Rt 2006. december 31. www.ekk.gov.hu/hu/umft/binarisok/20071207bpps
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény indokolása
http://www.fvm.hu/doc/upload/200601/2005_90joivenyjndokolas.pdf
E-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv
http://misc.meh.hu/binary/6392_letoltheto_strategia_rovat_ekormanyzat_strategia.pdf
E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv
http://www.ekk.gov.hu/hu/ekk/letoltheto?elem = 50&lap = l
E-közigazgatás Program 2008-2010
http://www.ekk.gov.hu/hu/ekk/letoltheto?elem = 50&lap = l
Elektronikus közigazgatás éves jelentés 2006.
http://www.ittk.hu/web/docs/inK_EKQZIG_2006.pdf
http://kozadattar.hu
http://nrt.bm.hu
http://www.afsz.hu
http ://www. a 11 a m ki n csta r. gov, h u
http://www.apeh.hu
http://www.birosag.hu/engine.aspx?page = anonim
http://www.ekk.gov.hu
http://www.emagyarorszag.hu
http://www.felvi.hu
http://www.kozlonvok.hu
Magyar Információs Stratégia (MITS)
http://www.emagyarorszag.hU//kepek/upload/2007-06/mits.pdf
Szittner Károly (2007): A központi elektronikus szolgáltató rendszer szabályozása Jegyző és
Közigazgatás IX/4.
http://www.jegyzo.hu/kozponti-elektronikus-szolgaltato-rendszer-szabalyozasa
Tájékoztató a központi elektronikus szolgáltató rendszerről
http://www.ekk.gov.hu/hu/eonkormanyzat/letoltes/e_onk_KR_osszefoglalo_070808.pdf
Tózsa István (2008): E-Government - elektronikus közigazgatás
http ://www. matud. i if. h u/08j u 1/05. htm I