Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                

2009 Szociális e-Szolgáltatások

fft ft ^l' • Dr. Béres István - Dr. Nagy Janka Teodóra - Németh László Ősze József - Walkené Dr. Galambos Erzsébet eTanácsadóknak PTE ILLYÉS G Y U L A FŐISKOLAI KAR SZEKSZÁRD $0059315$ eianácsadó ' n Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva. A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem reprodulkálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető. ISBN 978-963-85316-9-8 © Dr. Béres István - Dr. Nagy Janka Teodóra - Németh László Ősze József - Walkené Dr. Galambos Erzsébet, 2009 Lektorálta: Dr. Bakonyi Péter Szerkesztő: Dr. Nagy Janka Teodóra Technikai szerkesztő: Sági Szilvia Kiadó: NT Nemzetközi Technológiai Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Felelős kiadó: Cseterki Imre igazgató Nyomdai munkák: Páros Print Nyomdaipari és Szolgáltató Bt. Budapest, 2009. Készült: 1000 példányban eTanácsadó Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Dr. Baja Ferenc) IV. Kedves eTanácsadó! (Dr. Nagy Janka Teodóra) V. 1. INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI ALAPISMERETEK 1 1.1. Az információs társadalom (Ősze József) 1.2. EU stratégiák, programok a digitális esélyegyenlőség megteremtése érdekében (Ősze József) 1.3. A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon: a MITS és a hozzá kapcsolódó projektek, „jó gyakorlatok" (Dr. Nagy Janka Teodóra) 1.4. A közösségi informatika fogalma, tartalma, színterei (pl. teleházak, telefalu, eMagyarország pontok) és a társadalmi tőke (Ősze József) 1 10 13 18 2. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS ÉS AZ INTERNET. MINT KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ . . . 2.1. Informatikai alapismeretek (Ősze József) 2.2. Az információs írástudás (Ősze József) 2.3. Az internet, mint kommunikációs eszköz (Ősze József) 2.4. A megszerzett információk iránti felelősség: az internetbiztonság (Németh László) 25 25 29 32 38 3. ÁLLAMI ÉS SZOCIÁLIS e-SZOLGÁLTATÁSOK 3.1. Az állam az interneten (Walkené Dr. Galambos Erzsébet) 3.2. e-Közigazgatás, e-Szolgáltatások (Walkené Dr. Galambos Erzsébet) 3.3. Szociális e-Szolgáltatások (Dr. Nagy Janka Teodóra) 41 41 53 64 4. ELEKTRONIKUS BANK) SZOLGÁLTATÁSOK 4.1. Banki információs rendszerek (Ősze József) 4.2. Elektronikus banki ügyintézés, e-bankolás, e-kereskedelem (Ősze József) 4.3. Információbiztonság (Ősze József) 79 79 85 91 5. GYAKORLATI MODUI 5.1. Az Információs Társadalmi Tanácsadó (eTanácsadó) tevékenység szempontjából szükséges, a képzés során elsajátított elméleti háttértudás gyakorlati alkalmazásának, átadásának eszközrendszere (Dr. Béres István) 5.2. Gyakorlati modulzárás: követelmények, értékelési szempontrendszer, feladatok (Dr. Nagy Janka Teodóra - Walkené Dr. Galambos Erzsébet) 94 94 101 eTanácsadó in ELOSZO Az információs társadalom fejlesztése, a számítógép- és internet használatának elterjesztése kiemelt fontossággal bír hazánk számára mind versenyképességünk, mind az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából. A személyi számítógép, az internet és a különféle digitális eszközök a mindennapi élet részévé váltak, átformálva a kapcsolattartást, a kormányzati munkát, az oktatást, az egészségügyet, a kereskedelmet és az élet számos egyéb területét. A lakossági számítógép- és internet-használatot tekintetve Magyarországnak előrelépésre van szüksége, hiszen a felnőtt lakosság körében a sem számítógépet, sem internetet nem használók aránya még mindig jelentős. Kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy az internethasználat gátja napjainkban leginkább a használati tudás és a motiváció hiányában keresendő. Az információs társadalmi esélyegyenlőség növelése érdekében a kormányzat 2003-ban elindította az eMagyarország Programot, amelynek fő eleme az első szakaszban a közösségi internet hozzáférési helyek - az eMagyarország Pontok - hálózatának létrehozása volt. Az évek tapasztalatai megmutatták, hogy a Pontok hatékony működéséhez, a számítógép- és internethasználattól távolmaradók bevonásához szükség van olyan szakképzett tanácsadókra, akik segítenek az állampolgároknak a megfelelő tudás elsajátításában, az informatikai eszközök használatában és az elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybe vételében. Ennek támogatására indult meg 2007-ben az eTanácsadói rendszer kiépítése, amely a zömében közösségi szolgáltató intézményekben levő eMagyarország Pontok működését segítő szakemberek képzését és egy segítő hálózat kiépítését jelenti. A program sikereként könyvelhetjük el, hogy eddig közel 1100 végzett eTanácsadó be a közösségi internet hozzáférési pontok napi munkájába. kapcsolódott Önök, mint leendő eTanácsadók, munkájukkal nagy mértékben hozzájárulhatnak a digitális írástudás elterjesztéséhez, és ezáltal az állampolgárok megismerhetik az információs társadalom nyújtotta előnyöket, lehetőségeket. Budapest, 2009. március 1. Dr. Baja Ferenc közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ eTanácsadó Kedves eTanácsadó! Szeretettel köszöntünk az Információs Társadalomban, amelynek polgárává válsz, amikor arra vállalkozol, hogy az Információs Társadalmi Tanácsadói alapismeretek készségszintű elsajátítását követően eTanácsadóként segítséget nyújtasz mások számára a digitális írásbeliség megismeréséhez, mindennapi használatához. Tankönyvünk, az Információs Társadalmi Tanácsadói alapismeretek az eTanácsadóvá váláshoz szükséges ismeretek, készségek elsajátításához kíván hozzájárulni tartalmával és szerkezetével is: a törzsanyag a folyó szövegben, a kiegészítő információk a keretes vagy színes háttérben szerepelnek. Amit nagyon fontosnak tartottunk kiemelni, az színes és keretes formában, gyakran táblázatban jelenik meg. Bízunk abban, a tananyag elsajátítását éppen úgy megkönnyíti, miként az eTanácsadóvá válás folyamatát végig kísérő, még tapasztalatlan érdeklődő és már tapasztalt eTanácsadó ©jfigurák kérdés-felelet sorozata. A tankönyv használatának egyszerűsítésére ismétlődő piktogramokat alkalmaztunk: Definíció: A meghatározásokat a szövegben a vastag kiemelés mellett piktogrammal is jelöltük. Összefoglalás: Az egyes fejezetrészek végén röviden összegeztük azok tartalmát. Kulcsszavak: Az ismeretelsajátítás elősegítésére az egyes fejezetek végén kiemeltük a fejezetben tárgyalt legfontosabb fogalmakat, kifejezéseket. Kérdések: Az ismeretanyagnak a kontakt órákon és az egyéni munka során történő feldolgozásához nyújtanak segítséget a fejezetek végén található kérdések. Gyakorló feladatok: A Gyakorlati modul (5. fejezet) teljesítésének előfeltétele az egyéni tanulás során megoldandó gyakorló feladatok közül legalább háromnak az oktató által elfogadott és igazolt teljesítése. A Gyakorló feladatok a www.emagyarorszag.hu honlapon érhetőek el. Felhasznált irodalmak: A fejezetek végén megjelöltük azokat a használt és hivatkozott irodalmakat, amelyekre a fejezet épült. Hivatkozott linkek: A fejezetvégi hivatkozások tartalmazzák a használt és hivatkozott weboldalak címeit is. Ajánlott irodalmak, linkek: A fejezetekhez kapcsolódó, a tudásanyag bővítésére szolgáló irodalmak és weboldalak további információkat nyújtanak az egyes témák iránt érdeklődők számára. A tankönyv anyaga e-Learning formában a www.emagyarorszag.hu honlapon is elérhető, ahogyan a gyakorló feladatok mellett az elsajátított ismeretek elmélyítését elősegítő tesztfeladatok is. eTanácsadó Kedves eTanácsadó! Reméljük, egy sikeres tanulási folyamat végén képes leszel majd közösséged segítségére lenni; meggyőzni másokat is arról, hogy az információs társadalomban lehet ugyan internet nélkül élni, de az internet használatával érdemesebb! Bízva abban, hogy ehhez tankönyvünk is hozzájárul, a Kiadó és a Szerzők nevében kívánok eredményes felkészülést: Szekszárd, 2009. március 7. a Szerkesztő eTanácsadó VI 3. ALLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATASOK ] .eTanácsadó 3.3 A SZOCIÁLIS E-SZOLGALTATASOK 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. Az internet megjelenése, szerepe a szociális szolgáltatásokban Egészségügyi és szociális szolgáltatások A nyugdíjbiztosítási ügyintézés Foglalkoztatás (Munkanélküliség, álláskeresés, munkaügyi szolgáltatások) A szociális ellátás minőségének javítása az információ és az információs technológia jobb felhasználásával 3.3.6. IKT-eszközök a segítő folyamatban 3.3. A szociális e-Szolgáltatások 3.3.1. A z internet megjelenése, szerepe a szociális szolgáltatásokban Ha a szociális e-szolgáltatásokról szólunk, kiindulópontnak tekinthetjük a 2000 márciusában megrendezett lisszaboni csúcson deklarált stratégiát: az Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb, tudásalapú társadalmává kell válnia. Ehhez igazodtak a megfogalmazott célok is: • bekapcsolódási lehetőséget biztosító, dinamikus, tudásalapú gazdaság létrehozása, • felgyorsított, fenntartható gazdasági növekedés megteremtése, • a gazdaság- és szociálpolitika terén a teljes foglalkoztatottság elérése, illetve a munkanélküliségnek a legjobb teljesítményt elért országok szintjére való csökkentése, • a szociális védelmi rendszer modernizációja. Az eszközök között pedig a tudásalapú gazdaságot előkészítő gazdasági reform, az emberekbe, az emberi tudásba való befektetés mellett - az unió történetében nem először - alapvető értékként jelent meg az európai szociális modell, a társadalmi integráció erősítése. A esélyegyenlőséget szolgáló Társadalmi integráció (e-Befogadás, e-lnclusion) programja célul tűzi: „1. A humán infrastruktúra megteremtését az E-esély pontok és IT-mentori rendszer kiépítésén keresztül: azaz olyan közösségi hozzáférési pontok hálózatának kialakítását, ahol nem csak az IKT-eszközök speciális használatának igényei elégíthetők ki, hanem a kiemelt célcsoportokat és a segítségül hívható infokommunikációs technológiát is jól ismerő IT mentor (szociális munkásba oltott informatikus) szakember is elérhetővé válik. 2. A fogyatékkal élők normatív támogatási rendszerének kialakítását az otthoni és a közösségi pontokon történő hozzáférés és a használat elősegítésének érdekében. 3. A célcsoportokkal foglalkozó, elsősorban civil szervezetek részben normatív alapú támogatását, valamint a hátrányos helyzetűek eszközellátásakor igénybe vehető adókedvezmények (szja, vállalkozási adó) biztosítását 4. A hátrányos helyzetűek specifikus oktatását, képzését, foglalkoztatását." (MITS) Az említett célokat az Esélyegyenlőség főirányba illeszkedő kiemelt ágazati programok révén tervezte megvalósítani a Magyar Információs Társadalom Stratégia - alapvetően a kiemelt célcsoport tagjai számára (az idősek, a fogyatékos személyek, a romák, a digitális megosztottság szempontjából hátrányos helyzetben lévők): 4 3. ALLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATASOK 3 „eTanácsadó • IT mentor program (nyilvános közösségi helyek szakképzett személyzetének felkészítése, a mentorok foglalkoztatási rendszerének kidolgozása, a mentori hálózat működtetése); • eszközhöz juttatás (speciális csoportok és egyének IKT-eszközökhöz és internet eléréshez jutásának támogatása, a megfelelő feltételrendszer megteremtése) • e-Esély (az Információs Társadalomban a speciális kulturális esélyegyenlőség megteremtése, mely csökkenti a jövedelemkülönbségek, földrajzi és öröklött hátrányok okozta kulturális távolságokat, esélyt ad a kultúra értékeihez való hozzájutás minél szélesebb körű biztosítására, a tájékoztatásra és a befogadási készség fejlesztésére) • eEgészség esélyegyenlősége (az e-Ernyő programhoz kapcsolódva egészségügyi és szociális információs szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása fogyatékkal, hátránnyal élők számára, kapcsolódva az e-Ernyő programhoz Az ágazati stratégiák mind a szolgáltatások, mind a tartalom területén meghatározzák azokat a célokat, amelyeket az Információs Társadalom megvalósulása, a társadalmi integráció szempontjából fontosnak tartanak. Érdemes először a szociális e-Szolgáltatások elektronikus közszolgáltatási körét áttekinteni. Az EU 20/25 (Magyarországon 27) leggyakrabban keresett elektronikus közszolgáltatás között számos a széles értelemben vett szociális területhez sorolható. Csoportosíthatjuk őket a MITS főirányai vagy a szolgáltatás tárgya, tartalma, a szolgáltatást igénybe vevők alapján. Mi a MITS főirányait is figyelembe véve alapvetően a szolgáltatás tartalma szerinti differenciálást választva adunk ízelítőt a szociális e-Szolgáltatások világából. Szociális e-Szolgáltatások (1044/2005. ( V . l l . ) Korm.hat.) • Egészségügyi és szociális szolgáltatások az egészségüggyel összefüggő szolgáltatások (pl. interaktív tanácsadás kórházi szolgáltatások elérhetőségéről, kórházi bejelentkezések) a kötelező egészségbiztosítás ellátásai a munkavállalók gyermekei után járó pótlékok igénylése* • Nyugdíjbiztosítási szolgáltatások a munkáltatók nyugdíjbiztosítási adatbejelentése • A foglalkoztatással összefüggő szolgáltatások álláskeresési járadék igénylése az interneten keresztül történő álláskeresés az ÁFSZ állásajánlataiban az állásbejelentés az ÁFSZ adatbázisába az interneten keresztül a munkavállalók és foglalkoztatók számára nyújtott szolgáltatások (pl. a munkáltatók bejelentési kötelezettségének elősegítése vagy a munkavállalók számára betekintési lehetőség biztosítása a róluk benyújtott információkba) *2008-tól már a családtámogatási ellátások teljes körére kiterjed (a családi pótlék mellett pl. a g/ermekgondozási segélyre, a g/ermeknevelési támogatásra és az anyasági támogatásra is). A szociális e-Szolgáltatások közös jellemzője, hogy: A. Az elektronikus közszolgáltatások színvonalának tekintetében szinte kizárólag az 1. és 2. elektronikus szinthez tartoznak a négyfokú skálán: 1. vagy kizárólag információs, tájékoztató szolgáltatást nyújtanak, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról (pl. álláskeresési járadék bejelentése), 2. vagy csak egyirányú interakciót biztosító szolgáltatást tartalmaznak, amely az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, azok ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését jelenti, de a dokumentum benyújtása hagyományos úton történik (pl. munkáltatók bejelentése a nyugdíjbiztosítási adatokról). 65 Az 1044/2005. ( V . l l . ) Kormányhatározat a fejlesztési elképzelések között fogalmazza meg e szolgáltatások közül néhány kétirányú interakciót biztosító szolgáltatássá fejlesztését (pl. álláskeresés interneten keresztül az ÁFSZ állásajánlataiban). Az e-Szolgáltatások teljes on-line ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatássá alakítása nem szerepel a közeli e-közigazgatási tervek között. Mit jelent az, hogy „kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás"? Ez a közvetlen vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével történő elektronikus adatbevitelt, a bevitt adatok ellenőrzését jelenti. A középiskolákba, felsőoktatási intézményekbe történő felvételi jelentkezés során már jelenleg is ez érvényesül (http://www.felvi.hu). B. Az elektronikus közszolgáltatások elektronikus szolgáltatási szinten való megvalósítására vonatkozó prioritások szerint a munkavállalók gyermekei után járó pótlék kivételével (amely a Ket.-hez kapcsolódó 3. prioritású közszolgáltatás) a szociális e-Szolgáltatások a 4. és az 5. prioritási csoportba tartoznak. Azaz 2005. december 31-ig legfeljebb részlegesen érték el az adott e-Szolgáltatáshoz rendelhető lehetséges legmagasabb elektronikus szolgáltatási szintet (4), vagy megvalósításuk az említett határnapig kérdéses volt, ill. a közszolgáltatás speciális jellegére tekintettel csak részlegesen volt megoldható (5). _ ^^ A szociális e-szolgáltatások legújabb fejlesztési irányait az e-Közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv, a Digitális írástudás Akcióterv (2008-2010), a Szélessáv Akcióterv és az eGazdaság Akcióterv célkitűzéseit szintetizáló Átfogó Informatikai Stratégia jelenti (amely 2008-tól az infokommunikációs és e-közigazgatás szakterületek irányítását a Miniszterelnöki Hivatalra bízta), benne az integrált szolgáltatások, az ügyfélorientált szolgáltatások, az elektronikus ügyintézés, az állampolgári bevonás és a vállalkozások IKT fejlesztése átfogó programokkal. Témánk szempontjából az ügyfélorientált szolgáltatások átfogó program emelendő ki, amelynek részét jelenti a családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése, az egészségügyi és szociális e-szolgáltatások fejlesztése. Mivel vizsgálódásunk tárgyát alapvetően a szociális e-Szolgáltatások jelentik, egy-két hivatkozással csak jelezni kívánjuk a hiteles és jó minőségű, közérdekű és szakmai információk, ismeretek előállítására alapozott elektronikus tartalomszolgáltatások fontosságát (történjen az információnyújtás a lakosság számára az internetes és telefonos ügyfélszolgálati csatornákon, vagy a szakmai célközönség számára): pl. http://www.magyarorszag.hu. http://www,szmm.gov.hu. http://www.onvf.hu. http://www.oep.hu. V J 3.3.2. Egészségügyi és szociális szolgáltatások Már az „eEurópa 2005: Információs társadalom mindenkinek" stratégia eEgészség pontja is javasolta az online egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, a 2003-as népegészségügyi munkateiv pedig külön is kiemelte az egészséginformáció jelentőségét. A MITS részeként (az európai uniós eHealth programmal egyeztetve) az eEgészség stratégia megvalósulása a lakosság életminőségét közvetlenül befolyásolta az egyén és a közösség egészséggel és szociális helyzettel kapcsolatos informáltságának és kommunikációs helyzetének javításával, az esélyegyenlőség e területen alkalmazható IKT-eszközeinek használatával. 3. ALLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATÁSOK ] ,eTanácsadó A stratégia alapvető célja az egyén, a közösség informáltságának és kommunikációs helyzetének javítása, a lakosság életminőségének emelése. Az egészséggel, betegséggel és szociális állapottal kapcsolatos információ, tudás és készségek alkotta információs vagyon birtokában kívánja növelni az ágazat működési hatékonyságát, megalapozni a magas szintű egészségkultúra és szociális biztonság, a tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslás magyarországi kialakulását, v A MITS - s ennek nyomán az Egészségügyi és Szociális Ágazati Informatikai Stratégia - a nemzetközi gyakorlatot követve együttesen tárgyalta az egészségügyi és szociális elektronikus tartalomfejlesztéseket és e-szolgáltatásokat. Lényeges különbség azonban szempontunkból, hogy míg az egészségügyi ágazatban rendelkezésre állnak azok az alapok, amelyekre az informatikai koncepció épülhet, a szociális ágazatban annak relatív elmaradottsága miatt gondot kell fordítani az alapinfrastruktúra nagyobb arányú bővítésére is. Kiemelt közös cél az egészségügyi és szociális szolgáltatók integrált (interoperábilis) információs rendszereinek és azok feltételrendszerének fejlesztése, az egészséggel és az egészségügyi, illetve a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos közérdekű és szakmai információk, ismeretek előállítása, az elektronikus tartalomszolgáltatások fejlesztése, rendelkezésre bocsátása a szakmai célközönség számára. Feladat az ágazati tudáshasznosítás: az egészségi és szociális helyzet-monitorozó rendszerek, a szolgáltatások minőségét, eredményességét, hatékonyságát monitorozó rendszerek fejlesztése. Ennek megvalósítását célozzák az e-Egészségügy főirányba illeszkedő kiemelt ágazati programok (mindkét területen a digitális aláírás feltételeinek létrehozása, a nyilvántartási rendszerek fejlesztése, az egészségügyben a távdiagnosztika és távgyógyászat, az eRecept, eKórlap, eKonzílium programok, a fogyatékos személyek hozzáférési esélyeinek növelése az e-egészségügyi szolgáltatásokhoz, szociális területen a szociális portál megvalósítása). Az egészségügy területén már több jelentős informatikai projekt megvalósult, azonban ezek eredményei egy komplex nemzeti stratégia keretében hasznosulhatnak a maguk teljességében. 3. ÁLLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATASOK eTanácsadó 2009. január 31., S70fnhat - Maicella napja ÍD SZOCIÁLIS ÉS M U N K A Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M MINISZTÉRIUM SADTÓ PÁLYÁZATOK KIADVÁNYOK ESEMÉNYEK KÖZÉRDEKŰ ADATOK Főoldal » Tájékoztatás, tanácsadás > Tájékoztatás, tanácsadás JOGTÁR ARCHÍVUM ' MAGYARORSZAG HU I Pénzügyi válság? START kartyacsaad TAVMUNKA I S M t k t I ANYAGOK Hírek, aktualitások o Mi mennyi 2009-ben? (pdf) o 2 0 0 9 . évi munkaszüneti napok 0 Tájékoztató a Lakossági Táiékoztatási és Tanácsadási Osztály 2008. évben végzett munkájáról és tapasztalatairól (pdf) 0 A Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály jelentése a 2 0 0 8 . IV. negyedévében végzett munkájáról és tapasztalatairól (pdf) 0 Tájékoztató a rehabilitációs járadék szabályairól, valamint a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj és a baleseti iáradé.< szabályainak változásáról a 2 0 0 - éviLXXXIV. törvény aiapian (2008. januar) (pdf) c Ügyfél elégedettség kérdéséi (doc) 0 Megtakarítási formák a 2006. j a n u á r i . előtt született gyermekek számára (pdÓ c Tájékoztatás a szövetkezeti üzletrészek megszűnéséről Tájékoztató füzetek o Tájékoztató a foglalkoztatás fontosabb szabályairól 2 0 0 9 (pdf) o Családpolitikai szótár kapcsolódó dokumentum: Családpolitikai kisszótár 2 0 0 9 (pdf) 0 Tájékoztató a gyermekek után járó ellátásokról kapcsolódó dokumentum: Gyermekek után járó ellátások 2 0 0 9 (pdf) TAIFKOZTATAS TANÁCSADÁS KAPCSOLATOK, CIVIL SlLRVLttTtK Személyesen: Bp. V. Akadémia u. 3. H-Cs: 9-15, P: 9-13 Telefonon: Szoóófc ügyek: 331-1594 Mjnkajog: 475-5360 Kapcsolatfelvétel: online A szociális informatikai fejlesztések egyik legimpozánsabb eredménye a Szociális Ágazati Információs Rendszer létrehozása volt. A regisztrációt követően lehetőséget nyújt többek között intézményi és szociális szakfeladat lekérdezésre, a szociális ellátások elérhetősége tekintetében adatszerzésre, kistérségi megközelítésre, módszertani munkára (https://teir.vati. hu/szoc_agazat/). Az eEgészség stratégia egészségügyi és szociális területet érintő célkitűzéseinek elérhetősége döntő mértékben függ: • az elektronikus közigazgatás alapjait biztosító infrastruktúra kiépítésének megvalósításától, • a közösségi hozzáférési lehetőségek számának növekedésétől, • a digitális írástudás elterjedésétől! Az egészségügyi, szociális szolgáltatások közül bemutatásra kiválasztott három szolgáltatás három eltérő hozzáférési utat mutat be az e-szolgáltatások tekintetében. Egészségbiztosítási TAJ-szolgáltatások Az előzőekben tárgyalt e-közigazgatáshoz leginkább az egészségbiztosítási e-szolgáltatások kapcsolódnak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), mint országos hatáskörű központi államigazgatási szerv amellett, hogy önálló információs stratégiát készített, az Egészségügyi és Szociális Ágazati Információs Stratégia megalkotásában is aktív szerepet játszott. Nem véletlen, hogy bizonyos területeken az OEP információs stratégiai elképzelései megjelennek az ágazat tervében is, mint hosszútávon egy Egységes Munkaügyi és Társadalombiztosítási Nyilvántartás kialakítása és működtetése. A kötelező egészségbiztosítás ellátásai 2. szintű, azaz elektronikusan egyirányú akciót lehetővé tevő, 5. prioritású e-szolgáltatások. Az Ügyfélkapu regisztrációt követően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjának lakossági oldalán (http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34.3319880&_dad=portal&_schema = PORTAL) és a Kormányzati portálon (http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/szolgaltatasok/tai.html) egyaránt elérhetőek. o 3. ÁLLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGÁLTATÁSOK ^ ^ eTanácsadó Főoldal • Állampolgár + * Szolgáltatások + TAJ-nyilvántartással összefüggő szolgáltatások SZOLGÁLTATÁS A A A (31 Gű dSs KAPCSOLÓDÓ AffYAGOK HASZNÁLOM A SZOLGÁLTATÁST E» Intézmény: Országos Egészségbiztosítási Pénztár A szolgáltatással a TAJ-nyilvántartással összefüggő információkat érheti el az OEP-rendszerében: Regisztráció: - Betegéletút-lekérdezés Regisztrációt igényel - Biztosítási jogviszony lekérdezése [A munkáltató által feltöltött foglalkoztatott! adatok lekérdezése.) Módosítás dátuma: - TAJ-szám érvényességének ellenőrzése 2006, 04. 03. A szolgáltatással a TAJ-nyilvántartással összefüggő információkat Hely: érheti el az OEP-rendszerében, A szolgáltatás használatához Társadalombiztosítási Azonosító Jelére CTAJ-szárnra) van szükség. httC5.vv,%v«v.magya'C'S2a3.hü.'ugv-felkapu' Ü g y i n t é z é s lépései: Nem találja, amit keresett? Telefonáljon! Hívja a 139-es telefonszámot! Kattintson az oldal címe felett található Kapcsolódó anyagok feliratra! írjon nekünk! 0 1. Indítsa el a szolgáltatást ezen az oldalon, 2. Jelentkezzen be az Ugyfelkapun . 3. Válaszon szolgáltatást; TAJ-szám érvényességének ellenőrzéséhez bármely TAJ-számot megadhat. Naponta három lekérdezési lehetősége van, Betegéletut és Biztosítási jogviszony adatokat csak az az Ügyfélkapu-regisztrációval belépett személy kérdezhet le, aki a regisztráció tulajdonosa, A regisztrációhoz tartozó TAJ-szám ellenőrzésre kerül. Naponta korlátlan lekérdezési lehetősége van, Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) TAJ-alapú elektronikus szolgáltatásai közül a betegéletút lekérdezésre, a biztosítási jogviszony lekérdezésére és a TAJ-szám érvényességének ellenőrzésére (TAJ-autorizáció) van lehetőség. A „Biztosítotti jogviszony lekérdezés" és a „Betegéletút lekérdezés" szolgáltatások a szolgáltatott adatok jellege miatt emelt szintű biztonsági intézkedéseket és ellenőrzéseket követően (pl. viszontazonosítás az OEP és Ügyfélkapu között) nyújtanak csak hozzáférést az információkhoz. A „TAJ-szám érvényességének ellenőrzése", azaz a TAJ-autorizációs információ azt jelenti, hogy a személyi adatok kezelésére vonatkozó adatvédelmi előírások miatt csak a megadott kérdéseket lehet feltenni, és azokra egyszerű igen-nem formában lehet választ adni: • ellenőrizhető egy megadott TAJ szám érvényessége, • ellenőrizhető, hogy a megadott személyi adatok alapján van-e nyilvántartott személy a TAJ nyilvántartásban és az rendelkezik-e érvényes TAJ számmal, • ellenőrizhető, hogy a megadott TAJ szám és személyi adatok egyazon személyhez tartoznak-e. Egészségügyi e-szolgáltatások Az egészségügyi szolgáltatások (pl. interaktív tanácsadás kórházi szolgáltatások elérhetőségéről, kórházi bejelentkezések) egyszerű információnyújtást jelentenek (1. szint), és az egészségügyi intézmények honlapjain találhatjuk meg az említett adatokat. 18 É Szociális e-szolgáltatások A szociális e-szolgáltatások közül már 2005-ben a legfontosabb (3. prioritás) a családi pótlék igénylése volt, amely esetében az 1044/2005. ( V . l l . ) Kormányhatározatban jelzett fejlesztés 2008-ban megvalósult. Mit jelent az, hogy „kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás"? jjgf W Ez a közvetlen vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével történő elektronikus adatbevitelt, a bevitt adatok ellenőrzését jelenti. A középiskolákba, felsőoktatási intézményekbe történő felvételi jelentkezés során már jelenleg is ez érvényesül (http://www.felvi.hu). A Magyar Államkincstár honlapján, a lakossági portálon érhetőek el ezek a szolgáltatások. A főoldalon a Magánszemélyeknek után a Családtámogatásra klikkelve kiválaszthatjuk az igényelni kívánt ellátást, esetünkben a családi pótlékot. A jogosultsági feltételek ismertetését követően az ellátás igénylésének folyamatát, az eljárás menetét, a csatolandó mellékleteket sem kifelejtve kapjuk meg a tájékoztatást - a jogszabályhely beidézésére is lehetőséget kínálva - , illetve tölthetjük le a szükséges nyomtatványokat (igénylési kérelem, igazolás, stb.) (http ://www. a I la m ki ncsta r. gov, h u/rovat/130). jj •S Magyar Államkincstár Magy Nyelv / L a n g u a g e / Sprache: > MAGÁNSZEMÉLYEKNEK/ » IHTÉZMÉNYFKJttK, FENHTARTÓKNAK / > ÖNKORMÁNYZATOKNAK M / • KÖLTSÉGVETÉSI INFORMÁCIÓK fl Családi pótlék Gyermekgondozási segély Méltányosságból megállapítható gyermekgondozási segély Gyermeknevelési támogatás Családi ellátás az EGTtagállamokban Anyasági támogatás Ki jogosult családi pótlékra? Családi pótlékra jogosult: (a) a v é r szerinti., a z ó r ó k b e f o g a d ó s z ü l ő , a s z ü l ő v e l e g y ü t t ó r ó k b e kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már f o l y a m a t b a n van (a továbbiakban nevelőszülő, együtt; a gyám, továbbá szülő), a nevelőszülő, az a személy, a akihez a hivatásos gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték (' ) A g y e r m e k születése esetén az apát m e g i l l e t ő m u n k a i d ő kedvezmény aa) a még n e m tanköteles; A családtámogatási ellátás valamennyi nyomtatványa közoktatásról Diákhitelhez nyújtott célzott kamattámogatás élő h á z a s t á r s , a z a s z e m é l y , aki a s a j á t h á z t a r t á s á b a n n e v e l t g y e r m e k e t ab) t a n k ö t e l e z e t t s é g e megszűnéséig a tanköteles, szóló é r t e l m é b e n a z a gyermek, akit az iskola i g a z g a t ó j a nyilvánított) (tanköteles a rendelkezése tankotelesnek 3.3.3. A nyugdíjbiztosítási ügyintézés Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság stratégiai célja az egész nemzet és az egyesült Európa szolgálata a nyugdíjrendszer által nyújtott nagyon nagy időhorizontú szolgáltatások stabilitása, biztonsága, megbízhatósága, hitelessége, pontossága, kiszámíthatósága révén. A nyugdíjbiztosítás nyilvántartása az elmúlt hat év korszerűsítési projektjének végrehajtása során nagy változáson ment keresztül: a papír alapú nyilvántartások elektronizálásra és központosításra kerültek. \ Érdemes tudni: • A központi adatbázisban megtalálhatók a nyugdíjak megállapításához szükséges szolgálati idő adatok 1959. január l-jétől, a kereseti adatok 1988. január l-jétől. • A 2001. év során bevezetésre került új nyilvántartási rendszer (KELEN) eredményeként a nyugdíjbiztosítási ágazaton belüli papír alapú okmányok közötti keresés gyakorlatilag kiváltásra került. • Az egész országban 1994. december 5. óta a NYUGDMEG elbíráló rendszerrel történik a nyugdíjak és nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás igények elbírálása. (A rendszer az igényeket a megállapítás kezdő napján hatályos jogszabályok alapján bírálja el, azaz az életbelépése óta az új szabályok nem leváltják a régi rendszert, hanem „melléépülnek", vagyis minden egyes jogszabálykövetés a rendszer bővítését jelenti, az új időponttól hatályos jogszabályok szerint.) • A lehetséges nyugdíjbiztosítási vagy nyugdíjszerű ellátásfajták közül a bányász egészségkárosodási járadék kivételével mindegyik a NYUGDMEG rendszerben kerül elbírálásra. V / A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hogyan kerül a képbe? Az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság területi szervei a Regionális Igazgatóságok, ahol a tényleges ügyintézés folyik. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ONYF országos hatáskörrel eljáró igazgatási szerve, amely alaptevékenységében az ország lakosságának közel 1/3-át szolgálja ki azáltal, hogy 3 millió 50 ezer állampolgár részére folyósítja a megélhetésük alapjául szolgáló 5 és félmillió forintnyi ellátást. Az eMagyarország dimenzióihoz illesztendő stratégia összefoglaló neve az eNyugdíj (eügyfél, eügyvitel, eLearning, eJog, eJogosult, eEurope kompatibilitás), a MITS-ben hangsúlyt kapó kiemelt ágazati programja a járulékokkal és járulékfizetőkkel kapcsolatos információs rendszerek fejlesztése, modernizálása. A kormányhatározat rendkívül visszafogottan állapította meg az e-szolgáltatások körét a nyugdíjbiztosítás területén. Mindössze a munkáltatók bejelentési kötelezettségét említette, mint 2. elektronikus szolgáltatási szintű e-szolgáltatást. Itt és most e szolgáltatásra vonatkozó letölthető adatlapokhoz hozzáférés lehetőségét mutatjuk be, de tudni kell, hogy mind a sajátjogú (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék), mind a hozzátartozói jogon járó (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói) nyugdíjbiztosítási ellátások esetében megvalósul már az egyirányú interakció. A honlapról letölthetőek és elektronikus úton kitölthetőek az ügyintézéshez (nyugdíjigényléshez, nyugdíjfolyósításhoz, megállapodáshoz, méltányossági kérelemhez) szükséges dokumentumok, igazolások (http://www.onvf.hu) 71 ü 3. ÁLLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGÁLTATÁSOK eTanácsadó Ügyintézési tájékoztató Jogszabályok Nyomtatványok és programok letöltése Nyugdíjigénylés Központi honlap » ADATLAP - a Nyomtatványok és programok letöltése » Adatszolgáltatás évi nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás papír alapon, illetve elektronikus adathordozón történő teljesítéshez ADATLAP - a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéséhez 2008-03-20 14:19 Nyugdíjfolyósítás Adatszolgáltatás ADATLAP - a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéshez, a vendéglátó üzlet felszolgálója számára Megál lapodé s 2008-01-17 15:34 Méltányossági kérelem Nemzetközi nyomtatványok Programok letöltése Statisztikák és elemzések Nemzetkőzi ügyek Kiadványok Tájékoztató az Adatlap kitöltéséhez 2003-02-15 08:37 ADATLAP - a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéshez, külföldi munkáltató számára, ha foglalkoztató képviseletét az Art 7. 5 -ában meghatározott képviselő látja el IKCK1 > 2008-02-15 11:11 Közérdekű adatok (Üvegzseb) Technikai szolgáltatások ADATLAP - a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéshez külföldi munkáltató számára, ha foglalkoztató képviseletét a munkavállaló látja el (KCK2) 2008-02-15 11:11 3.3.4. Foglalkoztatás, képzés (Munka/nélküliség, álláskeresés, munkaügyi szolgáltatások, képzés) A foglalkoztatás, képzés kulcsfogalom az Információs Társadalom megvalósulása, a társadalmi integráció és az esélyegyenlőség szempontjából. Ennek megfelelően a stratégák főirányai, programjai, akciói kiemelten kezelték, kezelik. A MITS a gazdasági főirányon belül: • sürgette a közigazgatáshoz kapcsolódó munkaszervezési, igazgatási feladatok korszerűsítését, • új szolgáltatások nyújtását a munkaerőpiacon a munkaadói és munkavállalói oldal egymásra találásához, • a különböző szempontból hátrányos helyzetű lakossági csoportok szélesebb körű bevonását az információs és kommunikációs technológiák használatát igénylő feladatok ellátásába. A megvalósulás érdekében: • • • • a közigazgatásban átfogó, integrált információs rendszereket alakít ki, létrehozza és működteti az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást, egy integrált munkabörze kialakításának első lépéseként távmunkabörzét hoz létre, a munkanélküliség megelőzése és kezelése érdekében fejleszti az informatikai ismereteket és az informatikai eszközök használatához kapcsolódó készségeket, • elektronikus közmunka programokat indít, • valamint támogatja a hátrányos helyzetűek munkavállalását a korszerű eszközöket használó szektorokban. V J 3. ALLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATÁSOK j ,eTanácsadó Cél/prioritás 1 . TELJES FOGLALKOZTATOTTSÁG A munkaerő kínálat növelése aktív öregedés A bejelentés nélküli munkavégzés legális foglalkoztatássá történő transzformálása A tipikus munkavégzési formák elterjesztése 2 . A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ ÉS BEVONÁS ERŐSÍTÉSE A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek integrációjának támogatása, küzdelem a diszkrimináció ellen. 3 . AKTÍV ÉS MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK A MUNKANÉLKÜLIEK ÉS AZ INAKTÍVAK RÉSZÉRE A vállalkozóvá válás és a munkahelyteremtés elősegítése 4 . TÖBB HATÉKONYABB BERUHÁZÁS A HUMÁN TŐKÉBE, STRATÉGIÁK AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRA 5 . NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE 6 . A MUNKAVÉGZÉS ATTRAKNVITÁSÁNAK NÖVELÉSE A MUNKAJÖVEDELMEN KERESZTÜL VALÓ ÖSZTÖNZÉSSEL 7 . A FOGLALKOZÁSI ÉS TERÜLETI MOBIUTÁS NÖVELÉSE, A MUNKAKÖZVETÍTÉS JAVÍTÁSA 8 . A MUNKA MINŐSÉGÉNEK ÉS TERMELÉKENYSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Informatikai feltételek e-Projektek e-közigazgatás Információkhoz való hozzáférés biztosítása szélessávú internet-hozzáférés A munkaügyi nyilvántartási rendszer kialakítása („Munkakártya projekt") e-írástudás e-tanulás Információkhoz való hozzáférés biztosítása szélessávú Internet-hozzáférés Távmunka Távoktatás Képzésből a munkahelyre projektek e-gazdaság e-kereskedelem elektronikus aláírás Információkhoz való hozzávérés biztosítása, szélessávú internethozzáférés Távmunka Távoktatás e-írástudás e-tanulás Információkhoz való hozzáférés biztosítása szélessávú internet-hozzáférés Távoktatás e-írástudás e-tanulás Információkhoz való hozzáférés biztosítása szélessávú internet-hozzáférés Távmunka Távoktatás Képzésből a munkahelyre projektek Biztonságos hálózat, e-munka, elektronikus elszámoló rendszerek, e-fizetés e-munka e-üzlet e-biztonság e-kormányzat Információkhoz való hozzáférés biztosítása, szélessávú internet-hozzáférés Munkaügyi portál EURES kapcsolat Biztonságos hálózat, e-munka, elektronikus elszámoló rendszerek, e-fizetés e-munka, e-üzlet, e-biztonság 22 ) 3. ALLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATASOK ,eTanácsadó A programok között szerepelt a munkaügyi portál létrehozása, amely már 2005-ben e-szolgáltatásként nevezte meg az álláskeresést, az állásbejelentést, a munkanélküli ellátás igénylését, a munkáltatói bejelentési kötelezettséget, a munkavállalók számára betekintési lehetőség biztosítását. Az informatikai fejlesztések eredményeként létrejött munkaügyi portál, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja strukturáltan a munkaadók számára e-szolgáltatásként nyújtja az állásbejelentési nyomtatványokhoz (munkaerőigény-bejelentőlap, foglalkoztató adatlap) való hozzáférést, az álláskeresők számára pedig a képzésekről, támogatásokról, szolgáltatásokról, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyek akkreditációs eljárásáról szóló információt. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapjáról a munkanélküli ellátások (álláskeresési járadék, álláskeresési támogatás, vállalkozói járadék) igénylőlapja kinyomtatható, de az ügy indításához és intézéséhez személyes megjelenés szükséges: a kitöltött, aláírt nyomtatvány az ellátás megállapítására jogosult regionális munkaügyi központ kirendeltségén nyújtható be (http://wvw^.afsz.hu/engine.aspx?page=allaskeresoknek). i ^^ l Állami Foglalkoztatási Szolgálat ÁFSZ Elfsleitsa islsz.6 ÁFSZ Portál»Áláskeresóknek»ÁBásajénlalok »Engfeh »Keresés : ; T á j é k o z t a t ó [ W O R D 235KB] Állásajánlatok WAP portái Információk as álláskeresésről, valamint az elmentett keresések létrehozásával és az automatikus értesítések beá irtásával kapcsolatban Magán-mui MunkaerőAlkalmi Munkavállalás az EU/EGT Támogatások Álláskeresés Állas-aaatbáztsunkban a munkaügyi kirendeltségeken rögzített álláslehetőségek között bongeszhet A találatok részletes Bejelentkezett látogatónknak lehetőségük van a keresési fettételek eltárolására. Metve értesséskérést áíühsínak be Ezen szolgáltatás seglseoevel meghatározott időközönként e-maa üzenetet kaohatnak az elmentett keresési feltéteteknek megfefeö új ái'isokrcl Ha Ón az eitáro? lekérdezésekhez aöctt meg értesiésKerésefcet mnen megváltoztathatja azok tui igyakoriságát, érvényességét) feifuggssztheti működésükéi vagy akár teröíieti is azokat. EUátásck Hasznos tudnivalók Számomra úgy tűnik, az eddig ismertetett egészségügyi és szociális szolgáltatások egyike sem tart még ott, ahol az elektronikus úton történő felvételi jelentkezést lehetővé tevő honlap. Jól gondolom? '^SS? \ - 1 7 Nagyon jó a meglátásod. A középiskolába vagy felsőoktatási intézménybe jelentkezés (az adóbevalláshoz hasonlóan) 1. prioritási csoportba sorolt, 3. elektronikus szolgáltatási szintű, azaz kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás. Az elektronikus ügyintézés során közvetlen vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével történő elektronikus adatbevitellel találkozunk. Ebben az esetben tényleg ki sem kell mozdulnod, úgy intézheted a jelentkezési lap letöltését és visszaküldését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés hagyományos módon történik (www.felvi.hu) Felvéleliaii szeretnék ftlv^i Felvi-rangsor S»ki»resó A Z ÉN F E L V I H - B e l é p é s Felhasználónév Egyetemek, főiskolák Segíthetünk? Az e-felvételi Szakleírások Statisztikák, rangsorok E-felvételi E-felvételi KERESÉS folyamata Felvétel, eljárás Felvételi tájékoztató - Érettségivel Diploma után » Jogi háttér Kapcsolódó cikkek: -Laptopot lehet nyerni az e-felvéti Segíthetünk? E-felvételi Dokumentumkezelés Gyakori Fogalomtár 3.3.5. A szociális ellátás m i n ő s é g é n e k j a v í t á s a az információ és az technológia j o b b felhasználásával információs Az Információs Társadalom, mint jövőkép - már többször és több megközelítésben is megfogalmazódott - elválaszthatatlan a társadalmi integrációs folyamatoktól, az esélyegyenlőség kérdésétől. Megvalósulása előfeltétele egy lakossági életminőségváltozásnak, illetve a szociális ellátás színvonala minőségi javításának. A hiteles és jó minőségű közérdekű és szakmai információk nyújtása a szakma és a szélesebb nyilvánosság számára hozzájárulhat a lakossági életminőség változásához. Az ország területét lefedő hozzáférési pontok hálózatának kialakítása megfelelő infrastrukturális feltételeket biztosít a hátrányos helyzetben lévők számára is a világhálón elérhető szolgáltatásokhoz történő hozzáférésre. A növekvő számú egészségügyi és e-szolgáltatások, a színvonalas tartalomszolgáltatások lehetőséget nyújtanak a mind szélesebb körű szolgáltatás igénybevételre. A motiváció felkeltése hozzájárul a szolgáltatásokat igénybevevők körének bővüléséhez: lehetőséget nyújt a lemaradóban lévő társadalmi csoportok, egyének, kisközösségek bevonására az információs társadalom eszközeinek és szolgáltatásainak használatára. 3.3.6. Az IKT-eszközök a segítő folyamatban Hátrányos helyzetű egyénekről, csoportokról több megközelítésben is szólhatunk. Mást ért alatta a jog, mást a szociológia, a pedagógia, és másként határozzák meg a stratégiai dokumentumok. Természetesen vannak egyezések is, hiszen ha a digitális megosztottság, vagy másként a „digitális hátrányos helyzet" fogalmát vizsgáljuk, az érintettek csoportjai hasonlóságot mutatnak a szociológia és a jog által meghatározott körrel: • • • • • • idősek fogyatékos személyek munkanélküliek romák gyermekek kistelepülések lakói Számos program, állami vagy civil kezdeményezés, jó gyakorlat vállalja fel az említett csoportok motiválásának, képzésének, az eBefogadás kapcsán tárgyalt társadalmi integrációjának segítését. 75 Az idősek számára az IKT-eszközök segítséget jelenthetnek az elmagányosodás megelőzésében, a szellemi frissesség, az érdeklődés, a nyitottság megőrzésében és egyben kapcsolati tőkét jelenthet számukra. Sorolni lehet azokat a képzéseket, amelyek az idősek számára sikerrel adtak lehetőséget minderre. A fogyatékos személyek számára az IKT-eszközök esélyt adhatnak a munkavállalásra (távmunka), a közösségi kapcsolatok erősítésére (akár a virtuális közösségek gazdag világa révén). Az IKT-eszközök segítséget jelentenek az információszerzésben (pl. akadálymentesített oldalak). Alapítványi, egyesületi és kormányzati kezdeményezések is hozzájárulnak az eredményességhez. A romák számára az IKT-eszközhasználat segítséget nyújt mindazon területeken a hátrányok leküzdésére, amelyek társadalmi integrációjuk lehetséges akadályait jelentik. A halmozottan hátrányos helyzetű családban élő gyermekek esetében is kitörési pont, támasz és segítség lehet. Az álláskeresők a bemutatott szociális szolgáltatások alapján is lehetőségnek tekinthetik (álláskeresés, távmunka, stb.). Mi a helyzet az apró, elöregedő, „alig lélekszámú" falvakkal? - R A kistelepülések többsége jelentős gazdasági problémákkal, stratégia hiányából fakadó napi kényszer döntéshozatallal küzd. Ezt tovább terheli a földrajzilag szétszórt elhelyezkedés, a nagy távolságok, a lassú és magas költséggel működő informatikai lehetőségek, valamint a megnövekedett információ igény. A problémák kezelését, az EU csatlakozásból származó feladatok megoldását segíti az információs társadalom stratégiájának kiterjesztése az agrár- és vidékfejlesztési területekre. Jelentősen hozzájárul a szereplők információs szintjének emeléséhez, a kommunikáció bővítéséhez, a helyi, kistérségi tudásmenedzsment, kialakulásához, a networkön alapuló munka elterjedéséhez. Az infokommunikációs technológiai eszközök azonban csak lehetőséget jelentenek az integrációra, de önmagukban nem valósítják meg azt. A kirekesztetteknek, lemaradóknak szükségük van ehhez személyi segítőre. Valakire, aki otthonosan mozog a digitális világban, de otthon abban a közösségben van, amelynek tagjait az információs társadalom polgáraivá kívánja avatni. Ebben a hosszabbrövidebb, de mindig közösségben zajló (eMagyarország Pont, teleházak, egyesületek, alapítványok) szocializációs folyamatban nevezzük bár mentornak vagy tanácsadónak, neki van meghatározó szerepe, felelőssége nemcsak az információs tudás, hanem egy ehhez társuló értékrend közvetítőjeként. Összefoglalás: Az Információs Társadalom, mint jövőkép - már többször és több megközelítésben is megfogalmazódott - elválaszthatatlan a társadalmi integrációs folyamatoktól, az esélyegyenlőség kérdésétől. Megvalósulása előfeltétele egy lakossági életminőség változásnak, illetve a minőségi szociális ellátás megvalósításának. Az egészségügyi és szociális e-szolgáltatások, a nyugdíjbiztosítási ügyintézés és a foglalkoztatással összefüggésben nyújtott e-szolgáltatások egy ehhez történő hozzájárulás folyamatának állomásai. Bár az IKT-eszközöknek fontos szerepe van a hátrányos helyzetű csoportok, személyek integrálása során, annak eredményességéhez a közösségi szocializáció folyamatában egy segítő, tanácsadó közreműködésére is szükség van. Kulcsszavak: e-Kormányzat, szolgáltató állam, e-Magyarország, E-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv, E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv, E-közigazgatás Program 20082010, back-office, front-office, e-lnfoszabadság, közadatkereső, közadat-szolgáltatás, Központi Elektronikus Szolgáltató rendszer (KESZ), elektronikus kormányzati gerinchálózatot (EKG), kormányzati portál, kormányzati ügyféltájékoztató központ (KÜK), elektronikus ügyfélkapu, ügyfélkapu2, hivatali kapu, Ket., elektronikus tájékoztató szolgáltatás, információs tájékoztató szolgáltatás, egy- 3 3. ALLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATÁSOK eTanácsadó irányú akciót biztosító szolgáltatás, kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás, teljes online tranzakciót biztosító szolgáltatás, targetizációs szint, ügyfélkapu regisztráció, e-adóbevallás, APEH regisztráció, ABEV program, értesítési tárhely, tartós tár, eBEV-szolgáítatások, Átfogó Informatikai Stratégia, információs vagyon, ágazati tudáshasznosítás, Szociális Ágazati Informatikai Rendszer, szociális portál, munkaügyi portál Kérdések: 1. Milyen tartalmi elemeket foglal magában az e-Kormányzat (e-Közigazgatás) fogalma? 2. Melyek a hagyományos (bürokratikus) és a szolgáltató állam közötti, alapvető megkülönböztető jegyek? 3. Milyen előnyökkel jár az internet megjelenése az állami szférában? 4. Milyen jelentéstartalmat takar az e-Magyarország meghatározás? 5. Milyen kihívásokkal kell megküzdeni az e-Magyarország építése, fejlesztése időszakában? 6. Milyen jelentéstartalmat takar a „back-office" és a „front-office" kifejezés? 7. Milyen kapcsolati hálót kell kialakítani a hatékony e-Kormányzat kialakításához, működtetéséhez? 8. Milyen eredményeket ért el az E-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv? 9. Milyen fő tartalmi elemeket foglal magában az E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv és az E-közigazgatás Program 2008-2010? 10. Milyen jelentéstartalmat takar az e-lnfoszabadság ma Magyarországon és mely törvények építik ki annak alapvető feltételrendszerét? 11. Mi indokolta a magyar közadatkereső rendszer kiépítését, vannak-e speciális feltételei a használatának? 12. Hogyan segíti elő az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény az állampolgári jogismeret és jogtudat fejlesztést? 13. Milyen feltételek együttes fennállása, fejlesztése szükséges a magas színvonalú e-közszolgáltatások kialakításához, működtetéséhez? 14. Milyen fő jogalkotási lépéseken keresztül nyílt meg az út hazánkban az elektronikus ügyintézés elterjedése előtt? 15. Melyek az ügyfélkapun keresztül igénybe vehető, leggyakrabban használt e-közszolgáltatások? 16. Ki, hogyan és milyen anyagi feltételek mellett nyithat személyes ügyfélkaput? 17. Milyen fajtájú és szintű e-közszolgáltatások vehetők igénybe jelenleg az adóigazgatás területén? 18. Milyen eltérések jellemzik az egészségügyi (és szociális) szolgáltatásokat az ipari és az információs társadalomban? 19. Melyek a szociális szolgáltatások közös jellemzői? 20. Hogyan járulhat hozzá az információ és az információs technológia a szociális ellátás minőségénekjavításához? Gyakorló feladatok: www.m a gva ro rsza g. h u Felhasznált irodalmak: • Badics Beatrix, Bana Katalin, Borovitz Tamás, Csótó Mihály, Janics Edina, Kolin Péter, Mogyorósi Zsuzsanna, Molnár Szilárd, Ökrös Csaba, Rab Árpád Szörény, Sárközi Attila Csaba, Slemmer László, Somogyi Edit, Szaplonczai Csaba: eTanácsadó Kézikönyv. (Készült a GKM szakmai vezetésével). III. átdolgozott kiadás. 4C Hungary, Hn., én. • Borovitz Tamás-Csótó Mihály-Juhász Lilla-Molnár Szilárd-Rab Árpád-Székely Levente: Elektronikus közigazgatás - éves jelentés 2006. In: Információs Társadalom. E-közigazgatás (VII) 2007/1. 61-85. • Budai Balázs Benjámin szerk.: E-government, avagy kormányzati és önkormányzati kihívások az online demokrácia korában, Aula Kiadó, Budapest, 2002. 3. ALLAMI SZOCIÁLIS e-SZOLGALTATÁSOK 3 „eTanácsadó Eckert Bálint: Az Eészségügyi Ágazat Szociális Információs Stratégiájának megalapozása. Szociális Ágazati Informatika. 2005. Köteles Bernadett (szerk.): Bevezetés az elektronikus közigazgatás ismereteibe. Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez. Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ ROP 3.1.1 Programigazgatóság, Budapest, 2007. Felhasznált linkek: A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren nyújtandó e-kormányzati szolgáltatások körének meghatározása, valamint a MeH stratégiai feladatai a szolgáltatások kiépítésében Összefoglaló jelentés IQSYS Rt 2006. december 31. www.ekk.gov.hu/hu/umft/binarisok/20071207bpps Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény indokolása http://www.fvm.hu/doc/upload/200601/2005_90joivenyjndokolas.pdf E-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv http://misc.meh.hu/binary/6392_letoltheto_strategia_rovat_ekormanyzat_strategia.pdf E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv http://www.ekk.gov.hu/hu/ekk/letoltheto?elem = 50&lap = l E-közigazgatás Program 2008-2010 http://www.ekk.gov.hu/hu/ekk/letoltheto?elem = 50&lap = l Elektronikus közigazgatás éves jelentés 2006. http://www.ittk.hu/web/docs/inK_EKQZIG_2006.pdf http://kozadattar.hu http://nrt.bm.hu http://www.afsz.hu http ://www. a 11 a m ki n csta r. gov, h u http://www.apeh.hu http://www.birosag.hu/engine.aspx?page = anonim http://www.ekk.gov.hu http://www.emagyarorszag.hu http://www.felvi.hu http://www.kozlonvok.hu Magyar Információs Stratégia (MITS) http://www.emagyarorszag.hU//kepek/upload/2007-06/mits.pdf Szittner Károly (2007): A központi elektronikus szolgáltató rendszer szabályozása Jegyző és Közigazgatás IX/4. http://www.jegyzo.hu/kozponti-elektronikus-szolgaltato-rendszer-szabalyozasa Tájékoztató a központi elektronikus szolgáltató rendszerről http://www.ekk.gov.hu/hu/eonkormanyzat/letoltes/e_onk_KR_osszefoglalo_070808.pdf Tózsa István (2008): E-Government - elektronikus közigazgatás http ://www. matud. i if. h u/08j u 1/05. htm I