Drogprevenció

A kötet az ifjúsági szubkultúrákkal és a fiatalkori "devianciákkal" kapcsolatos szociológiai ismereteket foglalja össze. Ismerteti annak a kutatásnak a tapasztalatait, amit az 1980-as évek során ifjúsági szubkultúrákban végeztünk; akkor a szubkultúra kifejezés még használhatónak tűnt.

Magyarországon a kábítószerek, valamint a legálisan hozzáférhető drogok előfordulása jelentősen emelkedik a fiatal- és a gyermekkorosztályokban. Megfigyelhető a droghasználat egyre fiatalabb életkorban történő jelentkezése. A családorvos a családokkal (a szülőkkel és a gyerekekkel) kialakított hosszú távú kapcsolata miatt egyedülálló szerepet játszik a drogprevencióban. Ez a lehetőség azonban mindmáig jórészt kihasználatlan.

Sokan egyértelmûnek fogadják el, hogy a prevenció jó és hasznos dolog, sokan viszont megkérdõjelezik a prevenció hatékonyságát. A kérdés úgy is felvetõdik, hogy
van-e értelme prevencióra pénzt költeni. Nem lenne-e célszerûbb a drogokkal már kapcsolatba került fiatalok segítésére fordítani az így felszabaduló eszközöket. A szakirodalom ezt a „zavarodottságot” visszatükrözi, hiszen számos eredménytelen
programmal találkozunk, illetve kevés olyan programmal, melyeknek a hatékonyságát meggyõzõ módon bizonyították. Ahhoz, hogy egy program hatása meggyõzõ
legyen, az kell, hogy több színtéren, több alkalommal, szigorúan ellenõrzött körülmények között (megfelelõ mintaválasztás és mintanagyság, kontrollcsoport, statisztikai
módszerek) kell elvégezni a hatékonyság-vizsgálatot. A szakirodalomban – a nagyszámú közlés ellenére – valójában kevés olyan publikáció lát napvilágot, amely ezeknek a szigorú követelményeknek megfelel. Az utóbbi években szokás
„bizonyítékokon alapuló” (evidence-based) módszerekrõl beszélni, elsõsorban az orvostudomány területén. Talán nem véletlen, hogy a drogprevenció esetében jórészt csak általános ajánlásokat lehet megfogalmazni, melyek bizonyítékokon alapulnak, és alig van olyan konkrét módszer, amely ezeknek a szigorú feltételeknek megfelelne. Ez persze nem jelenti azt, hogy a módszerek nem hatékonyak, csak azt, hogy hatékonyságukat még nem sikerült a kísérletes orvostudományban vagy pszichológiában megszokott szigorú módszerekkel bizonyítani.

Az Addiktológia - Addictologia Hungarica - a Magyar Addiktológiai Társaság lapja. Ebben a számban a kábítószerproblémákkal foglalkozó civil szervezetek kapcsolatrendszeréről esik szó, és az intravénás mefedronhasználók jellemzőiről, a Kék Pont Alapítvány tűcsere-programja kapcsán. Szó esik az elektronikus prevenció lehetőségeiről rekreációs színtereken, és a "droghalál, drogháború" kérdéséről.