Department of Management

A szerzők feltáró kutatásukban munkavállaló-barát szervezeti megoldásokat kerestek és vizsgáltak multiparadigmikus (Primecz, 2008) megközelítéssel, kritikai és funkcionalista szemszögből. Munkavállalóbarát szervezeti gyakorlatnak tekintették azokat a szervezeti kultúrában gyökerező szervezeti kereteket és gyakorlatokat, amelyek nagymértékben támogatják a munkavállalókat a munka és magánélet egyensúlyának elérésében és megtartásában (Toarniczky et al., 2011). Eredményeik szerint a munkavállaló-barátgyakorlatokat akkor értékelik legjobban a szervezeti tagok, ha a közvetlen vezető és kollégák jól értik a támogatandó munkavállaló helyzetét és rugalmasan fordítják le a hétköznapokra a HR-rendszereket. Ezzel együtt több feszültség keletkezik a szervezetben a munkavállaló-barát gyakorlatokban, amelyekre figyelni lehetne, anélkül, hogy a kialakított gyakorlatokat felszámolnák. | The authors in their research investigated employee friendly practices, which they defined as frameworks and prac...

A Budapesti Corvinus Egyetem Szervezeti magatartás tanszéke immáron másfél évtizede követi nyomon a pályakezdés előtt álló gazdálkodási szakos hallgatók motivációs struktúráját. Az eltelt idő alatt felvett adatokból megannyi érdekes tendencia bontakozik ki, melyek megismerése aligha érdektelen a HR-szakemberek számára. A szerzők bemutatják azt a motivácós elméletet, amelyen a felmérésük alapul, majd pedig a kutatás legérdekesebb eredményeit ismertetik, végül egy kis nemzetközi kitekintést is tesznek.

In a higher education institution, perceptions and values are split due to the emergence of subcultures, and market orientation is split into competitive, customer (student) and interfunctional orientation. This study seeks to shed light on the concept of market orientation in this context through a comparison of perceptions and values of market orientation in subcultures in a higher education institution in Hungary and consider avenues for potential best practice. Through a mixed method approach, subcultures are identified and are found to exhibit a combination of overlapping and disparate market-oriented values and perceptions. Market orientation is found to be a continuum and affected by an array of latent variables, such as level of support (institutional and collegial), attitudes to performance appraisal and extent of external focus. Management must tailor the initial message of a market orientation strategy to the shared values at the organizational level, and then adjust the ...

Purpose This study aims to investigate the characteristics of learning environments and the related human resource (HR) practices in two Hungarian information technology (IT) companies. The aim of the contribution is to provide an empirical in-depth analysis of how learning environments are being created and managed in knowledge-intensive small- and medium-sized enterprises. Design/methodology/approach This study is based on the analysis of two company case studies. Relying on semi-structured interviews, the following research question was formulated: Are knowledge-intensive organisations necessarily accompanied by an expansive learning environment and HR practices consistent with that? Findings The lessons learned from the two case studies indicate that there is no direct link between knowledge-intensive work and an expansive learning environment. The establishment of a specific type of learning environment is rather connected to the types of knowledge being used in the labour process and the management’s perspective on learning and development. It also implies that companies, instead of representing unified models, may combine various elements of an expansive and restrictive learning environment. Originality/value The originality of the findings of this study lies in the interpretative linking of learning environments and HR practices in medium-sized IT companies.

A szerzők tanulmányukban tudásintenzív középvállalatok tanulási jellemzőinek a HR-gyakorlatokkal mutatott összefüggéseit vizsgálják. Az expanzív és korlátozó tanulási környezet koncepcióját használják fel, amely a munkahelyi tanulás folyamatának mélyebb elemzéséhez járul hozzá. Alapvetésük, hogy a tanulási környezet – expanzív vagy korlátozó – jellege dinamikus kapcsolatban áll a vállalat HR-gyakorlataival. Ennek elemzéséhez az esettanulmány módszerét alkalmazzák és az összefüggéseket két eseten keresztül mutatják be. Tapasztalataik szerint a tanulási környezet minősége nem feltétlenül van összefüggésben a szervezet tevékenységének jellegével, sőt közvetlenül nem hozható összefüggésbe az eredményes működéssel, és a tanulási környezetek típusainak egymás melletti létezésére is találtak példát.