The history of Hungarian sociology in the state-socialist period can certainly be described in te... more The history of Hungarian sociology in the state-socialist period can certainly be described in terms of a general Central and Eastern Europe (CEE) historical model, the most important feature of which is the undivided power of the Communist Party. Under such conditions, the Soviet Union and local political power holders had a direct influence on the institutionalization and functioning of sciences, including sociology. The study contributes to understanding the social impact of the 1956 revolution, particularly its crushing effect on the development of Hungarian sociology in relation to the general model. Firstly, the early development of sociology in the Soviet Union and most state-socialist countries in the 1950s was blocked in Hungary by the 1956 revolution. The trauma of the 1956 revolution made all groups of society, including the intelligentsia, realize that the system could not be changed in the long term. At the same time, it made it clear to the political authorities that t...
SZABARI VERA – TAKÁCS ERZSÉBET
Előszó
Rényi Ági 60. születésnapja közeledtével többünkben felmerü... more SZABARI VERA – TAKÁCS ERZSÉBET Előszó Rényi Ági 60. születésnapja közeledtével többünkben felmerült egy ünnepi kötet összeállításának a gondolata. Kissé kapkodva láttunk a szervezésnek – Ági már 60 éves?! –, ezért is volt örömteli meglepetés, hogy Ági kollégái és tanítványai közül milyen szép számban vállalkoztak cikkírásra a kötet számára. A végül összeálló sokszínű kötet egyszerre tükrözi a szociológia és határterületeinek heterogenitását és az ünnepelt széles érdeklődési körét. Jóllehet e sokszínűség és a szerkesztői szándék eredményeként a kötet nem tagolódik tematikus fejezetekre – a tanulmányok is szerzőik neve alapján alfabetikus sorrendben követik egymást –, az írások mégsem széttartóak. Az összefonódás néhány elemét – a jelenkor aktuális társadalmi problémáinak diszciplináris, interdiszciplináris vagy akár diszciplínán túli megközelítéseinek egymásra fűzésével – talán a tanulmányokat röviden bemutató bevezető néhány gondolatával is sikerül érzékeltetnünk...
After several unsuccessful attempts,the first Department of Sociology was finally founded in 1942... more After several unsuccessful attempts,the first Department of Sociology was finally founded in 1942 under the direction of István Dékány at the Pázmány Péter University in Budapest. The article analyzes the significance of the first academic establishment of sociology and the ‘national’ discourse about it in a conservative and highly centralized political system. It also discusses the nature of the sociology that had been created in this way and its role in the social sciences of the period.
Több sikertelen kísérlet után végül 1942-ben létrejött az első társadalomelmélet (szociológia) tanszék a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Dékány István vezetésével. Az írás a szociológia egyetemi integrációját és a „nemzeti” diskurzus jelentőségét elemzi egy konzervatív, erősen centralizált politikai rendszerben, illetve az így létrejött szociológia jellegét és a korabeli tudományos közegben betöltött szerepét vizsgálja.
A tudomány a társadalomtudományok vizsgálati tárgyaként jelentos változásokon ment keresztül az 1... more A tudomány a társadalomtudományok vizsgálati tárgyaként jelentos változásokon ment keresztül az 1960-as évek óta: a tekintélyes (és morális) tudósok felfedezéseibol álló átlátható és lehatárolható tevékenységbol kusza, döntési mechanizmusok, szerteágazó harcok és egyezkedések színterévé vált. A folyamat kezdete Thomas Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete című tudománytörténeti munkájának (Kuhn 2002) 1962-es megjelenéséhez köthető, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg azokról a tényezokrol sem, amelyek együttes hatása nélkül e mű – mint ahogyan azt Ludwik Fleck 1935-ben megjelent és a maga idejében jóval kisebb visszhangot kiváltó munkája (Fleck 1979) példázza – nem vált volna olyan forradalmivá. A tudománnyal foglalkozó megközelítések átalakulása ugyanis nem választható el
egyrészt a tudomány szerkezeti módosulásaitól: a „kis tudományból” a „nagy tudományba” való átmenettol, az új diszciplínák burjánzásától, vagy a projektalapú kutatások és az oktatás–kutatás viszonyának átalakulásától stb., másrészt társadalmi helyzetének megváltozásától (tekintélyének megrendülésétol, ugyanakkor szerepének növekedésétol). Véleményem szerint mindezek hatását tovább erősítette a társadalomtudományok (és nem kizárólag a tudományra fókuszáló kutatások) területén tapasztalható átalakulás, amely lehetőséget adott a tudás és a tudomány új típusú szemlélésére, ezáltal módosítva a tudományról tett korábbi állításokat. Ilyen új kiindulópontot jelentettek például az irodalom, a történelem, az antropológia, illetve a média határán körvonalazódó kutatások, amelyek a tudásátadás módjának átalakulását vagy a tudás közösségi jellegét vizsgálták.
The history of Hungarian sociology in the state-socialist period can certainly be described in te... more The history of Hungarian sociology in the state-socialist period can certainly be described in terms of a general Central and Eastern Europe (CEE) historical model, the most important feature of which is the undivided power of the Communist Party. Under such conditions, the Soviet Union and local political power holders had a direct influence on the institutionalization and functioning of sciences, including sociology. The study contributes to understanding the social impact of the 1956 revolution, particularly its crushing effect on the development of Hungarian sociology in relation to the general model. Firstly, the early development of sociology in the Soviet Union and most state-socialist countries in the 1950s was blocked in Hungary by the 1956 revolution. The trauma of the 1956 revolution made all groups of society, including the intelligentsia, realize that the system could not be changed in the long term. At the same time, it made it clear to the political authorities that the system could not be maintained in the long run with methods of the past. As a result, Kádár's consolidation relied heavily on a compromising intelligentsia, needed for its expertise (in this case, modern sociological expertise) and legitimizing the system. Consequently, sociology in Hungary started developing and became institutionalized in the early 1960s. In this situation, sociology represented both a critical point of view opposing the system and, at the same time, a tool of its-covert or overt-legitimation.
A tanulmány célja az 1970-es években végzett cigánykutatáshoz kapcsolódóan bemutatni Kemény Istvá... more A tanulmány célja az 1970-es években végzett cigánykutatáshoz kapcsolódóan bemutatni Kemény István kutatói tevékenységét, annak elméleti gyökereit és módszertani jellemzőit, e tudástermelés egyedi jellegét. A tanulmány három, egymáshoz szorosan kapcsolódó részből áll. Az első fejezet a Max Weber által kidolgozott és alkalmazott fogalmak közül a módszertani individualizmus, objektivitás és életforma megjelenési formáit vizsgálja Kemény műveiben. A második fejezet Kemény életútja és a tudományos pályája közötti viszonyt elemzi. A harmadik részben pedig a Kemény által képviselt kutatómunka és tudástermelési mód, valamint az 1960–70-es évek hazai szociológiában kialakuló főáram közötti eltérések bemutatásra kerül sor.
Simmel magyarországi recepciója és a hazai szociológiában játszott szerepe 1960 előtt Absztrakt: ... more Simmel magyarországi recepciója és a hazai szociológiában játszott szerepe 1960 előtt Absztrakt: A tanulmány Georg Simmel 1960 előtti magyarországi recepcióját mutatja be elsősorban a hazai szociológiában betöltött helyzetére, szerepére fókuszálva. Simmel 1893 és 1912 között folyamatosan publikált és kisebb megszakításokkal tartott szociológiai kurzusokat a berlini egyetemen, ahol számos magyar hallgatójára, különös tekintettel Lukács Györgyre, Balázs Bélára, majd később Mannheim Károlyra is jelentős hatást gyakorolt. Bár Simmel már a kezdetektől ismert volt a Huszadik Század olvasói számára (például Lukács korai, Magyarországon többek között a Huszadik Században megjelent írásaiban erőteljesen érződik Simmel gondolkodásmódja), mégis az általa képviselt szemléletmód egészen az 1970-es évekig nem tudott igazán termékennyé válni a hazai társadalomtudományi műhelyekben. Úgy vélem, ennek oka elsősorban a Simmel elméletét ismerők és a szociológia hazai képviselői közötti viszonnyal, másrészt a szociológia hazai helyzetével, annak átalakulásával és legitimációs nehézségeivel magyarázható, melynek bemutatására e dolgozat Simmel hazai recepciótörténete kapcsán vállalkozik.
A.Gergely András –Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor – Kovács Éva – Paksi Veronika (Szerk.) (2020) Kultúra, közösség és társadalom: Tanulmányok Tibori Timea tiszteletére Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont – Magyar Szociológiai Társaság, 2020
Jelen írás a 2016 novemberében a szentendrei Ferenczy Múzeumban megrendezett „Az ostromlás a dolg... more Jelen írás a 2016 novemberében a szentendrei Ferenczy Múzeumban megrendezett „Az ostromlás a dolgunk” – A betiltott Mozgó Világ (1975–1983) című kiállításhoz készült rövid kísérő anyag átdolgozott, kibővített változata. Az eredeti felkérés a Mozgó Világ szociográfiai rovatát a kiállítás látogatói számára röviden bemutató leírás elkészítésére vonatkozott. A munka során – mint oly sok esetben – segítségemre voltak a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely dokumentumai és kollégái. Így például a kiállításba kerültek az archívum anyagai közül a H. Sas Judit gyűjteménybe tartozó gyerekrajzok, de a Mozgó Világban publikáló számos szociográfussal, szociológussal felvett interjúkat – például Őrszigethy Erzsébet (készítette: Szász Anna Lujza), Csongor Anna, Andor Mihály (készítette: Tibori Timea) – vagy éppen Mátyus Aliz kutatási anyagait használhattam a munka során. Ezért is választottam ezt az írást Timea köszöntésére, mert talán némiképp tükrözi azt a sokoldalú kapcsolatot, amely a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely tagjait, szerteágazó érdeklődésüket összeköti – s e közösségnek Timea nem csupán egyik alapító tagja, hanem a lelke is. Mindezeken túl, a Mozgóban megjelenő társadalomkutatók közül többen is Timea közvetlen kollégái voltak a Népművelési Intézetben, így Andor Mihály, Mátyus Aliz vagy S. Nagy Katalin, ezért jelen írás talán alkalmas egy rövid korszak felidézésére. https://szociologia.tk.hu/uploads/files/2020/16_SzabariV.pdf
The history of Hungarian sociology in the state-socialist period can certainly be described in te... more The history of Hungarian sociology in the state-socialist period can certainly be described in terms of a general Central and Eastern Europe (CEE) historical model, the most important feature of which is the undivided power of the Communist Party. Under such conditions, the Soviet Union and local political power holders had a direct influence on the institutionalization and functioning of sciences, including sociology. The study contributes to understanding the social impact of the 1956 revolution, particularly its crushing effect on the development of Hungarian sociology in relation to the general model. Firstly, the early development of sociology in the Soviet Union and most state-socialist countries in the 1950s was blocked in Hungary by the 1956 revolution. The trauma of the 1956 revolution made all groups of society, including the intelligentsia, realize that the system could not be changed in the long term. At the same time, it made it clear to the political authorities that t...
SZABARI VERA – TAKÁCS ERZSÉBET
Előszó
Rényi Ági 60. születésnapja közeledtével többünkben felmerü... more SZABARI VERA – TAKÁCS ERZSÉBET Előszó Rényi Ági 60. születésnapja közeledtével többünkben felmerült egy ünnepi kötet összeállításának a gondolata. Kissé kapkodva láttunk a szervezésnek – Ági már 60 éves?! –, ezért is volt örömteli meglepetés, hogy Ági kollégái és tanítványai közül milyen szép számban vállalkoztak cikkírásra a kötet számára. A végül összeálló sokszínű kötet egyszerre tükrözi a szociológia és határterületeinek heterogenitását és az ünnepelt széles érdeklődési körét. Jóllehet e sokszínűség és a szerkesztői szándék eredményeként a kötet nem tagolódik tematikus fejezetekre – a tanulmányok is szerzőik neve alapján alfabetikus sorrendben követik egymást –, az írások mégsem széttartóak. Az összefonódás néhány elemét – a jelenkor aktuális társadalmi problémáinak diszciplináris, interdiszciplináris vagy akár diszciplínán túli megközelítéseinek egymásra fűzésével – talán a tanulmányokat röviden bemutató bevezető néhány gondolatával is sikerül érzékeltetnünk...
After several unsuccessful attempts,the first Department of Sociology was finally founded in 1942... more After several unsuccessful attempts,the first Department of Sociology was finally founded in 1942 under the direction of István Dékány at the Pázmány Péter University in Budapest. The article analyzes the significance of the first academic establishment of sociology and the ‘national’ discourse about it in a conservative and highly centralized political system. It also discusses the nature of the sociology that had been created in this way and its role in the social sciences of the period.
Több sikertelen kísérlet után végül 1942-ben létrejött az első társadalomelmélet (szociológia) tanszék a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Dékány István vezetésével. Az írás a szociológia egyetemi integrációját és a „nemzeti” diskurzus jelentőségét elemzi egy konzervatív, erősen centralizált politikai rendszerben, illetve az így létrejött szociológia jellegét és a korabeli tudományos közegben betöltött szerepét vizsgálja.
A tudomány a társadalomtudományok vizsgálati tárgyaként jelentos változásokon ment keresztül az 1... more A tudomány a társadalomtudományok vizsgálati tárgyaként jelentos változásokon ment keresztül az 1960-as évek óta: a tekintélyes (és morális) tudósok felfedezéseibol álló átlátható és lehatárolható tevékenységbol kusza, döntési mechanizmusok, szerteágazó harcok és egyezkedések színterévé vált. A folyamat kezdete Thomas Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete című tudománytörténeti munkájának (Kuhn 2002) 1962-es megjelenéséhez köthető, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg azokról a tényezokrol sem, amelyek együttes hatása nélkül e mű – mint ahogyan azt Ludwik Fleck 1935-ben megjelent és a maga idejében jóval kisebb visszhangot kiváltó munkája (Fleck 1979) példázza – nem vált volna olyan forradalmivá. A tudománnyal foglalkozó megközelítések átalakulása ugyanis nem választható el
egyrészt a tudomány szerkezeti módosulásaitól: a „kis tudományból” a „nagy tudományba” való átmenettol, az új diszciplínák burjánzásától, vagy a projektalapú kutatások és az oktatás–kutatás viszonyának átalakulásától stb., másrészt társadalmi helyzetének megváltozásától (tekintélyének megrendülésétol, ugyanakkor szerepének növekedésétol). Véleményem szerint mindezek hatását tovább erősítette a társadalomtudományok (és nem kizárólag a tudományra fókuszáló kutatások) területén tapasztalható átalakulás, amely lehetőséget adott a tudás és a tudomány új típusú szemlélésére, ezáltal módosítva a tudományról tett korábbi állításokat. Ilyen új kiindulópontot jelentettek például az irodalom, a történelem, az antropológia, illetve a média határán körvonalazódó kutatások, amelyek a tudásátadás módjának átalakulását vagy a tudás közösségi jellegét vizsgálták.
The history of Hungarian sociology in the state-socialist period can certainly be described in te... more The history of Hungarian sociology in the state-socialist period can certainly be described in terms of a general Central and Eastern Europe (CEE) historical model, the most important feature of which is the undivided power of the Communist Party. Under such conditions, the Soviet Union and local political power holders had a direct influence on the institutionalization and functioning of sciences, including sociology. The study contributes to understanding the social impact of the 1956 revolution, particularly its crushing effect on the development of Hungarian sociology in relation to the general model. Firstly, the early development of sociology in the Soviet Union and most state-socialist countries in the 1950s was blocked in Hungary by the 1956 revolution. The trauma of the 1956 revolution made all groups of society, including the intelligentsia, realize that the system could not be changed in the long term. At the same time, it made it clear to the political authorities that the system could not be maintained in the long run with methods of the past. As a result, Kádár's consolidation relied heavily on a compromising intelligentsia, needed for its expertise (in this case, modern sociological expertise) and legitimizing the system. Consequently, sociology in Hungary started developing and became institutionalized in the early 1960s. In this situation, sociology represented both a critical point of view opposing the system and, at the same time, a tool of its-covert or overt-legitimation.
A tanulmány célja az 1970-es években végzett cigánykutatáshoz kapcsolódóan bemutatni Kemény Istvá... more A tanulmány célja az 1970-es években végzett cigánykutatáshoz kapcsolódóan bemutatni Kemény István kutatói tevékenységét, annak elméleti gyökereit és módszertani jellemzőit, e tudástermelés egyedi jellegét. A tanulmány három, egymáshoz szorosan kapcsolódó részből áll. Az első fejezet a Max Weber által kidolgozott és alkalmazott fogalmak közül a módszertani individualizmus, objektivitás és életforma megjelenési formáit vizsgálja Kemény műveiben. A második fejezet Kemény életútja és a tudományos pályája közötti viszonyt elemzi. A harmadik részben pedig a Kemény által képviselt kutatómunka és tudástermelési mód, valamint az 1960–70-es évek hazai szociológiában kialakuló főáram közötti eltérések bemutatásra kerül sor.
Simmel magyarországi recepciója és a hazai szociológiában játszott szerepe 1960 előtt Absztrakt: ... more Simmel magyarországi recepciója és a hazai szociológiában játszott szerepe 1960 előtt Absztrakt: A tanulmány Georg Simmel 1960 előtti magyarországi recepcióját mutatja be elsősorban a hazai szociológiában betöltött helyzetére, szerepére fókuszálva. Simmel 1893 és 1912 között folyamatosan publikált és kisebb megszakításokkal tartott szociológiai kurzusokat a berlini egyetemen, ahol számos magyar hallgatójára, különös tekintettel Lukács Györgyre, Balázs Bélára, majd később Mannheim Károlyra is jelentős hatást gyakorolt. Bár Simmel már a kezdetektől ismert volt a Huszadik Század olvasói számára (például Lukács korai, Magyarországon többek között a Huszadik Században megjelent írásaiban erőteljesen érződik Simmel gondolkodásmódja), mégis az általa képviselt szemléletmód egészen az 1970-es évekig nem tudott igazán termékennyé válni a hazai társadalomtudományi műhelyekben. Úgy vélem, ennek oka elsősorban a Simmel elméletét ismerők és a szociológia hazai képviselői közötti viszonnyal, másrészt a szociológia hazai helyzetével, annak átalakulásával és legitimációs nehézségeivel magyarázható, melynek bemutatására e dolgozat Simmel hazai recepciótörténete kapcsán vállalkozik.
A.Gergely András –Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor – Kovács Éva – Paksi Veronika (Szerk.) (2020) Kultúra, közösség és társadalom: Tanulmányok Tibori Timea tiszteletére Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont – Magyar Szociológiai Társaság, 2020
Jelen írás a 2016 novemberében a szentendrei Ferenczy Múzeumban megrendezett „Az ostromlás a dolg... more Jelen írás a 2016 novemberében a szentendrei Ferenczy Múzeumban megrendezett „Az ostromlás a dolgunk” – A betiltott Mozgó Világ (1975–1983) című kiállításhoz készült rövid kísérő anyag átdolgozott, kibővített változata. Az eredeti felkérés a Mozgó Világ szociográfiai rovatát a kiállítás látogatói számára röviden bemutató leírás elkészítésére vonatkozott. A munka során – mint oly sok esetben – segítségemre voltak a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely dokumentumai és kollégái. Így például a kiállításba kerültek az archívum anyagai közül a H. Sas Judit gyűjteménybe tartozó gyerekrajzok, de a Mozgó Világban publikáló számos szociográfussal, szociológussal felvett interjúkat – például Őrszigethy Erzsébet (készítette: Szász Anna Lujza), Csongor Anna, Andor Mihály (készítette: Tibori Timea) – vagy éppen Mátyus Aliz kutatási anyagait használhattam a munka során. Ezért is választottam ezt az írást Timea köszöntésére, mert talán némiképp tükrözi azt a sokoldalú kapcsolatot, amely a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely tagjait, szerteágazó érdeklődésüket összeköti – s e közösségnek Timea nem csupán egyik alapító tagja, hanem a lelke is. Mindezeken túl, a Mozgóban megjelenő társadalomkutatók közül többen is Timea közvetlen kollégái voltak a Népművelési Intézetben, így Andor Mihály, Mátyus Aliz vagy S. Nagy Katalin, ezért jelen írás talán alkalmas egy rövid korszak felidézésére. https://szociologia.tk.hu/uploads/files/2020/16_SzabariV.pdf
In Rostás Zoltán (eds.): Condamnare, marginalizare si supravietuire in regimul communis. Bucaresti, Cartier, 389–408. (2021), 2021
In my paper I offer a brief account of the history of Hungarian
sociology right before the social... more In my paper I offer a brief account of the history of Hungarian sociology right before the socialist era. In 1945, at the time of the country re-building, the pre-war sociological institutions were not rapidly re-established.890 To be more exact, after 1945 the pre-war sociological institutions were not re-established even though there had been a number of diverging and significant sociological traditions in Hungary before 1945. My research questions are why the pre-war sociological traditions could not continue after 1945, and what political and scientific reasons explain this interruption (or discontinuity). Another question is what the consequences of Sándor Szalai’s appointment were in re-establishing sociology in 1945 after the communist takeover. In my paper I also aim at presenting the characteristics of the sociological knowledge that was created between 1945 and 1949.
Psihologia Socială, nr. 48 (II)/2021, pp. 13-31, 2021
In 2021, the volume titled Discontinuities, Hungarian Sociology between 1960‑2010 was
published, ... more In 2021, the volume titled Discontinuities, Hungarian Sociology between 1960‑2010 was published, and on this occasion we talked to the editor of the volume, Vera Szabari, about the history of Hungarian sociology. In the interview, the editor talks about the changes in Hungarian sociological research areas in the decades after the 1960s and about how sociology, which was revived in the 1960s, found itself at the crossroads between the categories of support, tolerance and interdiction (the famous censorship principle of the era). The interview also touches upon the institutional evolution of the network of sociology between the 1960s and 1980s, and the development of the foreign relation dynamics during the socialist years. Finally, the development of the main research fields after the regime change and the social and critical function of Hungarian sociology were reviewed.
A magyar szociológia történetében többször történt kísérlet szilárd intézményrendszer kiépítésére... more A magyar szociológia történetében többször történt kísérlet szilárd intézményrendszer kiépítésére, ezek közül a legsikeresebb (mely intézményi keretek még ma is meghatározók) az 1960–70-es évekre tehető. Ekkor jött létre a szociológia első akadémiai kutatócsoportja, majd kutatóintézete, s ezt követően alakultak az első egyetemi tanszékek, folyóiratok és tudományos társaságok. Vitathatatlan, hogy az 1956-os forradalom után, a szociológia intézményesülése szorosan kapcsolódott az 1960-as évek kádári konszolidációjához, ami többek között a társadalom alrendszereinek bizonyos mértékű önállósulására, a mindennapi élet depolitizálására, a társadalom fogyasztási, modernizálódási igényeinek kielégítésére tett ígéretet. A hazai törekvésekre a szovjet birodalom részeként befolyással bírtak a globális erőviszonyok és legitimizációs küzdelmek is, melyek az 1950-es évektől egyre inkább a gazdaság és technológia (tudomány) területére tevődtek át. Tanulmányom az 1963-ban intézményesülő MTA Szociológiai Kutatócsoportjának létrejöttére és működésére, annak előzményeire és 1968-ban történő intézménnyé válására fókuszál. Célom annak bemutatása, hogy az intézményesülés lépéseiben és a szociológia legitimációs küzdelmeiben milyen szerepet játszottak a korszak reformtörekvései. Kik és hogyan tekintettek a szociológia professzionalizációjára, milyen érvek segítették vagy gátolták a szociológia képviselőit a tudomány, a fennálló politikai rendszer vagy a tágan értelemzett társadalmi tér szempontjából. Munkámban arra is választ kívánok adni, hogy az államhatalom által felvállalt modernizációs ideológia hogyan befolyásolta a szociológia tudástermelését: a megvitatandó problémák kijelölését, a kutatási módszerek kiválasztását, illetve az egyéni és intézményi kutatói stratégiákat.
A 70-es évekre esett a magyar szociológia újjászületése: megalakult a Szociológiai Intézet és más... more A 70-es évekre esett a magyar szociológia újjászületése: megalakult a Szociológiai Intézet és más műhelyekben is megindult a szociológiai gondolkodás. Addig elképzelhetetlen volumenű szociológiai felmérések indultak. Ezek közül mindmáig kiemelkedő hatású az életmód-kutatás és a Kemény-István féle szegénység-kutatás több hulláma és irányzata, de hasonló jelentőségűek voltak az ún. zsidó identitás-kutatások, a szubkultúra-vizsgálatok, vagy éppen a később kibontakozó iskola-kutatások, stb. is - és a példák tovább sorolhatók. A 20. Század Hangja Archívum is Kutatóműhely 2009 tavaszán jött létre azzal a céllal, hogy a rendszerváltás előtti, kvalitatív módszereket alkalmazó magyar szociológiai kutatások hagyatékát lajstromba vegye és újra kutathatóvá tegye, mégpedig digitális archívumként. Az elmúlt hét évben közel három tucat nagyobb volumenű gyűjteményt kaptunk, találtunk és dolgoztunk fel. Ezzel párhuzamosan folyamatosan készítünk interjúkat azokkal a társadalomutatókkal, akik vizsgálataikhoz a legkülönfélébb interjús és vizuális módszereket alkalmazták. Minden gyűjtemény és minden adományozó története eredeti. Mégis, a hét év során a gyűjtés, rendezés, feldolgozás során néhány olyan sajátosságra is figyelmesek lettünk, amely túlmutat az egyedi gyűjteményen és a kutató személyén. Az egyik legérdekesebb megfigyelésünk az volt, hogy a nagy volumenű, általában vegyes módszertant alkalmazó kutatásokból általában vagy csak a kvantitatív eredmények kerültek napvilágra, vagy csupán egy-egy esettanulmány született az interjúkból, terepnaplókból és egyéb dokumentációkból, azok szisztematikus feldolgozása a kutatás alatt és után nem történt meg. Soha nem idézett, talán a kutatók által sem tüzetesen megvizsgált kutatási dokumentációk birtokába jutottunk. Amelyek ráadásul sokszor nem is kerültek teljes terjedelmükben, vagy éppen rendszerezve hozzánk. Tanulmányunkban néhány példán keresztül azt mutatjuk be, hogyan, s vajon miért lehetett olyan hánytatott a sorsuk ezeknek a gyűjteményeknek az elmúlt évtizedekben. Milyen tudományos értékkel rendelkeznek ezek a sokszor töredezett és rendezetlen (rendezhetetlen) források és miképp lehet ezeket mai kutatói kérdések számára hozzáférhetővé tenni.
A tudománytörténet szerepének megítélése koronként és tudományterületenként jelentős különbségeke... more A tudománytörténet szerepének megítélése koronként és tudományterületenként jelentős különbségeket mutat. Míg a 19. században született matematikus, Alfred North Whitehead szerint „bukásra ítéltetett az a tudomány, amely nem meri elfeledni alapítóit” (vö. Merton 2002: 25), addig a funkcionalista társadalomtudós, Ronald Fletcher a 20. század második felében úgy vélekedett, hogy „[a] saját története iránt érzéketlen szociológia egyben olyan szociológiát jelent, amely semmit nem tud arról, amit legjelesebb képviselői már megismertek és végiggondoltak. Olyan szociológia ez, amely nem érti a saját eredményeit, s amely mindig a végzős egyetemi hallgatók egymást követő új generáció legteljesebb meggyőződéssel vallott nézeteinek szociológiája lesz. Így ama szigorú tudományos voltába vetett minden önhittsége ellenére is tudománytalanná válik” (Fletcher: 1972: 6). Bár érdekes lehet megvitatni, hogy kinek van/volt igaza, és miért gondoljuk így, pro és kontra érveket sorakoztatva fel, de vajon ennek eldöntése a releváns kérdés számunkra? Talán nem meglepő, hogy válaszunk nemleges lesz. E könyv célja éppen az, hogy a tudományos állítások társadalmi, kulturális és történeti elemzésének szükségességére hívja fel a figyelmet. Azt kívánja bemutatni, hogy a kontextuális elemzés alkalmazásával többrétű és más típusú tudásra tehetünk szert, amennyiben a korábbi megállapítások érvényességének megítélése helyett azt vizsgáljuk: kik, honnan, milyen pozíciókból tették az adott kijelentéseket (pl. mikor, mely tudományterület, tudományos közösség, paradigma képviselőjeként, azon belül milyen erőforrások birtokában), milyen kontextusban (kinek szóltak, milyen szűkebb és tágabb diskurzusban, tudományos és társadalmi közegben stb.), esetleg milyen célból hangoztak el az említett mondatok. A könyv annak bemutatására törekszik, hogyan lehet a szociológia korábbi eredményeit, elméleteit és empirikus kutatásait kontextuális és reflexív módon megközelíteni, értelmezni és saját kutatásuk során felhasználni. Nem egyetlen merev keretet kíván kijelölni – hiszen az is helyzetfüggő, hogy mely elemzési dimenziókra, kontextuális (pl. politikai, gazdasági vagy intézményi) tényezőkre, azok mely konstellációjára fókuszálunk. Olyan kérdéseket jár körül, mint például: hogyan vélekedtek a szociológia képviselői különböző időszakokban saját tudományuk történetéről, egyáltalán hogyan viszonyultak a történetiséghez, továbbá milyen megközelítési módokat, perspektívákat kínál a szociológia akár saját története elemzéséhez. A munka elméleti és gyakorlati eszközöket nyújt a szociológiatörténet feldolgozásához, bemutatva, hogy a különböző megközelítési módok alkalmazása milyen különböző tudást eredményezhet számunkra. A könyv célja, hogy hozzásegítse a doktori hallgatókat a saját kutatási területükön létrejött tudás, a releváns elméleti, módszertani vagy korábbi kutatási anyagok kontextuális, történeti feldolgozásához, mely a kutatási kérdéseik pontosabb definiálását, a megfelelő módszertani keret kiválasztását és a megszerezhető ismeretek sokoldalú értelmezését teszi lehetővé.
Uploads
Papers by Szabari Vera
Előszó
Rényi Ági 60. születésnapja közeledtével többünkben felmerült egy ünnepi kötet összeállításának a gondolata. Kissé kapkodva
láttunk a szervezésnek – Ági már 60 éves?! –, ezért is volt örömteli meglepetés, hogy Ági kollégái és tanítványai közül
milyen szép számban vállalkoztak cikkírásra a kötet számára.
A végül összeálló sokszínű kötet egyszerre tükrözi a szociológia és határterületeinek heterogenitását és az ünnepelt
széles érdeklődési körét. Jóllehet e sokszínűség és a szerkesztői szándék eredményeként a kötet nem tagolódik tematikus
fejezetekre – a tanulmányok is szerzőik neve alapján alfabetikus sorrendben követik egymást –, az írások mégsem széttartóak.
Az összefonódás néhány elemét – a jelenkor aktuális társadalmi problémáinak diszciplináris, interdiszciplináris vagy
akár diszciplínán túli megközelítéseinek egymásra fűzésével – talán a tanulmányokat röviden bemutató bevezető néhány
gondolatával is sikerül érzékeltetnünk...
Több sikertelen kísérlet után végül 1942-ben létrejött az első társadalomelmélet (szociológia)
tanszék a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Dékány István vezetésével. Az írás a szociológia
egyetemi integrációját és a „nemzeti” diskurzus jelentőségét elemzi egy konzervatív, erősen centralizált
politikai rendszerben, illetve az így létrejött szociológia jellegét és a korabeli tudományos közegben betöltött
szerepét vizsgálja.
egyrészt a tudomány szerkezeti módosulásaitól: a „kis tudományból” a „nagy tudományba” való átmenettol, az új diszciplínák burjánzásától, vagy a projektalapú kutatások és az oktatás–kutatás viszonyának átalakulásától stb., másrészt társadalmi helyzetének megváltozásától (tekintélyének megrendülésétol, ugyanakkor szerepének növekedésétol). Véleményem szerint mindezek hatását tovább erősítette a társadalomtudományok (és nem kizárólag a tudományra fókuszáló kutatások) területén tapasztalható átalakulás, amely lehetőséget adott a tudás és a tudomány új típusú szemlélésére, ezáltal módosítva a tudományról tett korábbi állításokat. Ilyen új kiindulópontot jelentettek például az irodalom, a történelem, az antropológia, illetve a média határán körvonalazódó kutatások, amelyek a tudásátadás módjának átalakulását vagy a tudás közösségi jellegét vizsgálták.
Edited books by Szabari Vera
articles by Szabari Vera
és kollégái. Így például a kiállításba kerültek az archívum anyagai közül a
H. Sas Judit gyűjteménybe tartozó gyerekrajzok, de a Mozgó Világban publikáló számos szociográfussal, szociológussal felvett interjúkat – például Őrszigethy Erzsébet (készítette: Szász Anna Lujza), Csongor Anna, Andor Mihály (készítette: Tibori Timea) – vagy éppen Mátyus Aliz kutatási anyagait használhattam a munka során. Ezért is választottam ezt az írást Timea köszöntésére, mert talán némiképp tükrözi azt a sokoldalú kapcsolatot, amely a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely tagjait, szerteágazó érdeklődésüket összeköti – s e közösségnek
Timea nem csupán egyik alapító tagja, hanem a lelke is. Mindezeken
túl, a Mozgóban megjelenő társadalomkutatók közül többen is Timea közvetlen kollégái voltak a Népművelési Intézetben, így Andor Mihály, Mátyus Aliz vagy S. Nagy Katalin, ezért jelen írás talán alkalmas egy rövid korszak felidézésére.
https://szociologia.tk.hu/uploads/files/2020/16_SzabariV.pdf
Előszó
Rényi Ági 60. születésnapja közeledtével többünkben felmerült egy ünnepi kötet összeállításának a gondolata. Kissé kapkodva
láttunk a szervezésnek – Ági már 60 éves?! –, ezért is volt örömteli meglepetés, hogy Ági kollégái és tanítványai közül
milyen szép számban vállalkoztak cikkírásra a kötet számára.
A végül összeálló sokszínű kötet egyszerre tükrözi a szociológia és határterületeinek heterogenitását és az ünnepelt
széles érdeklődési körét. Jóllehet e sokszínűség és a szerkesztői szándék eredményeként a kötet nem tagolódik tematikus
fejezetekre – a tanulmányok is szerzőik neve alapján alfabetikus sorrendben követik egymást –, az írások mégsem széttartóak.
Az összefonódás néhány elemét – a jelenkor aktuális társadalmi problémáinak diszciplináris, interdiszciplináris vagy
akár diszciplínán túli megközelítéseinek egymásra fűzésével – talán a tanulmányokat röviden bemutató bevezető néhány
gondolatával is sikerül érzékeltetnünk...
Több sikertelen kísérlet után végül 1942-ben létrejött az első társadalomelmélet (szociológia)
tanszék a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Dékány István vezetésével. Az írás a szociológia
egyetemi integrációját és a „nemzeti” diskurzus jelentőségét elemzi egy konzervatív, erősen centralizált
politikai rendszerben, illetve az így létrejött szociológia jellegét és a korabeli tudományos közegben betöltött
szerepét vizsgálja.
egyrészt a tudomány szerkezeti módosulásaitól: a „kis tudományból” a „nagy tudományba” való átmenettol, az új diszciplínák burjánzásától, vagy a projektalapú kutatások és az oktatás–kutatás viszonyának átalakulásától stb., másrészt társadalmi helyzetének megváltozásától (tekintélyének megrendülésétol, ugyanakkor szerepének növekedésétol). Véleményem szerint mindezek hatását tovább erősítette a társadalomtudományok (és nem kizárólag a tudományra fókuszáló kutatások) területén tapasztalható átalakulás, amely lehetőséget adott a tudás és a tudomány új típusú szemlélésére, ezáltal módosítva a tudományról tett korábbi állításokat. Ilyen új kiindulópontot jelentettek például az irodalom, a történelem, az antropológia, illetve a média határán körvonalazódó kutatások, amelyek a tudásátadás módjának átalakulását vagy a tudás közösségi jellegét vizsgálták.
és kollégái. Így például a kiállításba kerültek az archívum anyagai közül a
H. Sas Judit gyűjteménybe tartozó gyerekrajzok, de a Mozgó Világban publikáló számos szociográfussal, szociológussal felvett interjúkat – például Őrszigethy Erzsébet (készítette: Szász Anna Lujza), Csongor Anna, Andor Mihály (készítette: Tibori Timea) – vagy éppen Mátyus Aliz kutatási anyagait használhattam a munka során. Ezért is választottam ezt az írást Timea köszöntésére, mert talán némiképp tükrözi azt a sokoldalú kapcsolatot, amely a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely tagjait, szerteágazó érdeklődésüket összeköti – s e közösségnek
Timea nem csupán egyik alapító tagja, hanem a lelke is. Mindezeken
túl, a Mozgóban megjelenő társadalomkutatók közül többen is Timea közvetlen kollégái voltak a Népművelési Intézetben, így Andor Mihály, Mátyus Aliz vagy S. Nagy Katalin, ezért jelen írás talán alkalmas egy rövid korszak felidézésére.
https://szociologia.tk.hu/uploads/files/2020/16_SzabariV.pdf
sociology right before the socialist era. In 1945, at the time of the
country re-building, the pre-war sociological institutions were not
rapidly re-established.890 To be more exact, after 1945 the pre-war sociological
institutions were not re-established even though there had
been a number of diverging and significant sociological traditions in
Hungary before 1945. My research questions are why the pre-war sociological
traditions could not continue after 1945, and what political
and scientific reasons explain this interruption (or discontinuity). Another
question is what the consequences of Sándor Szalai’s appointment
were in re-establishing sociology in 1945 after the communist
takeover. In my paper I also aim at presenting the characteristics of
the sociological knowledge that was created between 1945 and 1949.
published, and on this occasion we talked to the editor of the volume, Vera Szabari, about the
history of Hungarian sociology. In the interview, the editor talks about the changes in Hungarian
sociological research areas in the decades after the 1960s and about how sociology, which was
revived in the 1960s, found itself at the crossroads between the categories of support, tolerance and
interdiction (the famous censorship principle of the era). The interview also touches upon the
institutional evolution of the network of sociology between the 1960s and 1980s, and the development
of the foreign relation dynamics during the socialist years. Finally, the development of the
main research fields after the regime change and the social and critical function of Hungarian
sociology were reviewed.
A 20. Század Hangja Archívum is Kutatóműhely 2009 tavaszán jött létre azzal a céllal, hogy a rendszerváltás előtti, kvalitatív módszereket alkalmazó magyar szociológiai kutatások hagyatékát lajstromba vegye és újra kutathatóvá tegye, mégpedig digitális archívumként. Az elmúlt hét évben közel három tucat nagyobb volumenű gyűjteményt kaptunk, találtunk és dolgoztunk fel. Ezzel párhuzamosan folyamatosan készítünk interjúkat azokkal a társadalomutatókkal, akik vizsgálataikhoz a legkülönfélébb interjús és vizuális módszereket alkalmazták.
Minden gyűjtemény és minden adományozó története eredeti. Mégis, a hét év során a gyűjtés, rendezés, feldolgozás során néhány olyan sajátosságra is figyelmesek lettünk, amely túlmutat az egyedi gyűjteményen és a kutató személyén. Az egyik legérdekesebb megfigyelésünk az volt, hogy a nagy volumenű, általában vegyes módszertant alkalmazó kutatásokból általában vagy csak a kvantitatív eredmények kerültek napvilágra, vagy csupán egy-egy esettanulmány született az interjúkból, terepnaplókból és egyéb dokumentációkból, azok szisztematikus feldolgozása a kutatás alatt és után nem történt meg. Soha nem idézett, talán a kutatók által sem tüzetesen megvizsgált kutatási dokumentációk birtokába jutottunk. Amelyek ráadásul sokszor nem is kerültek teljes terjedelmükben, vagy éppen rendszerezve hozzánk.
Tanulmányunkban néhány példán keresztül azt mutatjuk be, hogyan, s vajon miért lehetett olyan hánytatott a sorsuk ezeknek a gyűjteményeknek az elmúlt évtizedekben. Milyen tudományos értékkel rendelkeznek ezek a sokszor töredezett és rendezetlen (rendezhetetlen) források és miképp lehet ezeket mai kutatói kérdések számára hozzáférhetővé tenni.
A könyv annak bemutatására törekszik, hogyan lehet a szociológia korábbi eredményeit, elméleteit és empirikus kutatásait kontextuális és reflexív módon megközelíteni, értelmezni és saját kutatásuk során felhasználni. Nem egyetlen merev keretet kíván kijelölni – hiszen az is helyzetfüggő, hogy mely elemzési dimenziókra, kontextuális (pl. politikai, gazdasági vagy intézményi) tényezőkre, azok mely konstellációjára fókuszálunk. Olyan kérdéseket jár körül, mint például: hogyan vélekedtek a szociológia képviselői különböző időszakokban saját tudományuk történetéről, egyáltalán hogyan viszonyultak a történetiséghez, továbbá milyen megközelítési módokat, perspektívákat kínál a szociológia akár saját története elemzéséhez.
A munka elméleti és gyakorlati eszközöket nyújt a szociológiatörténet feldolgozásához, bemutatva, hogy a különböző megközelítési módok alkalmazása milyen különböző tudást eredményezhet számunkra. A könyv célja, hogy hozzásegítse a doktori hallgatókat a saját kutatási területükön létrejött tudás, a releváns elméleti, módszertani vagy korábbi kutatási anyagok kontextuális, történeti feldolgozásához, mely a kutatási kérdéseik pontosabb definiálását, a megfelelő módszertani keret kiválasztását és a megszerezhető ismeretek sokoldalú értelmezését teszi lehetővé.