Botteni-öböl
A Botteni-öböl (finnül Pohjanlahti, svédül Bottniska viken) a Balti-tenger legészakibb nyúlványa. Finnország nyugati és Svédország keleti partja között helyezkedik el.
Botteni-öböl (Pohjanlahti, Bottniska viken) | |
Országok | Finnország Svédország |
Hosszúság | 725 km |
Szélesség | 240 km |
Felszíni terület | 117 000 km2 |
Átlagos mélység | 60 m |
Legnagyobb mélység | 301 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 63°, k. h. 20°63.000000°N 20.000000°EKoordináták: é. sz. 63°, k. h. 20°63.000000°N 20.000000°E | |
Botteni-öböl | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Botteni-öböl témájú médiaállományokat. |
A név eredete
szerkesztésA botten svéd szó jelentése valaminek az alja, feneke. Ebben az összefüggésben valószínűleg tengerfenéket jelent. Az ebből kialakult korai latin Bothnia a Botteni-öböl környékét jelölte. Az öböl nevéből alakult ki a környező tájak svéd neve: Västerbotten tartomány a nyugati parton és Österbotten tartomány keleten, a mai Finnország területén, valamint Norrbotten, a legészakibb svéd tartomány.[1] Österbotten finn neve, Pohjanmaa támpontot nyújt mindkét nyelvben, ugyanis a pohja tengerfenéket és északot is jelent.
Földrajza
szerkesztésAz öböl 725 km hosszú, 80-240 km széles és átlagos mélysége 60 m. Legmélyebb pontja 295 m, vízfelülete 117 000 km².
Az öböl vizét számos folyó táplálja. A Botteni-öböl északi részében az alacsony párolgás és a sok beletorkolló folyó következtében alacsony a tengervíz sótartalma. Mivel így az csaknem édesvíz, ezért – és a téli nagy hidegek miatt – az öböl vize öt hónapra befagy.
Itt található Åland, Merenkurkku szigetvilága, és északon Hailuoto szigete.
Az öbölbe torkolló nagyobb folyók
szerkesztés- Indalsälven, Svédország
- Ångermanälven, Svédország
- Umeälven, Svédország
- Skellefteälven, Svédország
- Piteälven, Svédország
- Luleälven, Svédország
- Kalixälven, Svédország
- Torneälven, Svédország és Finnország határfolyója
- Kemijoki, Finnország
- Oulujoki, Finnország
- Kokemäenjoki, Finnország
Legfontosabb part menti városok
szerkesztésTörténelem
szerkesztésSzámos történész véli úgy, hogy a 9. századi Ottar from Hålogaland volt az első, aki megemlíti a Botteni-öblöt Kven-tenger néven. Az is valószínű, hogy Claudius Clavus Mare Gotticus-a a 15. században a Botteni-öböl ábrázolása.
Gazdaság
szerkesztésA Botteni-öböl vidékét sűrű erdőségek borítják. A fákat feldolgozás után a tengerparti gyárakba szállítják és bútor, illetve papír alapanyagaként szolgálnak.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2