Han kínaiak
A han kínaiak (egyszerűsített kínai: 汉族 vagy 汉人, hagyományos kínai: 漢族 vagy 漢人, pinjin: hànzú vagy hànrén, magyaros átírással hancu, illetve hanzsen) Kína legnagyobb népcsoportja, az ország lakosságának 92%-át alkotják. Tajvan () lakosságának 98%-a han kínai, Szingapúrnak mintegy 78%-a. A világ lakosságának csaknem 20%-a kínai, ezzel a legnagyobb népcsoportnak számít a világon. A han kínaiak genetikailag, nyelvileg és kulturálisan több csoportra is oszthatóak a más népekkel és Kínában élő törzsekkel való keveredésnek köszönhetően.[11]
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Földrajzi elterjedés
szerkesztésKontinentális Kína, Hongkong és Makaó
szerkesztésA han kínaiak nagy része, több mint 1,2 milliárd ember, a Kínai Népköztársaság területén él, ahol a lakosság 92%-át teszik ki. A tartományok lakosságának túlnyomó többségét jelentik, kivéve Hszincsiang ()ot, ahol a populáció 41%-a han kínai, illetve Tibetet, ahol alig 6%. A speciális igazgatású területeken is többségben han kínaiak élnek, Hongkongban a lakosság 95%-a,[12] Makaón pedig a népesség 96%-a.[13]
Tajvan ()
szerkesztésTajvan ()on csaknem 22 millió han kínai él, akik a 17. században kezdtek a kontinentális Kínából a szigetre vándorolni.[14] A különféle tartományokból származó kínaiak egymással és a tajvan ()i őslakosokkal is keveredtek.[14] Csen Sun-seng () tanulmánya szerint a legújabb DNS-kutatások kimutatták, hogy Tajvan () lakosságának jó része han kínai és valamely őslakos tajvan ()i népcsoport génjeivel is rendelkezik.[15]
Külföldön élő kínaiak
szerkesztésMintegy 40 millió kínai él Kínán kívül, ebből csaknem 30 millióan Délkelet-Ázsiában. Szingapúrban él a legtöbb kínai, a lakosság mintegy 78%-át teszik ki. Nagy kínai közösség él Malajzia, Thaiföld, Vietnám, Indonézia és a Fülöp-szigetek területén is. Több mint 3,3 millió kínai él az Amerikai Egyesült Államokban (ez a lakosság 1,1%-a), egymillióan Kanadában és 600 000-en Ausztráliában. Afrika területén több mint 750 000-en.[16] Magyarországon körülbelül húszezren vannak.
Történelem
szerkesztésA Csin ()-kor előtt
szerkesztésA kínai a legősibb ma is létező civilizáció. A Sárga-folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult a földművelő életmód.
A mondabeli első kínai császár Huang-ti (), i. e. 2100-ban alapította meg az első kínai államot a mai Peking környékén. Ezután kialakult a többi kínai királyság is.
A Csin ()-dinasztia alatt
szerkesztésI. e. 221 táján a Csin () állam Csin Si Huang-ti () vezetésével legyőzte a többi tizenegy nagy fejedelemséget, létrejött az egységes kínai állam. Ez a császárság sokféle etnikumot egyesített, de kifelé jól védhető volt: keletről a tenger, délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról a hegyek határolták. Mindössze északról volt sebezhető. A nomád népek támadásait kivédendő épült meg az i. e. 5-1. évszázad között a kínai nagy fal erődrendszer, melynek egységesítése Cseng () császár érdeme.
A Han- és a Csing ()-dinasztia között
szerkesztésA Csin ()-dinasztia, majd az azt követő Han- és Csin ()-dinasztia uralkodása idején Kína óriásit fejlődött. A virágzásnak a hsziungnuk i. sz. 316-os hódítása vetett véget. Kína 589-ig sok részre szakadva maradt, majd 589-ben a Szuj ()-dinasztia egyesítette. A Tang-dinasztia vezetésével 875-ig maradt egységes állam, akkor sok fejedelemségre esett szét. Ez az „öt dinasztia kora”, amely 960-ig tartott. A Szung-dinasztia vezetése alatt Kína újra egyesült. Az 1127-es dzsürcsi hódítással véget ért a kínai dinasztiák kora. 1279-ben Kubiláj mongol nagykán lett a kínai császár, megalapította a Jüan ()-dinasztiát. Ennek helyébe 1368-ban a kínai Ming-dinasztia lépett. Végül 1644 és 1911 között a mandzsu Csing ()-dinasztia uralkodott. Ekkor alakul ki Kína jelenlegi határa. Elfoglalták Tajvant és Tibetet, határszerződést kötöttek Oroszországgal. Kína a 18. század végéig terjeszkedett. Csien-lung () kínai császár halála után megindult Kína bomlása.
A Kínai Köztársaság idején
szerkesztésAz 1842-es, majd 1856–60-as ópiumháborúk során Kína az egyenlőtlen szerződések révén lényegében függőségbe került, elsősorban Angliától, de más akkori nagyhatalmaktól is. Közben az elnyomott tömegek egyre jobban lázadoztak. Az 1901-ben levert bokszerlázadás után 1911-ben polgári demokratikus forradalom döntötte meg a császárságot. Kína köztársaság lett. Ezután hamar eluralkodott a káosz. Gyakran beavatkoztak külső hatalmak, elsősorban Japán és Anglia. 1925-ben polgárháború tört ki, amely 1949-ig tartott. A második világháború idején, a Japán ellen vívott háború közben sem szünetelt a polgárháború. A nemzetközileg elismert kínai kormány élén a Kuomintang (Nemzeti Párt) állott. 1949-ben a kommunisták a szárazföldről kiszorították a Kuomintang pártot Tajvan szigetére. Megalakult a Mao Ce-tung () vezette Kínai Népköztársaság.
A Kínai Népköztársaság
szerkesztés1958-ban Mao Ce-tung () meghirdette „Nagy ugrást” (大跃进; Dà yuèjìn). Az ekkor megkezdődött folyamatok az 1966–69-es kulturális forradalomban érték el csúcspontjukat.
A '70-es évektől kezdve Kína folyamatosan bontotta le merev rendszerét. Gazdaságpolitikája kapitalista jellegű lett, miközben a pártállam fennmaradt. A demokráciát követelő 1989-es diáklázadást vérbe fojtotta a karhatalom.
Kultúra
szerkesztésMűvészetek
szerkesztésNyelv
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e Archivált másolat. [2016. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 11.)
- ↑ General Household Survey 2005. Singapore Statistics. [2006. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 11.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r The Ranking of Ethnic Chinese Population. Overseas Compatriot Affairs Commission, Taiwan, 2005. [2004. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 11.)
- ↑ 国籍（出身地）別在留資格（在留目的）別外国人登録者(Number of foreign residents by country as of 2008) (japán nyelven). Ministry of Justice, 2009. szeptember 4.
- ↑ [http://demo.istat.it/str2008/index_e.html Foreigner Citizens. Resident Population by sex and citizenship on 31th December 2008 Italy - Asia]. ISTAT, 2008. december 31. (Hozzáférés: 2010. október 11.)
- ↑ QuickStats About Culture and Identity, 2007. április 19. [2008. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 11.)
- ↑ No 'real' Chinatown in S. Korea, the result of xenophobic attitudes. Yonhap News, 2006. augusztus 29. [2007. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 0201. október 11.)
- ↑ Taiwan and The Republic of Panama. Government Information office, Republic of China. [2008. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 11.)
- ↑ „Megjelent húszezer ázsiai Magyarországon” (angol nyelvű)
- ↑ Travel China Guide - Han Chinese, Windows on Asia - Chinese Religions Archiválva 2009. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, China - Travel China Guide - Religions and Beliefs, Every Culture - Han people: Religion and Expressive Culture, Every Culture - Han Chinese in the People's Republic of China
- ↑ Genetic evidence support demic diffusion of Han culture (PDF). Nature Publishing Group. [2009. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 11.)
- ↑ Census and Statistics Department: Population and Vital Events: Table 139 Population by ethnicity 2001 and 2006. Hong Kong Government. [2007. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 2.)
- ↑ Global Results of By-Census 2006. Statistics and Census Service (DSEC) of the Macau Government (2007)
- ↑ a b Republic of China Yearbook 2009 - people and Languages. Government Information Office, Taiwan. [2010. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 12.)
- ↑ Taiwanese have indigenous roots. The China Post, 2005 (Hozzáférés: 2009. november 23.)
- ↑ China and Africa: Stronger Economic Ties Mean More Migration, By Malia Politzer, Migration Information Source, August 2008
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Han Chinese című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.