Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Boldogkőújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Boldogkőújfalu
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Boldogkőújfalu címere
Boldogkőújfalu címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterOrosz Zoltán (független)[1]
Irányítószám3884
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség642 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,98 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 12″, k. h. 21° 14′ 29″48.320100°N 21.241489°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 12″, k. h. 21° 14′ 29″48.320100°N 21.241489°E
Boldogkőújfalu (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Boldogkőújfalu
Boldogkőújfalu
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Boldogkőújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogkőújfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Boldogkőújfalu település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Fekvése

Miskolctól 58 kilométerre északkeletre fekvő település.

Története

Mint lakatlan királyi területet már az 1200-as évek elején említették, majd 1241-ben IV. Béla magyar király idején, mikor a király Regéc és Tállya közötti területen próbálta sikertelenül megállítani a tatárokat. Később, a tatárjárás után, mikor IV. Béla elrendelte a várak építését, a közelben felépült Boldogkő vára alatti Boldogkőújfalu már mint a vár tartozéka volt feltüntetve.

Nevét az oklevelek 1245-ben említették először, mint a királyi vár tartozékát, amelyen várjobbágyok éltek. A település sorsa a későbbi évszázadokban is összefüggött Boldogkő várának sorsával.

A 13. század végén Aba Amádé szepesi főispán tulajdonában volt a falu a várral együtt. Aba Amadé fiai azonban Csák Máté oldalára álltak Károly Róbert ellenében és ezzel elvesztették birtokaikat is. A vár és az alatta fekvő falu is a Drugeth család tulajdona lett, akik királyi adományként kapták meg Károly Róbert királytól.

1388-ban Zsigmond királyé, aki az ónodi Czudar családnak adta zálogba, majd visszaszállt a királyra. 1427-ben Zsigmond király csereszerződés alapján Brankovics szerb despotának adta a területet. A vár és a falu Mátyás király korában is gyakran gazdát cserélt.

A mohácsi csata utáni zűrzavaros időkben ugyancsak többször is gazdát cserélt, a Szapolyai- és a Ferdinánd-hívek körében. Az 1591-es feljegyzésekben a maihoz hasonló formában írták Boldogkő-Újfalu néven.

1671–1685 között Szelepcsényi György esztergomi érsek lett a terület tulajdonosa, akinek halála után az esztergomi káptalané lett. Szelepcsényi a terület és a település folyamatos visszatelepítését szorgalmazta, az elnéptelenedett településnek 1696-ra már 13 jobbágytelkét jegyezték fel. 1717-ben az esztergomi káptalan a lőcsei jezsuitáknak adta a területet.

A 16–17. században jelentős volt a területen és a településen is a szőlőművelés, amiről több írásos emlék is fennmaradt.

1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor vásárolta meg a területet a jezsuitáktól. Boldogkőújfalu 1850 körül élte fénykorát, ekkor az uradalom gróf Péchy József tulajdona volt és 1050 fő lakott benne.

1890-ben birtokházasság révén a Zichy család kezébe került a vár és a falu is, és övék maradt egészen a második világháború befejezéséig. Mai hivatalos nevét a község 1905-ben kapta.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Tinics András (független)[4]
  • 1994–1998: Tinics András (független)[5]
  • 1998–2002: Orosz Zoltán (független)[6]
  • 2002–2006: Orosz Zoltán (független)[7]
  • 2006–2010: Orosz Zoltán (független)[8]
  • 2010–2014: Orosz Zoltán (független)[9]
  • 2014–2019: Orosz Zoltán (független)[10]
  • 2019–2024: Orosz Zoltán (független)[11]
  • 2024– : Orosz Zoltán (független)[1]

Látnivalók

  • A községtől északkeletre 5 hektár területű jégkori kőtenger található.
  • Római katolikus templom – 1825-ben épült, a szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelték fel
  • Református templom – 1650-ben épült torony nélkül zsindelytetővel. A templom ezután sokszor cserélt gazdát a katolikusok és reformátusok között míg végül 1727-ben végleg a reformátusoké lett. 1925-ben egy nagyobb átalakítás során készült el 12 méter magas tornya, az addigi különálló harangláb helyett. Korábbi festett famennyezetét bevakolták.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
576
591
576
633
647
659
642
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 64%-át magyar, a 36%-át cigány származású[12] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 41,9% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74%, református 5,3%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 5,7%, felekezeten kívüli 3,2% (11,7% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 8,8% cigánynak, 1,7% szlováknak, 0,2% horvátnak, 0,2% szlovénnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,9% volt római katolikus, 3,1% református, 3,9% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 4,6% felekezeten kívüli (45,7% nem válaszolt).[14]

Környező települések

Abaújalpár (kb. 5 km), Boldogkőváralja (6 km), a legközelebbi város: Abaújszántó (kb. 6 km).

Jegyzetek

  1. ↑ a b Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  7. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  8. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  9. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  10. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  11. ↑ Boldogkőújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  12. ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  13. ↑ Boldogkőújfalu Helységnévtár
  14. ↑ Boldogkőújfalu Helységnévtár

További információk

Források

  • Abaúji Református Egyházmegye - Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)
  • Boldogkőújfalu honlapja
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boldogkőújfalu&oldid=27489051”