Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Jánosi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Luppus (vitalap | szerkesztései) 2015. július 14., 08:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (kép)
Jánosi (Rimavské Janovce)
Református temploma
Református temploma
Jánosi címere
Jánosi címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1221
PolgármesterStanislav Krahulec
Irányítószám980 01
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség1373 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság197 m
Terület26,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 20′ 29″, k. h. 20° 03′ 43″48.341389°N 20.061944°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 29″, k. h. 20° 03′ 43″48.341389°N 20.061944°E
Jánosi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánosi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jánosi vagy Rimajánosi (szlovákul Rimavské Janovce) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

Rimaszombattól 6 km-re délkeletre, a Rima bal partján fekszik, az 531-es út mentén.

Története

Területe ősidők óta lakott, határában bronzkori használati tárgyak, a hatvani kultúra emlékei kerültek elő. A mai települést 1221-ben "Janus" néven említik először. Bencés monostortemplomát a 12. században építették román stílusban. A jánosi bencés apátságnak a 15. században 38 jobbágyportája volt. Kolostora az idők során nyomtalanul elpusztult, de a templom ma is áll. Egyes vélemények szerint itt másolták a híres Pray-kódexet és itt írták bele a Halotti beszédet is. 1427-ben az adóösszeírásban "Janosy" alakban szerepel. Ekkor 33 portája volt. Később több nemesi család birtoka. A 16. században a töröknek fizetett adót. 1683-ban a török ellen vonuló lengyel-litván hadak dúlták fel, utána újra kellett telepíteni. 1837-ben 1276 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "JÁNOSI Jeles magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai reformátusok, fekszik Rimaszombathoz közel, Felednek filiája. Itten szűlettetett vala Jánosi, a’ kinek gondatlansága miatt Fülek elhagyatott. Földgyei jók, el adásra alkalmatos helyei Rimaszombatban, Jólsván, és Rosnyón is, legelője, fája van, jó fazekakat is készítenek lakosai."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Jánosi, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombathoz kelet-délre 1 órányira: 240 kath., 1036 ref. lak. Ref. anya-, kath. leány-szentegyház. Határja róna s gazdag termékenységü; dohányt, dinnyét sokat termeszt. Fő birtokos Szathmári Király, kinek itt derék lakháza van." [2]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége

1880-ban 1265 lakosából 1205 magyar, 18 szlovák, 9 német anyanyelvű, 2 idegen és 31 csecsemő volt. 810 református, 399 római katolikus, 38 evangélikus, 17 zsidó és 1 görög katolikus lakta.

A falunak 1910-ben 1269 lakosából 1220 magyar, 49 szlovák nemzetiségű volt. 690 református, 491 római katolikus, 68 evangélikus, 17 zsidó és 3 görög katolikus lakta.

2001-ben 1207 lakosából 638 szlovák, 499 magyar és 63 cigány volt.[3]

2011-ben 1319 lakosából 629 szlovák, 391 magyar és 147 cigány volt.

2013.12.31-én a községnek 1305 lakosa volt, ebből 636 férfi és 669 nő.

Nevezetességei

Híres emberek

  • Itt született Vályi Klára költőnő, akinek 1798-ban és 1807-ben két verseskötete is megjelent.
  • A község temetőjében látható Lenkey István 48-as honvéd százados síremléke.
  • Itt volt lelkész Katona Mihály (1780–1842) református lelkész, a Tiszáninneni Református Egyházkerület esperese.
  • Jánosi apát volt Rómer Flóris (1815–1889) régész, művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagyprépost-kanonok.
  • Itt volt nevelő Fábry János (1830–1907) muzeológus, botanikus, tanár, iskolaigazgató, múzeumigazgató.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. [1]

Külső hivatkozások