„Magyarhertelend” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Elütések. |
a Csonksablon ki. |
||
| 49. sor: | 49. sor: | ||
{{Baranya megye települései}} |
{{Baranya megye települései}} |
||
{{Komlói járás}} |
{{Komlói járás}} |
||
{{csonk-dátum|csonk-Baranya|2005 novemberéből}} |
|||
[[Kategória:Baranya megye települései]] |
[[Kategória:Baranya megye települései]] |
||
A lap 2017. június 22., 00:45-kori változata
| Magyarhertelend | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Komlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szeledi Katalin (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7394 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 544 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 38,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 11′ 09″, k. h. 18° 09′ 03″46.185750°N 18.150781°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 09″, k. h. 18° 09′ 03″46.185750°N 18.150781°E | |||
 Magyarhertelend
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Magyarhertelend weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarhertelend témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Magyarhertelend község Baranya megyében, a Komlói járásban.
Fekvése
Baranya megyében, Komlótól nyugatra, Pécstől észak-északnyugatra, Barátúr (2 km) és Bodolyabér (3 km) között fekvő település.
Vonattal megközelíthető a Dombóvár–Komló-vasútvonalon.
Története
A Baranya Megyei Levéltár helynévcéduláiból kiderül, hogy „a hegyháti járás 21 legrégebbi településéből 1715-ben csak Barátúrnak volt magyar lakossága, míg a többi 20 vagy egészen elnéptelenedett vagy pedig szerbhorvátok ülték meg (például Szalatnak, Hegyhátmaróc). Barátúr lakói 1738-ban átköltöztek Magyarhertelendre” , mikor oda németek mentek. A helybeliektől több alkalommal hallotuk, hogy a régi falu a mai határ „Tassonya” elnevezésű dűlőjében állott, s a török elöl menekülve húzottak fel a hegyre, az erdő viszonylagos biztonságot adó oltalmába. A levéltári anyag is ezt erősíti meg: „1566-ban a török portyázó csapatok teljesen felégették.” Ugyancsak a helynévcédulákból tudjuk, hogy „1775-ben Hertelend határában egy kis német település keletkezett, amelynek neve Kishertelend, vagy Ufalu (Neudörfer)." Eredetileg a pécsi káptalan javai közt szerepelt, csak a 18. században lett a pécsi papnevelde tulajdona. A 19. században Nagyhertelendnek nevezték. Római katolikus templomát 1777-ben emelték. A falu lakossági összetétele a 18. század elején változott meg, az összeírások szerint 380 magyar és 172 német lakta a falut, zömmel római katolikus, kis részben izraelita felekezetűek.
1981. december 31-én hozzácsatolták a szomszédos Barátúr községet.
Nevezetességek
- Római katolikus templom
- Magyarhertelendi Termálfürdő: vize 550 m mélyről érkező 38 Celsius-fokos és 1062 méter mélységből jövő 63 Celsius-fokos forrásokból táplálkozik. 2008-ban épült Gyógykertje a medencékben 36 Celsius-fokos termálvízzel működik. A vizet ivókúraként is alkalmazzák fogínybetegségekre (magas fluoridtartalma miatt). 4 nyitott medence várja a strandolni vágyó turistákat.
Jegyzetek
- ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
Források
- Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009. 24. oldal)
További információk
- Magyarhertelend Önkormányzatának honlapja
- Magyarhertelend az utazom.com honlapján
- A Magyarhertelendi Termálfürdő honlapja
