Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Belvárdgyula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belvárdgyula
Az új katolikus templom
Az új katolikus templom
Belvárdgyula címere
Belvárdgyula címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállásközség
PolgármesterNagy Brigitta (független)[1]
Irányítószám7747
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség344 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′, k. h. 18° 26′45.966667°N 18.433333°EKoordináták: é. sz. 45° 58′, k. h. 18° 26′45.966667°N 18.433333°E
Belvárdgyula (Baranya vármegye)
Belvárdgyula
Belvárdgyula
Pozíció Baranya vármegye térképén
Belvárdgyula weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belvárdgyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Belvárdgyula (németül: Belward, horvátul: Belvar[3][4]) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pécs és Mohács közt nagyjából félúton fekszik, légvonalban mindkettőtől körülbelül 20-20 kilométerre.

A szomszédos települések: észak felől Olasz, északkelet felől Szederkény, délkelet felől Borjád, dél felől Nagybudmér, délnyugat felől Kiskassa, északnyugat felől pedig Birján.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb megközelítési útvonala a Mohácstól Pécsig húzódó 57-es főút, mely az északi határszéle közelében halad el, érintve Kisgyula és Gyulapuszta településrészeket is, így ezen érhető el a legegyszerűbben az ország távolabbi részei felől.

Központja vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert oda csak a főútból délnek kiágazó 57 102-es számú mellékút vezet be. Pécs térségével az 5611-es út kapcsolja össze, és érinti még a területét (csomópont nélkül) az M60-as autópálya is.

Története

[szerkesztés]

A két település, Belvárd és Kisgyula egyesüléséből keletkezett település már az ókorban lakott terület volt.

1056-ban a pécsi püspökség volt birtokosa

1285-ben említették először okiratban Jula néven.

A 13. század végén a Győr nemzetségbeli Konrád pálos kolostort építtetett itt, melyet Szent László tiszteletére szenteltek.

A falu 1356-ban vásártartási jogot kapott.

1484-től káptalani iskola is működött benne.

1750 körül Tolna vármegyei református magyarok költöztek ide.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Németh Jenő (független)[6]
  • 1994–1998: Németh Jenő (független)[7]
  • 1998–2002: Németh Jenő (független)[8]
  • 2002–2006: Németh Jenő (független)[9]
  • 2006–2010: Sándor Ágnes (független)[10]
  • 2010–2014: Sándor Ágnes (független)[11]
  • 2014–2019: Sándor Ágnes (független)[12]
  • 2019–2024: Sándor Ágnes (független)[13]
  • 2024– : Nagy Brigitta (független)[1]

Nevezetes belvárdgyulaiak

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
összedőlt katolikus templom helye
  • Római katolikus templom - 1854-ben épült, amely 2006. május 22-én hétfő éjszaka összedőlt, statikai okokból kifolyólag. A nem körültekintően kibővített (a templomtorony a templom boltozatára épült, pótlólagos merevítések nélkül), majd a szintén nem körültekintően felújított (kötőgerendák nélküli fedélszerkezet) épület tornya alatt ezen nap éjszakáján beomlott a boltozat, majd a torony ráomlott a templomhajóra és a templom túlnyomó többsége rommá vált.[14] Az új templomot 2007. december 22-én szombaton adták át.[15]
  • Református templom - 1754-ben épült.
  • Szabadidő park
  • Kultúrház
  • Lakodalmas ház
  • Emlékpark

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
418
420
403
365
352
347
348
344
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 18,7% cigánynak, 1,5% horvátnak, 1,9% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 14,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 16% (13,1% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 8,4% cigánynak, 2,6% németnek, 1,2% horvátnak, 0,6% szlováknak, 0,3-0,3% görögnek, szlovénnek és szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,7% volt római katolikus, 12,1% református, 0,6% evangélikus, 1,4% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).[17]

Néprajzi értelemben Belvárd rész a sárközi népcsoporthoz tartozik a népviselet alapján, annak legdélebbi pontja.[18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ horvát név 1
  4. ↑ horvát név 2
  5. ↑ Belvárdgyula – Helytörténet. Dunántúli Napló. [2004. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 13.)
  6. ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  11. ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  12. ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
  13. ↑ Belvárdgyula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  14. ↑ Bővebben: Dulácska Endre–Dulácska Zsolt: Összedőlt egy templom. In: Műemlékvédelem, 2010/2. 114–117.
  15. ↑ A templom alapkövét II. János Pál áldotta meg[halott link]
  16. ↑ Belvárdgyula Helységnévtár
  17. ↑ Belvárdgyula Helységnévtár
  18. ↑ Zentai, János: Baranya megye néprajzi csoportjai. tajesember.hu, 1978. [2017. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva].

Források

[szerkesztés]
református templom
  • ↑ horvát név 1: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
  • ↑ horvát név 2: Kašadske sličice (pdf). Hrvatski glasnik br.21/2007., 2007. május 24. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Belvárdgyula&oldid=27558418”