„Tórusz” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Egységesítés és apró bővítés/magyarázat |
|||
(19 közbenső módosítás, amit 15 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Torus1.png|250px|bélyegkép|jobbra|Tórusz]] |
[[Fájl:Torus1.png|250px|bélyegkép|jobbra|Tórusz]] |
||
[[Fájl:Torus.png|250px|bélyegkép|jobbra|Rácsmodellel szemléltetett tórusz]] |
[[Fájl:Torus.png|250px|bélyegkép|jobbra|Rácsmodellel szemléltetett tórusz]] |
||
A '''tórusz''' egy forgástest, amely egy [[kör (geometria)|kör]]lemezt egy vele [[komplanáris |
A '''tórusz''' egy forgástest, amely egy [[kör (geometria)|kör]]lemezt egy vele [[komplanáris]] (jelentése: egy síkban lévő) tengely körül [[forgatás|elforgatva]] generálható. Tórusz alakú például a hulahop karika és a kerékpár belső gumija. |
||
== Képletek == |
== Képletek == |
||
=== Egyenletek === |
=== Egyenletek === |
||
A tórusz egy lehetséges parametrizálása:<ref>http://www.geom.uiuc.edu/zoo/toptype/torus/standard/eqns.html</ref> |
A tórusz egy lehetséges parametrizálása:<ref>{{Cite web |url=http://www.geom.uiuc.edu/zoo/toptype/torus/standard/eqns.html |title=Archivált másolat |accessdate=2009-09-11 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190520005301/http://www.geom.uiuc.edu/zoo/toptype/torus/standard/eqns.html |archivedate=2019-05-20 }}</ref> |
||
:<math> x( |
:<math> x(r, \phi, \theta)=(R+ r \cos \phi)\cos\theta, \,\!</math> |
||
:<math> y( |
:<math> y(r, \phi, \theta)=(R+ r \cos \phi)\sin\theta, \,\!</math> |
||
:<math> z( |
:<math> z(r, \phi, \theta)=r \sin\phi, \,\!</math> |
||
ahol 0 |
ahol <math>0 < r < R</math>, és <math>\phi, \theta \in [0;2\pi)</math>. |
||
Jelölje <math>r</math> a generáló kör sugarát, s jelölje <math>R</math> a forgástengely és a kör középpontjának távolságát. |
Jelölje <math>r</math> a generáló kör sugarát, s jelölje <math>R</math> a forgástengely és a kör középpontjának távolságát. |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
Ebből gyöktelenítéssel adódik ez az ekvivalens formula: |
Ebből gyöktelenítéssel adódik ez az ekvivalens formula: |
||
:<math> (x^2+y^2+z^2 + R^2 - r^2)^2 \leq 4R^2(x^2+y^2) . \,\!</math> |
:<math> (x^2+y^2+z^2 + R^2 - r^2)^2 \leq 4R^2(x^2+y^2) . \,\!</math> |
||
=== Térfogat === |
=== Térfogat és felszín === |
||
A tórusz [[térfogat]]a (<math>V</math>) és [[felszín]]e (<math>A</math>) kiszámítható a [[Papposz–Guldin-tétel]] segítségével: |
|||
:<math>V = 2 \pi^2 R r^2 = \left( \pi r^2 |
:<math>V = 2 \pi^2 R r^2 = \left( \pi r^2\right) \left( 2\pi R \right) \,</math> |
||
=== Felszín === |
|||
:<math>A = 4 \pi^2 R r = \left( 2\pi r \right) \left( 2 \pi R \right) \,</math> |
:<math>A = 4 \pi^2 R r = \left( 2\pi r \right) \left( 2 \pi R \right) \,</math>. |
||
Fontos megjegyezni, hogy a tórusz felszíne és térfogata megegyezik egy [[henger]]ével, melynek magassága <math>2\pi R</math>, alapkörének sugara pedig <math>r</math>. Ennek magyarázata az, hogy ha egy tóruszt elvágunk a generáló kör mentén, majd kinyújtjuk, akkor a belső oldal felület- és térfogat-veszteségeit kompenzálják a külső oldal nyereségei. |
|||
== Topológia == |
== Topológia == |
||
[[Fájl:torus cycles.png|thumb|right|A tórusz, mint két kör szorzata]] |
[[Fájl:torus cycles.png|thumb|right|A tórusz, mint két kör szorzata]] |
||
57. sor: | 60. sor: | ||
Az ''n''-tórusz fundamentális csoportja ''n'' rangú szabad [[Abel-csoport]], ''k''-adik homológiacsoportja <math>n \choose k</math> rangú szabad Abel-csoport. Ennek következménye, hogy az ''n''-tórusz Euler-karakterisztikája minden ''n''-re 0. |
Az ''n''-tórusz fundamentális csoportja ''n'' rangú szabad [[Abel-csoport]], ''k''-adik homológiacsoportja <math>n \choose k</math> rangú szabad Abel-csoport. Ennek következménye, hogy az ''n''-tórusz Euler-karakterisztikája minden ''n''-re 0. |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
{{források}} |
|||
* Allen Hatcher. [http://www.math.cornell.edu/~hatcher/AT/ATpage.html Algebraic topology]. Cambridge University Press, 2002. {{ISBN|0-521-79540-0}}. |
* Allen Hatcher. [http://www.math.cornell.edu/~hatcher/AT/ATpage.html Algebraic topology]. Cambridge University Press, 2002. {{ISBN|0-521-79540-0}}. |
||
* V.V. Nikulin, I.R.Shafarevich. Geometries and Groups. Springer, 1987. {{ISBN|3-540-15281-4}}, {{ISBN|978-3-540-15281-1}}. |
* V.V. Nikulin, I.R.Shafarevich. Geometries and Groups. Springer, 1987. {{ISBN|3-540-15281-4}}, {{ISBN|978-3-540-15281-1}}. |
||
* [http://www.cut-the-knot.org/shortcut.shtml#torus Tórusz előállítása] a cut-the-knotnál |
* [http://www.cut-the-knot.org/shortcut.shtml#torus Tórusz előállítása] a cut-the-knotnál |
||
* {{mathworld|Torus|Torus}} |
* {{mathworld|Torus|title=Torus}} |
||
* [http://www.dr-mikes-maths.com/4d-torus.html "4D tórusz"] utazás egy négydimenziós tórusz keresztmetszetein át |
* [http://www.dr-mikes-maths.com/4d-torus.html "4D tórusz"] utazás egy négydimenziós tórusz keresztmetszetein át |
||
* [http://www.visumap.net/index.aspx?p=Resources/RpmOverview "Relációs áttekintő térkép"] Magas dimenziós adatok szemléltetése lapos tóruszokkal |
* [http://www.visumap.net/index.aspx?p=Resources/RpmOverview "Relációs áttekintő térkép"] {{Wayback|url=http://www.visumap.net/index.aspx?p=Resources%2FRpmOverview |date=20210228202553 }} Magas dimenziós adatok szemléltetése lapos tóruszokkal |
||
* [http://www.geometrygames.org/TorusGames/ "Torus Games"] Játékok, amik megvilágítják a tórusz topológiáját |
* [http://www.geometrygames.org/TorusGames/ "Torus Games"] Játékok, amik megvilágítják a tórusz topológiáját |
||
==További információk== |
|||
== Külső hivatkozások == |
|||
{{commonskat|Torus|Torus}} |
{{commonskat|Torus|Torus}} |
||
* Jeffrey R. Weeks: ''A tér alakja'' (Typotex, 2009) {{ISBN|978 963 2790-58 9}} |
* Jeffrey R. Weeks: ''A tér alakja'' (Typotex, 2009) {{ISBN|978 963 2790-58 9}} |
||
74. sor: | 79. sor: | ||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|Matematika}} |
|||
{{csonk-dátum|csonk-mat|2007 májusából}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Tórusz}} |
|||
[[Kategória:Mértani testek]] |
[[Kategória:Mértani testek]] |
A lap jelenlegi, 2024. szeptember 6., 22:20-kori változata
A tórusz egy forgástest, amely egy körlemezt egy vele komplanáris (jelentése: egy síkban lévő) tengely körül elforgatva generálható. Tórusz alakú például a hulahop karika és a kerékpár belső gumija.
Képletek
[szerkesztés]Egyenletek
[szerkesztés]A tórusz egy lehetséges parametrizálása:[1]
ahol , és .
Jelölje a generáló kör sugarát, s jelölje a forgástengely és a kör középpontjának távolságát. Ekkor a tórusz pontjai az alábbi egyenlőtlenségnek tesznek eleget:
Ebből gyöktelenítéssel adódik ez az ekvivalens formula:
Térfogat és felszín
[szerkesztés]A tórusz térfogata () és felszíne () kiszámítható a Papposz–Guldin-tétel segítségével:
- .
Fontos megjegyezni, hogy a tórusz felszíne és térfogata megegyezik egy hengerével, melynek magassága , alapkörének sugara pedig . Ennek magyarázata az, hogy ha egy tóruszt elvágunk a generáló kör mentén, majd kinyújtjuk, akkor a belső oldal felület- és térfogat-veszteségeit kompenzálják a külső oldal nyereségei.
Topológia
[szerkesztés]A tórusz topológiai szempontból zárt felület, ami két körvonal szorzataként írható le: S1 × S1.
A síkból tórusz kapható a következő reláció szerinti azonosítással:
- (x,y) ~ (x+1,y) ~ (x,y+1).
Egy négyzet két-két szemben fekvő oldalpárjának azonosításával szintén tóruszt kapunk. Ezt nevezik lapos tórusznak.
A tórusz fundamentális csoportja a két kör fundamentális csoportjának direkt szorzata:
Ha a tóruszt egy rajta ejtett lyukon át kifordítják, akkor újra tóruszt kapnak, aminek a szélességi és hosszúsági vonalai megcserélődtek.
A tórusz első homológiacsoportja izomorf a tórusz fundamentális csoportjával. Ez következik a Hurewicz-tételből, mivel a fundamentális csoport Abel.
A tórusz szeletelése
[szerkesztés]Egy tórusz n síkkal legfeljebb részre darabolható. Ez az egész számok egy különleges sorozata.[2] (A003600 sorozat az OEIS-ben) A sorozat első tagjai: 1, 2, 6, 13, ha n 0-tól kezdődik.
Színezés
[szerkesztés]Egy tóruszon levő térképet mindig ki lehet színezni legfeljebb hét színnel úgy, hogy a szomszéd területek színe különböző. Lásd még: négyszín-tétel a síkon.
Általánosítás
[szerkesztés]A tórusz általánosítható magasabb dimenziókra is. Ezek az n dimenziós tóruszok, röviden n-tóruszok. Az eddigi tórusz a 2-tórusz.
Az n dimenziós tórusz előáll n kör topologikus szorzataként:
Az 1-tórusz a kör; a 2-tórusz ismert. A 3-tóruszt nehéz szemléltetni.
Az általánosított tóruszt ugyanúgy le lehet írni Rn hányadostereként, mint a 2-tóruszt. Ez Rn hányadoscsoportja a Zn rács hatása szerint, ahol Zn eltolással (összeadással) hat. Az n-tórusz megkapható úgy is, hogy azonosítjuk egy hiperkocka egymással szemben fekvő lapjait.
Az n-tórusz fundamentális csoportja n rangú szabad Abel-csoport, k-adik homológiacsoportja rangú szabad Abel-csoport. Ennek következménye, hogy az n-tórusz Euler-karakterisztikája minden n-re 0.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2019. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
- ↑ Weisstein, Eric W.: Torus Cutting (angol nyelven). Wolfram MathWorld
Források
[szerkesztés]- Allen Hatcher. Algebraic topology. Cambridge University Press, 2002. ISBN 0-521-79540-0.
- V.V. Nikulin, I.R.Shafarevich. Geometries and Groups. Springer, 1987. ISBN 3-540-15281-4, ISBN 978-3-540-15281-1.
- Tórusz előállítása a cut-the-knotnál
- Weisstein, Eric W.: Torus (angol nyelven). Wolfram MathWorld
- "4D tórusz" utazás egy négydimenziós tórusz keresztmetszetein át
- "Relációs áttekintő térkép" Archiválva 2021. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Magas dimenziós adatok szemléltetése lapos tóruszokkal
- "Torus Games" Játékok, amik megvilágítják a tórusz topológiáját
További információk
[szerkesztés]- Jeffrey R. Weeks: A tér alakja (Typotex, 2009) ISBN 978 963 2790-58 9
- Szűcs András: Topológia