Cirókabéla

	Cirókabéla
	; Cirókabéla zászlaja
	; Cirókabéla zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Szinnai
Rang	község
Polgármester	Ján Vajda
Irányítószám	067 81
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	SV
	Népesség
Teljes népesség	3369 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	194 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	207 m
Terület	17,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 58′ 43″, k. h. 22° 06′ 22″48.978611°N 22.106111°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 43″, k. h. 22° 06′ 22″48.978611°N 22.106111°E
	Cirókabéla weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cirókabéla témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cirókabéla (szlovákul: Belá nad Cirochou, korábban Ciroká Bela) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

Szinnától 3 km-re délnyugatra, a Ciróka-patak bal partján fekszik.

Története

1451-ben említik először, a homonnai uradalom része volt. 1717-ben malom épült a faluban, ahol ekkor 17 lakott és 7 elhagyott ház állt. A 18. század végén a falu a Péchy, Roll, Ocskay és Tomcsiczó családok birtoka. 1787-ben 68 ház állt itt 552 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BELLA. Cziróka Bella, v. Lutoka Bella. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Gróf Csáky Uraság, és mások, közel fekszik Szina Mező Városához, Czirok patakotska mellett, melly jó pisztrángjairol nevezetes. Határja három nyomásbéli, ’s ha trágyáztatik, rózsot, árpát, zabot bőven terem, réttye jó, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, malma helyben, itatója alkalmatos, makkja szabados, piatza Homonnán, első Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 133 háza volt 956 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cziroka-Bela, tót falu, Zemplén vgyében, Szinna fiókja 866 r., 53 g. kath., 40 zsidó lak., 515 hold szántófölddel, 2 malommal, erdővel. F. u. Péchy. Ut. p. Szobráncz.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Czirókabéla, czirókavölgyi tót kisközség 202 házzal és 1108 róm. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Zemplénszinna, legközelebbi vasúti állomása pedig Homonna. Hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott és már 1451-ben a Drugethek voltak az urai. 1550-ben Drugeth Imrét, Gábort, Gáspárt és Ferenczet iktatják birtokába. A XVIII. század végén a Péchyek birtoka lett, azután a Roll családé, ma pedig Benyovszky Lajosnénak van itt nagyobb birtoka és gőzfűrésze.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1054, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 3296 lakosából 3279 szlovák volt.

2011-ben 3373 lakosából 3324 szlovák volt.

Neves személyek

Itt született 1982-ben Ján Mucha szlovák válogatott labdarúgó, edző.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1912-ben épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Szinnai járás m v sz A Szinnai járás települései
Szinna (Snina)
Barkócháza (Ruská Volová) · Berezóc (Brezovec) · Cirókabéla (Belá nad Cirochou) · Cirókahosszúmező (Dlhé nad Cirochou) · Csukaháza (Čukalovce) · Görbeszeg (Uličské Krivé) · Harcos (Zboj) · Jármos (Jalová) · Józsefhámor (Zemplínske Hámre) · Juhászlak (Runina) · Juhos (Parihuzovce) · Kálnarosztoka (Kalná Roztoka) · Kelen (Klenová) · Kisgereblyés (Hrabová Roztoka) · Kispereszlő (Príslop) · Kistölgyes (Dúbrava) · Kiskolon (Kolonica) · Kistopolya (Topoľa) · Kismihály (Michajlov) · Ladomér (Ladomirov) · Méhesfalva (Pčoliné) · Oroszpatak (Ruský Potok) · Sugó (Šmigovec) · Szirtes (Strihovce) · Takcsány (Stakčín) · Telepóc (Osadné) · Tüskés (Pichne) · Ugar (Ubľa) · Újszék (Nová Sedlica) · Utcás (Ulič) · Végaszó (Kolbasov) · Vendégi (Hostovice) · Zuhatag (Stakčínska Roztoka)