Tüskés

	Tüskés (Pichne)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Szinnai
Rang	község
Első írásos említés	1312
Polgármester	Michal Šesták
Irányítószám	069 01
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	SV
	Népesség
Teljes népesség	559 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	34 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	278 m
Terület	16,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 02′ 19″, k. h. 22° 07′ 15″49.038611°N 22.120833°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 19″, k. h. 22° 07′ 15″49.038611°N 22.120833°E
	Tüskés weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tüskés (1899-ig Pichnye, szlovákul: Pichne, ruszinul: Пыхнї, Pöchnyi) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

Szinnától 6 km-re északnyugatra, a Laborcmenti-dombvidék középső részén fekszik.

Története

A falu valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. 1312-ben említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. A 14. századtól a Drugeth család birtoka, ekkor vlach pásztorokat telepítettek ide. A 17. század elejétől temploma is volt a községnek. 1600-ban 16 jobbágyházán kívül a bírónak volt még egy-két háza itt. A 18. századtól a Berhelyi család tulajdonában találjuk. 1715-ben 18 lakott és 13 üres ház állt a faluban. 1787-ben 646-an lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PICHNYE. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Rhollyi Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Nechvál-Polyánkához, és Pcsolinához 3/4 órányira, határja hegyes, sovány, ha trágyáztatik, a’ rozsot megtermi, réttye jó szénát hoz, fája van mind a’ kétféle, piatza Homonnán, és Ungváron.”^[2]

1828-ban 97 háza és 793 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pichnyó, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil., 8 romai, 730 g. kath., 9 zsidó lak., gör. templommal, 1163 hold szántófölddel. F. u. Berhelyi. Ut. p. Szobráncz.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tüskés, azelőtt Pichnye, a Beszkidek alatt fekvő ruthén kisközség. Van 78 háza és 447 gör. kath. vallásu lakosa. Postája és távírója Szinna, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott, de azután a Berhelyi család lett a földesura. Most Hering Gottfried Jánosnak van itt nagyobb birtoka. 1873-ban éhinség uralkodott a községben. Gör. kath. temploma 1810-ben épült és 1867-ben megújították.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 397, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 546 lakosából 353 szlovák, 107 ruszin és 74 ukrán volt.

2011-ben 577 lakosából 419 szlovák, 99 ruszin és 39 ukrán volt.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma a 19. század elején épült.
Ortodox templom (1867).

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]

Tüskés (Pichne)

Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Szinnai
Rang	község
Első írásos említés	1312
Polgármester	Michal Šesták
Irányítószám	069 01
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	SV
Népesség
Teljes népesség	559 fő (2021. jan. 1.)^[1]
Népsűrűség	34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	278 m
Terület	16,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 49° 02′ 19″, k. h. 22° 07′ 15″49.038611, 22.12083349.038611°N 22.120833°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 19″, k. h. 22° 07′ 15″49.038611, 22.12083349.038611°N 22.120833°E
Tüskés weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sablon:Szinnai járás m v sz A Szinnai járás települései
Szinna (Snina)
Barkócháza (Ruská Volová) · Berezóc (Brezovec) · Cirókabéla (Belá nad Cirochou) · Cirókahosszúmező (Dlhé nad Cirochou) · Csukaháza (Čukalovce) · Görbeszeg (Uličské Krivé) · Harcos (Zboj) · Jármos (Jalová) · Józsefhámor (Zemplínske Hámre) · Juhászlak (Runina) · Juhos (Parihuzovce) · Kálnarosztoka (Kalná Roztoka) · Kelen (Klenová) · Kisgereblyés (Hrabová Roztoka) · Kispereszlő (Príslop) · Kistölgyes (Dúbrava) · Kiskolon (Kolonica) · Kistopolya (Topoľa) · Kismihály (Michajlov) · Ladomér (Ladomirov) · Méhesfalva (Pčoliné) · Oroszpatak (Ruský Potok) · Sugó (Šmigovec) · Szirtes (Strihovce) · Takcsány (Stakčín) · Telepóc (Osadné) · Tüskés (Pichne) · Ugar (Ubľa) · Újszék (Nová Sedlica) · Utcás (Ulič) · Végaszó (Kolbasov) · Vendégi (Hostovice) · Zuhatag (Stakčínska Roztoka)