Csengey Dénes
Csengey Dénes | |
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja | |
Élete | |
Született | 1953. január 24. Szekszárd |
Elhunyt | 1991. április 8. (38 évesen) Budapest |
Sírhely | Szekszárd |
Nemzetiség | magyar |
Pályafutása | |
Irodalmi díjai | 1988 A Jövő Irodalmáért, 1988 Örley-díj, 1989 JA-díj (Cleveland) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csengey Dénes témájú médiaállományokat. |
Csengey Dénes (Szekszárd, 1953. január 24. – Budapest, 1991. április 8.) magyar író, politikus, a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja és országgyűlési képviselője.
Életpályája
[szerkesztés]1972-ben a hajózási szakközépiskolát végezte el, Budapesten. Ezután volt autószerelő, gépkocsirakodó, biztosítási ügynök, segédmunkás, képesítés nélküli tanító, üzemi népművelő. 1977–83-ban elvégezte a Debreceni Egyetem magyar–történelem szakát. 1978-tól publikált. 1983-tól szabadfoglalkozású író. A Fiatal Írók József Attila körének titkára lett.
1984-ben családjával Keszthelyre költözött. Egy évvel később részt vett a magyar politikai ellenzék monori találkozóján, majd 1987-ben a lakiteleki találkozó után kilencedmagával részt vett a Magyar Demokrata Fórum megalapításában. 1988–91 között a Hitel szerkesztőségének munkatársa, 1990-től a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt.
Politikai szerepvállalása
[szerkesztés]A népi ellenzék tagjaként részt vett az 1985-ös monori találkozón, majd az 1987-es lakiteleki találkozón. 1989. március 15-én a Magyar Televízió székháza előtt tartott szónoklatot a szabad sajtó mellett. Itt mondta a később sokat idézett kijelentését: „Európába, de mindahányan!”.[1] Az ellenzéki tüntetésen jelképesen lefoglalta a Magyar Televíziót. Sokak számára ekkor körvonalazódott először a rendszerváltás programja.[2]
A Lakiteleki nyilatkozat egyik aláírója és az MDF egyik alapítója, 1990-től haláláig a párt országgyűlési képviselője volt.
Halála
[szerkesztés]1991. április 8-án a névnapján, otthonában, az orvosi jelentés szerint természetes halállal (szívmegállás), mindössze 38 évesen elhunyt. Szekszárdon, az Alsóvárosi temetőben helyezték nyugalomra.[3]
Emlékezete
[szerkesztés]„…ha az antiszemitizmus nagy bűn, mert az, akkor az antiszemitizmussal való alaptalan vádaskodás ugyanakkora bűn, és ugyanolyan ítélet alá kell, hogy essék.”
- 1998-tól évente adják át a Csengey Dénes szellemiségét és szociális érzékenységét őrző és megvalósító Kárpát-medencei alkotóknak a Csengey Dénes-díjat.
- Emlékére Nemzetközi Csengey Dénes vers- és prózamondó versenyeket rendeznek évente.
- Csengey Dénes Vándoregyetem, a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében
- Csengey Dénes Könyvtár, melyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom Oktatási és Kulturális Kabinetje hozott létre Budapesten. A megnyitó beszédet Lezsák Sándor, dr. Kiszely István és Vona Gábor mondta.
- A paksi művelődési központ 2010-ben felvette a nevét.
Művei
[szerkesztés]Magas ég, mire jut bomlott agyam?
szememre minő rémálom ül?
hazámnak rendületlenül?
Hogy őrzöm meg én már magam
- "...és mi most itt vagyunk"; Magvető, Bp., 1983 (nemzedéki esszé Cseh Tamásról és Bereményi Gézáról), ISBN 963271878X, cikk
- 1983 A cella (monodráma)[6]
- 1986 Mélyrepülés (zenés tragikomédia Cseh Tamás előadásában; 1988-ban lemezen is megjelent). (esszé)
- 1987 Gyertyafény-keringő, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest ISBN 9631537129
- 1988 A kétségbeesés méltósága (esszék, tanulmányok), Magvető Kiadó, Budapest, 1988 ISBN 9631412881
- Találkozások az angyallal. Egy történész magánfeljegyzései. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1989 ISBN 9631538435
- Mezítlábas szabadság. Esszék, beszédek 1984–1989; Püski, Bp., 1990, ISBN 963-7845-32-1 (a könyvön a hibás 963 3845 32 1 szerepel)
- 1991 Az utolsó nyáron, magyar film, rendező: András Ferenc, forgatókönyvíró: Csengey Dénes, András Ferenc[7]
- Szegényen, szabadon, szeretetben. Válogatás Csengey Dénes írásaiból; vál., szerk. E. Román Kata; Válasz, Bp., 2003, ISBN 9639461148
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- 1980 Móricz Zsigmond-ösztöndíj
- 1988 A Jövő Irodalmáért
- 1988 Örley-díj
- 1989 József Attila-díj (Cleveland)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Európába, de mindahányan! – Csengey Dénes halála (1991), 24.hu
- ↑ A Romsics Ignác: A Kádár-rendszer legitimitásvesztése az 1980-as években, rubicon.hu
- ↑ http://www.tolnaart.hu/csengey/
- ↑ Csengey Dénes felszólalása a magyar Országgyűlésben, 1990. október 15.
- ↑ A hét verse – Csengey Dénes: Vörösmarty költő lázbeteg éneke, litera.hu
- ↑ A cella – Magister Villon nem adja meg magát – drámai burleszk Archiválva 2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarszinhaz.hu
- ↑ Az utolsó nyáron színes, magyar játékfilm, 85 perc, 1991, port.hu
Források
[szerkesztés]- Elek István: Csengey Dénes élete és halála, hvg.hu
- Csengey Dénes Született: 1953. január 24. Meghalt: 1991. április 8., port.hu
- Szabadság tér, a Magyar Televízió lépcsője, beszelo.c3.hu
- Tamás István: Emlékezés, Csengey Dénes író, költő, politikusra, szozat.org
További információk
[szerkesztés]- Csengey Dénes a PORT.hu-n (magyarul)
- Tolna megyei művészeti oldalak
- Csengey Dénes dalszövegei, zeneszoveg.hu
- Csengey Dénes: Szegényen, szabadon, szeretetben, Keszthelyen, az 1989. év karácsonyának előestéjén, fusz.hu
- A Csengey Dénes-díj[halott link]
- Csengey Dénes Könyvtár Archiválva 2009. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 1989. szeptember 6. Csengey Dénes nyugdíjrendszerről, az ifjúságról. YouTube
- Csengey Dénes emlékműsor, Duna II televízió. YouTube
- Bartusz-Dobosi László: Csengey Dénes; MMA, Bp., 2020 (Közelképek írókról)