Kálnoky László

	Kálnoky László
	A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike; Csigó László felvétele
	Élete
Született	1912. szeptember 5.; Eger
Elhunyt	1985. július 30. (72 évesen); Budakeszi
Sírhely	Farkasréti temető
Nemzetiség	magyar
Szülei	Kálnoky István ; Kállay Malvin
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	versek
Első műve	Az árnyak kertje (1939)
Kitüntetései	Baumgarten-díj (1947); József Attila-díj (1963); Robert Graves-díj (1970); József Attila-díj (1972);
Irodalmi díjai	Baumgarten-díj (1947) ; József Attila-díj (1963, 1972) ; Robert Graves-díj (1970) ; Füst Milán-díj (1981) ; Déry Tibor-díj (1985)
Hatottak rá	Kosztolányi Dezső; Tóth Árpád
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kálnoky László témájú médiaállományokat.

Kálnoky László, Kálnoky László István (Eger, 1912. szeptember 5. – Budakeszi, 1985. július 30.) kétszeres József Attila-díjas (1963, 1972) magyar költő, műfordító.

Életpályája

Apja, Kálnoky István József Gyula (1882–1949), Eger városi tanácsnoka, 1939 és 1944 között polgármestere,^[1] édesanyja, a nemesi származású nagykállói Kállay Malvin Hajnalka Borbála (1888–1971)^[2] voltak.^[3] Apai nagyszülei Kálnoky István (1836-1909), egri főkáptalani uradalmi intéző, és Fehérpataky Eleonóra (1852-1924) voltak. A költő nagyapja, Schlattauer István 1836-ban született és "Kálnokyra" magyarosította a nevét.^[4] Anyai nagyszülei dr. nagykállói Kállay Árpád (1855–1896), törvényszéki bíró és répási Répássy Auróra (†1934) voltak.

Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. 1930-ban érettségizett a Cisztercita Gimnáziumban. 20 éves koráig (1932) végigbarangolta Nyugat-Európát; Charles Baudelaire, Paul Verlaine és a nyugatosok formálták ízlését. 1930-1935 között a jogi egyetemre járt, Pécsett végzett majd az egri városházán volt tisztviselő.

Tüdőbajt kapott, 1939-1941 között szanatóriumban ápolták, ez volt a Nyugat utódjában, a Magyar Csillagban 1942-ben megjelent Szanatóriumi elégia című nagyívű verskompozíciójának ihletője.

Budapesten a Belügyminisztérium hivatalnoka volt 1941-1953 között. 1945. szeptember 22-én Egerben feleségül vette Marosfalvi Erzsébet Jolánt.^[5]

1954-től a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora volt 1957-ig. 1957-ben jelent meg szolid sikerű önálló kötete, a Lázas csillagon. 1960. október 14-én az Élet és Irodalomban publikált, blaszfémikus kérdéseket tartalmazó verse, A kegyelet oltárán példátlan felháborodást váltott ki, Széljegyzet című viszontválaszát már nem publikálta a lap. A hatalom ellenszenvét kivívott Kálnoky ezután szabadúszóként élt. Mivel saját versei nem jelenhettek meg, a kritika elsősorban műfordítónak tartotta.

2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta.

Költészete

A Nyugat harmadik nemzedékébe tartozott. Első kötetében (Az árnyak kertje, 1939) az unalmas kisvárosi élet groteszk képeit mutatta be, valamint a kispolgári berögzöttség és álszentség miatt megvalósíthatatlan nagyobbszerű élet hiányát panaszolta. Költészetét főleg Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád hatása határozta meg. A Lázas csillagon (1957) a kényszerű hallgatás éveinek termését foglalja magában.

Költészetére, világképére végletes pesszimizmus, a tragikumot groteszkbe fordító látásmód jellemző (Szanatóriumi elégia, 1942; Jegyzetek a pokolban; A létezés rémségei). A Lángok árnyékában (1970) című kötetében a pesszimista világképpel nem szakító, de vele harcolni akaró költő lázadó magatartása nyomul előtérbe. A korábbi líráját jellemző szigorúan kötött forma folyamatosan a szabad vers felé fordult. Ez a folyamat az Egy magánzó emlékiratai című művében és az azutáni művekben érte el tetőpontját (Egy hiéna utóélete és más történetek, 1981; Az üvegkalap, 1982; Bálnák a parton, 1983).

Műfordítóként is jelentőset alkotott; versben panaszolta a külföldi költők életkeservét (A műfordító halála).

Művei

Az árnyak kertje. Versek; Magyar Élet, Bp., 1939
Szanatóriumi elégia (vers, 1942)
Lázas csillagon. Válogatott versek. 1939–1956; Magvető, Bp., 1957
Lángok árnyékában; Szépirodalmi, Bp., 1970
Letépett álarcok. Válogatott versek; Szépirodalmi, Bp., 1972
Farsang utóján; Szépirodalmi, Bp., 1977
A szemtanú. Válogatott versek; Békés megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1979
Összegyűjtött versek. 1932–1978; Magvető, Bp., 1980
Egy hiéna utóélete és más történetek; Magvető, Bp., 1981
Az üvegkalap. Versek 1980–1981; Magvető, Bp., 1982
Bálnák a parton; Magvető, Bp., 1983
A gyógyulás hegyén; Petőfi Ny., Kecskemét, 1983
Egy mítosz születése. Téli napló 1982–83; Magvető, Bp., 1985
Hőstettek az ülőkádban. Versek; Magvető, Bp., 1986
Az áramló időben. Válogatott versek; Orpheusz, Bp., 1990 (Orpheusz Könyvek)
Összegyűjtött versek; Magvető, Bp., 1992
Egy pontosvessző térdkalácsa. Válogatás a költő humoros verseiből; vál. Kálnoky Lászlóné, utószó Alföldy Jenő; Mágus, Bp., 1996
Kálnoky László válogatott versei; szerk., utószó Csűrös Miklós; Unikornis, Bp., 1998
Versposta Eszternek, Svédország; Segít a Város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány, Eger, 2004
Kálnoky László összegyűjtött versei; szöveggond., utószó, jegyz. Ferencz Győző; Osiris, Bp., 2006 (Osiris klasszikusok)

Idegen nyelven

Flash of lightning. Poems; vál., angolra ford. Béky-Halász Iván; Vox Humana, Toronto, 1983
Flash of lightning. Selected poems; vál., angolra ford. Béky-Halász Iván; Vox Humana, Toronto, 1984 Modern (Hungarian poets)
László Kálnoky–János Pilinszky–Sándor Weöres: Poémes; franciára ford. Maurice Regnaut; Action Poétique, Avon, 1985 (Selon)
What man can do on this planet; angolra ford. Gömöri György, Clive Wilmer; s.n., Oxford, 1986
El reverso de la luz. Cuatro poetas húngaros. Selección de poemas de László Kálnoky, Ágnes Nemes Nagy, János Pilinszky, Sándor Weöres; vál. Székács Vera, spanyolra ford. Rodrigo Escobar Holguín, Székács Vera; Universidad Nacional de Colombia–Orpheusz, Bogota–Bp., 1999

Műfordításai

Makszim Gorkij: Az áruló (regény, 1947)
Makszim Gorkij: Jakov, a csendes ember (1948)
Jean Racine: Britannicus (1949)
Stephan Hermlin: Együtt a pokolban (elbeszélések, 1951)
Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: Legszebb mesék (mesék, 1952)
Martin Andersen Nexø: Elveszett nemzedék (1953)
Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: Jankó szerencséje (mesék, 1954)
Pierre Corneille: Horatius
Alphonse Daudet: Tarasconi Tartarin – Tartarin az Alpokban (1956)
Johann Wolfgang von Goethe: Faust, 2. rész (1956)
Szeszélyes szüret. Válogatott műfordítások; Szépirodalmi, Bp., 1958
Alfred de Musset: Válogatott versei (1959)
Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus histórája (1961)
Philip Massinger: A római színész (1961)
Széphajú khariszok tánca (Ógörög kardal-költészet, 1960, (Jánosy Istvánnal)
Évgyűrűk. A XX. század költőiből. Válogatott műfordítások; Európa, Bp., 1967
Eugenio Montale: A magnólia árnya (1968, Lator Lászlóval)
Virágzó tüzek. Szerelmes versek. Válogatott műfordítások; Európa, Bp., 1970
Szerenád. Versek a szerelemről. Műfordítások; Móra, Bp., 1974 (Kozmosz Könyvek)
e. e. cummings 99 verse; ford. Kálnoky László, Tandori Dezső, Weöres Sándor; Európa, Bp., 1975
Déltenger. Válogatott műfordítások. A XX. század költőiből; Móra, Bp., 1978 (Kozmosz Könyvek)
A lehetséges változatok. Válogatott versfordítások, 1-2.; Magvető, Bp., 1981
Mázsákat görgetve. Elbeszélő költemények; Magvető, Bp., 1985
Királyok, hősök, doktorok. Francia drámák Kálnoky László fordításában. Corneille. Molière. Racine. Victor Hugo; Magvető, Bp., 1987
Szentségtörők és mártírok. Drámák Kálnoky László fordításában. Jacopone da Todi. Christopher Marlowe. Philip Massinger. Johann Wolfgang Goethe. Friedrich Schiller; Magvető, Bp., 1989

Díjai

Szocialista Kultúráért (1956)
Munka Érdemrend arany fokozata (1972)

Jegyzetek

↑ Meghalt 67 éves korában, Eger, 1949. máj 21., egri állami halotti akv. 251/1949.
↑ Édesanyja gyászjelentése. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 18.)
↑ A szülők házasságkötése 1910. febr. 1., egri állami házassági akv. 23/1910. folyószám.
↑ Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)2000 / 4. számÉLET ÉS TUDOMÁNYSzecskó Károly: Kálnoky László családjának genealógiája
↑ A házasságkötés bejegyezve az egri állami házassági akv. 153/1945. folyószáma alatt.

Források

Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
PIM életrajz

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kálnoky László témában.

Kálnoky László profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
100 éves a Nyugat
Alföldy Jenő: Kálnoky László; Akadémiai, Bp., 1977 (Kortársaink)
Alföldy Jenő: Kálnoky László öregkori költészete; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1987
Csűrös Miklós: Pokoljárás és bohóctréfa. Tanulmány Kálnoky Lászlóról; Magvető, Bp., 1988
Kálnoky László emlékkönyv; vál. és szerk. Alföldy Jenő, Csűrös Miklós, Parancs János; Budapest XI. kerületi Önkormányzat Kulturális Alap és Média Bizottsága–Őrmezei Közösségi Ház, Bp., 1997
Menekülő szív. Kálnoky László emlékezete; vál., szerk., összeáll. Alföldy Jenő; Nap, Bp., 2000 (Emlékezet)
„Visszazengtem a világ hangjait”. In memoriam Kálnoky László; szerk. Cs. Varga István; Hungarovox, Bp., 2013 (Egri jubileumok)
Alföldy Jenő: Két költő. Tanulmányok Weöres Sándorról és Kálnoky Lászlóról; Orpheusz, Bp., 2014
Bozók Ferenc: Kísértetek és túlvilági jelenségek Kálnoky László korai verseiben. In. Kortárs folyóirat, 2018. június, 76-78. oldal.

Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Meghalt 67 éves korában, Eger, 1949. máj 21., egri állami halotti akv. 251/1949.

[2] Édesanyja gyászjelentése. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 18.)

[3] A szülők házasságkötése 1910. febr. 1., egri állami házassági akv. 23/1910. folyószám.

[4] Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)2000 / 4. számÉLET ÉS TUDOMÁNYSzecskó Károly: Kálnoky László családjának genealógiája

[5] A házasságkötés bejegyezve az egri állami házassági akv. 153/1945. folyószáma alatt.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Kálnoky László

A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
Élete
Született	1912. szeptember 5. Eger
Elhunyt	1985. július 30. (72 évesen) Budakeszi
Sírhely	Farkasréti temető
Nemzetiség	magyar
Szülei	Kálnoky István Kállay Malvin
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	versek
Első műve	Az árnyak kertje (1939)
Kitüntetései	Baumgarten-díj (1947) József Attila-díj (1963) Robert Graves-díj (1970) József Attila-díj (1972)
Irodalmi díjai	Baumgarten-díj (1947) József Attila-díj (1963, 1972) Robert Graves-díj (1970) Füst Milán-díj (1981) Déry Tibor-díj (1985)
Hatottak rá	Kosztolányi Dezső Tóth Árpád
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálnoky László témájú médiaállományokat.