Feltételes mód
Egyes nyelvek alaktani rendszerében a feltételes mód olyan igemód, amely használata csaknem mindig modális jellegű. Főként a cselekvés, a történés vagy az állapot lehetséges voltát fejezi ki a jelenben vagy a jövőben, illetve azt, hogy nem valósultak meg a múltban. A cselekvést, történést stb.[1] feltételhez kötöttként, óhajtottként vagy egyszerűen lehetségesként mutatja be.[2][3][4][5] A feltételes módú igealaknak egyéb modális jelentései is vannak.
A feltételes mód alakítása
[szerkesztés]Az ebben a cikkben említett nyelvekben a feltételes módnak van jelen idejű és múlt idejű alakja.
A magyar nyelvben
[szerkesztés]A magyarban a feltételes mód jelen ideje szintetikusan alakul. Az ige tövéhez egyes esetekben kötő magánhangzó járul, melyet a mód jele, a -na/-ne/-ná/-né toldalék követ. Ennek változatait a magánhangzó-harmónia szabályai szerint alkalmazzuk, kivéve a határozatlan ragozású paradigma egyes szám első személyű alakja esetében. Példák szabályos ragozású igékre:[6]
Határozatlan ragozás Határozott ragozás Határozatlan ragozás Határozott ragozás várnék várnám küldenék küldeném várnál várnád küldenél küldenéd várna várná küldene küldené várnánkküldenénkvárnátokküldenétekvárnának várnák küldenének küldenék
Múlt időben a feltételes mód alakja analitikus. A lexikai jelentésű ige múlt idejű alakja használatos, melyet a van segédige feltételes mód jelen idő egyes szám harmadik személyű alakja követ minden személyben:[7]
Határozatlan ragozás Határozott ragozás olvastam volnaolvastál volna olvastad volna olvasott olvasta olvastunk olvastuk olvastatok olvastátok olvastak olvasták
A francia nyelvben
[szerkesztés]A latinban nem volt feltételes módú alak, de az újlatin nyelvek kifejlesztettek maguknak ilyet. A franciában előzőleg analitikusan képződött a jelen idejű alak, majd szintetikus lett. A személyragok a latin habeo ’birtokol’ ige folyamatos múlt idejű alakjából származnak, és a lexikai jelentésű ige főnévi igenevű alakjához járulnak. Ez szabályosan változatlan marad, de vannak olyan igék is, amelyek főnévi igenevű alakja ebben a helyzetben megváltozott a nyelvtörténet során. Azonban mindegyik ige esetében megmaradt a személyragok előtt a főnévi igenévi alak végén található r.[8] Megjegyzendő az is, hogy az egyes számú ragok és a többes szám 3. személy ragja egyformán [ɛ]-nek (hozzávetőlegesen magyar e) hangzik, a többes 1. személyű [jɔ̃]-nak (nazális o-val), a többes 2. pedig [e]-nek (rövid magyar é). Inkább a kötelezően külön szó alakjában kitett alany fejezi ki a személyeket.
Példák:[9]
- je saurais ’tudnék / tudnám’
- tu finirais ’befejeznél / befejeznéd’
- il/elle viendrait ’jönne’
- nous mangerions ’(meg)ennénk’
- vous pourriez ’bírnátok’
- ils/elles joueraient ’játszanának / játszanák’
A múlt idejű alak analitikus. Segédigéje az avoir ’birtokolni’ vagy az être ’lenni’ szegédige feltételes mód jelen idejű alakja, melyet a lexikai jelentésű ige múlt idejű melléknévi igenevének alakja követ. Az être segédige esetében a melléknévi igenév a legtöbb esetben nemben és számban egyezik az alannyal, ami többnyire csak írásban jelenik meg: j’aurais lu ’olvastam volna’, elle serait partie ’elment volna’ (nőnem), vous vous seriez assis ’leültetek / (önök) leültek volna’ (hímnem).[9][10]
Különbség a franciában az itt említett nyelvekkel szemben az, hogy a feltétel nem fejezhető ki feltételes módú igével olyan mellékmondatban, melyet a si ’ha’ kötőszó vezet be. Jelen idejű alakja helyett a kijelentő mód folyamatos múlt idejű alakja használandó, múlt idejű alakja helyett pedig a kijelentő mód régmúlt idejű alakja.[11]
A román nyelvben
[szerkesztés]A románban a feltételes mód mindkét idejű alakja analitikus. A jelen idő segédigéjéről azt feltételezik, hogy a latin vrea (< latin volere) ’akarni’ egyszerű múlt idejű és folyamatos múlt idejű alakjai összeolvadásából jött létre.[12]
Jelen idejű példa:[13]
- aș cânta ’énekelnék’
- ai cânta
- ar cânta
- am cânta
- ați cânta
- ar cânta
Múlt időben a segédige a létige feltételes mód jelen idejű alakja, melyet a lexikai jelentésű igének megfelelő melléknévi igenév követ:[14]
- aș fi cântat ’énekeltem volna’
- ai fi cântat
- ar fi cântat
- am fi cântat
- ați fi cântat
- ar fi cântat
A közép-délszláv diarendszerben
[szerkesztés]A közép-délszláv diarendszer nyelveiben (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb) is a feltételes mód analitikusan alkotott. A biti ’lenni’ segédige aoristos alakjából és a lexikai jelentésű ige „cselekvő”-nek nevezett melléknévi igenevű alakjából adódik össze. Ez utóbbi nemben és számban egyezik az alannyal. Van múlt idejű alakja is, de a mai nyelvben ritkán használt. A jelen idejű alak helyettesíti, és az idő a kontextusból derül ki. Példa:[15]
- pisao (hímnem) / pisala (nőnem) bih ’írnék / írtam volna’
- pisao / pisala bi
- pisao / pisala / pisalo (semlegesnem) bi
- pisali (hn) / pisale (nn.) bismo
- pisali / pisale biste
- pisali / pisale / pisala (sn.) bi
A segédige a lexikai jelentésű igenév után áll, ha az alanyt nem külön szó fejezi ki. Ellenkező esetben a szórend fordított: ja bih pisao / pisala ’én ’írnék / írtam volna’.
A feltételes mód jelentései
[szerkesztés]A feltételhez kötött lehetőséget ez az igemód összetett mondat főmandata állítmányaként fejezi ki. Ilyen szerkezet esetében egyes nyelvekben a feltételt kifejező mellékmondat állítmánya is feltételes módban állhat, de más nyelvekben, például a franciában, nem. Példák:
- (magyarul) Nagyon örülne, ha meglátogatnád;[16]
- (szerbül) Kad bismo požurili, stigli bismo na početak predstave ’Ha sietnénk, odaérnénk az előadás kezdetére’;[17]
- (románul) Dacă ai fi încercat, ai fi reușit ’Ha megpróbáltad volna, sikerült volna’;[5]
- (franciául) S’il neigeait (kijelentő mód folyamatos múlt idő) la semaine prochaine, nous pourrions faire du ski à Noël ’Ha havazna a jövő héten, síelhetnénk Karácsonykor’.[18]
A feltételesnek nevezett igealak óhajt is kifejezhet, egyszerű mondatban vagy összetett mondatban, a feltétel kifejezésével együtt:
- (magyarul) Bárcsak esne a hó!;[19]
- (horvátul) Sve bih sama radila ’Mindent egyedül csinálnék’;[20]
- (franciául) Félix et Béatrice aimeraient avoir un deuxième enfant ’Félix és Béatrice szeretnének egy második gyereket’;[21]
- (románul) Ce bine am proceda, dacă ne-am recunoaște greșelile! ’Milyen jól tennénk, ha beismernénk a hibáinkat!’[22]
Példák az egyszerűen lehetséges cselekvés kifejezésére:
- (franciául) Je connais une jeune fille qui accepterait de garder vos enfants ’Ismerek egy lányt, aki hajlandó lenne a gyerekeitekre vigyázni’;[21]
- (szerbül) Projekat bi mogao da uspe ’A terv sikerülhetne’;[23]
- (románul) Ai crede că ea scrie poezii? ’Elhinnéd, hogy ő (nn.) verseket ír?’[24]
A feltételes igealak egyéb jelentéseket is hordoz, egyeseket több nyelvben, másokat kevesebben. Egyesek kapcsolatban vannak a fenti főjelentésekkel:
- feltételezett, bizonytalan cselekvés:
- akarat, kérés enyhített, udvarias kifejezése:
- a beszélővel közös cselekvés javaslása, tanács:
- múltbeli cselekvésre vonatkozó sajnálat:
- (magyarul) Bár megnézhettem volna én is azt a filmet![19]
- (franciául) J’aurais bien voulu aller à Londres ce week-end mais il n’y avait plus de places dans l’Eurostar ’Londonba szerettem volna utazni a hétvégén, de már nem volt hely az Eurostar-on’;[21]
- (románul) Ai fi putut să câștigi! ’Nyerhettél volna!’;[30]
- szemrehányás:
- nem valós cselekvéssel való összehasonlítás:
- képzelt valóság: (franciául) Deux enfants jouent. L’un dit à l’autre : « On serait deux astronautes. Moi, je serais le pilote ; toi, tu sortirais dans l’espace » ’Két gyerek játszik. Az egyik azt mondja a másiknak: „Asztronauták lennénk. Én lennék a pilóta, te meg kimennél az űrbe”’.[21]
- átkozódás: (románul) Lua-te-ar dracu! Vinne el az ördög![25]
A feltételes igealaknak vannak nem jellegzetes használatai is egyik vagy másik nyelvben. Ekkor is gyakran nem valós cselekvést fejez ki.
Példák a magyarban: Ahelyett, hogy dolgozna, egész nap szórakozik; Mielőtt válaszolna a kérdéseimre, mélyen a szemembe néz; Távozott anélkül, hogy elköszönt volna.[28]
A franciában ezt az igealakot múlt idejű cselekvés utáni cselekvés kifejezésére használják mellékmondatban az „egyszerű”-nek nevezett jövő idő alakja helyett: Le vendeur a dit qu’il nous préviendrait dès la réception de notre commande ’Az eladó azt mondta, hogy értesíteni fog minket, amint megérkezik az, amit megrendeltünk’.[32]
A közép-délszláv diarendszer nyelveiben a feltételes igealak kifejezhet a múltban ismétlődő cselekvéseket: (bosnyákul) Otac bi me petkom vodio u džamiju ’Péntekenként az apám mecsetbe vitt’.[33] Előfordul célhatározói mellékmondat állítmányának alakjaként is: (szerbül) Ostao sam u hotelu da bih dovršio pismo ’A szállodában maradtam, hogy befejezzek egy levelet’.[34]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A továbbiakban egyszerűsítés céljából csak a „cselekvés” terminust használjuk.
- ↑ Bokor 2007, 274. o.
- ↑ Barić 1997, 412. o.
- ↑ Constantinescu-Dobridor 1998, condițional-optativ-potențial szócikk.
- ↑ a b Bărbuță 2000, 152–153. o.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 237–238. o. A kötőhangzó piros, a jel kék betűkkel.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 241. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 1031. o.
- ↑ a b Delatour 2004, 141. o.
- ↑ A segédigék használatáról ld. Francia igerendszer.
- ↑ Delatour 2004, 282. o.
- ↑ Zafiu 2017.
- ↑ Cojocaru 2003, 161. o.
- ↑ Cojocaru 2003, 163. o.
- ↑ Barić 1997, 244. o. (horvát grammatika).
- ↑ Rounds 2001, 48. o.
- ↑ Klajn 2005, 252.
- ↑ Delatour 2004, 281. o.
- ↑ a b Rounds 2001, 49. o.
- ↑ Barić 1997, 417. o.
- ↑ a b c d e f g Delatour 2004, 142–143. o.
- ↑ a b Coteanu 1982, 211. o.
- ↑ a b Klajn 2005, 113.
- ↑ Avram 1997, 208. o.
- ↑ a b c d Cojocaru 2003, 162. o.
- ↑ Cs. Nagy 2007, 327. o.
- ↑ Dubois 2002, 108. o.
- ↑ a b c Szende – Kassai 2007, 242. o.
- ↑ Čirgić 2010, 177. o.
- ↑ Moldovan et al. 2001, 73. o.
- ↑ Moldovan et al. 2001, 324. o.
- ↑ Delatour 2004, 132. o.
- ↑ Jahić et al. 2001, 282. o.
- ↑ Klajn 2005, 249. o.
Források
[szerkesztés]- (románul) Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. ISBN 973-28-0769-5
- (románul) Bărbuță, Ion et al. Gramatica uzuală a limbii române (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. ISBN 9975-74-295-5 (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- (horvátul) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1
- (magyarul) Bokor József. Szóalaktan. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 254–292. o. (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- (montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- (angolul) Cojocaru, Dana. Romanian Grammar (Román grammatika). SEELRC. 2003 (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- (románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- (románul) Coteanu, Ion. Gramatica de bază a limbii române (A román nyelv alapvető grammatikája). Bukarest: Albatros. 1982 (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- (magyarul) Cs. Nagy Lajos. Mondattan. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 321–344. o. (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- (franciául) Delatour, Yvonne et al. Nouvelle grammaire du français (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. ISBN 2-01-155271-0 (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 14.)
- (franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9 (Hozzáférés: 2023. május 14.)
- (bosnyákul) Jahić, Dževad – Halilović, Senahid – Palić, Ismail. Gramatika bosanskoga jezika (A bosnyák nyelv grammatikája). Zenica: Dom štampe. 2000 (Hozzáférés: 2023. május 14.)
- (szerbül) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika. Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2023. május 14.)
- (románul) Moldovan, Victoria – Pop, Liana – Uricaru, Lucia. Nivel prag pentru învățarea limbii române ca limbă străină (Küszöbszint a román mint idegen nyelv tanulására). Strasbourg: Európa Tanács (Művelődési Együttműködés Tanácsa). 2001 (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- (angolul) Rounds, Carol. Hungarian: an Essential Grammar (Magyar alapvető grammatika). London / New York: Routledge. 2001. ISBN 0-203-46519-9 (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- (franciául) Szende, Thomas – Kassai, Georges. Grammaire fondamentale du hongrois (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. ISBN 978-2-91-525555-3 (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- (románul) Zafiu, Rodica. Auxiliarul condiționalului românesc: argumente semantice și funcționale în reconstituirea unui proces de gramaticalizare controversat (A román feltételes mód segédigéje: szemantikai és funkcionális érvek egy vitatott grammatikalizálódasi folyamat rekonstruálásában). Diacronia. 2017. szeptember 30. e-ISSN 2393-1140 (Hozzáférés: 2019. április 14.)