Fok
Több helyen használatos a fok mértékegységként.
Mérések
[szerkesztés]Szög
[szerkesztés]Szögmérésben a fok a derékszög 90-ed része, jele °. Ennek hatvanad része az ívperc, ennek a hatvanad része pedig az ívmásodperc.
Ritkán használatos az úgynevezett újfok, amely a derékszög századrésze (számológépen GRAD).
A szögmérésben használatos még a radián egység is.
Hőmérséklet
[szerkesztés]Hőmérsékletegységként többfajta fok ismert. Európában a kontinensen leggyakoribb a Celsius-skála (°C) használata, melyben a 0 °C a víz fagyáspontja, a 100 °C a víz forráspontja normál légköri nyomáson.
További egységek:
- Réaumur-fok (°R), a víz 0 °R-on fagy és 80 °R-on forr fel.
- Fahrenheit-fok (°F), a víz 32 °F-on fagy meg és 212 °F-on forr fel.
- Kelvin, a víz 273,15 K hőmérsékleten fagy és 373,15 K hőmérsékleten forr fel; a Kelvin nem igazán „fok”, mivel sem a nevében, sem a jelölésében nem szokás azt használni; SI-alapegység
Alkoholfok
[szerkesztés]Alkoholtartalmú italoknál az alkoholtartalmat jelzi térfogatszázalékban.
A fok jele
[szerkesztés]A fokjel helyesírása eltér a többi mértékegységétől. A fok jelét, ha egyedül áll (például szögeknél), akkor a mérőszámhoz közvetlenül írjuk, például: 23°. Viszont az olyan fokoknál, ahol egy betű is társul a ° szimbólumhoz (például a Celsius-fok [°C]), már különírjuk: 6 °C.
A Unicode-ban „a fok jele” U+00B0 (°). Ennek HTML-kódja: °
.
Hajózás
[szerkesztés]A hajózásban fontos szerepet játszanak a partközeli, magas vagy a vízbe élesen benyúló szárazföldi alakulatok, melyeket a fok utótaggal látnak el (például: Jóreménység-fok, Horn-fok). Ezek a part menti tájékozódásban segítenek, illetve veszélyességüknél fogva figyelmet érdemelnek a hajósok részéről.
Tájgazdálkodás
[szerkesztés]A fok gazdálkodástörténeti szerepét leginkább Andrásfalvy Bertalan tárta fel a Duna mentén, ill. Bellon Tibor és Molnár Géza a Tiszai-alföldön (ártéri gazdálkodás, fokgazdálkodás).[1]