Gránátcsoport
A gránátcsoport szilikáttartalmú, szabályos kristályrendszerű ásványcsoport, a szilikátok ásványosztály nezoszilikátok alosztályának önálló tagja. Szép, kifejlődött, egyedi vagy nagyobb számban fenn-nőtt kristályokban, rombdodekaéder és deltoid-24-es kristályalakban előforduló féldrágakőnek minősülő ásvány. Plinius "carbunculus almandius"-nak nevezte,[1] a magyar karbunkulus elnevezés innen ered. A középkorban gyógyhatást tulajdonítottak neki. A magyar Szent Korona 9 függőláncán (pendilia) is megtalálható féldrágakő. Több későbbi császári koronánál is díszítő elemnek alkalmazták.
2016-ban elnyerte az "Év ásványa" címet,[2] a barit és a pirit elől.
A gránát elnevezés az ófrancia grenate (gránátalma), közvetve a latin granum (mag) ill. a középkori latin granatus (szemcsés kő, mag alakú drágakő) szóból származik.[3]
Kémiai és fizikai tulajdonságai
[szerkesztés]- Képlete általánosan: A3B2(SiO4)3, ahol A=Ca, Fe, Mn, Mg, míg B=Al, Cr3+,Fe3+, Mn3+, Ti, V3+, Zr lehet. A szilíciumot esetenként alumínium vagy titán helyettesítheti, a hidrogránátok (OH) csoportot is tartalmaznak.
- Szimmetriája: a szabályos kristályrendszerben, több tengely, sík és lapszimmetriája létezik.
- Sűrűsége: 3,5-4,3 g/cm³.
- Keménysége: 6,5-7.5 kemény ásványok közé tartozik (a Mohs-féle keménységi skálán).
- Hasadása: nem hasíthatók.
- Törése: könnyen, szabálytalanul törik, törési felülete zsírfényű (ékszerekben gyakran csorbulnak élei).
- Színe: sötétvörös, barnás vörös, sárgás, esetenként zöld.
- Fénye: üveg- vagy zsírfényű.
- Átlátszósága: ritkán átlátszó, jellemzően átlátszatlan vagy áttetsző.
- Pora: színtelen, fehér.
Keletkezése
[szerkesztés]Az aprószeműek járulékos kőzetalkotók, nagyobb és szebb kristályai szkarnosodásban keletkeznek, gyakran metamorf kőzetekben találhatók. Átlátszó nagyobb kristályaik drágakövek. Elemi összetételüktől függetlenül azonos formájúak és kristályalakúak, megkülönböztetésük csak kémiai analízis alapján lehetséges.
A gránátcsoport tagjai
[szerkesztés](A gránátcsoport gyakoribb tagjai az összetevők képletével.)
- Almandin : Fe3Al2(SiO4)3
- Andradit :Ca3Fe2(SiO4)3
- Demantoid :Ca3Fe2(SiO4)3
- Grosszulár :Ca3Al2(SiO4)3
- Hessonit :Ca3V2(SiO4)3
- Hidrogrosszulár :Ca3Al2(SiO4)3x(OH)4
- Melanit :CaFeTi(SiO4)3
- Pirop :Mg3Al2(SiO4)3
- Spessartin :Mn3Al2(SiO4)3
- Tsavorit :Ca3V2(SiO4)3
- Uvarovit :Ca3Cr2(SiO4)3
(A gránátcsoport ritkábban előforduló ásványai és jellemző tulajdonságaik.)
- Calderit : (Ca,Mn3+)3(Fe3+)2(SiO4)3.
- Goldmanit :Ca3(Al,V,Fe3+)2(SiO4)3.
- Sűrűsége: 3,74 g/cm³.
- Keménysége:6,0- 7,0 kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Színe: sötétzöld, barnászöld.
- Fénye: üvegfényű.
- Átlátszósága: áttetsző vagy opak.
- Pora: fehér.
- Kémiai összetétele:
- Kimzeyit (vagy:kimzeit) :Ca3(Zr,Ti)2(Si,Al,Fe3+)3O12.
- Sűrűsége: 4,0 g/cm³.
- Keménysége:7,0 kemény ásvány(a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Színe: sötétbarna.
- Fénye: üvegfényű.
- Átlátszósága: áttetsző vagy opak.
- Pora: világosbarna.
- Kémiai összetétele:
- Knorringit :Mg3Cr2(SiO4)3.
- Sűrűsége: 3,75 g/cm³.
- Keménysége:6,0- 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Színe: kékeszöld, zöld.
- Fénye: üvegfényű.
- Átlátszósága: áttetsző.
- Pora: fehér.
- Kémiai összetétele:
- Majorit :Mg3(Fe,Al,Si)2(SiO4)3.
- Sűrűsége: 4,0 g/cm³.
- Keménysége:7,0- 7,5 nagyon kemény (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Színe: sárgásbarna, vörösesbarna.
- Fénye: üvegfényű.
- Átlátszósága: áttetsző.
- Pora: fehér.
- Kémiai összetétele:
- Schorlomit : Ca(Fe3+,Ti,Al)2((Si,Fe2+,Fe3+)O4)3.
- Sűrűsége: 3,84 g/cm³.
- Keménysége:7,0- 7,5 nagyon kemény (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Színe: barnásfekete, fekete.
- Fénye: fémfényű.
- Átlátszósága: áttetsző vagy opak.
- Pora: sötétbarna.
- Kémiai összetétele:
- Hibschit: Ca3Al2(SiO4)3x(OH)4.
- Sűrűsége: 3,13 g/cm³.
- Keménysége: 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Színe: színtelen, fehér, világosszürke, barnás.
- Fénye: üvegfényű.
- Átlátszósága: áttetsző.
- Pora: fehér.
- Kémiai összetétele:
- Katoit: Ca3Al2(SiO4)3x3(OH)4.
- Hidrograndit: (Ca,Mg,Fe3+)3(Fe3+,Al)2(SiO4)3(OH)4.
- Sűrűsége: 3,45 g/cm³.
- Keménysége: 5,0- 6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Színe: zöld.
- Fénye: üvegfényű.
- Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
- Pora: fehér.
- Kémiai összetétele:
- Marimotoit: Ca3TiFe2+Si3O12.
- Yamatoit: (Mn2+,Ca)3(V3+,Al)2(SiO4)3.
- Sűrűsége: 2,52 g/cm³.
- Keménysége:6,0- 7,0 kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
- Színe: mézsárga, sötétvörös.
- Fénye: üvegfényű.
- Átlátszósága: áttetsző.
- Pora: fehér.
- Kémiai összetétele:
- Henritermierit: Ca3(Mn3+,Al)2(SiO4)2(OH)4.
Előfordulása
[szerkesztés]Csillámpalákban és kontakt metaszomatikus szkarnosodott kőzetek gyakori és jellemzően előforduló ásvány. Előfordulásai találhatók a csehországi Érchegységben, Szlovákiában Rozsnyó környékén. Németország területén a Harz-hegységben, Románia területén Erdélyben több helyen megtalálhatók. Gyakori és szép példányai az Amerikai Egyesült Államok területén Connecticut szövetségi államban, Oroszországban az Ural vidékén, Finnországban, Norvégia területén, Olaszországban a Vezúv környékén, Törökország ázsiai részéin, Madagaszkár szigetén.
Előfordulásai Magyarországon
[szerkesztés](Az elöfordulásokban a fellelhető kristályok méreteinek feltüntetésével.) Bánhida (1 mm), Szokolya (2–10 mm), Diósjenő (6–20 mm), Márianosztra (2–10 mm), Drégelypalánk (2–10 mm), Sály, Tihany és Visegrád (1–10 mm), a hazai bauxit előfordulásokban törmelékes szemcsékben, a Börzsöny patakmedreiben (2–4 mm, ritkán: 5–10 mm).
Kísérő ásványok
[szerkesztés]A szkarnosodott kőzetekben és csillámpalákban előforduló jellemző ásványok.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ gránátok (Magyar katolikus lexikon)
- ↑ Év ásványa 2016 Archiválva 2016. április 16-i dátummal a Wayback Machine-benMosthallottam.hu, 2016.02.21.(magyarul)]
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 57. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
[szerkesztés]- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- Dr. Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek. Műszaki könyvkiadó. Budapest. 1993.
- http://webmineral.com
- http://evosmaradvanya.hu/
- http://geomania.hu/asvanygal.php?lelohely=238&asvid=119