Jak–1

	Jak–1
	Jak–1 repülőgépek 1941-ben
Funkció	vadász- és vadászbombázó repülőgép
Gyártó	Szaratovi Repülőgépgyár; NPO Lavocskin;
Tervező	Jakovlev-tervezőiroda (főkonstruktőr: Alekszandr Jakovlev)
Gyártási darabszám	8800
Fő üzemeltetők	Szovjetunió
Első felszállás	1940. január 13.
Szolgálatból kivonva	1945
Hatótávolság	650 km
	Háromnézeti rajz
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jak–1 témájú médiaállományokat.

A Jak–1 a Szovjetunióban az Jakovlev-tervezőirodában kifejlesztett egymotoros, együléses (oktató változatoknál kétüléses), alsószárnyas, behúzható futóműves, vegyes építésű vadász- és vadászbombázó repülőgép. A prototípus típusjelzése I–26 volt. A Jakovlev-vadászgépek a második világháború során a Szovjetunió által legszélesebb körben alkalmazott repülőgépcsalád volt. A Jak család összes típusváltozatából közel 37 000 db-ot, a Jak–1-ből 8700 db-ot gyártottak.

Története

A szovjet kormány 1938-ban pályázatot írt ki egy új vadászrepülőgépre. Az új típus az I–16 (Rata) modellt hivatott leváltani. A pályázatra összesen négy prototípus nevezett, ezen modellek közül az Alekszandr Jakovlev által tervezett prototípus került ki győztesként. Ezt követően Sztálin személyesen bízta meg őt, hogy tervezze meg a következő vadászgépet a Vörös Hadsereg számára. A pályázat érdekessége volt, hogy a nyertes tervező Jakovlev ezt megelőzően csak vitorlázó és sportrepülőgépeket tervezett. A típust eredetileg funkcionalitása alapján I–26 ( isztribityel=vadász) névvel látták el, de a gyártás megkezdésekor az ebben a korban kialakuló szokás szerint tervezője után kapta nevét, ezért Jak–1-re módosították a modell elnevezését. Az első modell 1939-ben szállt fel majd ezt követően a sorozatgyártási engedélyt 1941. júniusban kapta meg. Ugyanebben a hónapban a német csapatok megtámadták a Szovjetuniót, ezért az egész gyártósort 1600 km-rel keletebbre, Kamenszk-Uralszkba költöztették. Ennek ellenére a gyártással csak másfél hónapot késtek, és mintegy 500 db Jak–1 típusú gép került a frontvonalakra 1941 végére. A Jak–1-et 1942-ben a Jak–7B vadászrepülőgép szorította ki a gyártásból.

Szerkezeti kialakítása és műszaki jellemzői

Vegyes építésű konstrukció. Törzse acélcsövekből épített rácsszerkezet, szárnyait pedig fából építették. A könnyű konstrukció kiváló kezelhetőséget, manőverezőképességet és nagyon könnyű karbantarthatóságot eredményezett. Képességeit csak az első szériában alkalmazott 820 kW-os (1100 LE) Klimov VK–105PA (M–105PA) 12 hengeres, folyadékhűtésű V-motor gyenge teljesítménye korlátozta. Ennek ellenére 5000 m alatt könnyedén vette fel a harcot a nála jóval kifinomultabb és kiforrottabb német modellekkel. Később az elégtelen teljesítményűnek ítélt VK–105PA (M–105PA) motort a 940 kW (1260 LE) teljesítményű VK–105PF ( puska= magyarul ágyú, forszirovannij=növelt teljesítményű) motor váltotta. A fejlesztések során teljes kilátást biztosító kabinnal szerelték fel illetve jelentősen megnövelték a tűzerejét is.

Az I–26 prototípus fegyverzete a légcsavartengelyben elhelyezett 20 mm-es SVAK gépágyú, 120 db lőszerrel, továbbá 2 db 7,62 mm-es SKASZ géppuska a motor felett, egyenként 375 db-os lőszer-javadalmazással. A Jak–1M-nél a 20 mm-es SVAK gépágyú lőszer-javadalmazását 140 db-ra növelték, a két SKASZ géppuskát pedig a motor fölött elhelyezett 1 vagy 2 db 12,7 mm-es BSZ géppuskára cserélték. A BSZ géppuskák lőszer-javadalmazása 348 db volt. Lehetőség volt a szárnyak alatti hat darab indítósínt felszerelni a 12 kg-os RSZ–82 nem irányított rakéták számára. Némelyik gépen a szárny alatti bombazárakra 2 db 50 vagy 100 kg-os bombát lehetett függeszteni.

Típusváltozatok

Jak–1 – Együléses vadász változat. A gyártás kezdeti modellje volt.
Jak–1M – 1942-ben az összes addig gyártott Jak–1-es modellt erre a változatra építették át. Ez a típus már 940 kW-os (1260 LE) VK–105PF motorral.

Üzemeltető országok

Franciaország
Lengyelország
Szovjetunió

Műszaki adatok

Adatok	'
Első felszállás:	1939
Hadrendbe állítás:	1941
Tervezte:	A. S. Jakovlev tervezőirodája
Jellemzői
Személyzet:	1 fő (gyakorló-oktató változatnál Jak-7 Liszanka (rókácska)2 fő)
Legnagyobb sebesség földközelben:	500 km/h
Legnagyobb sebesség:	600 km/h
Gyakorlati csúcsmagasság:	10 000 m
Kezdeti emelkedési sebesség:	1200 m/perc
Hatótávolság:	850 km
Méretek
Hossz:	8,48 m
Magasság:	3,0 m
Fesztávolság:	10 m
Szárnyfelület:	17,15 m²
Tömeg
Üres tömeg:	2375 kg
Felszálló tömeg:	2890 kg
Hajtómű
Motorok:	1 db 1100 LE-s VKP-105PA (M-105PA) 12 hengeres, folyadékhűtésű V-motor később az 1260 LE-s VK-105PF motor váltotta.
Teljesítmény:	1100-1260 LE (motortípustól függően)

Lásd még

Hasonló típusok:

Források

Külső hivatkozások

A Jak–1 a Jakovlev honlapján (oroszul) Archiválva 2009. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jak–1

Jak–1 repülőgépek 1941-ben

Funkció	vadász- és vadászbombázó repülőgép
Gyártó	Szaratovi Repülőgépgyár NPO Lavocskin
Tervező	Jakovlev-tervezőiroda (főkonstruktőr: Alekszandr Jakovlev)
Gyártási darabszám	8800
Fő üzemeltetők	Szovjetunió

Első felszállás	1940. január 13.
Szolgálatból kivonva	1945
Hatótávolság	650 km
Háromnézeti rajz

A Wikimédia Commons tartalmaz Jak–1 témájú médiaállományokat.

Sablon:Jakovlev m v sz Jakovlev-repülőgépek
Vadászrepülőgépek	Jak–1 • Jak–3 • Jak–7 • Jak–9 • Jak–15 • Jak–17 • Jak–19 • Jak–23 • Jak–25 • Jak–28 • Jak–38
Bombázó repülőgépek	Jak–2 • Jak–4 • Jak–28
Szállító repülőgépek	Jak–6 • Jak–8 • Jak–10 • Jak–12 • Jak–18T • Jak–40 • Jak–42 • Jak–58 • Jak–112
Felderítő repülőgépek	Jak–25 • Jak–27 • Pcsela
Helikopterek	Jak–M11FR–1 • Jak–100 • Jak–24
Gyakorló repülőgépek és műrepülőgépek	UT–1 • UT–2 • Jak–7 • Jak–11 • Jak–17 • Jak–18 • Jak–28 • Jak–30 (1960) • Jak–32 • Jak–50 (II) • Jak–52 • Jak–53 • Jak–54 • Jak–55 • Jak–130 • Jak–152
Vitorlázó repülőgépek	AVF–10 • AVF–20 • Jak–14
AIR sorozat	AIR–1 • AIR–2 • AIR–3 • AIR–4 • AIR–5 • AIR–6 • AIR–7 • AIR–8 • AIR–9 • AIR–10 • AIR–11 • AIR–12 • AIR–13
Kísérleti repülőgépek	VVP–6 • Jakovlev EG • Jak–5 • Jak–13 • Jak–16 • Jak–19 • Jak–20 • Jak–25 (I) • Jak–26 • Jak–30 (I) • Jak–36 • Jak–41 • Jak–43 • Jak–44 • Jak–46 • Jak–50 (I) • Jak–141 • Jak–200/Jak–210

m v sz Második világháborús vadászrepülőgépek
Amerikai Egyesült Államok	F2A Buffalo · F3F · F4F Wildcat · F4U Corsair · F6F Hellcat · P–36 Hawk · P–38 Lightning · P–39 Airacobra · P–40 Warhawk · P–47 Thunderbolt · P–51 Mustang · P–59 Airacomet · P–63 Kingcobra · A–20 Havoc · P–61 Black Widow
Egyesült Királyság	Hurricane · Sea Fury · Spitfire · Tempest · Typhoon · Boulton Paul Defiant · Beaufighter · DH.98 Mosquito · Fairey Fulmar
Franciaország	Dewoitine D.520 · Morane-Saulnier MS.406
Hollandia	Fokker D.XXI · Fokker G.I
Japán	A5M Claude · A6M Zero · A7M Reppú · Ki–27 · Ki–43 Hajabusza · Ki–44 Sóki · Ki–45 Torju · Ki–60 · Ki–61 Hien · Ki–62 · Ki–64 · Ki–83 · Ki–84 Hajate · Ki–88 · KI-94 · Ki–96 · Ki–100 · Ki–102 · Ki–115 Curugi · Ki–201 Karjú · Ki–202 Súszui-Kai · N1K Kjófú · J9 Kikka · J1N Gekkou · J2M Raiden · J4M Szenden · J7W Sinden · J8M Súszui · Aicsi S1A · Aichi M6A Seiran
Lengyelország	PZL P.7 · PZL P.11 · PZL P.24
Magyarország	MÁVAG Héja
Harmadik Birodalom	Do 335 · Fw 190 · He 162 · He 219 · He 280 · Bf 109 · Me 163 · Me 262 · Bf 110 · Me 210 · Me 410 · Ba 349
Olasz Királyság	M.C.200 Saetta · M.C.202 Folgore · C.205 Veltro · CR.42 Falco · Re.2000
Szovjetunió	I–15 · I–153 · I–16 · Il–2 · Il–10 · Jak–1 · Jak–3 · Jak–5 · Jak–7 · Jak–9 · La–5 · La–7 · LaGG–1 · LaGG–3 · MiG–1 · MiG–3 · MiG–5 · MiG–7 · Pe–3
Románia	IAR 80
Svédország	Saab 21
További vadászrepülőgépek: Második világháborús · Első generációs · Második generációs · Harmadik generációs · Negyedik generációs · Ötödik generációs megjegyzés: A dőlttel jelöltek csak prototípusok voltak vagy egyetlen példány sem készült belőlük.