Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Karigador

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karigador
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségBrtonigla
Jogállásfalu
PolgármesterDoriano Labinjan
Irányítószám52474
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség165 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 54″, k. h. 13° 33′ 33″45.365000°N 13.559167°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 54″, k. h. 13° 33′ 33″45.365000°N 13.559167°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Karigador témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Karigador (olaszul: Carigador) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Brtoniglához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Isztria északnyugati részén, Novigradtól 5 km-re északra, községközpontjától 7 km-re délnyugatra a Dalja-öböl északi részén fekszik. Településrészei Karigador, Mala Punta, Velika Punta, Kamp Park Umag és Štroligarija.

Története

[szerkesztés]

A település neve az olasz "caricare" (behajóz) igéből származik, mivel ezen a helyen kikötő volt ahol a velencei arzenál számára szánt kitermelt fatörzseket és mezőgazdasági termékeket hajózták be. Ezt a nevet másutt is használták a hasonló funkciójú kikötők megjelölésére. Az egykori kikötőből mára csak a hajók kikötéséhez épített töltés maradt meg. A falunak 1880-ban 15, 1910-ben 29 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 194 lakosa volt. Ma Karigador üdülőtelepülés szállodákkal, apartmanokkal, üdülőkkel. Lakói a turizmusból és vendéglátásból élnek.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Az Irgalmas Szűzanya tiszteletére szentelt temploma 1912-ben épült.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 15 11 16 29 0 0 52 34 40 42 0 0 141 194

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]