Kerc
Kerc (Cârța) | |
A kerci kolostor | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szeben |
Község | Kerc |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 557070 |
Körzethívószám | 0269 |
SIRUTA-kód | 144517 |
Népesség | |
Népesség | 1025 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 6 (2011)[1] |
Népsűrűség | 35,47 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 406 m |
Terület | 28,90 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 47′ 04″, k. h. 24° 34′ 04″45.784444°N 24.567778°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 04″, k. h. 24° 34′ 04″45.784444°N 24.567778°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kerc (románul Cârța, németül Kertz, szászul Kierz) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszebentől 48 km-re keletre az Olt bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Egy 1207-es oklevél szerint Benedek erdélyi vajda beiktatta a néhány évvel korábban alapított kerci ciszterci monostort a románoktól elvett föld birtokába.[2] 1223-ban Kerch alakban fordul elő.[3] 1252-ben a románokat Kercről nevezték, ami azt valószínűsíti, hogy Kerc volt az első román központ a Kárpát-medencében.[2]
A trianoni békeszerződés előtt Fogaras vármegyéhez tartozott.
Híres műemléke
[szerkesztés]A település legnevezetesebb műemléke cisztercita temploma és kolostora, mely a 13. század közepén épült, de alapítását a korabeli források 1202-re teszik. Szerzetesei a franciaországi pontignyi apátságból kerültek ide.[4] A 16. században indult pusztulásnak. Kolostorának egy része emeletnyi magasan áll, templomának szentélyét szász evangélikus templommá alakították át. 1648-ban említenek itt egy udvarházat, melyet ekkor állítanak helyre a megrongálódott templommal együtt.
Kerc ma
[szerkesztés]1910-ben 954, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Fogaras vármegye Alsóárpási járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 1116 lakosából 817 román, 198 német, 90 cigány és 11 magyar volt.
A kis létszámú magyar lakosság ellenére, a kolostor melletti iskola falán mai napig is csupán német és magyar nyelven szerepel az „elemi iskola” felirat.
Híres emberek
[szerkesztés]- 1826-ban itt született Viktor Kästner, erdélyi szász tájszólásban alkotó költő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
- ↑ a b Kristó Gyula: Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Bp., 2003. 192.
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben, Panoráma mini útikönyvek, ISBN 963-243-065-4
További irodalom
[szerkesztés]- Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
- Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest