Kiskoszmály
Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Lévai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1332 | ||
Polgármester | Ladislav Pisch | ||
Irányítószám | 935 21 | ||
Körzethívószám | 036 | ||
Forgalmi rendszám | LV | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 381 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 172 m | ||
Terület | 9,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 17′, k. h. 18° 31′48.283333°N 18.516667°EKoordináták: é. sz. 48° 17′, k. h. 18° 31′48.283333°N 18.516667°E | |||
Kiskoszmály weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskoszmály témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kiskoszmály (szlovákul Malé Kozmálovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Lévától 14 km-re északnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorszakban is éltek emberek. A koraközépkorban nagymorva erődített település állt itt.
A mai település neve – mely már a győztes Pozsonyi csatát megelőzően népesült be magyar lakossággal – az 1332-ben felvett pápai tizedjegyzékben bukkan fel először, majd 1372-ben említik "Kys Kozmál" alakban. Sárói nemesek birtoka, majd 1489-től Gímes várának uradalmához tartozott. 1601-ben 35 ház állt a településen. 1618-ban megtámadta és felégette a török. 1619-ben hódolt falu volt.[2] 1718-tól az érsekújvári uradalom része. A 18. század elején kastély épült itt, mely később úgy megrongálódott, hogy le kellett bontani. 1828-ban 89 háza volt 583 lakossal, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1853-ban Ordódy Ágoston segítségével a katolikusok saját iskolát hoztak létre.[3]
Az I. világháborút követően a Kálvini-Református Timóteus Társaság árvaházat alapít és tart fenn. Pedagógiai szaktanácsadója Karácsony Sándor debreceni professzor, a XX. század legkiemelkedőbb magyar pedagógusa volt. A II. világháborút követő etnikai tisztogatás során szűnt meg, mikoris a falu magyar lakosságát kitelepítették, vagy deportálták.
Fényes Elek geográfiai szótárában így ír: "Kis-Koszmály, (Kozmalovcze), Bars m. magyar falu, a Garan jobb partján, Uj Barshoz 1/2 mfd. 313 kath., 186 ref. lak. Földjei jó buzát, rozsot teremnek, szőlleje, s tölgyes erdeje van. F. u. gr. Migazzi. Ut. p. Léva." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1918-ban a nagybirtokot felparcellázták.
1985-1994 között Tolmácshoz csatolták.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 664 lakosából 589 magyar és 42 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 676 lakosából 659 magyar és 12 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 642 lakosából 612 magyar és 30 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 613 lakosából 572 magyar, 38 szlovák és 3 német anyanyelvű volt. Ekkor 365 katolikus, 238 református és 10 izraelita lakta a falut.
1921-ben 572 lakosából 528 magyar és 37 csehszlovák volt.
1930-ban 620 lakosából 467 magyar és 152 csehszlovák volt.
1941-ben 619 lakosából 595 magyar és 20 szlovák volt.
Az 1920-as években a még színmagyar falu lakosából a Beneš-dekrétumok miatti kitelepítés, illetve deportálás és szlovák betelepítés után a község nemzetiségi képe teljesen megváltozott.
2001-ben 402 lakosából 348 szlovák és 48 magyar volt.
2011-ben 391 lakosából 350 szlovák és 30 magyar volt.
2021-ben 381 lakosából 323 (+1) szlovák, 13 (+2) magyar, 6 egyéb és 39 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- Klasszicista kastélya a 19. század elején épült.
- A falu déli részén levő szőlőhegyen kitűnő borokat termelnek.
- A határában található Koszmályi tó a horgászok és vízisportkedvelők paradicsoma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Jan Rypka 1927: Čtyři turecké listiny z Dolného Kamence na Slovensku. Prúdy.
- ↑ Némethy Lajos 1894: Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii, 831.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Štefan Janšák 1931: Staré osídlenie Slovenska. In: Sborník Muz. Slov. Spoločnosti 25.
- Vojtech Budinský-Krička 1947: Nové nálezy kostrových hrobov z doby hradištnej na juhozápadnom Slovensku. Časopis Muz. slov. Spoločnosti 37—38, 34.
- Kliský, M. 1964: Územné rozšírenie a chronológia karolínskych mečov. ŠZ 14, 114.
- Alojz Habovštiak 1978: Malé Kozmálovce, okres Levice In: Bohuslav Chropovský: Významné Slovanské náleziská na Slovensku. 124.
- Hegyi Klára 1995: Török berendezkedés Magyarországon
- Bednár, Peter – Jakubčinová, Miriam – Poláková, Zuzana 2011: Zameranie a zisťovací výskum včasnostredovekého opevnenia v Malých Kozmálovciach. Archeologické výskumy a nálezy na Slovensku v roku 2009
- Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 48 No. 111.
- hradiska.sk