Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

KkStB Yv sorozat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
KkStB Yv sorozat
kkStB Yv
BBÖ Yv
ÖBB 598
Pályaszám
kkStB Yv.1–3,
BBÖ Yv.1–3,
ÖBB 598.01–03
Általános adatok
GyártóKrauss/Linz
Gyártásban1896
Selejtezés1973
DarabszámkkStB: 3
BBÖ: 3
ÖBB: 3 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés0-6-4T
Nyomtávolság760 mm
Hajtókerék-átmérő800 mm
Futókerék-átmérő540 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség40 km/h
Kapcsolókészülékek közötti hossz8080 mm
Magasság3800 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága2100 mm
Teljes tengelytávolság5000 mm/4800 mm[1]
Üres tömeg19,5 t
Szolgálati tömeg26,5 t
Tapadási tömeg17,0 t
Fékek
TípusaLégűrfék
Gőzvontatás
JellegC2' n2vt
Hengerek
Száma2
Nagynyomású henger(ek) átmérője310 mm
Kisnyomású henger(ek) átmérője450 mm
Dugattyú lökethossza400 mm
Gőznyomás13,0 at
Tűzcsövek
Száma120
Hossza3.700 mm
Rostélyfelület1,03 m²
Sugárzó fűtőfelület4,3 m² (vízborított)
Csőfűtőfelület61,4 m² (vízborított)
Forrfelület65,7 m² (vízborított)
Vezérmű rendszereWinkelhebel
Vízkészlet3,0 m³
Tüzelőanyag-készlet1,0 m³
A Wikimédia Commons tartalmaz KkStB Yv sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A kkStB Yv egy osztrák keskenynyomtávú szertartályos gőzmozdony-sorozat volt a Császári és Királyi Osztrák Államvasutaknál (k. k. Staatsbahnen, kkStB). A mozdony egyike volt a Karl Gölsdorf által tervezett keskenynyomtávú mozdonyoknak.

A kkStB beszerzett a Ybbstalbahn 1896 megnyitott első vonalszakaszára három db-ot ezekből a mozdonyokból a Krauss linzi gyárától. A sorozatjel az Ybbstalbahn kezdőbetűjéből és a mozdonygépezet fajtájára (kompaund gépezet, németül Verbundantrieb) utaló v betű ered.[2]

Szerkezete

[szerkesztés]

A mozdony C2’ kerékelrendezésű volt. Hasonlóan a már bevált U sorozathoz a belsőkeretes hajtókerekekkel amelyek egy a hátsó futótengelyeket befoglaló külsőkeretes forgóvázzal volt egybeépítve.. A hajtótengelyen lévő kerekeken nem volt nyomkarima. Ez a futóműkialakítás jó ívfutást tett lehetővé a 60 méter sugarú kanyarokban. A Karl Gölsdorf által kifejlesztett Winkelhebel-vezérlést, ami a Heusinger-vezérlés egyszerűsített változata volt, itt alkalmazták először.[3] A mozdony kezdetben szikrafogó dobos kéménnyel készült az olcsó barnaszén tüzelés szikraszórásának megakadályozására..[4]

Ez a futóműkonstrukció ezeknél a mozdonyoknál nem vált be, mivel gyakran közlekedtek fordított irányba. Ez a körülmény is hozzájárult, hogy további példányokat már nem rendeltek ebből a sorozatból.[4] Inkább a kkStB a már jól bevált és olcsóbb U sorozatot alkalmazták. Az Yv mozdonyok kisiklásának okaként az utánfutó forgóvázának merev forgócsapját állapították meg, mivel nem volt felfelé játéka a futótengelyeknek a pályaegyenetlenségek kiegyenlítésére.[4] Johann Rihosek megtervezte a mozdonyok átépítését mely során a hátsó futó forgóvázat a belső kerettel egy gőmbcsuklóval támasztotta fel. Ahhoz, hogy a vezető a mozdony a pályán tarthassa, a hajtótengely kerekeire nyomkarimát kellett felszerelni. Ezzel a módosítás, amely jól bevált, megváltozott a mozdony tengelytávolsága 5000 mm-ről 4800 mm-re.

További sorsuk

[szerkesztés]

1938-ban a Német Birodalmi Vasút a mozdonyokat a 99 901-903 pályaszámtartományba sorolta. 1953-ig az ÖBB-nél 598 sorozatként üzemeltek amikor is a 2095 sorozatú dieselmozdonyok átvették a helyüket. 1960-ban a Ybbstalbahn vonalai a Waldviertler Schmalspurbahnen és a Steyrtalbahn állományába kerültek. Bár a sorozat mozdonyait formálisan selejtezték, csak sokkal később, 1973-ban vonták ki az utolsót az üzemből.

Ma az egykori Yv.1 távol bármilyen keskenynyomközű pályától mint emlékmű Eichgraben-ben a bécsi erdőben, a másik két gép tulajdonosa a Club 598. Yv.2 volt az egyik első magán kezdeményezésre reaktivált gőzmozdony és Ausztriában, az Yv.3 működőképessé tételét hosszabb távon tervezi a tulajdonos.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. átépítés után
  2. Az egykori Ausztriában a keskenynyomtávú mozdonyok sorozatjele az első állomáshely vagy üzembehelyező vasút nevének kezdőbetűje volt. (a fordító megjegyzése)
  3. Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen - Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB. Alba Publikationen, 2. Aufl., Jan. 2002, S.238–239.
  4. a b c Johann Rihosek: Im Gedenken zum 50jährigen Bestehen der Ybbstalbahn. Eisenbahn Österreich, 2/1950, S.36–37.

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a kkStB Yv című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

[szerkesztés]