KkStB Yv sorozat
KkStB Yv sorozat | |
kkStB Yv BBÖ Yv ÖBB 598 | |
Pályaszám | |
kkStB Yv.1–3, BBÖ Yv.1–3, ÖBB 598.01–03 | |
Általános adatok | |
Gyártó | Krauss/Linz |
Gyártásban | 1896 |
Selejtezés | 1973 |
Darabszám | kkStB: 3 BBÖ: 3 ÖBB: 3 db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | 0-6-4T |
Nyomtávolság | 760 mm |
Hajtókerék-átmérő | 800 mm |
Futókerék-átmérő | 540 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 40 km/h |
Kapcsolókészülékek közötti hossz | 8080 mm |
Magasság | 3800 mm |
Csatolt kerekek tengelytávolsága | 2100 mm |
Teljes tengelytávolság | 5000 mm/4800 mm[1] |
Üres tömeg | 19,5 t |
Szolgálati tömeg | 26,5 t |
Tapadási tömeg | 17,0 t |
Fékek | |
Típusa | Légűrfék |
Gőzvontatás | |
Jelleg | C2' n2vt |
Hengerek | |
Száma | 2 |
Nagynyomású henger(ek) átmérője | 310 mm |
Kisnyomású henger(ek) átmérője | 450 mm |
Dugattyú lökethossza | 400 mm |
Gőznyomás | 13,0 at |
Tűzcsövek | |
Száma | 120 |
Hossza | 3.700 mm |
Rostélyfelület | 1,03 m² |
Sugárzó fűtőfelület | 4,3 m² (vízborított) |
Csőfűtőfelület | 61,4 m² (vízborított) |
Forrfelület | 65,7 m² (vízborított) |
Vezérmű rendszere | Winkelhebel |
Vízkészlet | 3,0 m³ |
Tüzelőanyag-készlet | 1,0 m³ |
A Wikimédia Commons tartalmaz KkStB Yv sorozat témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A kkStB Yv egy osztrák keskenynyomtávú szertartályos gőzmozdony-sorozat volt a Császári és Királyi Osztrák Államvasutaknál (k. k. Staatsbahnen, kkStB). A mozdony egyike volt a Karl Gölsdorf által tervezett keskenynyomtávú mozdonyoknak.
A kkStB beszerzett a Ybbstalbahn 1896 megnyitott első vonalszakaszára három db-ot ezekből a mozdonyokból a Krauss linzi gyárától. A sorozatjel az Ybbstalbahn kezdőbetűjéből és a mozdonygépezet fajtájára (kompaund gépezet, németül Verbundantrieb) utaló v betű ered.[2]
Szerkezete
[szerkesztés]A mozdony C2’ kerékelrendezésű volt. Hasonlóan a már bevált U sorozathoz a belsőkeretes hajtókerekekkel amelyek egy a hátsó futótengelyeket befoglaló külsőkeretes forgóvázzal volt egybeépítve.. A hajtótengelyen lévő kerekeken nem volt nyomkarima. Ez a futóműkialakítás jó ívfutást tett lehetővé a 60 méter sugarú kanyarokban. A Karl Gölsdorf által kifejlesztett Winkelhebel-vezérlést, ami a Heusinger-vezérlés egyszerűsített változata volt, itt alkalmazták először.[3] A mozdony kezdetben szikrafogó dobos kéménnyel készült az olcsó barnaszén tüzelés szikraszórásának megakadályozására..[4]
Ez a futóműkonstrukció ezeknél a mozdonyoknál nem vált be, mivel gyakran közlekedtek fordított irányba. Ez a körülmény is hozzájárult, hogy további példányokat már nem rendeltek ebből a sorozatból.[4] Inkább a kkStB a már jól bevált és olcsóbb U sorozatot alkalmazták. Az Yv mozdonyok kisiklásának okaként az utánfutó forgóvázának merev forgócsapját állapították meg, mivel nem volt felfelé játéka a futótengelyeknek a pályaegyenetlenségek kiegyenlítésére.[4] Johann Rihosek megtervezte a mozdonyok átépítését mely során a hátsó futó forgóvázat a belső kerettel egy gőmbcsuklóval támasztotta fel. Ahhoz, hogy a vezető a mozdony a pályán tarthassa, a hajtótengely kerekeire nyomkarimát kellett felszerelni. Ezzel a módosítás, amely jól bevált, megváltozott a mozdony tengelytávolsága 5000 mm-ről 4800 mm-re.
További sorsuk
[szerkesztés]1938-ban a Német Birodalmi Vasút a mozdonyokat a 99 901-903 pályaszámtartományba sorolta. 1953-ig az ÖBB-nél 598 sorozatként üzemeltek amikor is a 2095 sorozatú dieselmozdonyok átvették a helyüket. 1960-ban a Ybbstalbahn vonalai a Waldviertler Schmalspurbahnen és a Steyrtalbahn állományába kerültek. Bár a sorozat mozdonyait formálisan selejtezték, csak sokkal később, 1973-ban vonták ki az utolsót az üzemből.
Ma az egykori Yv.1 távol bármilyen keskenynyomközű pályától mint emlékmű Eichgraben-ben a bécsi erdőben, a másik két gép tulajdonosa a Club 598. Yv.2 volt az egyik első magán kezdeményezésre reaktivált gőzmozdony és Ausztriában, az Yv.3 működőképessé tételét hosszabb távon tervezi a tulajdonos.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ átépítés után
- ↑ Az egykori Ausztriában a keskenynyomtávú mozdonyok sorozatjele az első állomáshely vagy üzembehelyező vasút nevének kezdőbetűje volt. (a fordító megjegyzése)
- ↑ Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen - Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB. Alba Publikationen, 2. Aufl., Jan. 2002, S.238–239.
- ↑ a b c Johann Rihosek: Im Gedenken zum 50jährigen Bestehen der Ybbstalbahn. Eisenbahn Österreich, 2/1950, S.36–37.
További információk
[szerkesztés]- Az Yv2 gyári fotója
- A BBÖ 598.01 szoborként Eichgrabenben[halott link]
- Az DRB 99 901 (egykori Yv1). [2007. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
- Az Yv2 üzemben. [2007. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
- A típus története számokban (német nyelven)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a kkStB Yv című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Verzeichnis der Lokomotiven, Tender, Wasserwagen und Triebwagen der k. k. österreichischen Staatsbahnen und der vom Staate betriebenen Privatbahnen nach dem Stande vom 30. Juni 1917, 14. Auflage, Verlag der k. k. österreichischen Staatsbahnen, Wien, 1918
- Walter Krobot, Josef Otto Slezak, Hans Sternhart: Schmalspurig durch Österreich 1825–1975, 4. Aufl., Verlag Slezak, Wien, 1991, ISBN 3-85416-095-X
- Dieter Stanfel: Ybbstalbahn. Waidhofen an der Ybbs — Gstadt — Ybbsitz/Kienberg-Gaming. Verlag bahnmedien.at, Wien 2014, ISBN 978-3-9503304-4-1
- Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen – Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB, alba, Düsseldorf, 1989, ISBN 3-87094-110-3
- Dieter Zoubek – Erhaltene Dampflokomotiven in und aus Österreich, Eigenverlag, 2004, ISBN 3-200-00174-7
- Johann Blieberger, Josef Pospichal: Die kkStB-Triebfahrzeuge, Band 4: Die Reihen 83 bis 100, Schmalspur- und nicht mit Dampf betriebene Bauarten. bahnmedien.at, 2011, ISBN 978-3-9502648-8-3
- Günter Kettler, Wolfgang Siegl: Die Ybbstalbahn – eine Fotozeitreise, bahnmedien.at, Wien, 2020, ISBN 978-3-903177-24-6.