Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Kurtakér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kurtakér (Chier)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségTornova
Rangfalu
KözségközpontTornova
Irányítószám317362
SIRUTA-kód12545
Népesség
Népesség1095 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
TerületHiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′ 31″, k. h. 21° 49′ 30″46.341996°N 21.824886°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 31″, k. h. 21° 49′ 30″46.341996°N 21.824886°E
SablonWikidataSegítség
Kurtakér, Kér egy 1700-as évekből való térképen

.

Kurtakér (Chier) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Borosjenőtől délre, a Jordán patak mellett fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Kurtakér, Kér nevét 1325-ben említette először oklevél Keer néven. 1332-ben Kor [Ker], 1561-ben Kis-Kér néven az aradi káptalan birtoka volt. 1808-ban Kurvakér, 1828-ban Kurvakér alias Kurtakér, 1851-ben Kurtakér, 1888-ban Kurtakér, 1913-ban Kurtakér néven írták.

Kamarai birtok volt, majd Stipsics tábornok vásárolta meg, kitől az Ulman családé lett, majd Solymossy Lajos birtokába jutott. 1732-ben Raynald modenai kerceg kapta. Az 1800-as évek közepén a borosjenői Aczél János birtoka volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kurtakér, Arad vármegyében, lapos, vizenyős vidéken, 6 katholikus, 1503 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Vize a Csiger. Birja Aczél János.”

1910-ben 2192 lakosából 2117 román, 73 magyar volt. Ebből 2118 görögkeleti ortodox, 49 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott.

A település lakossága földmíveléssel, háziiparral (szövéssel, fonással) foglalkozott.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
  • Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. [1892]–.