Lipice

Lipice
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Lika-Zengg
Község	Brinje
Jogállás	falu
Polgármester	Zlatko Fumić
Irányítószám	53261
Körzethívószám	+385 053
Népesség
Teljes népesség	94 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	617 m
Terület	15,10 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 01′ 59″, k. h. 15° 09′ 36″45.033, 15.16
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipice témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lipice falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Brinjéhez tartozik.

Fekvése

Zenggtől 45 km-re, községközpontjától 12 km-re északkeletre, a Lika északi részén, Velebit-hegység és a Kapela hegység között, a Kis-Kapela déli lábánál fekszik. Településrészei Bićanić, Brbot, Krznarić, Mesić, Murat, Pernar, Perković, Trtanj, Smolčić, Vidaković, Vučetić és Vuković.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az i. e. 10. századtól lakott volt. Ezt igazolja a Pernar és Vuković falvak közötti területen előkerült tholosz, valamint a cserépmaradványok, melyek egykori nekropoliszra utalnak. Mivel további feltárások nem történtek az itteni bronzkori és vaskori települések nagyságáról nincs információ. Bizonyos, hogy a rómaiak előtt az illírek egyik törzse a japodok lakták ezt a területet, mely római korban Liburnia provinciához tartozott. A mai település akkor keletkezett amikor 1638 körül Albert Herberstein zenggi kapitány engedélyével a török elől menekülő vlahok telepedtek le Brinje környékén. Első írásos említése 1638-ban történt. Lakói a letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el. A település a katonai határőrvidék részeként az otocsáni ezred brinjei századához tartozott. 1765-ben a brinjei és a jezeroi századot elválasztották az otocsáni ezredtől és az ogulini ezred parancsnoksága alá rendelték. Ez a beosztás a határőrvidékek megszüntetéséig 1881-ig fennmaradt. Plébániáját 1871-ben alapították, templomát 1878-ban építették. 1857-ben 625, 1910-ben 1051 lakosa volt. 1881-ben megszüntették a katonai határőrvidékeket és integrálták őket a polgári közigazgatásba. A trianoni békeszerződésig terjedő időszakban előbb Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához, majd 1892-től a Brinjei járáshoz tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a településnek 154 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoznak.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
625	815	864	870	982	1.051	972	972	1.025	985	898	835	555	417	254	154

Nevezetességei

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma 1878-ban épült. Északnyugat-délkeleti tájolású, egyhajós, téglalap alaprajzú épület, sokszögű szentéllyel, a szentély mellett északkeletre sekrestyével és az oromzaton álló harangtoronnyal. A főhomlokzat függőlegesen három tengelyre tagolódik. A központi tengelyt vakolat- és festékcsíkok hangsúlyozzák. Alsó részének közepén a félköríves bejárati portál, a kórus magasságában egy körablak, az oromzati zónában egy téglalap alakú ablak látható. A harangtorony négy oldalán félköríves záródású ablaknyílások találhatók. A püspöki vizitációk adatai szerint a plébániát először 1723-ban említik. A templom kora barokk és historikus berendezéssel rendelkezik. Szolgálatát a jezeranei plébános látja el.

Források

• Brinje község hivatalos oldala (horvátul)
• Brinje információs portálja (horvátul)
• A brnjei honismereti klub portálja (horvátul)
• A gospić – zenggi püspökség honlapja (horvátul)
• Lika kronológiája a 17. század végéig (horvátul)